Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-02 / 278. szám, csütörtök
fjmmmmmmmA AJANDEKVASAR 2004. december 2., csütörtök___________________________________________ 3. évfolyam l. szám Mindenki szívesen emlékszik azokra az évekre, amikor várakozástól összeszoruló gyomorral várta a Jézuskát Az ünnepeket jellemezze a szeretet Önmagunkkal ajándékozzuk meg a családot Vágyunk az örömre A karácsonyi készülődés egyik fontos, ma már talán legfontosabb eleme az ajándékvásárlás. Egy amerikai kutató szerint az amerikai kultúrában a rituális ajándékozás csaknem az egész népességet érinti, és az erre fordított összeg meghaladja az összes fogyasztói kiadások több mint 4 százalékát. TÁJÉKOZTATÓ Nálunk egy ilyen felmérés alighanem hasonló eredményhez vezetne. Reklámok, filmek bombáznak információkkal, hogy mi mindenre van szükségünk a „méltó“ ünnepléshez. A vásárlási (ünnepi) kényszer alól nem lehet kibújni. Az ajándékozás íratlan szabályai szerint nem mindegy, hogy mit és milyen körülmények között ajándékozunk. A karácsonyi ajándékozás - hangsúlyozza a szakértő - „szavak helyett tárgyakat használó nyelvként vagy kódként” fogható fel. A szabály áthágása - túl kevés vagy túl sok ajándék adása - sértő lehet. Mit lehet ajándékozni ? Majdnem mindent: autót, bútort, ruhát, edényt, élelmiszert stb. Nálunk az ajándékozás gyakran egyenlőtlen és szabálytalan: a szegény, nyugdíjas nagyszülők ajándéka nagyobb értékű, mint a szülőké; a barátok ajándéka drágább, mint a közeli rokonoké. A pszichológusok külön vizsgálták a pénzt, mint ajándékot. Nálunk, de más országokban is elterjedt, hogy idősebb családtag (főként nagyszülő) pénzt ad a fiatalabb családtagoknak. Ettől eltekintve az ajándékozásnak ezt a formáját általában nem tartják elfogadhatónak, mivel az ajándékvásárlást - egyfajta áldozatként - elvárják az ajándékozótól. Pénzajándék családon kívül csak munkahelyen fogadható el, s csak felülről lefelé működik, fordítva nem. Példa erre napjainkban a 13. havi fizetés. Közép-Európában és a skandináv országokban gyakran előfordul, hogy karácsonyfát állítanak a munkahelyen, ünnepelnek, koccintanak és megajándékozzák egymást. Ezek kis, szimbolikus ajándékok. A pszichológiai felmérések azt is megerősítették, hogy az ajándékadás - főleg karácsonykor - nagy mértékben nemi szerephez kötött. A megfelelő ajándék kiválasztását és megvételét, különösen családtag részére, főleg „női munkának” tartják, és a nők gyakran saját felelősségként élik meg. (A nők szerepe azáltal is hangsúlyozódik a karácsonyi időszakban, hogy a karácsony a legfontosabb családi ünnep, és általában a rokonsággal való kapcsolat tartását a női szerep részének tekintik.) A nők aktívabbak az ajándékozásban és több ajándékot adnak, mint a férfiak. A gyerekek karácsonyi kívánságait vizsgálva a szakértők megállapították, hogy a „kívánságlistán“ többnyire a nemnek megfelelő játékok szerepelnek, s bár az idősebb gyerekek a fiatalabbakhoz képest jobban kedvelik a semleges játékokat, a fiúk több fiús szerepnek megfelelő játékot kérnek, mint a lányok. A szülők által a fiúknak, illetve a lányoknak adott ajándékok szintén a nemi szerepekhez kötöttek. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok szerint egyébként karácsonykor a szülők általában 50 százalékban ajándékozzák a kívánt játékokat gyermekeiknek. Kommunikációs funkciójukat tekintve a karácsonyi ajándékok osztoznak a más alkalmakkor (például születésnapon) adott ajándékokkal. A karácsonyi ajándékozás esetében a különbség talán az, hogy ekkor szélesebb körű az ajándékozás és több az egyidejű ajándékcsere, illetve, hogy a karácsonyi ajándék nem olyan intim és személyes, mint a születésnapi. A karácsonyi ajándék első lépésként jó alkalom lehet egy kapcsolat kialakításához, amikor azonban az ajándékcsere már kialakult, az ajándék elmaradása valószínűleg megszakítja a kapcsolatot (és esetleg családi megrováshoz vezet, magyarázkodást igényel). Kockázatok is vannak Ha rosszul sikerül az ajándékot megválasztani, az ajándékozás negatív következménye az elutasítás lehet. A megajándékozott érezheti úgy, hogy vagy nem ismeri eléggé őt az ajándékozó, vagy nem fordított elég figyelmet a kiválasztásra, vagyis nem törődött azzal, hogy minek örülne. Szintén íratlan szabályok szabják meg, hogy mennyi legyen az ajándék. Az ár azonban tabu és általában fontosabbnak értékelik az ajándékozási szándékot és gesztust. Valószínűleg külön értéket képvisel az az ajándék, amit maga az ajándékozó készített, Európában erre hosszú „barkácsolási idő”, az ád- vent is rendelkezésre áll. JÓ TUDNI Mindig érdemes a Karácsonynyal foglalkozni, hiszen az egyik legtöbb előkészületet kívánó ünnepünk. Sokszor talán túlságosan is sokat törjük a fejünket azon, hogy mit vegyünk a szeretteinknek, és kevesebbet azon, hogy hogyan adjunk. Pedig - higgyék el! - a kettő között óriási különbség van. Nyitottságunkkal, önmagunkkal ajándékozzuk meg a partnert! Mit vegyek? Sokan törik most a fejüket ezen a kérdésen, és aki még ma sem vette meg a kedvesének szánt ajándékot, bizony kapkodni fog és rosszul jár. Ilyenkor mindennek van keletje, a leggiccsesebb, leghaszontalá- nabb dolgok is eltűnnek a boltokból. Mindig akad valaki aki megveszi ezeket is. Sokkal több időt kellene szánni az ajándékozás hogyanjának eldöntésére. Arra az érzésre, hogy az adás nem teher, hanem öröm, és a feszült várakozás is ugyanolyan gyermeki örömmel tölti el az embert, mint az adás gondja. Ha nem rontják el. A meglepetés öröme Biztosan mindenki szívesen emlékszik azokra az évekre, amikor várakozástól összeszoruló gyomorral várta a Jézuskát, az angyalok csengőszóját, és kereste a fa alatt tornyosuló ajándékok között azt, amire már hónapok, hetek óta nagyon vágyott. A huncutabbak kutakodtak, megpróbálták feltérképezni a helyzetet és kilesnhaz ajándékokat. Ők jártak rosszabbul, hiszen megfosztották magukat a meglepetés örömétől. Kár tagadni, a felnőttek is vágynak erre az örömre. Sokan mégis elrontják azzal, hogy az ajándékozás minden részletét megbeszélik. Nemcsak a gyerekek, rokonok ajándékait tervezik közösen, hanem egymáséit is, ami nem kedvez a meglepetésnek. Nagyon nem ajánlatos ilyenkor a túlzott praktikus gondolkozás: megveszem, mert erre biztosan szüksége van, sőt vegye meg maga, én majd kifizetem neki, vagy - ami még rosszabb - odaadom rá a pénzt, és megveszi ott és akkor, amikor neki jó. Ötlette- len, szenvtelen, szeretettelen ajándék az ilyen. Minden praktikum ellenére elmarad a meglepetés, a várakozás, a vágyakozás öröme, megsemmisítjük az ajándékozás folyamatának lelkét. Úgy tűnik, a praktikus gondolkozók nem értik az ünnepet. Az életünk sok-sok hétköznapból, rengeteg problémából áll, arról szól, hogy megpróbáljuk megoldani azokat, és élvezhetővé tenni az élet egészét. Ha nem lennének ünnepek, ha nem kapcsolódnának ezekhez kellemes emlékek, érzések és érzetek, sivár és értelmetlen lenne az egész. Lehet, hogy praktikus megkérdezni a másikat, hogy mit szeretne, rábízhatjuk a vásárlást is, de ez nem az igazi. Látszólag adtunk ugyan, ám gyakorlatilag csak fizettünk és szerveztünk. Egyszerűbb megvenni a tortalapot és a gyári kalácsot, de a nagymama ízeit idéző házi mazsolás kalácsot nem tudja helyettesíteni. A készülődés fárasztó lehet Nagyanyáink, anyáink még sok-sok szeretettel, az ádvent teljes ideje alatt készülődtek az ünnepekre. Faluhelyen, sokszor még a városokban is tiszteletben tartották a szokásokat - amik gyakran egyáltalán nem praktikusak -, de hangulatokat hoztak. Mára már sok nő arcán a torz fintor az uralkodó, amikor kiejti a száján: „Már megint Karácsony lesz, dolgozhatok, gondolkozhatom az ajándékokon, és azon, mi mennyibe kerül”. Szinte biztos, hogy a régi idők asszonyai is elfáradtak. Nem volt mosógépük, robotgépük, gáztűzhelyük, maguk készítették a szaloncukrot, a díszeket. A készülődés a szívükből jött, s ez feloldotta a fáradtságot. Ma kényelemből sokan megfeledkeznek a készülődéssel járó örömökről. Mert igaz, hogy szinte minden megvásárolható, a szeretet, a türelem viszont nem. S akár hiszik, akár nem, a férfiak ugyanúgy vágynak a meghittségre, mint régen. Értékelik a gondoskodást, a figyelmet, az intimitást. Pont arra az intimitásra vágynak, ami korunkban a kapcsolatokból, és az ágyból is hiányzik Veszekedés ünnepeken? Az ünnep a béke és meghittség ideje, amikor nem szabad vitatkozni, veszekedni. Nem illik fintorogni az ajándék felett, lazán visszadobni a fa alá - jelezve, hogy nem kell - és végtelen illetlenség a csomagot felbontatlanul hagyni, mondván, úgyis tudom mi van benne. Az örömöt kell elfogadni, és nem az ajándékot, az adás örömére kell ráérezni. A szeretet, a szerelem és a szex közös tőből ered. Ahogy Lux Elvira mondja: a szeretet a szex esztétikuma. Ünnepek előtt is ráérezhetünk a kettő összefüggéseire. Amennyiben 3 hónapon belül visszafizeti a hitelt, Egyszerű. 20.000,- Sk hiteligénylésig nem szükséges sem velünk megvásárolhatja un 2101
