Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-11 / 286. szám, szombat
13 ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 11. Családi kör - hirdetés A nagy ünnepek idején nemcsak a közeli, hanem a távolabbi rokonoknak, ismerősöknek is eljuttatjuk jókívánságainkat: békés, boldog karácsonyt, örömöt, boldogságot Üdvözlőkártyák Ünnepeink közül a karácsonynak van a legegyetemesebb tartalma: a keresztény világ Jézus születésének napját, a Megváltó eljövetelét ünnepli, de emellett a család, a békesség, a szeretet, a bizakodás, a fény és a hit ünnepe ez. EMLÉKEZTETŐ A jeles eseményhez hozzátartoznak a szertartások, szokások - ezek által válik az ünnep ünneppé. Karácsonyi szokásaink közül a legelterjedtebb az ajándékozás, amikor legközelebbi hozzátartozóinkat lepjük meg. Ez a hagyomány igen régi keletű, s a római újévi ajándékból eredeztethető, amely a középkor évszázadaiban tovább élt: az évnek ebben a szakában a feudális urak megjutalmazták hűbéreseiket. Családi ünneppé a karácsony a protestantizmus elterjedésével vált, s ettől kezdve lett az ajándékozás is inkább bensőséges eseménnyé. A ma már elmaradhatatlan karácsonyfa-állítás szintén a reformáció idején vált szokássá, bár Magyarországon csak a tizenkilencedik század végétől jött divatba. A karácsonyi kántálás szokása ennél sokkal régebbi. A falvakban a köszöntők házról házra jártak, jókívánságokat énekelve. E hagyomány modern változata az egyik legújabb, de széles körben elterjedt tradíció: a képes levelezőlap küldése. A nagy ünnepek idején ugyanis nemcsak a közeli, hanem a távolabbi rokonoknak, ismerősöknek is eljuttatjuk üdvözletünket, kifejezve, hogy róluk sem feledkeztünk meg. Elküldjük jókívánságainkat: békés, nyugodt ünneplést, örömöt, boldogságot kívánunk nekik. A karácsonyi üdvözlet postai úton való küldésének szokása már a képeslapkiadás előtti korszakban is fellelhető. Az ismerősök szíves jókívánságaikat díszes levélpapírra írták, bár ez a drága postai költségek miatt eleinte csak az arisztokrácia köreiben dívott. Angliában a If-'v. tizennyolcadik század végén elterjedt szokás szerint rajzokkal illusztrált karácsonyi üdvözlőkártyákat küldtek, s e lapok 1845-től már kereskedelmi forgalomban is megjelentek. Noha ezeket még zárt borítékban küldték el a címzettnek, e kártyák tekinthetők a képes levelezőlap elődeinek. A képes levelezőlap 1870-es évekbeli megjelenése után divatba jött e díszesen előállított új postai terméken küldeni az ünnepi üdvözletét. A század vége felé már Magyarországon is kapható volt karácsonyi, húsvéti és pünkösdi üdvözlőlap, amelyeket azonban eleinte Németországban és Olaszországban nyomtattak. Az első magyar gyártású karácsonyi levelezőlapot Klökner Péter adta ki 1899-ben, Székesfehérvárott. A legkorábbi karácsonyi lapokon nyugalmat árasztó havas téli tájat, ajándékot hozó angyalkákat, bibliaijeleneteket láthatunk. Talán a képeslap is közrejátszott a fenyőállítás szokásának elterjedésében, hiszen a karácsonyfa már a legkorábbi lapokon is gyakori motívum. Ebben az időszakban a fenyődíszítés inkább a polgári rétegeknél vált szokássá, a huszadik század elején a parasztság körében e hagyomány sokfelé még ismeretlen volt. A Mikulás is korán feltűnt a karácsonyi képeslapokon. Érdekes, hogy a századforduló tájékán még többnyire fehér kabátban ábrázolták. Más karácsonyi jelképek, mint a gyertya, a harang, a fenyőtoboz csendéletszerű ábrázolása inkább a húszas, harmincas évek képeslapjain jött divatba. A képeslapkiadáson az adott korszak, a politikai és világtörténelmi események is éreztetik hatásukat. Az első vüágháború idején nagyon sokféle karácsonyi lap készült, a fronton lévő katonák rajtuk juttatták el karácsonyi üdvözletüket az otthoniaknak. A második világháború idején készült lapok sokszor megdöbbentőek: például az egyik képen az angyal harckocsi ágyúcsövéből lövi ki a gyermekeknek szánt ajándékokat, egy másikon pedig bőr egyenruhában motorozik. E képek a hagyományos erkölcsi rend teljes felbomlását jelzik; míg az ötvenes években készült rajzolatok egy más, idegen értékrendet próbálnak erőltetni. E lapokon az úttörő-egyenruhás gyerekek Marx és Lenin köteteinek örvendeznek a szép zöld ág előtt, s a fenyőfát traktorral szállítják haza a sztahanovisták, selejtmentes új esztendőt kívánva. A hatvanas évektől az egyre sematikusabbá váló lapok tucatjai jelentek meg. Napjainkban viszont bőséges a választék, s nem annyira ízlésünk, mint inkább a pénztárcánk dönti el, milyen képeslapot küldünk szeretteinknek. De küldhetünk bármüyet: olcsót vagy drágát, papírra nyomottat vagy akár virtuális lapot; a karácsonyi üdvözlet akkor tölti be igazán ünnephez méltó szerepét, ha nem egy kötelezően lerovandó feladat, s ha a szavak valódi érzelmekről szólnak a szeretet ünnepén. Fazekasné Majoros Judit, Zempléni Múzeum, Szerencs Rendhagyó kötet, mind tárták mában - egy református lelkész és egy római katolikus pap közös munkája - mind pedig formájában, hiszen a kétfelől olvasandó könyvnek tulajdonképpen se eleje, se vége. Ennek a nem mindennapi kiadványnak az Líj Szó olvasói számára sem a szerzői, sem pedig az általuk írtak nem ismeretlenek, hiszen aki szombatról szombatra figyelemmel követte (és követi) a napilap Családi Kör mellékletében publikált igehirdetéseket, tisztában van vele, mit kínál számára ez a könyv. A cím önmagáért beszél: Haíko József és Édes Árpád írásainak legszembetűnőbb sajátsága, hogy az ökumeniz- mus jegyében mindennapi kenyérként, nélkülözhetetlen táplálékként szolgálnak. Megrendelőlap Megrendelem a Mindennapi kenyerünk című könyvet az alábbi címre: Név:..................................................................................................................... Cím:.................................................................................................................... A könyv ára az ÚJ SZÓ olvasóinak 114 Sk. + p.ostaköltség( egy könyv postaköltsége 18 SK) Cím: Lilium Aurum Könyvkiadó Kukucínová ul.459, Dom podnikateíov 929 01 Dunajská Streda tel.: 031/5529028, fax.: 031/590 27 12 e-mail: lilium@liliumaurum.sk ADVENTBAN • • Ünnepekre várva TIPPEK a boltokban, de a saját kezűleg készített ebből is szebb. Létra mint cipőtartó A létra nélkülözhetetlen háztartási kellék, de gondot okoz a tárolása. Miután nincs rá szükség, cipőtartóként szolgálhat a bejárat mellett, ilyenkor, vendégjárás idején különösen hasznos. A gyertya dísze Ha van egy magas, kovácsoltvas gyertyatartónk, öltöztessük díszbe. Tekerjünk rá borostyánt, virágos (vagy lombja vesztett) faágat, akár szőlővesszőt. De rádobhatunk egy selyemsálat is, színes szalagokat köthetünk rá - ami éppen a kezünk ügyébe kerül, vagy ami az eszünkbe jut. Ugyanezt megtehetjük bármelyik karos gyertyatartónkkal is, mely ily módon átváltoztatva, emeli a hangulatot. Ennek az ünnepnek egyéni hangulata van - a fenyő illata, a fények, a készülődés izgalma, az öröm, hogy adhatunk szeretteinknek, és meghitt órákat tölthetünk együtt velük. Áthatja bensőnket valami különleges érzés, és nemcsak szívünket öltöztetjük díszbe, hanem a lakásunkat is. Előbb a környezet ♦ Az ablakokra ragaszthatunk különböző díszítményeket, például mikulásmotívumokat, jégvirágokat stb., melyekkel a gyerekeknek szerezhetünk nagy örömet. Ezekből nagy választék található ♦ A bejárati ajtót is díszítsük, akár az udvarról nyílót, akár a lépcsőházit is. Egy társasházba, ha belépünk és a korlátok esetleg lépcsőfokok is díszítve vannak, már kellemes hangulat fogadja az érkezőt. Ajtónkra rakhatunk koszorút, amit kiegészíthetünk különböző hosszúságú szalagokra függesztett gömbökkel, ezt magunk is elkészíthetjük, de kaphatóak rafiával körbefont vagy szaténszalaggal készült különböző formájú díszek gyöngyökkel, masnikkal, kicsi csengőkkel, tobozokkal stb., kifejezetten erre a célra. Nem árt, ha odafigyelünk arra, hogy már a bejárati ajtón levő dísz is - színében és stílusában - kövesse a lakás színeit és stílusát. Diódarálás A karácsonyi sütés elengedhetetlen kelléke a dió. Darálása nem tartozik a nehéz házimunkák közé, de utána mindig takarítani kell. Bármennyire vigyáz is az ember, a darált dió lepotyog a földre. Egy nejlonzacskó és egy befőzőgumi megkímél a seprege- téstől. A zacskót a gumival a darálóra erősítjük, és nincs szemetelés. (köp) (Képek: Vári)