Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-03 / 279. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 3. RÖVIDEN Több katonát küldenek Irakba Washington. Ideiglenesen 150 ezer főre bővíti - a jelenlegi 138 ezerről - Irakban állomásozó csapatai létszámát az USA. A csapatbővítést az iraki választások biztonságával indokolták. Rövidesen Irakba érkezik egy 1500 fős elitalakulat a 82. ejtőernyős hadosztály katonái közül. Ez a hadosztály szavatolta az afganisztáni választások biztonságát is. (MTI) Bin Laden volt az ihlető Jakarta. Oszama bin Laden terroristavezér sugallatára történt a jakartai Marriott hotel elleni tavalyi, tizenkét halálos áldozatot követelő merénylet - állította tegnap tanúvallomásában, az üggyel összefüggő perben már elítélt muszlim szélsőséges. Mohammed Rajsz állítja, többször találkozott Afganisztánban bin Ladennel, aki az Amerika ellen viselt háborúról beszélt neki és társainak. „A Marriott elleni akciót mi Oszama bin Laden üzenetének értelmeztük” - tette hozzá. (MTI) Gyanakszik az ügynökség New York. Titkos atomkísérletek gyanúja miatt két iráni katonai objektumot szeretnének átvizsgálni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) fegyverzetellenőrei - írta tegnap a New York Times. Az ellenőrök műholdas felvételek és beszerzési listák alapján feltételezik, hogy Irán urándúsítással kapcsolatos tevékenységet folytat e létesítményekben. Ezt diplomaták közölték a lappal; hozzátéve: több forrásból, köztük NAÜ-tagállamok tisztségviselőitől származik értesülésük. (MTI) Példásan szigorú ítélet Stockholm. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte tegnap a svéd legfelsőbb bíróság Anna Lindh külügyminiszter gyilkosát. A skandináv ország legfelsőbb bírósága ezzel felülbírálta a stockholmi fellebbviteli bíróság júliusi ítéletétj amellyel elmegyógyintézetbe utalta a gyilkost, a szerb származású Mijailo Mijailovicot. Mijailovic ezúttal is kegyelemért esdekelt a bíróságon, arra hivatkozva, hogy nem volt szellemi képességeinek birtokában. Beismerte, hogy ő késelte meg a 46 éves külügyminiszter asz- szonyt. (MTI) Anna Lindh (Képarchívum) Kijevben nyugalom volt, Solana a gazdasági és pénzügyi gondokra figyelmeztetett Putyin ismét közbeszólt Kijev. Miközben Kijev utcáin tíz napja nem tapasztalt nyugalom uralkodott, tegnap délelőtt ismét összeült az ukrán legfelsőbb bíróság. Leonyid Kucsma villámlátogatásra Moszkvába utazott, hogy tanácsot kérjen Putyintól. ÖSSZEFOGLALÓ A legfelsőbb bíróság az elnökválasztáson elkövetett szabálytalanságokkal és csalásokkal kapcsolatos panaszt vizsgálja, amelyet Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt nyújtott be. A nap folyamán az okozott idegességet a politikusok körében, hogy még nem lehetett tudni, mikor mond verdiktet a hétfő óta ülésező bírói testület. Sok megfigyelő már tegnapra - esetleg a késő esti órákra - várta a döntést, mások viszont úgy értesültek, hogy csak ma születik meg az ítélet. Ukrajnai politológusok tegnap Kijevi kiáltvány címmel nyilvánosságra hozták a belpolitikai válság általuk javasolt megoldását. Azt tanácsolták, hogy nyilvánítsák semmisnek az elnökválasztás második fordulójának eredményeit, ismételjék meg december 19-én a második fordulót, alakuljon koalíciós kormány és az államfő megválasztásáig hajtsanak végre politikai reformokat. Viszont Leonyid Kucsma leköszönő államfő és a legfelsőbb bíróságnál szerdán ugyancsak panaszt emelt Viktor Janukovics azt akarja, hogy az egész választási folyamatot ismételjék meg (ne csak a 2. fordulót). A Juscsenko vezette ellenzék nem hajlandó