Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-14 / 288. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 14. RÖVIDEN Terrorelhárító rohamcsapat Tokió. Japánban terrorel­hárító rohamcsapatot hoznak létre az Okinaván működő amerikai támaszpont elleni támadások kivédésére. A kor­mány két érvet hozott fel az ottani egység létrehozása mellett: a távolságot, mert Okinava 1500 kilométerre délre fekszik a japán főváros­tól, és az időtényezőt, mivel válsághelyzet esetén sokáig tartana a megfelelően kép­zett katonák átvezénylése. Okinaván állomásozik a Ja­pánban lévő 40 500 amerikai katona kétharmada, elsősor­ban egy nagy tengerészgyalo­gos alakulat. (MTI) Először lehet szocialista elnök Athén. Először választhat­nak meg egy szocialista politi­kust Görögország elnökének a jövő év márciusában. Kosztasz Karamanlisz konzer­vatív miniszterelnök megle­petésre Karolosz Papuliasz volt szocialista külügyminisz­tert javasolta e tisztségre. „Karamanlisz tapasztalt, nagy tudású és értelmes politikus­ként méltatta Papuliaszt. Jeóijiosz Papandreu, a szocia­lista ellenzék vezére üdvözöl­te a konzervatív kormányfő döntését. A két nagy pártnak megvan az államfő megvá­lasztásához szükséges kéthar­mados többsége a görög par­lamentben, ezért megfigyelők szinte biztosra veszik, hogy Papuliasz elnök lesz. (MTI) Nincs belső bizonytalanság? Szöul. Az észak-koreai kül- ügy tegnap cáfolta azokat a hí­reszteléseket, melyek szerint az országban bizonytalanság uralkodik, hangoztatva, hogy az ország Kim Dzsong 11 veze­tő mögött áll. A ritkaságszám­ba menő közleményben Phen- jan azzal vádolta az USA-t, megtévesztő kampányt folytat az ország ellen, hogy elhitesse az észak-koreai rendszer töré­kenységét. „Ez reménytelen kísérlet annak a rendszernek a lerombolására, amelyben a vezető, a párt és a néptöme­gek harmonikus egészet alkot­nak. Ez ugyanolyan nevetsé­ges, mintha valaki tenyerével akarná elhomályosítani a na­pot.” Nyugati elemzők a kö­zelmúltban repedéseket vél­tek felfedezni a világ egyik legszigorúbban ellenőrzött re­zsimén. Eltűntek Kim Dzsong II portréi a középületekről, nem hordják már az emberek a korábban kötelező Kim Dzsong Il-jelvényeket és meg­jelentek kormányellenes röp­lapok is. (MTI) Kim Dzsong II állítólagos betegségéről, hatalmi har­cokról is szóltak a híreszte­lések (Képarchívum) A legfontosabb feladat a 2007-re kitűzött uniós csatlakozás megvalósítása Bukarest. A jövőben sem lehet figyelmen kívül hagy­ni az RMDSZ-t, bármilyen kormánytöbbséget is akar majd kialakítani valaki a liberális-demokrata Traian Basescu győzelme után - hangsúlyozta tegnap Markó Béla, közvetlenül azután, hogy Nastase elis­merte vereségét. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Nem sokkal később vált ismert­té Basescu nyilatkozata, amely lé­nyegében alátámasztotta azt, amit Markó mondott. A győztes bejelentette: azt akarja, hogy pártja vezetésével kormányzati többség jöjjön létre a parlament­ben. Traian Basescu közölte: az RMDSZ-szel és a jelenlegi kor­mánypárti szövetség ki­sebbik pártjával, a Huma­nista Párttal képzeli el a kormányalakítást. (A szél­sőséges Nagy-Románia Párt bevonását a kor­mányzásba az EU-csat­lakozás előtt Brüsszel sem nézné jó szemmel.) A teljes győzelmének bejelenté­sét követő első televíziós nyilatko­zatában Basescu hangoztatta: azt akaija, biztos lábakon álló kor­mánnyal vágjon neki az ország az előtte álló fő feladat teljesítésé­nek, a 2007-re kitűzött uniós csat­lakozás megvalósításának. Továb­bi külpolitikai teendői között je­lölte meg Románia helyzetének megerősítését a NATO-ban. Hangsúlyozta, hogy a