Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-07 / 282. szám, kedd
19 ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 7._______________________________________________________________________________________________________________________________________________AGRÁRKÖRKÉP A magyarországi zöldségtermesztők termelői-értékesítő szervezetei egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a belföldi zöldség- és gyümölcspiacokon A Mórakertben a tagok vannak előnyben A Mórakertben naponta 60-70féle zöldséget csomagolnak, illetve készítenek elő szállításra. (A szerző felvételei) A telepen egymás mellett sorakozó kamionok várnak a berakodásra, hogy pontosan meghatározott menet- és utirend szerint vigyék az ország legnagyobb áruházaiba és a kisebb üzletekbe a térség zöldségtermelői által megtermelt árut. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Naponta átlagosan 20 kamion feldolgozott, osztályozott áru hagyja el a Mórákért TÉSZ központi raktárát a Szeged vonzásPörneki János, a raktár igazgatója körzetébe tartozó telephelyről, amelyben számítógépes rendszer határozza meg a termék elhelyezését és szállításának időpontját. Pörneki János, a raktár igazgatója amint végigvezet bennünket a csarnokokon, többször is hangsúlyozza, a Mórakertet maguk a zöldségtermesztők alakították, s a termelői-értékesítő szervezetbe, amelynek jelenleg 630 tagja van, ma már félmillió forint feletti a belépő tagdíj. A cég értékét és fejlődését jelzi, hogy az alapítok még 25 ezer forintos belépővel váltak tagjaivá a TÉSZ-nek, s rakták össze a működéshez szükséges alaptőkét, a látottak pedig meggyőztek bennünket is arról, hogy a termelők jól döntöttek, amikor közös szervezés és irányítás alá vonták a zöldség értékesítését. A Mórakertben naponta 60-70 féle zöldséget csomagolnak, illetve készítenek elő a szállításra. A termelők által beszállított terményt frissen ömlesztve, osztályozás után szállítják tovább az üzletekbe, vagy csomagolják, s így többnyire az áruházi láncok polcaira kerül, vagy pedig a klimatizált hűtőraktárakba tárolják, és meghatározott időrendben szállítják tovább üzleti partnereiknek. A termékek 85 százaléka a hazai, 15 százaléka pedig külföldi, főleg német piacokra kerül. A tész 630 tagja mellett főleg egy-egy termék érési szezonja idején vagy a piaci igények alapján olyan termelőktől is felvásárolják az árut, akik nem tagjai a tész-nek, nekik viszont más árat fizetnek, mint a tagoknak. Száz forint értékű termék átvétele esetén például a tagoknak plusz 5 forintot hozzáadnak az árhoz, a nem tagoktól viszont 4,10-et levonnak. Az árakat egyébként a budapesti és a szegedi nagybani zöldségpiaci napi árainak átlaga alapján állapítják meg. A termelők által behozott zöldség az átvétel után a beszállító adataival ellátott címkét kap, amelyet a számítógépes rendszerben vezetnek, s ez a címke, amely a termelő adatait és az átvétel időpontjátr is tartalmazza, gyakorlatilag a terméket végigkíséri a raktározástól kezdve a fogyasztóig, s leolvasható róla, illetve visszakereshető és egyértelműen megállapítható, hogy kinek a termékéről van szó. Ezt egyébként az uniós előírások ma már meg is követelik. A termelő az áru leadása után átvételi jegyzéket kap, amelynek alapján pár nap múlva az említett nagypiaci összesített átlagárak alapján fizetik ki neki az érte járó összeget. A tész egyéves szerződést köt a tagokkal, akiktől a termést meghatározott mennyiségben átveszi, a termeléshez ugyanakkor szaktanácsadást és vetőmagot, vegyszert is biztosít. A termelés felelőssége és kockázata viszont teljes mértékben a termelőé. Pörneki János megmutatta az újonnan épült többhajós hűtő- raktárat is, amelyhez már az új tagok belépője biztosította a beruházási tőke egy részét. A tész ugyanakkor bizonyos fokig nonprofit típusú gazdálkodást is folytat, tehát a termelőknek piaci áron kifizetett termékek költsége és az üzleti bevételek közötti különbségből származó hasznot nem osztja szét a tagok között, hanem folyamatosan visszaforgatja a cég működésébe. Amint a raktár igazgatója is hangsúlyozta, a versenyképesség megőrzéséhez folyamatosan fejleszteniük kell, hiszen ha lemaradnának, nagyon gyorsan betöltenék a helyüket a piacon. A Mórákért tesznek azonban egyelőre nem kell ilyen gondoktól tartania, hiszen a magyar- országi zöldségpiac ellátásában és szervezésében jelentős szerepet tölt be. (szil) Az árakat a budapesti és a szegedi piac árai alapján szabják meg. A Mezőgazdaság és Vidékfejlesztés ágazati operációs program keretében folyósítható beruházási támogatások Versenyképeség és környezetvédelem ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A Mezőgazdaság és Vidékfejlesztés ágazati operációs program keretében a produktív mezőgazdasági termelés támogatására, ezen belül a mezőgazdasági vállalatokba irányuló beruházásokra igényelhető támogatások fő célja a termelékenység növelése és a mezőgazdasági termelők verseny- képességének javítása a környezetvédelmi szempontok egyidejű betartásával. E célok megvalósítása a termelői költségek csökkentését, a munkakörülménxek javítását, a piaci versenyképesség növelését, a környezetkímélő technológiák és berendezések alkalmazását, az állatok életfeltételeinek javítását célozza. A felsorolt célok teljesítésére igényelhető támogatások: ♦ A termelési objektumok építésére, felújítására és modernizálására igényelhető támogatások keretében a gazdasági állatok szálláshelyeinek kialakítására folyósítanak dotációkat, a fejőházakat is beleértve. Ezen kívül a takarmányok, vető- és ültetőanyagok, műtrágyák, almozóanyagok, állati hulladékok és növényvédő szerek tárolására alkalmas objektumok építését is támogatja ez a rendszer, akárcsak a szenny- és hulladékvíz biztonságos tárolására és feldolgozására alkalmas objektumok építését. Úgyszintén támogatás igényelhető a mező- gazdasági technika tárolására és javítására alkalmas helyiségek kialakítására. A zöldség, gyümölcs, burgonya és egyéb növények tárolására és közveden betakarítás utáni feldolgozására alkalmas tárolóhelyek létrehozását szintén támogatják, a mezőgazdasági termékek eladására és feldolgozására szolgáló objektumok, üvegházak, fóliaházak építésére vagy felújítására szintén igényelhető támogatás. Úgyszintén támogatja a program a gabonafélék betakarítás utáni kezelésére és feldolgozására szolgáló objektumok építését, felújítását és modernizálását. Az alternatív energiaforrások saját célokra történő kihasználására, a biomassza, a biogáz, a napenergia és a geotermális energia kihasználására szolgáló létesítményekre, a munkakörülmények javítására irányuló beruházások (járdaszegélyek, gazdasági épületekhez irányuló utak építése), valamint a higiéniai feltételek javítását célzó beruházásokat szintén támogatja a program. ♦ A mezőgazdsági termékek gyártásának, mozgatásának, eladásának és tárolásának hatékonyságát fokozó műszaki és technológiai ellátást szolgáló berendezések beszerzésére, illetve a meglévők felújítására és modernizálására szintén igényelhető támogatás. Ebbe beletartoznak a mezőgazdasági termékek és hulladékok, trágyák, vetőmagok, ültetőanyagok, takarmányok tej és növényvédelmi készítmények tárolását, hűtését, feldolgozását és mozgatását (alkalmazását) szolgáló berendezések, a növény- termesztést, beleértve a vetés előtti és a termés betakarítása utáni talajelőkészítést, vetést, a vegetációs időszak alatti talajművelést, a betakarítást és tárolást szolgáló berendezések. A betakarítás utáni feldolgozásra, mosásra, osztályozásra, szárításra, mérésre csomagolásra és közvetlen feldolgozásra alkalmas eszközök, a mezőgazdasági vállalatokban a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben az alternatív energiaforrások saját célokra történő kihasználására, a biomassza, a biogáz, a napenergia és a geotermális energia felhasználására szolgáló létesítmények. A beruházási támogatások gépekre, speciális autókra, traktorokra, önjáró mezőgazdasági gépekre, a nem anyagi természetű beruházási vagyonra, az alternatív energiaforrások kihasználására, a saját munka értékének 35 százalékára, használt berendezésekre, az egyéb tervezési költségekre (honoráriumok, jutalmak 12 százalékára), a berendezések lízingelésére vonatkozó elismert költségekre igényelhetők, lízing esetén a támogatás kifizetése azután történik, miután a berendezés a kérvényező tulajdonába kerül. A vissza nem térítendő támogatások az elismert költségek legfeljebb 50 százalékára folyósíthatok, 55 százalékos támogatást igényelhetnek a fiatal, kezdő gazdálkodók (farmerek), 60 százalékos támogatást kérhetnek a kedvezőtlen környezeti feltételekkel rendelkező térségekben gazdálkodók, 65 százalékot az ilyen feltételek között gazdálkodó kezdő, fiatal farmerek, (sz) (Illusztrációs felvétel) Alternatív megújuló energiaforrások kihasználása A biomasszából energia ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLITÁS Ismeretes, hogy az energiaárak rohamos mértékű emelkedése mellett a foszilis eredetű energiaforrások (szén, kőolaj, fölgáz) tartalékai egyre kimerülőben vannak, ugyanakkor egyre fokozottabb mértékű felhasználásuk jelentős környezetkárosító hatásokat is okoz. Az emberiség gyakorlatilag rá van kényszerítve arra, hogy az említett források helyett új megoldásokat keressen. Az alternatív megújuló energia- források kihasználása erre jó példákat kínál, egyes felmérések szerint a rendelkezésre álló források képesek lennének az emberiség teljes mértékű szükségleteinek kielégítésére is. Kihasználásuk azonban egyelőre még nincs a megfelelő szinten. Nálunk ezeknek a forrásoknak az igénybe vétele alig haladja meg a kihasznált energiaforrások két és fél százalékát, az agrártárca által kidogozott koncepció szerint a lehetőségek kihasználásában a mezőgazdasági termelésben keletkező biomasszáé lehet az égjük meghatározó szerep. Ebbe elsősorban az állati ürülékek, a növénytermesztésben és az azt követő feldolgozásban keletkező növényi anyagok, valamint a kifejezetten erre a célra termesztett növényi anyagok tartoznak bele. Az unió közös mezőgazdasági politikájának reformja keretében várható, hogy a mezőgazdasági termelésre intenzíven kihasznált területek nagysága csökkennni fog, ezek a kihasználatlan területek a biomassza előállítására kiválóan alkalmasak. Szlovákiában ilyen célokra mintegy 100 ezer hektár mezőgazdasági földterület vehető igénybe. Az országban to(Illusztrációs felvétel) vábbi fontos erőforrást jelenthet az erdei biomassza, a faforgácsok és a hulladékfa ilyen irányú kihasználása. Az ún. biomassza energetikai célokra történő kihasználása elsősorban az az oxigén nélküli ún. anaerob fermentáció elvein működő szervesanyag feldolgozásra épül. A biogáz előállításának technológiája régóta ismert. Az állati ürülékek feldolgozásából keletkező biogáz köbméteréből 6,9 kW elektromos elektromos energia állítható elő. A hazai állatállomány adatinak ismeretében a teljes mértékű kihasználás csaknem háromszáz millió köbméter biogáz, illetve csaknem kétezer GWh elektromos energia előállítását tenné lehetővé az erre a célra legmegfelelőbb kogenerá- ciós technológia alkalmazásával. A kogeneráció a hőenergia és az elektromos energia egy egységben történő előállítását jelenti. Jelenleg nálunk négy ilyen állati ürülékek feldolgozásán alapuló biogázt előállító állomás működik. (yl)
