Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-14 / 288. szám, kedd

ÚJ SZŐ 2004. DECEMBER 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 FIGYELŐ BBC RÁDIÓ Súlyos hiba volt a szövetsé­gesek részéről az iraki bizton­sági erők teljes feloszlatása, mert ha ez nem történik meg, Irakban ma nem ilyen a helyzet - mondta az ideiglenes iraki ál­lamfő, aki egy londoni arab új­ságnak nyilatkozva az „iraki Hider” hatalomra kerülését sem zárta ki. A szunnita Gázi al-Jáver, aki Szaddám Húszéin elfogásának első évfordulóján adott interjút a brit közszolgá­lati rádiónak, azt mondta: az iraki hadsereg és a biztonsági erők válogatás nélküli szélnek eresztése hozta létre azt a vá­kuumot, amelyben az erőszak- hullám elönthette az országot. A súlyos káosz hosszas elhúzó­dása olyan helyzetet teremt­het, amelyet a lakosság mega­lázó vereségként él meg, és ez „egy iraki Hitler” hatalomra kerülését segítheti elő.-Figyeld ezt a fejlődést! (Elek Tibor rajza) AD: MÉG A BARÁTOK ÉS A KOLLÉGÁK IS HÁTAT FORDÍTOTTAK Ne legyen egyoldalú tájékoztatás! Még a barátok és a kollégák is hátat fordítottak - ezzel a címmel jelent meg 2004. november 25-én Péterfi Szonya írása a Csilizköz Rt. és Csonka Sándor mérnök, valamint felesége konflik­tusáról. Az olvasó minden­kori alapvető joga, hogy ne egyoldalú megközelítésből született valótlanságok hal­mazát, féligazságokat, ha­nem alapos témaismeret után született, kerek ténye­ket olvashasson. VISSZHANG Ebben az esetben ez a követel­mény nem teljesült. Ezt a vélemé­nyünket egyebek közt arra a dur­va hibára alapozzuk, hogy a cikk írója még azt a fáradságot sem vette, hogy a részvénytársaság el­nökének a nevét megjegyezze. így lett Vida István mérnökből Vida János. A riportalanyhoz illik előzetesen bejelentkezni is. Egy ekkora cég vezetőjének van egyéb gondja is, mint hogy egy évek óta húzódó peres ügy részleteivel le­gyen tele a feje. Az rt. vezetősége fontosnak tartja, hogy kiegészítse és ponto­sítsa az Új Szó 57. évfolyamának 272. számában, 2004. november 25-én leírtakat. Ami a lakáseladásokat illeti A Csilizköz Rt. 1993. április 22-én alakult. 1993-tól 2001-ig néhány személycserétől eltekint­ve ugyanaz az elnökség vezette a céget. Ez a vezetőség 1996-tól kezdett foglalkozni lakásértéke­sítéssel. Elnökségi jegyzőköny­vek tanúskodnak arról, hogy 50- 60%-os kedvezményeket is kap­hattak a bérlők az akkori becsült árakból Iciindulva. Csonka Sán­dor mérnök 2000. szeptember 2- án kérvényezte az akkori elnök­ségtől, melynek vezetője dr. Bo- zsaky László volt, hogy lakását a 182/1993. számú törvény 1. be­kezdésének 18. paragrafusa alapján vásárolhassa meg potom 18 ezer koronáért. A 2001 au­gusztusában megválasztott új el­nökség 2002. május 21-én a pénzügyminisztérium legiszlatív és vagyonjogi osztályához for­dult írásbeli véleményezésért az üggyel kapcsolatban. A választ (mely szerint a Csilizköz Rt. la­káseladásaira nem vonatkozik az említett törvény adott pa­ragrafusa) 2002. augusz­tus 5-én Csonka Sándor mérnöknek az rt. postáz­ta. Ő tudomásul vette, de mivel nem értett vele egyet, bírósághoz for­dult. A Dunaszerdahelyi Járásbíróság döntése nem Oldott meg semmit, mivel kötelezte a részvénytársaságot a lakás eladá­sára, holott nem az eladás ténye, hanem a lakás ára volt a kérdés. Fellebbezésünk után a Nagy- szombati Kerületi