Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-17 / 291. szám, péntek
10 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 17. Kerüljük a monokultúrás termesztési módszert Egyes szívogató kártevők ellen a téli nyugalmi időszakban védekezhetünk a legeredményesebben modern iAfn nélkül) www.tcletom.sk i 0800 123 456 A vértetűt az almafa gyapjas kéregtetűjének is nevezik. A termő almafákat és a faiskolákat egyaránt károsítja. CSERES ZOLTÁN A kártevő elszívja a gyümölcsfa nedvét, s az legyengül. A szívás helyén a fa szöveteiben szivacsos sejtburjánzás indul meg, e fölött a kéreg gömbszerűen felpúposodik, kireped, ún. vértetűrák jön létre. A mérsékelt fertőzés is erős károsodást okoz, erős fertőzés esetén szemmel látható növekedési zavarok keletkeznek. A vértetű károsítása következtében a fák termékenysége csökken, a gyümölcsök aprók maradnak, súlyos esetben teljes terméskiesés is előfordulhat. A kártevő gazdasági jelentősége mindaddig növekedett, amíg őshazájában, Észak-Amerikában nem fedezték fel természetes ellenségét, a vértetűfürkészt (Aphelinus mali), s nem gondoskodtak mesterséges betelepítetéséről. Az, hogy a vértetű mégis napjainkig károsít, az rovarölő szerek helytelen használatra vezethető vissza. Az egykor nagy mértékben alkalmazott DDT hatóanyagú készítmények ugyanis hatástalanok voltak a vértetűre, ugyanakkor a természetes ellenségét elpusztították. A DDT helyére lépő, napjainkban is használt rovarölő készítmények nagy része válogatás nélkül pusztít, toxikus a vér- tetűfürkész imágóira is. Ennek eredményeként például a KomároDísznövények télen Fényigényes tarkaságok Napjainkban egyre több szobai levéldísznövényünk tarka levelű fajtája jelenik meg a boltokban. A legelterjedtebbek a borostyán és a fikusz. Kevesen tudják, hogy a tarka levelű fajtáknál igénybeli különbségekkel is találkozhatunk. A növények levele a fehér foltok területén nem tartalmaz klorofillt. Általános szabályként elmondható: a tarka levelű fajták fényigé- nyesebbek az alapfajtánál. Erre különösen a fényszegényebb téli hónapokban kell figyelni. (K) Kímélőbben termelnek KÖTELES GÁBOR A biokertészek tudják, hogy a kertek és mezők leggyakoribb környezetszennyezője a vegyszeres növényvédelem. Ezért embert és környezetet kímélő termelést folytatnak. Annak érdekében, hogy a növényeket károsító betegségeket és kártevőket leküzdjék, vegyi anyagok helyett a növényekről szerzett ismereteket alkalmazzák. Fontos, hogy a biokertész a monokultúrás termesztési módok helyett inkább a vegyes kultúrás módszereket alkalmazza. A jobb és nagyobb termés érdekében feltétlenül használja ki a növények kölcsönös együttélésére vonatkozó ismereteit. Kiváló párosítás például a vöröshagyma és a sárgarépa, a retek és a saláta, a káposzta és a zeller, a paradicsom és a karalábé, a körömvirág és a málna vagy szilva, a bársonyvirág és a paprika, valamint a szamóca és a szőlő. Jó, ha tudjuk, hogy melyek a növényi kártevőknek természetes ellenségeik: a levéltetveket például a katicabogár és a fátyolka tizedeli, az almamoly petéit a für- készdarázs pusztítja, a takácsatkákat a ragadozó atkák parazitálják. A vegyes kultúrás termesztési módnak nagy jelentősége van a betegségek és járványok kivédésében is azáltal, hogy a termesztett mennyiségből az esetleges fertőzés helyén csak kevés van. így a távolabbi növényzet megfertőzéséhez szükséges idő alatt az időjárási viszonyok megváltozhatnak, így a fertőzés is elmarad. Hosszú együttélés során a növényekben is kialakul bizonyos, a kártevőkkel szembeni védekezési rendszer. A növények úgy védekeznek, hogy csak azok maradnak meg, amelyek a kártevő megjelenése előtt fejlődtek ki. Ezért például a hónapos retket szabadföldön leginkább kora tavasszal és a nyár végén, ősz elején termesztjük, amikor a földibolha már nem támad. A biokertésznek ajánlatos felhasználnia ismereteit a növényi betegségekre hajlamosító tényezőkről is. Sokszor a növények származási helye és az elszárma- zás időpontja segít a tájékozódásban. Például a trópusi származású növények, ha a nyári szárazságok idején csapadékhiányban és alacsony relatív levegőnedvességtől szenvednek, csenevészednek és könnyebben megbetegednek. Viszont vannak növények, melyeket barázdás, vagy csepegtető öntözéssel tudjuk megvédeni a betegségekről, mert az esőztető öntözés hatására alakulnak ki és terjednek a betegségek. A túlzott trágyázás, különösen a nitrogén trágyák ésszerűtlen alkalmazása, betegség forrása lehet. A biokertész azért sem használ szintetikusan előállított gyomirtó-, csávázó- és permetezőszereket, mert ezek a növények számára idegen anyagok és a növényekben gyakran stresszhatást váltanak ki. Lekötik alkalmazkodási energiájukat, rontják kondíciójukat, megkönnyítik a kórokozók és a kártevők elterjedését. Sőt, a vegyszeres növényvédelem a hasznos parazitákat is elpusztítja, ezáltal a kórokozók és kártevők korlátlanul szaporodhatnak. A biokertész olykor olyan növényeket is termel, melyek még nem alkalmazkodtak teljesen az adott környezethez. Ilyenkor a növényeknek segítséget kell nyújtani, éspedig a vegyes kultúrás termesztési móddal, valamint a paraziták természetes ellenségeinek felszaporításán alapuló biológiai védekezéssel. Nagy jelentősége van a kiültetés előtti edzéseknek (pl. levegőztetés, napoztatás, csökkentett öntözés stb.) is, mert felkészíti a növényeket az extré- mebb hatásokra. A biotermelés eredményességét nagyban elősegíthetik az egyszerű nemesítési ismeretek is. Hasznosnak tartom, ha megfigyeljük, mely növények ellenállóak a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Ezekből foghatunk magot, majd továbbszaporítva az ellenálló egyedek válogatásával bizonyos fokú ellenálló egyedeket alakíthatunk ki. Személyesen jó tapasztalatom van a paprika és a szamócaegyedek pozitív válogatásával és szaporításával. Az ellenállást nemesítéssel leginkább a nemesítő állomások szakemberei tudják fokozni. Nagyon fontos ezért, hogy a biotermelő figyelje az egyes fajtáknál a betegségekkel és a kártevőkkel szembeni ellenálló képességet. Ma már célirányos nemesítéssel több növényfajta esetében sikerült elérni az egy vagy több betegséggel szembeni rezisztenciát. A szerző a szepsi mezőgazda- sági középiskola nyugalmazott szaktanára A téli hónapokban nem csupán a növényeket kell védenünk a fagytól, hanem a tartóedényeket is, függetlenül attól, hogy vannak-e bennük éppen növények vagy sem. A fagy könnyen kárt tehet az égetett agyagedényekben is, ha hagyjuk, hogy a téli csapadék bennük, illetve alattuk összegyűljön, és megfagyjon. A keletkező jég hamar szétrepeszti a cserepeket. (Képarchívum) Vértetűk ellen hatékonyan Most mindenkinek J1* lehet MP3-lejátszója A fehér viaszos bevonat megvédi a szívogató kártevőket a legtöbb növényvédő szertől (A szerző archívumából) mi járásban szinte alig találunk olyan almást, amelyben ne kellene a vértetű kártételével illetve az ellene való védekezéssel számolni. Az, hogy a kártevő főleg az üzemi almásokban és a jól kezelt házikertekben szaporodik nagyobb mértékben, egyértelműen a vértetűfür- kész korlátozott jelenlétére vagy éppen a teljes hiányára utal. Az eredményes vértetű elleni védekezés alapja a szakszerű növényvédelem. Azonban ezt jelentősen megnehezítik a vértetű biológiai sajátosságai. A kártevőt ugyanis fehér, gyapjas viaszanyag vonja be, amely átszövi egész telepet, így a vértet- vek biztonságos védelemben tenyésznek, szaporodnak, és károsítanak. A viaszréteg a növényvédő szerekkel szemben védelmet nyújt. A másik gond az, hogy a nyári hónapokban a fa törzsén, ágain megtelepedő kolóniákat sűrű levélzet fedi. A vértetű elleni vegyszeres védekezés legalkalmasabb időpontja a téli nyugalmi időszak. Ilyenkor a viaszréteg nem véd, a lombozat pedig még nem fejlődött ki. Nagyon fontos a vértetves sebek helyes kezelése, mert a kártevő a sebhelyeken telepszik meg és szaporodik tovább. A vértetves sebeket éles késsel vágjuk simára az élő részig és fasebkezelő anyaggal kenjük be. Erősen fertőzött almafák esetében rügypattanáskor elengedheteden az Oleoekolos (1%) áztatásszerű kezelés. Ez a lemosó permetezés a kéregrepedésekben megbúvó más kártevőket is elpusztítja. Nem elhanyagolható tény, hogy a gazdaállatban élő vértetűfürkészeket télen megkíméljük. Lazább talajokon, de főleg a homoktalajú gyümölcsösökben tavasz elején találhatunk vértetűt a fák gyökémyakán is. Ezért a földet kissé bontsuk ki, és bőségesen permetezzük a fák gyö- kérnyaki részét. Nyáron a vértetű elleni védekezés nehezebb. A fa koronájában tenyésző szárnyatlan nőstények ugyanis legalább 130 utódot hoznak világra, melyek gyorsan fejlődnek. Egy-egy nemzedékük akár 2 hét alatt is kifejlődik. Kiskertekben ki kell használnunk a nyugalmi időt arra, hogy megvizsgáljuk fáinkat és mechanikailag el- távolítsuk a fehéredő vértetű telepeket a kéregrepedésekből, megakadályozva ezzel a szívogató kártevő elszaporodását. Nyáron a vér- tetvek ellen vegyszerrel is védekeznünk kell, permetezés helyett lehetőleg a telepek ecsetelését válasszuk, így megkímélhetjük azokat a telepeket, ahol a természetes kártevők már pusztítják a kártevőket. Az ecsetelésre ajánlom az Aztec vagy a Pirimor használatát. Az üzemi gyümölcsösökben nehezebb a helyzet. A rendszeresen használt totális rovarölők, pl. a De- cis, Karate, Vaztak, a nehéz foszfor- savészterek csoportjába tartozó Di- mecron, Ultracid Sumithion Super stb. minden élőlényt elpusztít. Ezért az almásokban csak szakszerű előrejelzésen alapuló védekezést folytassunk. ST Online Ne sajnálja magától az ST Online DSL-t és a vele járó játékokat Részletes tájékoztatás az elárusítóhelyeken, a www.telecom.sk honlapon vagy az Ügyfélszolgálati központ 0800 123 456-os, ingyenes telefonszámán. A Slovak Telecom elárusítóhelye Rúzová 135, 929 50 Dunajská Streda Nyitva: hétfő-péntek: 8.00 - 17.00 Oamjanichova 3138, 945 01 Komárno Nyitva: hétfő-péntek: 8.00 -17.00 Síovak Telecom Megoldások egy jobb élethez UP 2093
