Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-29 / 299. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 29. Digitália 13 Az MPAA perek tucatjait indítja meg Kalózfilmes webhelyeket zárattak be NET Az amerikai filmstúdiókat tömörítő Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) jogi lépései nyomán a múlt hét elején száz olyan illegális filmletöltést kínáló webhely is beszüntette működését, amelyek a BitTorrent nevű letöltési technológiát használják. Az MPAA a múlt héten jelentette be, hogy perek tucatjait indítja meg filmek illegális letöltését biztosító internetes szerverek működtetői ellen. A jogi akció keretében a szervezet jogászai száz olyan amerikai és európai webhely működtetőjét fogták perbe, akik a BitTorrent nevű hálózat felhasználásával filmek, tévéműsorok, zenefájlokat, szoftvereket és egyéb tartalmakat tettek mások számára illegálisan elérhetővé. Az MPAA jogi lépéseinek hatására számos népszerű BitTorrent- oldal beszüntette működését, a többi közt a Suprnova.org, a Torrentbits.org és az N4P.com is. A filmipari szervezet közlése szerint összesen 100 amerikai és európai weboldal működtetőjét fogták perbe szerzői jogsértés címén. A BitTorrent a fájlcserélő hálózatokhoz hasonlóan egy peer-to- peer adatátviteli technológia, amely kifejezetten nagyméretű állományok, például videofájlok letöltését teszi optimálisan lehetővé. Használata nagyban eltér a hagyományos fájlcserélő hálózatokétól, itt ugyanis a felhasználónak először a letölteni kívánt videofájllal kapcsolatos információkat tartalmazó kisméretű „torrent fájlt” kell beszereznie, ezeket tipikusan valamilyen sok felhasználó által ismert, kiindulási pontként funkcionáló weboldalon szokták összegyűjteni. A nagyméretű fájlok hatékony letöltésének biztosítása révén a BitTorrent az elmúlt egy évben egyre nagyobb népszerűségre tett szert a felhasználók körében: az interneten zajló adatforgalmat monitorozó Cachelogic cég becslései szerint a letöltési szolgáltatás használata generálja a teljes világhálón zajló adatforgalom harmadát, (o) A megfelelő tárolás esetén túlélhetik a felhasználót Száz évig is bírhatják az írott CD-k KUTATÁS Ujjlenyomattól és magas pára- tartalomtól védve a házilag írott CD-k könnyedén túlélhetik a készítőjüket. A legjobb kilátásokkal az UV-fényt bíró lemezek rendelkeznek. A CD-re kiírt információk a lemez megfelelő tárolása esetén könnyedén túlélhetik a felhasználót. Az újraírható cd-lemezek adathordozó rétegének minőségétől függően az elmentett információ akár száz évvel később is kiolvasható lesz, írta legutóbbi számában a német stereoplay szaklap. Az ultraibolya fényre érzékenyebb adathordozó rétegek esetén a túlélési idő mintegy 60 évre tehető. A fenti eredményekre a kutatók klímakamrában végzett, mesterséges öregítéssel járó kísérletek alapján jutottak. Az érzékeny lemezeket azonban a tiszteletre méltó kor elérése érdekében jó körülmények között kell tartani. Ha a tárolási hőmérséklet jóval meghaladja a 20 fokot, drasztikusan csökken a várható élettartam. Hasonló következményekkel jár a magas páratartalom is. Ha a CD feliratos oldalán az alig néhány ezredmilliméter vastag védőréteg megsérül, az ezüstalapú adathordozó réteg lassan olvashatatlanná oxidálódik. Még az ujjlenyomatok agresszív savat tartalmazó komponensei is a CD korai halálát okozhatják. A feliratok készítésénél szintén különös gondossággal kell eljárni, hiszen veszélyt jelentenek az oldószert tartalmazó filcek. A golyóstoll használata még komolyabb tabu, hiszen a fedőlakk szétkarcolá- sától az újraírható lemez azonnal kimúlik, (i) A játékban természetesen az egyszerű tesztversenyektől kezdve a kétjátékos verzión keresztül a világbajnokságig minden játszató, a jelenlegi FIA versenyeken részvevő összes autóval lehet versenyezni, s a helyszínek is gyönyörűek (Képarchívum) Teszteltük a World Champion Rally negyedik verzióját, mely egyébként a FIA hivatalos játéka - nem véletlenül Rally mesés tájakon Régóta vágytam arra, hogy kipróbáljak egy igazán jó játékkonzolt, mert teljesen biztos voltam abban, hogy minden gond nélkül lenyomja a PC-s játékokat. TESZT Nem kellett csalódnom, a Sony Playstation 2-est, a WRC4-es rallys autós játékkal próbáltam ki. Magáról a Playstation 2-esről igazán nem sok mindent lehet írni, hiszen a legújabb verziója már csak egy közepes könyv méretének felel meg, nincsenek rajta gombok, be kell rakni a dvd-t, oszt uccu neki, induljon a játék. Nekem az első ilyen játékom a World Champion Rally negyedik verziója volt, mely egyébként a FIA hivatalos játéka. Nem véletlenül. Az autós játékok mindig vonzottak, kipróbáltam már egypárat, így gondoltam, engem már semmilyen játék sem vesz le a lábamról. Tévednem kellett. A PS2 hardverét pontosan úgy állítják össze, hogy minden egyes chip, minden dióda és minden használható áramkör a játékot szolgálja. Ez nem PC. S ha valaki jól megír egy játékot, mely kihasználja a gép adta lehetőségeket, akkor aztán komolyan nagyot tud alkotni. Maga a WRC4 egy sikersorozat negyedik része, így már várható volt, hogy jó játékkal kerülünk szembe. Klasszikus rallyzós autóversenyzésről van szó, melyben a részletek magukért beszélnek. A játékban természetesen az egyszerű tesztversenyektől kezdve a kétjátékos verzión keresztül a világbajnokságig minden játszató, a jelenlegi FIA versenyeken részvevő összes autóval lehet versenyezni, s a helyszínek is gyönyörűek. A havas hegyi út amellett, hogy valósághű, komolyan csúszik, a kavicsos utaknál az apró kövek kopognak a sárvédőn, s érezni, amikor a gumiabroncsok újra sima aszfaltot fognak. A kanyarokban ha egyszerre fékezünk és gázt adunk, csúsztatni tudjuk a kocsit, de úgy, hogy közben érezzük, a gép éppen hogy csak tartja magát az úttesten. Sajnos, nekem csak sima távirányítós konzolom volt, s bár abban is van már némi szervó, az teljesen egyértelmű, hogy ezt a játékot igazán kormánnyal és pedálokkal illik játszani. A háttérzene természetes növeli a játékos adrenalinszintjét, de én inkább kikapcsoltam, mert a motor, a fékek és a háttérzajok annyira élethűek, hogy azokat hallgattam. Sajnos csak pár órát játszhattam a géppel, így egyetlen futamot sem sikerült megnyernem, de valahol biztosan találkozunk még. Ebből a játékból ennyi egyáltalán nem volt elég. (na) Az USA-ban szigorú spamellenes törvényeket alkalmaznak, kevés sikerrel Amerikából jön a legtöbb spam SPAM Az Egyesült Államokban szigorú spamellenes törvényeket alkalmaznak, de kevés sikerrel, derült ki egy kéretlen reklámlevelekkel foglalkozó felmérésből. A kéretlen reklámlevelek negyvenkét százaléka az Egyesült Államokból származik, állítják a biztonsági szoftvereket gyártó Sophos szakértői, akik saját globális hálózatukon tanulmányozták az internetes kártevők terjedését. A cég hálózata olyan speciális számítógépekből áll, amelyek kifejezetten vonzzák a vírusokat és spameket. A Sophos szerint az adataik azt bizonyítják, hogy az amerikai spamellenes törvény egyáltalán nem működik. Az Egyesült Államok törvényhozói a Sophos februárban megjelent - hasonló eredményű - tanulmányára még azt reagálták, hogy nem várhatunk sokat egy alig három hónapos törvénytől. Azóta több mint egy év eltelt, és a spamek akadálytalanul terjednek, írta a Cnet. A spamküldők toplistáján Dél- Korea és Kína a szintén előkelő második és harmadik helyet szerezte meg, de a két ország együtt is csupán feleannyi spamet küld, mint az Egyesült Államok. A Sophos arra hívta fel a figyelmet, hogy a spamelők jelentős része szélessávú interneteléréssel rendelkező számítógépekről továbbítja a kéretlen reklámlevelek millióit, természetesen a felhasználó tudta nélkül. A Cnet szerint a többi között ezzel magyarázható Dél-Korea második helyezése, hiszen az ázsiai országban van a legtöbb szélessávú elérés, (i) A neten mérik össze tudásukat a szerb, a horvát és az albán számítógépkalózok Internetes háború dúl Balkánon NETVILÁG Valóságos virtuális balkáni háború dúl mostanság az interneten: egymással mérik össze tudásukat a szerb, a horvát és az albán számítógépkalózok, belepiszkítva az „ellenlábas nemzet’ intézményeinek és neves közéleti személyiségeinek honlapjába. A virtuális csatára a valós élet adott indíttatást: november közepén ugyanis nem engedték be Horvátországba egy rangadóra Milan Gurovicsot, a szerb-monte- negrói válogatott kosárlabdázóját, mivel a világbajnok klasszis felkarjára Draza Mihajlovics II. világháborús csetnikvezér képe van kitetoválva, ami fasiszta jelképnek számít Horvátországban. Néhány nappal később a horvát hatóságok öt- illetve tizenöt napos zárkára ítéltek két belgrádi egyetemistát, akik a csetnikvezér portréjával fotózták egymást Zágráb központjában. Még aznap ismeretlenek felgyújtották egy zágrábi szálloda előtt a Partizán belgrádi sportegyesület vízilabdázóinak gépkocsiját. Mindez kiváló alkalom volt szerb számítógépes kalózoknak, hogy a világhálón törlesszenek: a horvát kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség ifjúsági szervezetének honlapjára becsempészték egy hazafias szerb dal szövegét, majd az ismert horvát sísztár, a háromszoros olimpiai bajnok Janica Kostelic honlapjára elhelyezték Draza Mihajlovics fényképét. A horvát internetes kalózok sem maradtak tétlenek: behatoltak a Partizán portáljára, s feltették rá a síelőnő képét azzal az üzenettel: „Janica, a horvát hackerek veled vannak”. Azt üzenték továbbá a szerb „ellenfélnek”, hogy a térség a leggyávább gerillamozgalmának vezérének képeit inkább saját házaikra aggassák. Nem csoda a durva válasz, hiszen a csetnik parancsnok háborús mozgalmát a minap rehabilitálta a szerb parlament. Az internetes viszály két-három héten át folytatódott, mígnem az első horvát-szerb virtuális háborúba a minap bekapcsolódtak a koszovói albán „szakértők”, akik a nagy tekintélyű raskai-prizreni ortodox püspökség honlapját vették célba. A chicagói székhelyű szerb egységkongresszus gondozásában megjelenő szájton „Koszovó független lesz Szerbiától” felirat jelent meg albán, szerb és angol nyelven. Törölték a püspökség archívumát, amelyet csak néhány nappal később sikerült helyreállítani. A püspökség szerencsére több helyen tárolta az információt. Az albán kalózok akciójára azonban alighanem kemény lesz? a válasz, mert nem tartották be a hackerek íratlan aranyszabályát, miszerint tilos kárt okozni a weben, s csak figyelemfelkeltő jelzést szabad hagyni rajta arról, hogy illene jobban védeni a portált. (MTI)
