Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-13 / 9. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 13. Gazdaság és fogyasztók 9 Idén a brüsszeli támogatásnak köszönhetően összesen 29 roma telepen kezdődik meg a közművek kiépítése Nem vesztek el az uniós pénzek Slovák Gyula: Brüsszelben ezentúl nem állíthatják, hogy Szlovákia nem képes felhasználni az uni­ós keretet (A szerző felvétele) Pozsony. Az uniós csatlako­zás tavaly alapvető változá­sokat hozott a brüsszeli tá­mogatási lehetőségekben. Ezekről beszélgettünk Slo­vák Gyulával, az építésügyi és régiófejlesztési minisz­térium Régiófejlesztési Tá­mogatási Ügynökségének vezérigazgatójával. TUBA LAJOS Az uniós alapokat mene­dzselők életében különleges volt a tavalyi év. Egyszerre kel­lett foglalkozniuk a kifutó előcsatlakozási alapokkal és az induló strukturális alapokkal. Melyik volt a nehezebb? Mind a kettő más volt. A struk­turális alapoknál be kellett indíta­ni az új rendszert. A Phare alapnál viszont át kellett venni a csatlako­zás miatt megszűnő EU Delegáció munkáját is. Ehhez azonban be kellett vezetni az EDIS-rendszert. Ezt legjobban a minőségel­lenőrzési rendszerekhez hasonlít­hatnám, minden részletében sza­bályozza a folyamatot és nélküle nem kaphatunk pénzt az Európai Bizottságtól. Ennek kialakítása három évig tartott, részt vett ben­ne egy nemzetközi könyvvizsgáló cég is és munkatársaimnak több­ször vizsgázniuk kellett, hogy el­láthassák a feladatukat. Évközben felmerült, hogy késnek a brüsszeli pénzek. En­nek mi volt az oka? Ahhoz, hogy az EU-delegáció távozása után magunk intézhes­sük az uniós alapok menedzselé­sét, három ügynökséget kellett akkreditálni Brüsszelben. Mi problémák nélkül oldottuk meg a feladatot, de az egyik ügynökség­nek három hónapig tartott, amíg mindent megszerzett. Veszett el emiatt uniós pénz? Végül sikerült mindent meg­menteni, de gyorsan kellett csele­kednünk. Kollégáimmal novem­berben emiatt nagyon sokat dol­goztunk. Melyik volt a legnehezebb fel­adat? Egyértelműen a roma telepek infrastruktúrájára szánt támogatás megmentése. Az Európai Bizottság nagyon komolyan vette ezt a té­mát. Az érintett önkormányzatok egy része viszont szinte egyáltalán nem volt felkészülve szakmailag ilyen beruházási pályázatok előké­szítésére. Egyébként is, a roma te­lepek tulajdonjogilag legalább 50 éve rendezetlenek voltak és ez el­képesztő akadályokat gördített az infrastruktúra megtervezése elé. Végül az államigazgatás és az önkormányzatok 3 éves hatalmas munkával min­den problémán keresztül- verekedték magukat. Igaz, hogy Brüsszeltől 1 éves ha­lasztást kellett kérnünk, de ennek köszönhetően idén 29 roma telepen kezdődik meg a közművek kiépítése. Mi maradt még ezenkívül hátra a Phare programból? Az úgynevezett 2003-as pénz­ügyi memorandum programjai vannak még hátra, ezeket január­ban kiírjuk. Ezzel ugyan kicsit fur­csa helyzet alakult ki, mert a határ menti együttműködésben például egyszerre lesz lehetőség pályázni a Phare-ba és az új INTERREG-be, de ez brüsszeli kívánság volt. Emi­att a pályázóknak jobban oda kell majd figyelniük a beadásokra. Térjünk át a strukturális ala­pokra. Az Alapinfrastruktúra Operatív Program tavaly jócs­kán felkavarta az önkormány­zatok életét. Önök ezt miként élték meg? A brüsszeli kollégák a tárgya­lások során végig azt a nézetet hangoztatták, hogy Szlovákia felkészületlen az alapok fogadá­sára és nem lesz képes elkölteni a rendelkezésére álló keretet. így azután mi minden lehetséges eszközt bevetettünk az ér­deklődés felkeltésére. Ma már el­mondhatjuk, hogy ez túl jól sike­rült, az igények már tavaly több­szörösen meghaladták a 3 éves pénzügyi keretet. A tavalyi há­rom pályázati körben 15 milliárd koronára érkezett be igény, mi­közben csak 2,6 milliárd korona áll a rendelkezésünkre. Miként lehet ezt a helyzetet kezelni? Elméletileg megtörténhet, hogy lesznek kisebb átcsoporto­sítások olyan területekről, ahol nem tudják elkölteni a pénzt. De leginkább az érvényes, hogy az alapok 2007-től indulnak újra. A mostani helyzetet mi a tárgyalá­sok során érvként használjuk majd és a tények ismeretében Brüsszelben sem állíthatják, hogy kevés az igény. Sajnos az önkormányzatoknak ezt a két évet ki kell bírniuk. Tavaly nehezen indult az új pályázatok kiértékelése. Idő­közben sikerült kialakítani a megfelelő gárdát? Tudni kell, hogy az uniós ala­pok menedzseléséhez jól kép­zett, tapasztalt emberekre van szükség. 2003 óta nagy változá­sok mentek végbe a minisztéri­umban. Sok új kollégát vettünk fel és mivel a fizetésük is maga­sabb, már nem olyan mértékű a fluktuáció, mint korábban. Ezekben a hetekben külső audí- torcég méri fel a minisztérium munkáját, így mi is kíváncsiak vagyunk, milyennek ítélnek majd bennünket. Az igények már tavaly bőven meghaladták a 3 éves pénzügyi keretet. Tavaly Bugár Istvánt Csernák Tibor, őt pedig Szemet László váltotta a villamosenergia-piacot felügyelő cég élén Három magyar vezérigazgató egyetlen év alatt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja jelöltjei számára fenntar­tott Szlovák Villamosehergia-ipa- ri Rendszerirányító Rt. (SEPS) ve­zérigazgatói posztja az elmúlt év­ben az egyik legbizonytalanabb munkakörnek számított. A SEPS biztosítja a villamosenergia-piac zavartalan működését, összegzi a villamosenergia-ellátás sze­replőitől kapott adatokat és összehangolja a szlovák villamos- energia-rendszer működését a szomszédos hálózatokkal. Folya­matosan rajta tartja szemét a vil- lamosenergia-rendszer működé­sén, mérések, jelzések, számító­gépen és szóban érkező informá­ciók alapján figyelemmel kíséri a termelés, szállítás, elosztás folya­matát. Nyár elején Bugár István volt kénytelen megválni vezér- igazgatói székétől a cégben, és az őt követő Csernák Tibor sem való­síthatta meg maradéktalanul az elképzeléseit. Míg Bugár leváltása problémák nélkül zajlott le, Cser­nák esetében ez már nem mond­ható el. A SEPS-nek ugyanis jelen­leg két olyan alkalmazottja is van, akiknek vezérigazgatói munka­körre szól a szerződésük. Szemet Lászlónak, az új vezetőnek, meg­van az igazgatótanácsi felhatal­mazása a vezérigazgatói jogkörök gyakorlására, míg Csernák Tibor­tól, a korábbi elnöktől már meg­vonták ezeket. Szemet László no­vember 23-ától, a SEPS igazga­tótanácsi határozata szerint, a cég tényleges vezetője. Csernák sze­rint a mai napig nem indokolták meg hivatalosan, hogy miért is kapta meg a felmondást. A SEPS igazgatótanácsa Cser- náktól november 5-én vonta meg a vezérigazgatói jogköreit. Ezt követően kérte, hogy úgy, ahogy az eddigi igazgatók leváltása ese­tén, egyezséggel szüntessék meg a munkaviszonyát. Erre a kérésé­re az igazgatótanács szerinte nem reagált, felkínáltak számára azonban egy más, lényegesen alacsonyabb pozíciót a cégen be­lül. Csernák ezt megalázónak tar­totta, hiszen abban az időben vol­tak a cégen belül a felajánlottnál magasabb szintű munkakörök is. Mivel a felajánlott munkakört nem fogadta el, megkapta a fel­mondást. Munkaviszonya így ja­nuár végén szűnik meg, vagyis munkaszerződése szerint, ami eddig az időpontig érvényes, to­vábbra is vezérigazgató. Azt azonban Csernák is elismeri, hogy ehhez szükséges egy igaz­gatótanácsi hozzájárulás is, amit november 5-én megvontak tőle. „Vezérigazgató vagyok, de jogkö­reimet nem gyakorolhatom” - vallotta be Csernák, hozzátéve, hogy ez egy rendkívül nevetséges és megalázó helyzet. A bevett szokás szerint ugyanis végkielé­gítéssel küldik el az igazgatót, amit a vele kötött menedzseri szerződés is tartalmaz. Míg az előző igazgatók esetében Cser­nák szerint ezt figyelembe vették, számára nem hajlandók végkielé­gítést fizetni. Bevallása szerint rengeteg hiba történt a leváltása körül, amit bírósági úton kíván rendezni. (mi) A távközlésben 33,9 ezres havi átlagbért fizettek Újra nőttek a reálbérek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tavaly novemberben éves szinten csaknem 5%-kal nőttek a reálbérek a hazai gazdasá­gi ágazatokban - derül ki a statisz­tikai hivatal legfrissebb elemzé­séből. A nominálbérek 11,5%-kal nőttek, elérve a havi bruttó 20 072 koronát. Tavaly az év első tizenegy hónapjában a statisztikai hivatal által vizsgált ágazatokban a legna­gyobb bruttó átlagbért, havi 33 951 koronát a távközlésben fizet­ték. Az ipari cégeknél a bérek 16 800 korona körül mozogtak, míg a gépkocsik eladásával és javításával foglalkozó ágazatokban ez 16 498 koronát tett ki. Ugyanekkor a köz­lekedésben dolgozók 15 574, a nagykereskedelmi alkalmazottak 15 087, a postánál 13 120, az építőiparban 12 906, a kiskereske­delemben pedig 10 667 koronát kerestek. A legalacsonyabb béreket a szállodai és éttermi szolgáltatá­sok esetében fizették, ahol a havi bruttó ádagbér 8838 korona volt. Tavaly novemberben a havi nomi­nális átlagbér az összes ágazatban magasabb volt, mint egy évvel ko­rábban. Az inflációt is figyelembe vevő reálbérek a leggyorsabban a távközlésben nőttek, több, mint 14 százalékkal, míg a közlekedésben nem változtak, a szolgáltatások­ban pedig 0,3%-kal csökkentek. A tavalyi év első tizenegy hónap­jában az ipar foglalkoztatta a leg­több személyt, összesen 559 100 embert. Az építőiparban 133 ezren, az ingatlanpiaci és egyéb szolgálta­tásokban pedig 127 ezren találtak munkát. A kiskereskedelemben az említett időszakban 126 ezren, a nagykereskedelemben 106 ezren, a közlekedésben 88 ezren, a szállo­dai szolgáltatásokban 41 ezren, a postánál 18 ezren, a távközlésben pedig 11 ezren dolgoztak. A foglal­koztatottság az elmúlt egy évben az autóértékesítőknél és -javítóknál 6%-kal, az ingatlanpiaci és egyéb szolgáltatásoknál 4, az építőipar­ban 2,7, a kiskereskedelemben pe­dig 2,5%-kal nőtt. Több mint 7%- kal kevesebben dolgoztak a szállo­dai szolgáltatásokban, 6,5%-kal a távközlésben és 3,5%-kal a közle­kedésben. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csehországban éri meg kocsit venni Prága. Az Európai Unió orszá­gain belül leginkább Csehország­ban éri meg gépkocsit vásárolni. Nyugati szomszédunk kínálja ugyanis a legolcsóbb autóárakat. Csehországban az eurózóna or­szágaihoz képest decemberben 8 százalékkal olcsóbban juthat­tunk hozzá az autókhoz. Az el­múlt egy évben nyugati szomszé­dunknál 1000-2500 koronával csökkentek az árak, míg Európa többi országában 2,4 százalékkal drágultak az autók. (TASR) Lemaradunk a gazdag országoktól Bécs. A világ 30 legfejlettebb országát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átlagos vásár­lóerejének Szlovákia csak a 49%- át éri el. A szervezet által vizsgált 42 ország közül az életszínvonal tekintetében a 31. helyen va­gyunk. A legmagasabb életszín­vonalat Luxemburgban mérték, az OECD átlagának 205%-át, amit Norvégia, az USA és Svájc követ. Csehország a 29. (65%-os szinttel), Magyarország pedig a 30. helyen (56%-kal) van. Az utolsó öt helyet Oroszország, Bulgária, Románia, Törökország és Macedónia foglalja el. (TASR) Amerikai kézben az Expres Rádió Pozsony. Az amerikai Emmis Communications társaság meg­vette az egyik legsikeresebb ha­zai kereskedelmi rádióadó, az Expres Rádió 100%-os tulajdon- részét. Az Emmis 30 rádióadót, 16 tévécsatornát és több lapki­adót birtokol az Egyesült Álla­mok hat tagállamában. Hallgatói alapján a társaság a tengerentú­lon a kilencedik legsikeresebb rá­dióhálózatnak számít. (SITA) A Fitch rossz jegye Magyarországnak London/Budapest. Tegnap egy fokozottal visszaminősítet­te Magyarország hosszúlejáratú szuverén forintadósságát a Fitch Ratings. A hír hatására 249 forintra szaladt fel az euró árfolyama. Az egy fokozattal gyengébb besorolást a londoni hitelminősítő Fitch Ratings a gazdasági egyensúlyt megbon­tó, nagy és elhúzódó költségve­tési egyensúlyhiányra hivatkoz­va hozta meg. (I) Valuta MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ______ Ár folyam EMU-euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 38,676 Lengyel zloty 55,286 1,274 5,199 28,557 24,215 Magyar forint (100) Svéd korona Svájci frank USA-dollár 9,504 15,611 4,274 Szlovén tollár (100) 16,132 24,959 29,541 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,62-39,62 28,55-30,21 1,25-1,31 15,01-16,31 OTP Bank 37,64-39,60 28,55-30,13 1,24-1,31 15,09-16,25 Postabank 37,64-39,64 28,62-30,14 1,25-1,31 15,06-16,30 Szí. Takarékpénztár 37,65-39,58 28,56-30,06 1,24-1,31 14,97-16,38 Tatra banka 37,64-39,64 28,62-30,14 1,25-1,31 15,06-16,30 UniBanka 37,64-39,61 28,62-30,12 1,24-1,30 15,05-15,06 Általános Hitelbank 37,64-39,64 28,61-30,14 1,24-1,31 14,81-16,54 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents