Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-01 / 277. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES Az USA visszautasította „a kínzással felérő fogva tartási módszerek” vádját, amellyel a Vöröskereszt illette a guantá- namói haditengerészeti támaszponton őrzött terroristagyanús elemek ügyében. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szerint az Egyesült Államok megsérti a genfi egyezményeket, mert vádemelés nélkül meghatározatlan ideig fogva tart embereket kubai területen lévő támaszpontján, és kínzással felérő módszereket alkalmaz az ottani foglyok akaratának megtörésére. Lawrence Di Rita amerikai védelmi szóvivő kijelentette: a támaszponton őrzött személyekre nem vonatkoznak a genfi egyezmények, az USA-nak törvény adta joga a terrorellenes háború befejezéséig fogva tartani ezeket a gyanúsítottakat”. Az orvos eltiltott a cigitől, az alkoholtól, a nőktől. Kíváncsi vagyok, mikor tilt el az élettől? (Lubomír Kotrha karikatúrája) Nem a kettős állampolgárság fogja kiüríteni a Vajdaságot, az inkább megtartja a szülőföldjén Védőbástyák szomorúsága Rosszkedvűség, sértődöttség, megalázottság - így foglalható össze a délvidékiek hangulata, azt tapasztalva, hogy egy fontos nemzeti kérdés miként silányul adásvételi alku tárgyává. SINKOVITS PÉTER Milyen „csapdahelyzetet” okoz, megosztva a magyarországi társadalmat, miközben a miniszterelnök szinte hivalkodóan bejelenti, jobbnak látja, ha két nemmel szavaz az egyébként is „rossz” kérdésre. A mindent elbonyolító hisztériakeltés időszaka ez, amikor a lényeg elsikkadni látszik. Mint ismeretes, a vajdasági magyar pártok - 50 000 ottani polgár aláírásával támogatva - a múlt év nyarán fordultak a magyar kormányhoz a kettős állam- polgárság ügyében, amikor Szerbiában erre adottá váltak a feltételek. Már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy egy pozitív döntés gyakorlatilag mindössze félmillió határon túli személyt érintene, hiszen csak a délvidéki és a kárpátaljai magyarok számára igen távoli még az uniós csatlakozás esélye. Budapest kezdetben simán elvetette a vajdasági kezdeményezést. Később ímmel-ámmal hozzájárult egy vegyes bizottság felállításához, amelynek munkájában vajdasági magyar jogszakértők is részt vehettek. A testület megállapította, hogy a jelenleg hatályos magyarországi állampolgársági törvény tulajdonképpen támogatja az elvándorlást, a változtatást Magyarország szuverénül eszközölheti, s annak nincs uniós akadálya. A bizottság ténykedése ezzel, az idei év legelején, el is halt, világossá téve, hogy az aktuális magyar hatalom csak időhúzásnak, szemfényvesztő szórakoztatásnak szánta a szakmai egyeztetést. A testület délvidéki tagjai a minap nyilatkozatot tettek közzé, amelyben szóvá teszik kiábrándultságukat, megemlítvén többek között, hogy Budapest most hirtelenjében egymilliárd forintnyi kormánytámogatást helyezett kilátásba a határon túli magyarokat megsegítendő. Nagyjából any- nyit, mint nemrégiben Gyurcsány Ferenc sportminiszterként Baumgartner Zsolt Forma-1-es autóversenyzőnek. A magyar miniszterelnökhöz levelet írt Kasza József, a VMSZ elnöke, amelyben megállapítja, hogy a délvidéki magyarság szülőföldön maradásának nincs magyar- országi nemzetstratégiája, és bántó, hogy az egész problémakört egyesek most ismét a szőnyeg alá akarják söpörni. Végül leszögezi: a határon túli magyarság védőbástyája a magyar nemzetnek, ha Magyarország ezt veszni hagyja, az egész nemzetet előbb-utóbb kilátástalan helyzetbe sodorja. Szerinte a kettős állampolgárság elutasítása olyan lelki törést fog okozni, amely egy második, immáron szellemi és lelki Trianonhoz fog vezetni. Levéllel fordultak a magyar kormányfőhöz a vajdasági magyar civil szervezetek is, újragondolási kísérletként. A szövegben többek között ez olvasható: „Együtt éltük át a honfoglalást, a tatár- és tö- rökdúlást, 1848-at és Trianont. Az elmúlt 84 év alatt a mi nagy- szüleink, szüléink túlélték a kisebbségi létbe sodródás sokkját és annak következményeit. Túléltük a szerb királyságot, a titói rendszer asszimilációs testvériség-egység politikáját, a milose- vicsi rendszert, a bombázásokat, a magyarveréseket.” Mert mindig voltak társak, akik biztattak. A nyílt levélből még egy mondat: „Nem a kettős állampolgárság fogja kiüríteni a Vajdaságot, az inkább megtartja a szülőföldjén, mert védőpajzsként szolgál.” A VMDP elnökeként Ágoston András pedig egyenesen úgy véli, a kettős állampolgárság a legjobb megoldás a trianoni trauma kezelésére. A különféle szociológia kutatások és felmérések egybehangzóan azt a tételt erősítik meg, hogy a magyar állampolgárság megadása nem váltana ki (újabb) migrációt, vagyis aki el akart menni, az már elment. Nem beszélve arról, hogy az illető magával vitte ingatlanának értékét, tudását, munkaszokását. És a határon túliak most sem alamizsnát kérnek. A délvidéki magyarokat ezen túlmenően igencsak zavarja, hogy környezetükben mások a kettős állampolgárság kérdését (szerbek, horvátok, románok, szlovákok) szép csendben, nyugodtan már elrendezték, népszavazások és belvi- szályok nélkül. De most már van ahogy van, s ha illúzióból egyre kevesebb is, de mindenki várja a december 5-én megszületendő döntést. Ehhez idézzük végül a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség közleményének záró részét: „Mi nyelvben, hitben, lélekben, kultúrában magyarok voltunk (vagyunk, leszünk). Mert ez rajtunk múlt/múlik. Hogy jogilag magyarok lehetünk-e, az a magyar választók lelkiismeretén múlik.” A szerző vajdasági munkatársunk A hisztériakeltés időszaka ez, amikor a lényeg elsikkadni látszik. A népszavazás eredményének - legyen bármilyen - nem szabad a magyar nemzet megosztásához vezetnie A csehországi Együttélés a népszavazásról KOKES JÁNOS Tekintettel arra, hogy a magyar nép több mint ezer éven át egy államban élt, s a magyar lakosság jelentős része - szabad akarata ellenére és mások döntése következtében - bár szülőföldjén maradt, de más országok állampolgára lett, jogos és érthető a mai Magyarország határain kívül élő, nemcsak a Kárpát-medencei magyarok igénye a magyar állampolgárságra - olvasható a csehországi szórványmagyarság politika érdekeit képviselő Coexistencia-Együttélés Politikai Mozgalom Magyar Nemzeti Tagozatának Prágában kiadott nyilatkozatában. A 14 éve működő csehországi Együttélés mozgalom tudatosítja, hogy „ezen igény gyakorlatba való átültetéséhez elkerülhetetlenül figyelembe kell venni a mai magyarországi, a szomszédos or- szágokbeli, valamint a szélesebb nemzetközi realitásokat”. A mozgalom ezért felkéri az illetékes magyarországi hatóságokat és pártokat, hogy közös erővel tisztázzák a felmerülő gyakorlati kérdéseket, s a tényekről „részletesen és hitelesen tájékoztassák a magyar szavazópolgárokat”, hogy ezen ismeretek birtokában dönthessenek, mondhassanak igent. Ugyanakkor a mozgalom felhívja a figyelmet arra is, hogy a népszavazás elutasító eredménye „rendkívül negatív hatással lehet a vajdasági, erdélyi és kárpátaljai magyarság nemzeti azonosságtudatára”, s egyben felerősítené az így is jelentős ottani magyarellenes erőket. „Meggyőződésünk, hogy a népszavazás tényének és eredményének - legyen bármilyen - semmiképpen sem szabad a magyar nemzet megosztásához vezetnie, sem Magyarország határain belül, sem azokon kívül. Tudatosítanunk kell, hogy bár legyen véleményünk ebben a történelmi horderejű kérdésben - és más kérdésekben is - esetleg eltérő, mindnyájan a magyar nemzet részei vagyunk, azok is maradunk, s abból kirekeszteni senkit nem szabad” - szögezi le a nyilatkozat, amelyet az Együttélés magyar tagozatának elnöke és alel- nöke, Kocsis László Attila és Palá- gyi István György írt alá. A csehországi magyarok legjelentősebb szervezete, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége nem fogalmazott meg állás- foglalást a magyarországi népszavazással kapcsolatban. KOMMENTÁR Nagyhatalmi játék MALINAK ISTVÁN Lassan körvonalazódik az ukrajnai válságkezelés rövid távú menetrendje. Hosszabb távra nem lehet jósolni, túl sok érdek, szereplő húzódik meg a háttérben, ezek akcióiról megbízható információk nincsenek. Például arról, milyen szerepet játszott az elszakadással vagy autonómiával fenyegetőző Donyeck és Lu- hanszk megyei vezetők konferenciáján Jurij Luzskov moszkvai főpolgármester. A kedélyek csillapításának legmegfelelőbb módja az elnökválasztás második fordulójának megismétlése, azaz a 3. forduló, amibe hétfőn este váratlanul Kucsma is beleegyezett. Még akkor is, ha az eddigi tapasztalat szerint Kucsma engedékenysége eleve gyanús, nagyon oda kell figyelni. Alapvető kérdés, hogy az ismétlés csak az említett - a legtöbb választási csalással vádolt - két megyében legyen-e, van-e garancia arra, hogy ezeken a területeken a 3. forduló tisztességes lenne. Ebből a szempontból nagyon fontos az időtényező. Kucsma is, Januko- vics kormányfő is jól tudja: Juscsenko igazi erejét a tüntető tömegek adják. Ő ezért ragaszkodik a gyorsasághoz, a rövid határidőkhöz. Úgy kell bizonyos hőfokon tartania a tömegeket, hogy ne hevítse túl őket, ugyanakkor az ukrán tél egyre hidegebb lesz, a demonstrációkat ezért sem lehet korlátlan ideig elnyújtani. Az egyelőre megjósolhatatlan, mi lenne, ha a 3. fordulóból is Janu- kovicsot hoznák ki győztesen, mint ahogy az sem, hogyan viselkednének a délkeleti oroszbarát régiók, ha Juscsenko nyer. Nagyon eltérőek a vélemények arról, mennyire reális a szakadás veszélye. A hírmagyarázók egy része szerint Donyeck ezzel csak zsarolja a Nyugatot és persze Kijevet is. Egyes orosz megfigyelők szerint a szakadást Moszkva sem támogatja, Putyinnak egész Ukrajna kell, s kérdés, hogy ezért mi mindenre kapható. Az nyilvánvaló, hogy a Kreml Ukrajnával máris elszámította magát, arcátlan beavatkozását a választásokba - a Janukovicsék kampányára adott sok százmillió dollárt - sem Európa, sem Amerika nem nézte jó szemmel. Erre Putyin az EU-t vádolta az ukrán bel- ügyekbe való beavatkozással, néhány moszkvai kommentár szerint pedig hogy Juscsenkót egyenesen az USA pénzelte. Szóval rég nem volt ilyen szópárbaj Moszkva, Brüsszel és a Fehér Ház között. Putyinnak, aki megszokta, hogy kesztyűs kézzel bánnak vele és bírálni sem merték a csecsének elleni irtóhadjáratát, most azt kellett tapasztalnia, az ukrán kérdésben Berlin, Párizs és Washington egy platformra helyezkedett. Tehát körvonalazódik, hogy annak a nyugati támogatásnak, amit eddig Putyin kapott, hol vannak a határai: Kijev európai főváros, Ukrajna nem Csecsenföld. Az ütközetnek nincs vége, a Die Welt Szergej Jasztr- zsembszkijre, Putyin tanácsadójára hivatkozva azt írta, Moszkva nem fogja tűrni Ukrajnában azt, ami a nyolcvanas években Lengyelországban vagy egy éve Grúziában történt. „A geostratégák megtanulták: az, aki Ukrajnát birtokolja, még Lengyelországról is lemondhat, mégis megtartaná az ellenőrzést az orosz vezetésű eurázsiai birodalom felett. Olyan helyzetben lenne, hogy a nem szláv népeket is uralná az egykori Szovjetunió déli részén.” JEGYZET A szó elszáll PÉTERFI SZONYA Nincs ember, aki ne emlékezne arra, miket ígérgetett az egészségügyi miniszter a reformtörvények elfogadása előtt. Most nem arra gondolok, hogy színvonalasabb, emberbarát ellátást helyezett kilátásba, mert annak nem jöhetett még el az ideje. Mert idő kell az átalakuláshoz. Bár szerintem ahhoz, hogy a doki kedvesen fogadjon, felvilágosítson a gyógyszerek mellékhatásairól és az általam fizetett rész nagyságáról, nem volt szükség reformra, kutya kötelessége lett volna eddig is. A reform arra is jó, hogy másképp értelmezze az orvos és másképp a beteg. Jó példa erre az influenza elleni oltás beszúrásáért követelt 20-100 korona, holott a munkadíjat vagy külön, vagy a havi fejpénz keretében térítik a biztosítók. (Sebaj, jövőre már nem fordulhat elő ekkora zűr, hiszen vagy 400 milliós költség- vetésű Hivatal felügyeli majd az ellátás tisztaságát!) De vissza a miniszteri ígérethez. Nagy hangon azt harsogta, a betegek ne idegeskedjenek, számukra a reform befejeződött, nem jelent többletkiadást. A gond az, hogy a tárca illetékesei bejelentették: szűkül azon kedvezményezettek köre, akik mentesülnek a 20 korona térítése alól. Januártól a krónikus betegségben szenvedők, ha alapbetegségük miatt fordulnak orvoshoz, minden egyes esetben 10 koronát, ha más kórral érkeznek, 20 koronát fizetnek. Aggályaik érthetőek, mert míg eddig pl. a magas vérnyomásúak szükség esetén hetente akár többször is mérethették vérnyomásukat a rendelőben, ezt többé nem tehetik. Háborognak a kisgyermekes szülők is, ugyanis újabban a 3 éven felüli gyermeknek is fizetnie kell az orvosnál. Nem nagy vigasz, hogy a hét napon belül történő ellenőrzés ingyenes lesz. Hörghurutnál, légúti megbetegedésnél, mandulagyulladásnál az orvos általában a nyolcadik-kilencedik napon akarja újra látni a beteget, ami újabb húszasba kerül majd. Ugyancsak drágul a szállítás, az éjszakai ügyeletén nyújtott ellátás, és ki tudja, még mi minden, hiszen arra csak menet közben döbbenünk rá. A gyógykezelésre pedig csak akkor utazhat a műtét után, krónikus betegségből lábadozó személy, ha van némi megtakarított pénze a szállás, koszt költségeinek, (napi 150 korona) kifizetésére, miközben térítenie kell a napi 50 koronás illetéket is. Mi ez, ha nem többletkiadás?!