Bíróság vissza­adta az ügyet a járásbíróságnak azzal az indokkal, hogy Csonká- ék keresete rossz volt. Az új, már pontos bírósági beadvány tudo­másunk szerint a mai napig sem született meg, így bírósági dön­tés Csonkáék lakásügyében még ma sincs. A 36 lakás közül 29-ben már tu­lajdonosok laknak, akik éltek a használónak nyújtott árkedvez­mény lehetőségével, és megvásá­rolták lakásukat. Ne keressünk összefüggést ott, ahol nincs 2001 végén 468 állandó dolgo­zója volt a részvénytársaságnak. Az állandóan csökkenő mezőgaz­dasági terület, a költségek gyors emelkedése és számos további gazdasági tényező szükségessé tette annak az elnökségi határo­zatnak a megszületését, mely az alkalmazottak számának állandó csökkentését irányozza elő. 2004 novemberéhez az alkalmazottak száma 360 volt. Igaza van Péterfi Szonyának, hogy az előző elnök­ség, amelynek a Csonka házaspár nagy kegyeltje volt, 1993-ban ajánlatot tett Csonka Sándor mér­nöknek. Az üzem közgazdászává kívánták őt kinevezni. Csonka mérnök félévi győzködés után sem élt a lehetőséggel. Ez a dön­tése azonban senkit sem lepett meg, hiszen köztudott volt, ő soha nem volt hajlandó felelősséggel járó beosztást vállalni, mindig megmaradt a háttérben okoskodó pozíciójában. A 2001-es választásokat kö­vetően az új vezetőség az informá­ciós rendszer vezetőjévé nevezte ki, mivel az adóreferensi beosztás nem töltötte ki a munkaidejét. Ő ezt a helyet is visszautasította azzal az indokkal, hogy személyi számí­tógépen nem tud dolgozni és nem is tud megtanulni. Az rt. vezetésé­nek jóindulatát bizonyítja, hogy további beosztást ajánlott fel, de Csonka mérnök azt úgyszintén visszautasította. Csonkáék bírósági kere­setét az említett munkajo­gi ügyben az elsőfokú bíróság elu­tasította, azaz ezáltal megerősí­tette, hogy az rt. teljes mértékben jogszerűen járt el. Valamennyi munkaviszony megszűnése esetében (108 sze­mélyről volt szó) - így Csonkáéké- ban is - az rt. elnöksége kollektív döntés alapján járt el az érvényben levő munkajogi törvények értelmé­ben. A per kapcsán fontosnak tart­juk megjegyezni, hogy az rt. által alkalmazott felmondások semmi­képpen sem hozhatók összefüg­gésbe a Csonka házaspár azon jo­gaival, amelyek számukra az rt. részvényeinek birtoklásából adódnak, és amelyek természete­sen sértetlenek maradtak. Az alkalmazottak létszámának csökkentése ma is folytatódik. Új dolgozókat csakis fizikai munká­ra vettünk fel. Sem adminisztra­tív, sem technikusi beosztásba fel­vétel 2001 óta nem történt! A lakbér önkényes meghatározása A részvénytársaság jogi képvi­selete harmadik különálló prob­lémaként kezeli a Csonka házas­pár lakbérhátralékát. 2001 végé­ig valamennyi érintett az 1994- ben megkötött bérleti szerződés alapján fizette a lakbért. 2002 elejétől jogi szakértő hozta össz­hangba a szerződéseket a pénz­ügyminisztérium 1/2001. számú rendelkezésével. Az új törvényes bérleti feltételeket mindenki el­fogadta, a Csonka házaspár nem. Ők a mai napig havonta 328 koronát fizetnek a 93 négy­zetméteres, háromszobás, I. ka­tegóriába tartozó lakásért és 233 koronát a 17 négyzetméter alap- területű garázsért! Utána lehet számolni, hogy 1994-től mennyibe került az rt.