román kül­politika fő tengelye az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával való stratégiai partnerség lesz. Belpolitikai téren tevékenysége legfőbb céljául a korrupció elleni harcot, a szegénység felszámolá­sát jelölte meg. Kulcsfontosságú­nak mondta a román állami köz- intézmények mentesítését a pár­tok politikai befolyásától. Ugyan­csak elengedhetetlennek nevezte a törvényesség érvényesítését az állami élet minden területén. Nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősítette a korrupciót, ezért nemzetvédelmi célnak tekintette e jelenség elleni harcot. Államfői feladatai közé sorolta a román nemzeti összefogás helyreállítá­sát, a civil társadalom felkarolá­sát, az utóbbi években megtépá­zott romániai sajtószabadság helyreállítását. A BBC a választásokkal kapcso­latban emlékeztetett arra, hogy Nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősí­tette a korrupciót. Romániában az elnöknek nincs széles jogköre, de ő nevezi ki a mi­niszterelnököt. Mind a kormány­fő, mind az államfő kulcsfigura lesz a mostani romániai parla­menti patthelyzetben - írta a BBC. Markó Béla nyilatkozatában megállapította, a romániai ma­gyarok részvétele kisebb volt a kelleténél a vasárnapi, 2. forduló­ban. Az urnák elé járuló magya­rok több mint 75 százaléka hall­gatott az RMDSZ felhívására, ezért Nastaséra adta voksát. A szövetség részben azért ajánlotta a magyar szavazóknak Nastasét, mert nem tartott kívánatosnak egy kohabitációs (társbérleti) helyzetet, amelyben a kormány- többség és az államelnök eltérő politikai színt képvisel. Markó emlékeztetett: Nastase az elmúlt négy évben miniszterelnökként hozzájárult néhány, a magyarság számára fontos kérdés megoldá­sához. „Ezekre tekintettel alapos indokaink voltak Nastase támoga­tására, kéznyújtással válaszol­tunk. Azok a magyarok, akik Nastaséra szavaztak, lényegében erre a kéznyújtásra voksoltak.” A kérdésre, hogy mi lehetett az oka a magyarok alacsony részvé­teli arányának, Markó úgy véleke­dett: valószínűleg úgy látták, hogy két héttel ezelőtt már nyert a magyarság, vagyis bekerült a par­lamentbe, a második fordulónak tehát szerintük már nem volt kü­lönösebb tétje. „Matematikailag az a kormánytöbbség látszik élet­képesnek, amelynek a kialakítá­sát a múlt héten kezdte el a Szoci­áldemokrata Pártból (PSD) és a Román Humanista Pártból (PUR) álló szövetség az RMDSZ-szel (re­mélve a magyaron kívüli nemzeti kisebbségek tizennyolc képviselő­jének támogatását is). Persze minden attól függ, hogy megma­radnak-e, avagy felbomlanak a je­lenlegi politikai tömörülések, ne­vezetesen a PSD-PUR, illetve a li­berálisok és a demokraták szövet­sége. Várjuk tehát, hogy ki-ki vé­gezze el a saját elemzését, mi nyu­godtan nézünk elébe, hiszen az RMDSZ-re mindenképpen szük­ség lesz” - hangsúlyozta Markó. Újraindul a parlamenti vizsgálat Juscsenko rejtélyes megbetegedése ügyében Megtalálják-e a méregkeverőket? Hét halott és 19 sérült a tegnapi bagdadi merénylet mérlege (Reuters-felvétel) A már bevett Fallúdzsában ismét harcolnak • • Öngyilkos merénylet ményben vesztették életüket „biz­tonsági és stabilizációs hadműve­letek végrehajtása közben”. Szemtanúkra hivatkozó hírügy­nökségek különösen Fallúdzsából jelentettek súlyos harcokat. A lá­zadó városban azután tört ki he­ves tűzharc, hogy amerikai kato­nák odavittek mintegy 7-800 ira­kit a novemberi offenzíva romjai­nak eltakarítására. Az őket ért meglepetésszerű támadás után az amerikaiak válaszcsapást indítot­tak. Később jelentették, hogy az amerikai légierő tegnap ismét bombázta Fallúdzsát. A legfrissebb adatok szerint az iraki invázió tavaly márciusi kez­dete óta az amerikai hadsereg 1296 katonája vesztette életét, kö­zülük 1015 harc közben. Csupán a Fallúdzsa elleni november 8-án megindított ostrom óta hetven amerikai halt meg. MTI-OSSZEFOGLALO Bagdad. Kórházi források sze­rint legkevesebb 7 halottja és 19 sebesültje van annak az autós ön­gyilkos merényletnek, amelyet Bagdadban, a szigorúan ellenőr­zött zöld zóna bejáratánál követtek el tegnap az iraki Nemzeti Gárda egyik ellenőrző pontja ellen. Mint egy rendőrparancsnok közölte, az öngyilkos merénylő gépkocsijával az ellenőrző pont előtt álló kocsi­sorban várakozott, amikor felrob­bant. A zöld zónában vannak az új iraki rendszer kormányhivatalai. Amerikai közlés szerint a tegnapi áldozatok valamennyien irakiak. Al-Anbár tartományban tegnap hét amerikai tengerészgyalogost öltek meg. Az amerikai katonai közlemény szerint az 1. tenge­részgyalogos expedíciós haderő tagjai két különböző harci cselek­Az RMDSZ továbbra is játékban marad Jó hír a hordátoknak, de yannak feltételek Nyitott a török kérdés ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Kijev. Az unió kormá­nyát, az Európai Bizottságot ag­gasztják a Viktor Juscsenko ukrán ellenzéki elnökjelölt megmérgezé- séről szóló hírek. Emma Udwin szó­vivő tegnap hangsúlyozta, az EB szerint a tetteseket bíróság elé kell állítani. Újraindítja a vizsgálatot az ukrán parlament is az ügyben, miu­tán osztrák orvosok megállapítot­ták, hogy a politikust dioxinnal mér­gezték meg. „Az újabb bécsi orvosszakértői jelentés alapot ad a vizsgálat újrain­dításához, mindazonáltal nem va­gyunk meggyőződve arról, hogy bi­zonyítani lehet a szándékos mérge­zést” - mondta tegnap a vizsgálóbi­zottság vezetője, Volodimir Sziv- kovics képviselő, aki Juscsenko el­lenfelét, Viktor Janukovics minisz­terelnököt támogatja a kampány­ban. Egy korábbi bizottság, amelyet szintén Szivkovics vezetett, október végén lezárta az ügyet, és arra a megállapításra jutott, hogy az ellen­zéki vezető vírusfertőzés és egyéb betegségek kombinációjának esett áldozatul szeptember elején. Az uk­rán főügyész már vasárnap bejelen­tette, hogy az újabb bécsi orvosi le­letek fényében újraindítja az elnök- választás november 21-i második fordulója előtt eredménytelenül le­zárt vizsgálatot a feltételezett mér­gezési ügyben. Szivkovics felszólí­totta Juscsenkót, haladéktalanul adja át orvosi leleteit a parlamenti bizottságnak. Az ellenzéki elnökje­lölt azonban azt szeremé, ha a vizs­gálatok csak a december 26-ra kiírt megismételt szavazás után indulná­nak újra, mert nem akarja, hogy azok eredménye bármüyen irány­ban befolyásolja a választás ered­ményét. Ukrán ellenzéki politikusok azt gyanítják, hogy az orosz titkosszol­gálatoknak is közük van Juscsenko megmérgezéséhez. Jevhen Cservo- nenko ellenzéki képviselő tegnap azt mondta, nem lehet kizárni az orosz különleges szolgálatok be­avatkozását, tekintettel a választási kampányban játszott szerepükre. „Megbetegedése előestéjén Jus­csenko az ultrán titkosszolgálat, az SZBU vezetőjével, Dior Szmecskóval vacsorázott, az osztrák orvosok sze­rint azonban a mérget öt nappal a betegség tüneteinek jelentkezése előtt juttatták be a szervezetébe” ­mutatott rá Cservonenko. Egy má­sik ukrán ellenzéki képviselő, Oleh Rubacsuk az ABC amerikai televízi­ónak azt mondta, hogy biztosra ve­hető a KGB szakértőinek szerepe az ügyben. Az orosz vagy az ukrán tit­kosszolgálatok kezét gyanítja az ügyben az ellenzékhez közelálló Gazeta Po Kijevszki című ukrán lap is. Az újság szerint az akciót profüt hajtották végre, hogy kiiktassák Juscsenkót a versenyből, anélkül