nulláról kezdeni a választást. Leonyid Kucsma tegnap Moszkvába utazott, hogy megvitassa Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Ukrajnában kialakult helyzetet. Putyin, aki a vnukovói repülőtéren fogadta Kucsmát, ellenezte az elnökválasztás második fordulójának esetleges megismétlését. „Félő, hogy az ismédés sehova sem vezet. A szavazást meg lehetne ismételni harmadszor, negyedszer, huszon- ötödször, amíg csak az egyik fél szert nem tesz a kívánt eredményre” - mondta Putyin, megdöbbenésének adva hangot az ukrán ellenzék követelése miatt. Moszkvával ellentétben a 2. forduló megismétlését szorgalmazó határozatot fogadott el tegnap az Európai Parlament. Egyúttal büntető intézkedésekkel fenyegette meg az ukrán hatóságokat arra az esetre, ha erőt alkalmaznának az ellenzéki tüntetések elfojtására. Az EP határozata kiemeli Moszkva felelősségét is. „Oroszország és személy szerint annak elnöke, Vlagyimir Putyin láthatólag erőfeszítéseket tett az ukrajnai elnökválasztás befolyásolására, hogy elősegítse az oroszbarát jelölt, Viktor Janukovics kormányfő győzelmét” - szögezi le a dokumentum. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Ukrajnában a jövőben csökken az elnök szerepe, s megnövekszik a parlamenté, de ehhez meg kell változtatni az alkotmányt is. Solana közvetítőként járt az ukrán fővárosban, s az ő aláírása is szerepel azon a dokumentumon, amelyet szerdán írt alá Kijevben mások mellett Viktor Janukovics miniszterelnök és Viktor Juscsenko, az ukrán ellenzék vezetője. Solana felszólította az ukrán ellenzék híveit, oldják fel a kormányzati épületek blokádját, hagyják az apparátust dolgozni, „különben súlyos gazdasági és pénzügyi gondok keletkeznek, a nemzeti valuta, a hrivnya megrendül, ez pedig senkinek sem állhat az érdekében”. (MTI, s) Az ENSZ történetének legnagyobb csalása övezte az olajat élelmiszerért programot Kofi Annan maradni szeretne Annan mandátuma csak 2006-ban jár le (Reuters-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ New York. Kofi Annan ENSZ-fő- titkár nem foglalkozik a távozás gondolatával. Ezt szóvivője, Fred Eckhard közölte a sajtó képviselőivel, hozzátéve: Annannak e tisztségben még több mint két éve van hátra, s ezt az időt arra akaija kihasználni, hogy folytassa a világ- szervezet megkezdett reformját. Szerdán már Norm Coleman amerikai republikánus párti szenátor, az ENSZ iraki segélyprogramját övező botrányok ügyében vizsgálódó washingtoni szenátusi albizottság vezetője is Kofi Annan lemondását követelte. Coleman szerint az olajat élelmiszerért program kapcsán sok visszaélést követtek el. A szenátusi albizottság rengeteg bizonyítékot szerzett arra, hogy Szaddám saját céljaira használta fel ezt a kezdeményezést, így például több mint 21 milliárd dollárt tett zsebre a program és a szankciók megsértésével, s a program kijátszásában több tagállam mellett számos külügyi vezető, cég, sőt talán magas rangú ENSZ-illetékesek is támogatták. Bár a szenátor szerint sok kérdésre kell még választ adni, egy biztos: Kofi Annannak le kellene mondania, hiszen az ő hivatali idejében történt az ENSZ történetének legnagyobb csalása. Ráadásul - a szenátor szerint - mindaddig, amíg Annan hivatalban marad, a világ soha nem lesz képes megismerni teljes mértékében az ENSZ orra előtt zajló megvesztegetések, csalások mértékét. Coleman emlékeztetett az ENSZ- főtitkár fia körül kirobbant botrányra, amely szerinte szintén kérdéseket vet fel. Immár az ENSZ is beismerte, hogy Kojo Annan a korábban közöltnél jóval több pénzt kapott attól a svájci cégtől, amelyet az ENSZ a fenti program keretében az iraki import felügyeletével bízott meg. Újabban egyre több, bár bizo- nyítatlan híresztelés kap szárnyra arról, hogy Annan nem csupán tisztában van fia szerepével e botrányban, de egyáltalán nem volt őszinte a tekintetben, hogy ő maga mit tud, s mióta. (SITA, MTI) Közúti baleset volt a Borisz Tadics szerb államfő elleni vélt merényletkísérlet Nem hisznek a belügyminiszternek ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Nem hiszik el a tegnapi belgrádi lapok Drágán Jovics belügyminiszter szerda késő esti bejelentését arról, hogy Borisz Tadics ellen kedden késő este nem merényletet akartak elkövetni, hanem baleset történt. Jovics közölte: a Tadics elleni incidens „közúti baleset volt, amelyet az USA belgrádi nagykövetségének egyik alkalmazottja idézett elő”. A szokatlanul késői időpontban tartott rendkívüli sajtókonferencián Jovics beszámolt arról, hogy az amerikai nagykövetség tájékoztatta tárcáját arról, miszerint a külképviselet biztonsági személyzetének egyik tagja ült annak az Audi 80-as gépkocsinak a volánja mögött, amely kedd este összeütközött Borisz Tadics elnöki konvojának egyik gépkocsijával. A tegnapi hírek szerint Washington máris sajnálkozását fejezte ki az eset miatt. A közúti baleset vétkese, Miroslav Cimpl szerbia-monteneg- rói állampolgárként alkalmazottja az amerikai nagykövetségnek. A szóban forgó incidens kedden 21 óra tájban történt. Az elnöki hivatal közleményt adott ki, amely szerint az Audi típusú gépkocsi több ízben megpróbált nekiütközni az elnököt szállító gépkocsinak, jóllehet a konvoj az előírásoknak megfelelően megkülönböztető fény- és hangjelzéssel haladt. Az Audi nagy sebességgel elhajtott ismeretlen irányban, miután összeütközött a konvoj egyik autójával. A tegnapi lapok azt is furcsállják, hogy a rendőrség csak 15 órával a történtek után tette közzé az első jelentést az incidensről. (TASR, MTI) Szükség lenne a függetlenek támogatására is Nyeregben az RMDSZ MTI-HÍR Bukarest. Megfigyelők szerint már nem csak az RMDSZ, hanem a független képviselők támogatására is rászorul Romániában az eddigi kormánypárt, ha hatalmon akar maradni. Ezt tűnik ki a választási bizottság tegnapi jelentéséből. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, a szövetség jó összetételű, felkészült, erős parlamenti csoporttal rendelkezik az új román törvényhozásban, nélküle kormányt alakítani nem lehet. Elosztotta tegnap a november 28-án megválasztott román parlament két házának mandátumait a központi választási iroda (BEC). A kétkamarás román parlament képviselőházában az Adrian Nastase kormányfő által vezetett Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Román Humanista Pártból (PUR) álló választási szövetség a mandátumok 39,7, a felsőháznak is nevezett szenátusban pedig a helyek 41,6 százalékát szerezte meg. A demokratikus ellenzéket képviselő jobbközép liberális-demokrata koalíció, az Alianta D.A. (Igazságosság és Igazság Szövetség), amely a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) és a Traian Basescu bukaresti főpolgármester által vezetett Demokrata Pártból áll, a képviselőházban a mandátumok 33,7, a szenátusi mandátumoknak pedig 35,7 százalékát tudhatja a magáénak. A képviselőházi mandátumok 14,4 százaléka és a szenátusi helyek 15,3 százaléka a Nagy Románia Párté (PRM) lett. A negyedik, de az adott romániai politikai helyzetben a mérleg nyelvének is tekinthető RMDSZ a képviselőházban a mandátumok 6,7, a szenátusi helyeknek pedig a 7,2 százalékával rendelkezik. Ezek szerint a 314 helyes képviselőházban a PSD+PUR szövetség 132, az ellenzéki ADA tömörülés 112, a PRM 48, az RMDSZ pedig 22 mandátumot kapott. Hátra van még a magyartól eltérő romániai nemzeti kisebbségeket megillető 18 képviselői mandátum elosztása, ami mára várható. A 137 tagú szenátusban a PSD+PUR 57, az ellenzéki ADA 49, a PRM 21, az RMDSZ pedig 10 mandátummal rendelkezik. Markó kijelentette: „Bizonyos értelemben jobb helyzetben vagyunk, mint eddig bármikor, mert nélkülünk nem lehet kormányt alakítani, hacsak valaki nem akar a PRM-mel összeállni. Európában azonban senki nem fogadna el egy ilyen szövetséget. Az új parlamentben kialakult helyzetben kormány- többséget csak nagy erőfeszítéssel lehet alkotni, mert csak a két házban együtt van meg. Ez gondokat okozhat a következő időszakban, amikor stabü kormányzásra lesz szükség.” Akár előrehozott választásokra is sor kerülhet Izraeli kormányválság ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Ellentétek törtek ki az Ariel Sáron miniszterelnök vezette nagyobbik kormánypárt és utolsó fontosabb koalíciós szövetségese, a Sinui párt között. A kisebbik párt ezért nem szavazta meg a költségvetést. Sáron a Likud vezetőjeként most nagykoalícióra törekszik a baloldali Munkapárttal. Kudarc esetén viszont akár újból előrehozott választások lehetnek Izraelben. A politikai földcsuszamlást a költségvetési szavazás okozta. A magyar származású Jószéf Tomi Lapid vezette, vallásellenes Sinui a kormány ellen szavazott, mert Sáron 290 millió dollárt adott egy vallásos pártnak, cserébe a támogatásért. Ezzel az utolsó koalíciós partner is kilépett a kormányból és Sáron magára maradt a Likuddal. Márpedig a Likud még a nyáron egy belső szavazáson megakadályozta a nagykoalíciót a Munkapárttal. De a Likud politikusai a megváltozott helyzet miatt most azt fontolgatják, hogy esetleg mégis lehetővé teszik egy egységkormány megalakítását. A május óta kisebbségben kormányzó Sáron gyors ütemben koalíciós tárgyalásokba kezdett a parlament szinte minden pártjával, mivel a 120 tagú kneszetben csak saját 40 képviselőjére számíthat, sőt még rájuk sem minden kérdésben, mert például a gázai kivonulás ügyében a Likud egy része is ellene szavazott. Sáron tegnap kijelentette, nem változik a gázai kivonulási menetrend. (MR, MTI) A NATO átadta békefenntartó feladatait Boszniában az Eufor MTI-HÍR Szarajevó. Az EU tegnap hivatalosan is átvette a NATO Boszniában ellátott békefenntartói feladatát. A szarajevói ceremónián jelen volt Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár. A Butmir katonai táborban rendezett ünnepségen a feladatok átadásaátvétele jelképeként az Európai Erő (Eufor) katonáinak egy csoportja kitűzte az EU kék alapon tizenkét csillagot ábrázoló lobogóját. Az Althea fedőnevű hadműveletben, a brit David Leakey tábornok parancsnoksága alatt, az EU hétezei fős egysége vesz részt. Az Eufor- erők első számú feladata a hágai törvényszék által keresett feltételezett háborús bűnösök elfogása. Odaítélték az unió Descartes-díjait Taroltak a skandinávok MTI-HÍR Prága. Egy finn és egy svéd tudós által vezetett két nemzetközi kutatócsoport kapta az idén a Descartes-díjat, amellyel az Európai Bizottság jutalmazza immár öt éve a sikeres tudományos kutatómunkát. A díjat, amellyel egymillió euró is jár, az idén első ízben adták át tegnap az EL egyik új tagállamában, Csehor szágban. A két díjazott közül £ finn Howard Trevor Jacobsen ál tál vezetett nemzetközi tudóscso port az emberi sejtek egyes része it kutatja orvosi szempontból míg a svéd Andersen Karlssoi csoportja a fotonos kommüniké cióval foglalkozik.
