Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-18 / 292. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 18. RÖVIDEN Amerikai-japán rakétavédelem Washington/Tokió. George Bush továbbra is kitart a többmilliárdos elrettentő rakétavédelmi rendszer kiépítése mellett. Ezt a Fehér Ház közölte, egy nappal azután, hogy kudarcot vallott a két év óta első kísérlet. Az elfogó rakéta szerdán a saját silójába zuhant a Marshall-szigeteken lévő bázison. A ballisztikus rakétavédelmi rendszer kifejlesztésében való együttműködés erősítéséről írt alá megállapodást Japán és az USA tegnap Tokióban. A rakétavédelmi pajzs kutatásával, telepítésével és működtetésével kapcsolatos információcseréről szóló megállapodást egy héttel azután kötötték, hogy Japán enyhített a fegyverexport általános tilalmát előíró, 1976 óta érvényben lévő törvényén. (MTI) Tiltakozó boszniai szerbek Belgrád. Boszniai szerb vezetők szerint Paddy Ashdown boszniai főmegbízott diktátumot vezet be az országban, ami beláthatadan következményekkel, akár polgári engedetlenséggel járhat. Drágán Cavics boszniai szerb elnök tegnap arra figyelmeztetett, bármit tesz is Banja Luka, mindig megbüntetik. Szerinte egyre kevesebben vannak olyanok, akiknek van még türelmük. „Elérkezhet az a pillanat, amikor mindez egy teljesen radikalizált politikai helyzetbe torkollhat, s megtörténhet Bosznia államiságának ig- norálása is. Nem lepődnék meg, ha a polgárok engedetlenséget tanúsítanának a rendszer iránt.” Ashdown csütörtökön büntetőintézkedések újabb sorozatát rendelte el a boszniai Szerb Köztársaság (RS) ellen a Hágával való együttműködés hiánya miatt. Leváltott kilenc helyi belügyi, titkosszolgálati és határőrparancsnokot, akik állítólag hágai szökevényeket bújtattak. Ashdown hivatalának bizonyítékai vannak arra, hogy a népirtással vádolt Ratko Mladics volt hadseregparancsok az idén június-júliusban a szerb katonaság Han Pijesak-i alakulatánál rejtőzködött. (MTI) Ashdown nem ismer megalkuvást (Képarchívum) Amerikai lett a Castro-unoka Miami. Amerikai állampolgár lett Fidel Castro kubai elnök egyik leányunokája: ő is közte volt annak a hatezer bevándorlónak, akik Miamiban letették az állampolgári esküt. A 26 éves Alina Salgado nem kívánta kommentálni az eseményt. Salgado a kubai vezér lányának, a jelenleg az USA- ban élő Alina Femándeznek a gyermeke. (MTI) Az Ankarával folytatódó tárgyalások végcélja a teljes körű csatlakozás, de az eredmény attól függ, milyenek lesznek a reformok Cipruson át vezet a törökök útja az unióba Brüsszel. Drámai fordulatok után, végül is sikernek nevezhető kompromisz- szummal ért véget tegnap délután - a tervezettnél órákkal később - az uniós állam- és kormányfők csúcsértekezlete. Sokáig úgy tűnt, a Törökországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások ügyében nem tudnak Ankarával dűlőre jutni. ÖSSZEFOGLALÓ A megállapodás lényege egy mondatban: a Törökországgal folytatandó csadakozási tárgyalások 2005. október 3-án kezdődnek, ha Ankara még ezen időpont előtt aláírja az EU és Törökország vámunióját az integrációs szervezet tíz új tagállamára, köztük Ciprusra is kiterjesztő ankarai jegyzőkönyvet, s ezzel gyakorlatilag elismeri a földközi-tengeri szigetországot. Nézzük az előzményeket. A 25 állam és kormányfőnek - köztük Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnöknek - sikerült közös álláspontot kialakítani, a Törökországnak szabott feltételt azonban Ankara nem fogadta el. Tegnap hajnalban először Silvio Berlusconi olasz kormányfő, majd pedig Jan-Peter Balkenede, az EU soros elnökségét betöltő Hollandia kormányfője tárgyalt török partnereivel - eredménytelenül. Ezért a csúcs tegnapi programja is két órával később kezdődött, s a nap folyamán több egyeztetés folyt különböző szinteken és összetételben. A csütörtöki megállapodások: a 2005. október 3-i időpontban már ekkor megegyeztek, de ennek feltételéül szabták Ciprus elismerését, méghozzá Ankara számára „megszégyenítő módon”, azonnali hatállyal. Ezt a török vezetők már csak a belpolitikai helyzet, a kialakult feszültség miatt sem akarták elfogadni. Abban szintén megállapodtak a huszonötök, hogy nyitott végű tárgyalásokról van szó, tehát befejezésük attól függ, hogyan halad Ankara a reformok útján. „Nincs garancia a tárgyalások lezárására” -jelentette ki a holland kormányfő. Eldöntötték azt is, hogy a tárgyalások végcélja a teljes jogú török csatlakozás. Nincs tehát szó köztes státusról - derült ki Balkenende éjszakai sajtótájékoztatóján. Korábbi hírek szerint több tagország azzal az állásponttal ült tárgyalóasztalhoz, hogy ne zárják ki annak lehetőségét, hogy Ankara Kiálltak Annan mellet az uniós vezetők Az EU és az ENSZ közötti szervezeti együttműködés világpolitikai fontosságát emelték ki találkozójukon az EU-tagországok vezetői és Kofi Annan ENSZ-főtitkár. Az uniós állam- és kormányfők mindegyike teljes támogatásáról biztosította az iraki ENSZ-prog- rammal kapcsolatos korrupciós ügyek miatt bírált Annan személyét. Vádak érték az ENSZ-főtitkár fiát, Kojo Annant is, aki állítólag a korábban közöltnél több pénzt kapott attól a svájci cégtől, amelyet az ENSZ az iraki import felügyeletével bízott meg. Annan Brüsszelben erről csupán annyit mondott, meg kell várni a vizsgálat eredményét, és ismerni kell a tényeket. Azt ígérte, a beható vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzák, (m) esetleg megkülönböztetett partneri viszonyhoz jusson. Mindazonáltal utalt arra, ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, további erőfeszítéseket tesznek arra, hogy Törökországot bevonják az uniós szerveződésbe. Törökország 1963-ban kötött társulási szerződést az unióval, és a mostani határozat nyomán sem várható, hogy 2014-nél előbb teljes jogú taggá válik. Számos megfigyelő azonban azt sem záija ki, hogy a tárgyalások 15-20 évig is eltartanak Ankarával. Az októberi időpontot brüsszeli találgatások szerint az uniós alkotmányról szóló franciaországi népszavazás magyarázza. Elképzelhető, hogy a referendumra csak szeptemberben kerül sor, és Párizs minden bizonynyal el kívánta kerülni, hogy a tárgyalások kezdése jelentősen befolyásolja a lakosság véleményét. A külön munkavacsorán részt vett külügyminiszterek elsősorban a Közel-Kelet, Ukrajna és a kínai fegyverembargó témaköréről folytattak eszmecserét. Az első esetében újból leszögezték, jelentős esemény a január eleji palesztin elnök- választás, amelyet az EU kész segíteni, a kínai-EU viszony kapcsán pedig a korábbi álláspontot hangsúlyozták ismét (eszerint Brüsszelben megvan a szándék a fegyverembargó feloldására, de az uniót változatlanul aggasztja az emberi jogok és a kifejezési szabadság kínai állapota). Ami Ukrajnát illeti, a miniszterek jelezték, hogy az EU készen áll a kapcsolatok szorosabbá tételére, amint erre lehetőség nyílik, vagyis bebizonyosodik, hogy tisztán és demokratikusan tartották meg az országban tíz nap múlva esedékes választásokat. Az állam- és kormányfők tegnap délután arról is döntöttek, hogy március 17-én indítják a csatlakozási tárgyalásokat HorvátországTörökországban tegnap tízezrek tüntettek - a kommunista párt felhívása nyomán - az uniós tagság, valamint Ciprus elismerése ellen (Reuters-felvétel) gal, de sürgették Zágrábot: tegyen meg mindent a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködés érdekében. Délelőtt az EU még úgy tervezte, hogy áprilisban kezdi a megbeszéléseket. Jövő áprilisban az EU aláírja Románia és Bulgária csatlakozási szerződését, és a két ország 2007- ben várhatóan tagja lesz az EU- nak, ha folytatják a reformokat. Az állam- és kormányfők a huszonötök közti megbeszélések után külön ismertették ezeket a döntéseket a tagjelölt államok vezetőivel. Az uniós csúcsok hagyományos programpontja a 25 vezető találkozója az Európai Parlament elnökével. Josep Borrell Fontelles tegnap kiállt a kevésbé fejlett tagországok gyors felzárkóztatása és az erre tekintettel lévő uniós keretköltségvetés mellett. Az EU 2007-2013 közötti hétéves költségvetésének kereteivel kapcsolatban Borrell azt hangsúlyozta, hogy azoknak tekintettel kell lenniük az unió alaptörekvéseire, köztük a kohézióra, az új tagországok felzárkóztatására. Figyelmeztetett a veszélyre: „kevesebb Európát” eredményezhet, ha az éves elméleti keretet az uniós tagországok összjövedelmének egy százalékában maximálják a jelenlegi és az újabb hét évre is javasolt ■ 1,24 százalék helyett. Az EP a jövő évi költségvetés csütörtöki megszavazásakor ügyelt arra, hogy az összkiadás meghaladja az 1 százalékot, amelynek megszabását az unió nettó befizetői (Franciaország, Hollandia, Németország, Nagy-Britannia, Svédország és Ausztria) szeretnék elérni, (m, t, ú) Iliescu nem tudja elfogadni, hogy átadja a hatalmat, amely 15 éven át az övé volt Hatalmas botrány Romániában Miron Cozmát a temesvári börtönbe szállították (Reuters-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Őrizetbe vette a román rendőrség Miron Cozmát, a romániai bányászjárások egykori vezérét, miután Ion Iliescu hivatalban lévő államfő visszavonta a szabadlábra helyezéséről szóló rendeletét. A bukaresti Realitatea hírtévé pénteken a kora délutáni órákban egyenes adásban számolt be arról, hogy a Temesvár melletti Medvesen, ahol az egykori bányászvezérnek a családja lakik, abban a pillanatban vették őrizetbe Cozmát, amikor az a fiával együtt egy gépkocsin sebtében el akart tűnni. A rendőri különítmény elállta útját, majd kiszállásra kényszerítették Cozmát, aki nem akart engedelmeskedni, követelte a letar- tóztatási parancsot. Végül is rabszállítóba tuszkolták, majd a temesvári börtönbe szállították. A tegnapi román médiában vezető hír volt, hogy Iliescu - nagy hazai és nemzetközi botrányt keltve - egy nappal korábban megkegyelmezett a bányászvezérnek. A sajtó pártállásra való tekintet nélkül adott hangot a közvélemény felháborodásának. Az Adevarul, a ■•kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) felé hajló napilap azt írta, három nappal a Cotroceni palotából történő távozása előtt Iliescu „kiengedte a börtönből felfegyverzett karját”. A bolsevik vigyor című vezércikk megállapítja: „Miron Cozmának a választások után, gyáva számításból elkövetett kegyelemben részesítése a vén bolsevik ördög jeladása a sötétség erői számára, hogy vonják szorosra soraikat az ő személye körül. A választások után kialakult feszült politikai helyzetben Iliescu a Moszkvában tanult politikai gerilla sémáját alkalmazza, amelyben Cozmának jól meghatározott helye van. Mert Ion Iliescu nem tudja elfogadni azt, hogy átadja a hatalmat, amely 15 éven át a kezében volt.” A lapok ismertették a bukaresti amerikai nagykövetség állásfoglalását, amely szerint Cozma szabadon bocsátása „meglepő és aggodalmat keltő gesztus még akkor is, ha elismerjük az államfőnek azt az előjogát, hogy kegyelemben részesítsen”. Az USA külügyminisztériumának 1990-es értékelése szerint Cozma „szíven döfte a romániai demokráciát”. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint Iliescu kegyelmi rendeletével, még ha visszavonta is, a rossz már megtörtént. Mintha csak az lett volna Iliescu célja, hogy „a másik táborba (vagyis a liberális-demokrata D.A. szövetség oldalára) taszítsa a szövetséget” a kormányalakítási tárgyalások közben. Markó elképzelhetetlennek mondta, hogy „ugyanabba a hajóba szálljon, amelyben ott van Miron Cozma is”. Hasonló értelemben nyüatkozott Dan Voiculescu, a Román Humanista Párt (PUR) elnöke, amelynek pártja választási koalíciót alkotott a kormányon levő PSD-vel. Hírforrások szerint a D.A. politikai szövetség képviselői pedig úgy nyilatkoztak, hogy az RMDSZ és a PUR a liberális-demokrata szövetséggel lép kormánykoalícióra. (MTI, ú) Elvégezték Juscsenko vérmintájának elemzését TCDD-vel mérgezték meg MTI-HÍR London. Viktor Juscsenkót TCDD-vel, a dioxinvegyület legveszélyesebb fajtájával mérgezték meg - közölték az ukrán ellenzéki elnökjelölt vérmintáját elemző tudósok. Abraham Brouwer, az amszterdami szabadegyetem környezeti toxikológiai professzora elmondta, hogy a TCDD - tetrakloridbenzoparadioxin - néven ismert dioxinvegyület a vietnami veteránok és falusi lakosság körében számos egészségi problémát okozó Orange hatóanyagú növényvédőszer egyik kulcsfontosságú összetevője. Brouwer professzor vizsgálatai azt is megerősítették, az ukrán politikus vére 100 000 egységnyi dioxint tartalmazott, amely az eddig tapasztalt legnagyobb dózis. „Egyetlen ve- gyületről van szó, nem keverékről. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem természetesen úton került a szervezetbe, mivel annyira tiszta” - mondta a professzor. Külön őrzik a fontosnak számító foglyokat A CIA titkos börtöne MTI-HÍR Washington. A CIA saját titkos börtönt működtetett az amerikai haditengerészet guantánamói támaszpontján, hogy ott őrizhessék az al-Kaida legfontosabb vezetőit. A The Washington Post tegnap katonai tisztségviselőkre és a titkos- szolgálatok volt, illetve jelenlegi ügynökeire hivatkozva azt állította, a CIA tavaly építette a börtönt egy nagyobb létesítményen belül, ahol a Pentagon a fontosnak számító foglyokat, valamint a bírósági tárgyalásra váró rabokat helyezte el. Nem tudni, hogy a CIA létesítménye még mindig működik-e. A lap forrásai azt mondták, Pakisztánban, Nyugat-Afrikában, Jemenben és más országokban letartóztatott személyeket őriztek itt, a legnagyobb titoktartás közepette. Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő, aki az utóbbi hónapokban tett látogatást a Kubában lévő, amerikai fennhatóság alatt álló guantánamói támaszponton, azt mondta: „az emberek folyamatosan jöttek-men- tek”. A lapnak nem sikerült a CIA és a Pentagon illetékeseit megszólaltatni az ügyben. Guantánamón több mint ötszáz olyan embert őriznek, akiket az al-Kaida felszámolása és a tálib rendszer megdöntése céljából 2001 őszén indított afganisztáni háborúban, illetve a terrorizmus elleni hadjárat egyéb akcióiban fogtak el.