azonban, hogy megölnék őt. Maga Juscsenko tegnap azt állí­totta, a kijevi kormány szervezte megmérgezését. A politikus üdvö­zölte az ügyészség döntését, hogy újraindítja a nyomozást az ügyben. A másüt elnökjelölt, Viktor Janu­kovics kormányfő kampányfogás­nak minősítette ellenfele vádjait, de gyógyulást kívánt Juscsen- kónak. (SITA, MTI, r) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Berlin. Az Európai Tanács, vagyis az állam- és kor­mányfők csütörtöki és pénteki csúcsértekezlete előtti utolsó egyeztetésüket tartották tegnap az uniós külügyminiszterek. A tegna­pi döntés értelmében azt javasol­ják majd a csúcsnak, hogy Horvát­ország a jövő márciusban kezd­hesse meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat. A politikusok ugyanakkor hangsúlyozták: ennek fontos feltétele, hogy a balkáni or­szág működjön együtt a volt Jugo­szlávia területén elkövetett hábo­rús bűnöket kivizsgáló hágai nem­zetközi bírósággal. A külügymi­niszterek egyetértettek abban is, hogy a csatlakozási szerződéseket Romániával és Bulgáriával a jövő áprilisban vagy májusban írják alá. A végleges döntést mindhá­rom kérdésben az állam- és kor­mányfők hozzák majd meg. A csúcs egyik központi kérdése lesz az unió további bővítése és ezen belül Törökország ügye. Ezért is kísérte tegnap fokozott érdeklő­dés a német-hoüand tárgyaláso­kat. Gerhard Schröder kancellár és Jan Peter Balkenende, az EU elnökének tisztét ellátó Hollandia miniszterelnöke amellett érvelt, hogy Törökország kapjon világos jelzést az EU-csatlakozással kap­csolatban. Kettejük berlini tárgya­lásai után Schröder azt szögezte le, hogy „a cél a belépés, a célt nem te­szik viszonylagossá”. Azt is hozzá­tette, hogy a tárgyalások eredmé­nye nyitott. Az EU-török tárgyalá­sok 10-15 évig is eltarthatnak. Balkenende pedig arról számolt be, hogy az EU-csúcs záródokumentu­mának számos lényegi kérdése még nyitott, így például annak el­döntése, hogy mikor kezdődjenek meg a tárgyalások Ankarával. Német kommentárokban felbuk­kan az az elképzelés, hogy a tárgya­lásokat csak akkor kezdjék meg, ha már ratifikálták az európai alkot­mányt. Franciaországban mind az alkotmányról, mind Törökország EU-csatlakozásáról népszavazást akarnak rendezni, és Jacques Chirac francia államfő szerint be kell rendezkedni arra a helyzetre is, hogy a franciák nemet mondanak a török belépésre. Az IFOP francia közvélemény-kutató intézet felmé­rése szerint jelenleg a franciák 67 és a németek 55 százaléka eUenzi Ankara teljes körű tagságát. A né­met konzervatív ellenzék legfeljebb csak különleges partneri viszonyt tud elképzelni az EU és Törökor­szág között. (TASR, MTI) Lassúbb gazdaságnövekedés Kijev. Az ukrán kormány visszafogta a jövő évi gazdaságnöveke­déssel kapcsolatos várakozását. Az eredetileg várthoz képest na­gyobb inflációra, ületve államháztartási hiányra számít, mert a belpolitikai válság lelassította a gazdaság bővülését. Mykola Azarov pénzügyminiszter, ügyvezető kormányfő azt mondta, hogy 2005-ben az ukrán gazdaság az eredetileg várt 8,6 százalékos nö­vekedés helyett 6,5 százalékkal erősödik, míg az idei GDP-bővülés 12 százalék körüli lesz. Előzőleg az ukrán nemzeti bank felfelé mó­dosította az idén várható inflációt: 12 százalékra a korábban várt 9,5 százalékról. Anatolij Galcsinszkij, a monetáris tanács elnöke szerint jövőre is gyorsul az infláció, 8,5-9,5 százalék körüli lesz a korábban jósolt 6-7 százalék helyett. A hrivnya árfolyama viszont várhatóan stabil marad a dollárral szemben az év végéig, egy dol­lár jelenleg 5,3 hrivnyát ér. (m)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents