Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-22 / 295. szám, szerda
DIGITALIA 2004. december 22., szerda 8. évfolyam 49. szám A technológiai, pénzügyi szolgáltatók képviselői közösen az „adathalászat” ellen Összefogás a netes csalók ellen NETVILAG Nemzetközi bűnüldözési szervek és gazdasági szereplők képviselőinek összefogásával indult útjára a Digital PhishNet nevű kezdeményezés, amelyet az internetes online bűnözés megakadályozása végett hoztak létre. A program keretében a technológiai, banki, pénzügyi szolgáltató és online aukciós ágazat képviselői, illetve az állami hatóságok közösen igyekeznek kezelni az angol szaknyelvben „phishing”, magyarul „adathalászat” néven ismert problémát, az online azonosítólopás egy rendkívül kártékony és egyre terjedő formáját. A phishing lényege, hogy a felhasználókat hamis webhelyre irányítják rendszerint más nevében írott, hamis e-mailek segítségével, arra kérve őket, adják meg pénzügyi adataikat, például a bankkártyájuk számát és a jelszavukat. A csalók nemegyszer kémszoftvereket és vírusokat is letöltenek a felhasználók számítógépeire, hogy megfigyeljék azok internetezését, vagy kárt tegyenek adataikban. Bár már léteznek olyan szervezetek, amelyek az adatlopással foglalkozó webhelyek azonosítására, a módszertani útmutatások, illetve a megtörtént esetek adatainak terjesztésére koncentrálnak, a Digital PhishNet az első olyan csoport, amely a bűnüldöző szervek segítéségével mozdítaná elő a phishing útján bűncselekményeket elkövetők letartóztatását és bíróság elé állítását. A szervezet tagjai között tudhatja az Egyesült Államok legnagyobb bankjait, pénzügyi szolgáltatóit, internetszolgáltatóit, illetve öt digitális kereskedelmi és technológiai vállalatot is, s az új szervezet együttműködik a legfontosabb amerikai és nemzetközi bűnüldözési hatóságokkal is. (o) A magas tarifák ellen tiltakoztak 2 órán át Sztrájkoltak az olasz mobilosok MOBIL Egy olasz fogyasztóvédő szervezet hétvégi sztrájkra szólította fel Olaszország mobiltelefon használóit: a Codacons azt kérte az olasz mobilosoktól, hogy a magas tarifák ellen tiltakozva szombaton két órán keresztül tartsák kikapcsolva készülékeiket. A Codacons a sztrájkkal nemcsak a mobiltársaságok, hanem az olasz távközlési hatóságok munkája ellen is tiltakozni kívánt, amely - a szervezet szerint - nem gondoskodik az olasz távközlési piac valódi liberalizálásáról. A szervezet vezetője elmondta, az akcióval szerették volna világossá tenni: nem lehet mindent megcsinálni a fogyasztókkal. Mint közölte, az egész országból kaptak szimpátialeveleket. Ugyanakkor a legnagyobb olasz mobilszolgáltatók kudarcnak minősítették az akciót. Az olaszok naponta mintegy 5 eurót költenek mobiltelefonálásra, az ország mobilpiaca gyakorlatilag teljesen telített, az ország 57 millió lakosára 57 millió mobiltelefon jut úgy, hogy 41 millióan mobiltulajdonosok, de közülük sokan két-három készülék birtokosai. Az olaszok szeretik az új modelleket: készülékeiket vi-; szonylag gyakran cserélik, egy mobiltelefont átlag 12-18 hónapig használnak csupán. (MTI) DSL-internet 2,9 milliós lefedettség A Slovak Telecom tovább építi a szélessávú internetelérést biztosító DSL-technológia hálózatát, mely jelenleg már 2,9 millió ember számára elérhető. Csak az ST 36 100 ügyfelet regisztrál, ehhez jönnek még az alternatív szolgáltatók - pl. Nextra, Slovanet - ügyfelei, ezek - becsült adatok szerint - további 10- 15 ezer ügyféllel gazdagítják a hazai DSL-technológián alapuló internetezők számát. A DSL-hálózatba kapcsolódó települések listája hosszú, így aki kíváncsi arra, hogy lakásában elérhető-e a szélessávú internet e változata, megtudhatja a www.st.sk internetes oldalon. Csak a telefonszámot kell beírni, és a rendszer máris megmutatja, lehet-e gyorsinternet a lakásban, (szí) A kis tárgy, amelynek vételára 300 dollártól 1000 dollárig terjed és lehetővé teszi, hogy tulajdonosa a zsebében magával vihesse „lemeztárát”, 2001-ben jelent meg a piacon, de 2004-ben vált igazi slágercikké (Képarchívum) Mára a termék „kötelező” divattárggyá vált, stílusa hatásos, az emberek büszkék rá Az iPod a karácsonyi vásár slágere Az amerikai Apple cég iPod készüléke az amerikai karácsonyi szezon sztárja, és sokak szerint az évtized fogyasztási jelenségévé válhat, ha az idei roham folytatódik. PIAC Az iPod információk tárolására és visszaadására alkalmas memória, amelynek drágább darabjain akár 12 óra zenét is lehet tárolni MP3, AAC és Apple formátumban. A decemberben véget érő negyedévben várhatólag 4 milliót adnak el belőle, miközben a júliustól szeptemberig értékesített 2 millió készülék is 500 százalékos ugrást jelent az előző év azonos időszakához képest. A vásárlók rohama következtében az iPod sok helyen már kifogyott. A kis tárgy, amelynek vételára 300 dollártól (kb. 8 500 korona) 1000 dollárig terjed és lehetővé teszi, hogy tulajdonosa a zsebében magával vihesse „lemeztárát”, 2001-ben jelent meg a piacon, de 2004-ben vált igazi slágercikké. Az Apple az év során számos új típusát dobta piacra, a miniváltozattól, amely „csak” ezer dal tárolására képes, a 40 gigabájt kapacitású legnagyobb modellig, amely akár tízszer annyi számot őrizhet, a piros-fekete iPod U2-ig, vagy a Photóig, amely digitális képeket ki tud vetíteni egy kis képernyőre, vagy éppen egy kábel segítségével a televízióra. A Sony 25 évvel ezelőtt megjelent Walkmanjától és későbbi Discmanjától eltérően, amelyek kazetták vagy CD-k meghallgatására szolgáltak, az iPod nem pusztán azokat a fiatalokat veszi célba, akik futás közben, vagy a metróban akarnak zenét hallgatni. A Sony a Walkmanból 1,5 milliót adott el az első két évben, az Apple három év alatt már 5,7 milliót értékesített a maga iPodjából. A Jupiter Research a 600 dolláros iPod Photo megjelenésében már egy szélesebb projekt előjelét vélte felfedezni, amely köré az Apple digitális multimédia szolgáltatásokat építene ki. Az Egyesült Államokban mára a termék „kötelező” divattárggyá vált. Mint egy szakértő kifejtette, „stílusa hatásos, az emberek büszkék, ha vele mutatkozhatnak mások előtt.” Júliusban a Newsweek hetilap egyenesen iPod országnak nevezte címlapján az Egyesült Államokat, beszámolva arról, hogyan terjedt el a készülék minden korosztályban. (MTI) A szolgáltató ügyvédje, nem sok esélyt lát a dollármilliók behajtására. A legnagyobb kártérítési összeg, melyet megítéltek 25 millió dollár volt Egymilliárd dolláros kártérítésre ítéltek három amerikai spamküldőt SPAM Precedensértékű perben óriási kártérítési összeg: egy iowai internet-szolgáltató, a CIS Internet Services több mint 1 milliárd dolláros kártérítésre számíthat a bíróság döntése alapján. A vállalat háromszáz kéretlen leveleket küldő céget perelt be négy évvel ezelőtt, amikor az internetszolgáltató ügyfelei egyetlen nap alatt 10 millió spamet kaptak. A kerületi bíróság bírója, Charles R. Wolle ítéletének megfelelően az arizonai AMP Dollar Savings 720 millió dolláros, a miami Cash Link Systems 360 millió dolláros, a floridai TEI Marketing Group pedig 140 ezer dolláros kártérítést köteles fizetni az internetszolgáltatónak. A hatalmas kártérítési összeg az iowai spamtörvénynek köszönhető, mely akár 10 dolláros, kéretlen levelenként felszámított büntetési tételt is lehetővé tesz. A szolgáltató ügyvédje, Kelly Wallace azonban nem sok esélyt lát a dollármilliók behajtására. A legnagyobb kártérítési összeg, melyet eddig kéretlen levelekkel kapcsolatos perekben megítéltek az Egyesült Államokban, 25 millió dollár volt. A közelgő karácsony a levélsze- métküldőknek a legkecsegtetőbb időszak. A Clearswift előrejelzései szerint ebben az időszakban megnő az olyan levelek száma, amelyek arra buzdítanak, hogy ajándékokat vásároljunk szeretteinknek. Számos mail egy-egy felmérő lap kitöltéséért akár ingyenes ajándékot is ígérhet. Ezek az ígéretek sosem válnak valóra. Az utóbbi két évben megjelentek olyan rossz szándékú felhasználók is, akik az ilyenkor népszerű elektronikus képeslapok segítségével juttatnak el trójai programokat a számítógépekre. A dolgozók kevésbé elővigyázatosak az ünnepek közeledtével, ezért a vállalatoknak tanácsos figyelmeztetniük munkatársaikat, hogy legyenek elővigyázatosak az ilyen küldeményekkel kapcsolatosan, és ne csökkentsék a védelmet. (ne)