- nek Csonkáék lakásának fenntar­tása és adott a válasz is, vajon ki élvezett jogtalan előnyöket?! A pénzügyminisztérium rende­letéivel összhangban megállapí­tott lakbérrel összevetve a Csonka család lakbérhátraléka meghalad­ja a 40 000 koronát. Ez olyan, mint bármely más tartozás, és be­hajtását éppen olyan kötelesség­nek tartja, mint bármely más tar­tozásáét. Elhangzott még olyan vád is, mely szerint az rt. elnöksége min­denkit figyelmeztet, saját érdeké­ben ne tartsák a Csonka házaspár­ral a kapcsolatot. Kár, hogy az új­ságírónő nem kérdezett meg né­hány szomszédot!? Szerintünk ér­dekes válaszokat kapott volna. A Csilizköz Rt. vezetősége Csupán félmondatokban válaszolt A Csilizköz Rt. ügyvezető igazgatója pontosan tudja, hogy láto­gatásunk célja időpont-egyeztetés volt. Mivel felvázoltuk neki, mi­lyen ügyben keressük, a cikkben feltüntetett módon félmondatok­ban válaszolt. Ha viszont az évek óta húzódó peres ügy részleteire nem emlékezett, elővehette volna az aktákat, vagy - úgy, mint utólag - az rt. jogászával magyaráztathatta volna meg a történte­ket. Ennyit az egyoldalú megközelítésről. Csonka Sándort és feleségét nem a lakásper előtt, hanem azt követően bocsátották el az rt.-ből, az összefüggést csak az nem lát­ja, aki nem akarja. S tudják ezt többen is, csak nem mernek nyilat­kozni, mert féltik a helyüket. Péterfi Szonya A Dunaszerdahelyi Já­rásbíróság döntése nem oldott meg semmit. A Csonka család lak­bérhátraléka meghalad­ja a 40 000 koronát. KOMMENTÁR Nem vagyunk székelyek! KOCUR LÁSZLÓ Mi nem vagyunk magyarok, mi székelyek vagyunk! Ez a mon­dat egy romániai fiatalember szájából hangzott el a TV2 hét­végi hírmagazinjának riportfilmjében, melynek szerkesztője a népszavazás utáni erdélyi közhangulatot szerette volna bemu­tatni. A legény - ez egészen bizonyos - magyarul mondta el az ominózus mondatot, nem kellett sem szinkronizálni, sem feli­ratozni, a népszerű műsor minden nézője érthette. A vajdasági magyarok szombaton nyílt levélben fordultak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. A levelet 39 szervezet ír­ta alá, vannak köztük szakmai, ifjúsági, egyházi társulások, úgy tűnik, a levélben foglaltakat illetően meglehetősen széles a társadalmi konszenzus. „Miniszterelnök úr, kérjük, mondjon le arról a szépen hangzó, de az Ön szájából hamisan csengő kijelentésről, hogy 15 millió magyarért vállal felelősséget. Ön erre nem méltó. Hiszen ész­revehette, hogy ezúttal minden határon túli magyar egysége­sen az igenek mellett foglalt állást” - írják a vajdaságiak. Nekünk csak egy kifütyülésre futotta. Márai Sándor kassai szobrának avatásakor - kétségtelen, hogy az alkalomhoz mél­tatlan módon -, jól megmutattuk” Szili Katalinnak, mit gon­dolunk. Elszabadult indulatok, felfokozott érzelmek minden­ütt. Elég felkeresni valamelyik internetes vitafórum kettős ál­lampolgársággal foglalkozó topikját... Többen úgy gondolták, a nagy pofon sajgó emlékét mihama­rabb igyekeznek majd elfelejteni a határon túli magyarok. Nem így lett. Pedig az egyébként előre sejthető végeredmény tudomásulvétele utáni letargiából lassanként jó volna már fel­eszmélni, és abbahagyni a mostoha-anyaországozást. Nemzeti büszkeségünknek ugyan nem használt az eredménytelen refe­rendum, de nemzeti identitásunkon nem változtatott, mert nem változtathatott: azt ugyanis nem lehet törvényekkel sza­bályozni. Mi nem lettünk kevésbé magyarok amiatt, hogy Magyarország egy része - mondjuk ki: nagyobb része, mert aki nem ment el, az bizony nem szavazott igennel - úgy döntött, hogy ne legyünk magyar állampolgárok, a kérdés ugyanis „csak” egy jogi szabá­lyozás létrehozásának igényét mérte fel. Mindazt azonban, ami nemzeti identitásunkat meghatározza, nem vették el tőlünk. Tengerészből államfő KOKES JÁNOS Nem éppen erőssége a protokoll szigorú szabályainak minden­kori következetes megtartása. Kedveli a lazább, közvetlenebb viselkedést. Karakteres, szókimondó, egyenes beszédű ember, aki nem szokta véka alá rejteni gondolatait még akkor sem, ha azok nem igen számíthatnak népszerűségre. Hívei szerint de­mokrata és világfi, aki sokat látott, sokat tapasztalt, s ennek alapján értelmezi a mindennapok romániai valóságát is. El­lenzői szerint viszont eléggé faragatlan ember, aki bizony nem igen tiszteli a romániai hagyományokat. Traian Basescuról, Románia vasárnap megválasztott új köztár­sasági elnökéről van szó. A ma 53 éves politikus, a nyolcvanas években a román kereskedelmi flotta hajóskapitányaként járta a világot, majd a rendszerváltás után politikára adta fejét. A kilencvenes évek második felében a jobbközép kormány köz­lekedési minisztere volt, míg néhány éve Bukarest polgármes­tereként ért el sikereket, s vált egyre népszerűbbé. Győzelme meglepetés. Bár arra mindenki számított, hogy az elnökválasztás második fordulója, amelyben Basescu ellenfele az 54 éves Adrian Nastase szociáldemokrata kormányfő volt, nagyon kiegyensúlyozott eredményt fog hozni, a média és a megfigyelők többsége mégis Nastasét tartotta az esélyesebb­nek, a valószínű győztesnek. Egyebek között azért is, mert az általa vezetett párt két héttel ezelőtt megnyerte a parlamenti választásokat, így sokan azt várták, hogy a többség majd a „győztes” felé hajlik. A Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség, amely koalíciós tárgyalásokat kezdett a győztes szociálde­mokratákkal, szintén Nastase támogatására szólította fel vá­lasztóit. A rendelkezésünkre álló információk szerint azonban a magyarok részvétele a sorsdöntő második elnökválasztási fordulóban csekély volt. A választók tehát nem a parlamenti győztes, hanem az ellen­zéki „vesztes” mellé álltak vasárnap. Romániában ezzel merőben új helyzet alakult ki, amelyre a rendszerváltás óta még nem volt példa. Úgy néz ki, a következő négy évben Ro­mániának baloldali többségű kormánya és jobboldali ál­lamfője lesz. Bár az államfő jogkörei nem túl szélesek, ő neve­zi ki a miniszterelnököt, s számos téren ellensúlyozni tudja a kormányzati hatalmat. Basescu kül- és belpolitikai nézetei kevésbé ismertek, mint az Nastase esetében volt. Nyilvánvaló, hogy az ország külpoliti­kája továbbra is a NATO, az EU és az USA felé fog orientálód­ni. A belpolitikában Basescu azt hangoztatja, hogy Romániát vissza kívánja adni lakosságának. Harcolni kíván a korrupció és a hatalmi visszaélések ellen. Ilyesmivel egyébként őt is gya­núsítják. A média szerint minisztersége idején feltűnően áron alul adták el a román kereskedelmi flottát. A romániai magya­rokkal kapcsolatban Basescu eddig részletesebben még nem foglalkozott. Nemrég azonban leszögezte, hogy ellenzi a ma­gyarok autonómiáját. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azonban úgy véli, a szövetség együtt fog tudni működni Basescuval is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents