Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-13 / 9. szám, csütörtök
/ 10 Tudomány - hirdetés ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 13. a vállalkozók mindent gyorsan elintézhetnek? Fontos ügyfeleinket - a kék kártyával rendelkező iparosokat és vállalkozókat most még gyorsabban 10 percen belül kiszolgáljuk a kék övezetben. Ellenkező esetben a szolgáltatás ingyenes. A kék övezetet 100 kiemelt bankfiókunkban megtalálja. Bővebb felvilágosítást a 0850 123 000-s számú KONTAKT-telefonszámon, vagy kapcsolatmenedzserétől kap, aki nálunk mindig mindenben a szolgálatára áll. és egyszerre minden el van intézve BP-5-10071 Az öngyilkos űrszonda különleges feladatot hajt végre Mi rejtőzhet az üstökösben? A NASA újabb űrszondával indul a Naprendszer születésének relikviáit őrző üstökösök, közülük is a Tem- pel-1 nyomába. A Deep Impact (Nagy Becsapódás) névre keresztelt űrszonda különleges feladatot hajt végre: mesterséges krátert váj az üstökösmag felszínébe, hogy adatokat szolgáltasson a tudósoknak arról, mi rejtőzhet az üstökös belsejében. ÖSSZEFOGLALÓ A Deep Impactet a tervek szerint helyi idő szerint ma hajnalban kellett indítani hat hónapos utazására a floridai Cape Canaveral űrközpontból. 431 millió kilométer megtétele után ér az üstökös nyomába, ahol leválik róla az Impactor (becsapódó) nevű szerkezet. A leválást követően a miniűrszonda mintegy 37 000 küométeres óránkénti sebességgel becsapódik az üstökös magjába, ahol 4,4 tonna TNT-nek megfelelő robbanást idéz elő. A becsapódás felsérti az üstökös felszínét, és hatalmas, több emeletes ház mélységű, egy futball- pálya' nagyságához mérhető, 14 emeletes épület méretének megfelelő mélységű krátert váj az üstökös magjába. így feltárulnak az égitest mélyebb rétegei, és hozzáférhetővé válnak a bolygórendszerünk születése óta érintetlenül maradt rétegek. Az üstökösök anyaga bolygó- rendszerünk kialakulásának korai szakaszából származik, így a bolygók születésekor fennálló körülmények nyomait őrzi. Amint azonban pályájuk újra és újra a Nap közelébe hozza őket, felszíni anyaguk átmelegszik, felszínükről por és gázanyag áramlik ki a világűrbe, kialakítva ezzel a látványos csóvát. A 4,5 milliárd éve érintetlen részek tehát az üstökösök mélyebb rétegeiben találhatók, amelyhez eddig még egyetlen űrszonda sem tudott hozzáférni. A Deep Impact már két hónappal érkezése előtt megkezdi a tudományos méréseket. Még érintetlen állapotában is feltérképezi és megvizsgálja az üstököst, különös tekintettel a magból kiáramló gázcsóvákra. A szerkezet fedélzeti kamerái egészen az utolsó pillanatig fényképezik a felszínt és továbbítják az adatokat a Földre. Ezzel az üstökösmag felszínének olyan finom részletei is kivehetővé válnak, amelyhez hasonlót a „szokásos“ megközelítő űrszondákkal sohasem fogunk látni. Az anyaszonda biztos távolból szemléli az izgalmas eseményeket. A becsapódáskor mintegy 8600 kilométerre lesz az üstökös magjától, s úgy módosítja pályáját, hogy nem sokkal a robbanást követően elrepüljön a felsértett terület felett. A becsapódás helyét úgy választják ki, hogy a jelentős mennyiségű kidobott törmelék a Nap megvilágításába kerüljön. A kozmikus tűzijáték így földi távcsövekkel is látható lesz, sőt a Chandra-, Spitzer- és Hubble-űrteleszkópok is a Tempel- 1 üstökös felé fordulnak majd, hogy megvizsgálják s a becsapódáskor kirepülő törmeléket és gázokat. A Deep Impact spektroszkópiai mérésekkel állapítja meg az üstökös felszínének, valamint a kráter aljának és a kiáramló gázok kémiai összetételét. Jelenlegi ismereteink szerint az üstökösmag forgási periódusa 41 óra, így az űrszonda csupán a felét tudja majd alaposan feltérképezni. Ezért a megközelítés után mintegy háromnegyed órával „visszapillant“, s megvizsgálja az üstökös másik, addig még nem látott oldalát is. A szakemberek szerint elképzelhető, hogy a kráterből gázkiáramlás indulhat be, mivel az üstökösök anyagának nagy részét illóanya- gok alkotják, amelyek a lökés hatására gázcsóvaként robbanhatnak ki a felszínből. Az űrszonda a becsapódást követően még egy napig vizsgálja az üstököst, (origo, mti) A kozmikus tűzijáték így földi távcsövekkel is látható lesz. Igen szélsőséges magatartásformák is megjelentek Puzzleszemélyiség MTI-HÍR A 3000 négyzetkilométer területű B-15A már sokszor okozott problémát Jéghegy és jégnyelv ütközhet össze Az ember kirakójátékokhoz való viszonyulása felfedi az egyén valódi személyiségét - állítják brit tudósok. A bath-i egyetem munkatársai azt vizsgálták, hogy az emberek milyen módon illesztik egymáshoz a kirakójátékok darabjait és ebből próbáltak következtetni az egyének személyiségére. Megfigyeléseik azt mutatták, hogy vannak olyanok, akik mániákusan ragaszkodnak a puzzle széleinek kirakásához, és csak ezután kezdenek bele a további munkába, mások, ha megpillantanak két összeillő részt, azonnal összepattintják, még ha nem tudják is azonnal a helyére rakni, sőt olyanok is akadnak, aki eldugják az utolsó darabot, nehogy másé legyen a dicsőség. A tudósok különböző vérmérsékletű embereket kértek meg, hogy rakjanak ki egy 120 darabból álló kirakójátékot közösen, illetve egyedül. A játékosok viselkedését filmre vették: a felvételeken igen szélsőséges magatartásformák is megjelentek. A vizsgált személyek nem engedték, hogy társaik hozzányúljanak az ő kirakórészletükhöz, nem egyszer civakodtak a maradék darabok felett, sőt olyan is volt, aki szándékosan eltakarta a puzzle dobozának tetején lévő képet, hogy megnehezítse a többiek munkáját. A felvételek tanúsága szerint a szélek kirakásához ragaszkodó játékosok csapatban, míg az inkább ösztöneikre hallgató játékosok egyedül, társak nélkül jutottak többre. A vizsgálat során az is kiderült, hogy ha két ellentétes személyiségű puzzlejátékos kerül egymással szembe az élet valamely területén, akkor bizony problémák adódhatnak. Összefoglaló Szombatig két hatalmas antarktiszi jégképződmény, a Drygalski- jégnyelv és egy 3000 négyzetkilométer területű jéghegy ütközhet össze. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA kutatói azonban azt is hangsúlyozzák, hogy az ütközés csak egy lehetőség, még az utolsó pillanatban is módosulhat a jéghegy mozgásának iránya az áramlatok, illetve a szél következtében. Ha az ütközés bekövetkezik, az nagyon „látványos” következményekkel járhat - áll a NASA közleményben. A szakértők szerint elképzelhető, hogy a jégnyelv letörik az Antarktiszról, miután összeütközött a B-15A-val. A B-15A jéghegy korábban már sokszor okozott problémát. Elsősorban a pingvinek életét nehezítette meg, de egy időben a McMurdo Kutatóállomást is elzárta a nyílt tengertől. A Drygalski-jégnyelv névadója egy nem túl szerencsés porosz felfedező, Erich von Drygalski (1865-1949) volt. Bár vitatható, hogy a német földrajztudós és geofizikus végül is milyen sorsra jutott: nem fedezett fel ugyanis túl sok dolgot a Déli-sarkon, viszont legalább épségben hazajutott. 1901- ben indult el 32 emberrel, akiknek annak ellenére sikerült hazavergődniük, hogy az Antarktiszon csapdába esett Gauss nevű hajójuk, és sokáig kellett várniuk, amíg ajég fogságából kiszabadulhattak. Az út persze nem volt teljesen eredménytelen: a kutatócsoport magnetikus kőzeteket gyűjtött, amelyek bizonyították, hogy a Déli-sarkvidék nem csupán jégből áll, hanem szilárd kőzetburok van a jégtakaró alatt. Drygalski volt az első, aki az Antarktiszon léggömbrepülést hajtott végre. Később, hazatérése után részt vett Zeppelin gróf Spitzber- gákra tett léghajóútján is. Drygalski nevét egy sziget is viseli a Délisarkvidék közelében. (n-c) A Gyűrűk urában riogatott Létezett az óriássas Valóban létezett Peter Jackson a Gyűrűk ura című filmjében Frodo hobbitot riogató óriássas, amely Új- Zéland sivár pusztasága felett repkedett. Ezt az oxfordi egyetem kutatói kövületek elemzésével tudják bizonyítani. Kutatásaik eredményeképpen rekonstruálták a haasti óriássas fejlődésének, ökológiai szerepének és kihalásának folyamatát. A sas szárnyának fesztávja csaknem 3 méter volt, súlya 10 és 14 kg között mozgott. Rokonságban volt a ma Ausztráliában és Új- Guineában élő legkisebb ausztráliai sassal, amely azonban még egy kilogrammot sem. A haasti sas Új- Zélandon élt, mielőtt ott megjelentek az emberek, amikor a szárazföldön nem voltak emlősök, 3 denevérfajt kivéve, a földi ökorendszert pedig 250 madárfajta uralta. A haasti sas nagyobb volt, mint a ma élő legnagyobb ragadozó madár, a délamerikai harpia. (pan) A Drygalski-jéghegy a kontinens Scott-partjáról eredő szárazföldi gleccser folytatása (Képarchívum)
