Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-07 / 282. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 7. 3 Fókuszban: népszavazás a kettős állampolgárságról Optimális esetben a határon túl élő magyarok témájával nem lenne szabad „belpolitikai labdaként” játszani Az északi határnál a nemek győztek A népszavazási adatok te­rületi megoszlásából kide­rül, hogy a Szerbiával szomszédos Bács-Kiskun- ban az országos átlagnál sokkal többen támogatták a kettős állampolgárság megadását. A Romániával határos megyékben közel azonos volt a támogatók és elutasítók aránya. A Szlová­kiával határos megyékben viszont a nemek győztek. ÖSSZEFOGLALÓNK A szavazatok területi megoszlá­sából kiderül, hogy a szlovák­magyar határ menti megyék több­ségében a választók viszont elutasí­tották a kettős állampolgárságot. Igaz, Győr-Moson-Sopron megyé­ben az igenek győztek. A megye nagyobb városai közül egyedül a Szlovákiához közeli Mosonmagya­róváron szavaztak nemmel. Komá- rom-Esztergom megyében az or­szágos átlagtól jelentősen eltérő eredmény született, a nemek győz­tek, 54 százalékkal. A voksok elosz­lása azonban azt mutatja, hogy a megyén belül elsősorban nem a közvetlenül a határ melletti telepü­lések utasították el a kettős állam- polgárság bevezetését., Tatabá­nyán 37, Dorogon 31 százalékot kapott mindössze az igen. Komá­romban és Esztergomban viszont a többség támogatta a kettős állam- polgárságot. A kisebb települések teljesen megosztottak voltak, nem lehet azt állítani, hogy a határhoz közel vagy a megye Szlovákiától tá­volabbi részein támogatták volna döntően a kettős állampolgárságot. Megosztotta Pest megye Szlovákiá­hoz közeli településeit a népszava­zás. Megyei szinten 52 százalékot kapott az igen, a Szlovákiához kö­zeli településeken azonban vagy el­söprő többség támogatta az igent, vagy nagy fölénnyel nyert a nem. Nagymaroson 68 százalékot kapott az igen és a környező települések többségében is hasonlóan döntöt­tek, de például Márianosztrán vagy Kóspallagon még40 százalék sem támogatta a kettős állampolgárság bevezetését. Nógrádban jellemző­en Salgótarjánban és a környező településeken utasították el a ket­tős állampolgárságot. A megye- székhelyen 44 százalékot kapott csak az igen. Balassagyarmaton és Szécsényben viszont már győztek az igenek. A megyében összességé­ben a nemek nyertek. Borsodban szintén a nem nyert. A román határ melletti megyék közül Szabolcs-Szatmár- Bereg és Békés megyében nem támogatták a kettős állampolgárságot, Hajdú- Biharban azonban igen. A Szerbiá­val szomszédos Bács-Kiskunban és Csongrádban az országos átlaghoz képest is sokan szavaztak igennel. A legtöbben, 58 százaléknyian Zala megyében voksoltak igennel. Politikusok értékelése A népszavazási kezdeményezés elbukott; a kezdeményezők és a tá­mogatók kudarca világos - jelen­tette ki Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök. A kettős állampol­gárságról szóló kérdést százból 18- an támogatták - emlékeztetett a kormányfő. Mint mondta, a Fidesz szövetséget kötött a Munkáspárttal és a Magyarok Világszövetségével, hogy néhány százaléknyi szavaza­tot szerezzen. Lendvai Ildikó (MSZP) azt fejtegette, hogy nem a kormánypártok, hanem a józan ész győzött a népszavazás ered­ménytelenségével. Pokorni Zoltán (Fidesz) azt mondta: mindent megtettek, hogy a kettős állampolgárságot célzó összefogás erősebb legyen, de ez nem sikerülhetett, mert a kormány és pártjai „félelmet szítottak az em­berekben”. Sikerként értékelte, Osztoztak a pártpolitikai játszmákban (TASR/AFP-felvétel) hogy a kettős állampolgárságról szóló referendumon az igenek en­nek ellenére 3 százalékos többség­be kerültek a nemmel szemben. Dávid Ibolya, az MDF elnöke azt fejtegette, hogy a szavazástól távol maradók nem kívántak osztozni a pártpolitikai játszmákban. „Elvár­juk, hogy március 15-ig közösen al­kossuk meg a határon túli magya­rok jogviszonyát szabályozó tör­vényt. Ha erre a parlament nem ké­pes, oszlassa fel önmagát, és adja át helyét olyan erőknek, akik képesek ezt a feladatot felelősen, a nemzeti elkötelezettségnek megfelelően el is látni” - mondta Dávid Ibolya. Kuncze Gábor (SZDSZ) kiemel­te: a határon túli magyarok problé­máira a szülőföldön boldogulást segítő intézkedések, a határon át­nyúló gazdasági együttműködés le­hetőségeinek támogatása, hosszú távon pedig az európai uniós ál­lampolgárság jelent megoldást. Az SZDSZ frakcióvezetője szerint a re­ferendum kezdeményezői úgy megbuktak, „mint az ólajtó.” Az unió Teljes egészében nemzeti illeté­kesség az Európai Unióban, hogy egy-egy tagország kinek és milyen módon ad állampolgárságot, így az Európai Bizottság továbbra sem kí­vánja kommentálni a hét végi ma­gyarországi népszavazás kimene­telét - hangoztatta a brüsszeli vég­rehajtó testület szóvivője. Pietro Petrucci kijelentette, Magyaror­szágnak teljes joga volt, hogy nép­szavazást tartson a kettős állam- polgárság ügyében. Petrucci - a bél­és igazságügyekért felelős biztos szóvivője azt monda, olyan lépés­ről van szó, amely kívül esik a kö­zösségi kompetenciákon. Német szakértő A Német Kül- és Biztonságpoliti­kai Intézet Közép- és Kelet-Európa- szakértője, Kai Olaf-Lang a külpoli­tikai kihatásokat elemezve úgy vél­te, az eredmény a megnyugvás ele­mét viszi a szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatokba, „sok euró­pai fővárosban és Brüsszelben is örülnek”. Pozitív fejlemény lenne, ha pártok feletti magyar-magyar párbeszéd jönne létre, ha nem fel­tűnő, de hatékony politika alakul­na ki a határon túli magyarok ügye­iben. Optimális esetben a határon túl élő magyarok témájával nem lenne szabad belpolitikai labda­ként játszani. (o-o, mti, ú) Bugár Béla: a magyar kormánynak kell lépnie Nincs elkeseredés ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Magyar Koalíció Pártja (MKP) mai elnökségi ülésén alakítja ki hi­vatalos álláspontját a magyarorszá­gi népszavazás eredményeivel kap­csolatban. Bugár Béla, a párt elnö­ke lapunknak azt mondta: örven­detes, hogy az eredménytelen nép­szavazás ellenére az igenek száma magasabb volt, mint a nemeké. Az MKP most a magyar kormány reak­cióját vátja. Bugár szerint a párt to­vábbra is szolidáris akar lenni azok­kal a magyarokkal szemben, akik olyan országban élnek, amely vár­hatóan rövid időn belül nem lesz tagja az Európai Uniónak, hiszen Szlovákia esetében a kettős állam- polgárság csak szimbolikus lett vol­na. Kérdésünkre, hogy milyen lépé­seket várnak a magyar kormánytól Bugár csak annyit mondott, „nem szeretnék diktálni.” Hangsúlyozta, a magyar kormánynak kell lépnie, javaslatot letennie az asztalra, hi­szen a népszavazás kampányában olyan kijelentéseket is tett, amelyek sértik a határon túli magyarokat. A határon túli magyar szerveze­tek rövidesen egyeztetni fognak. Elképzelhető, hogy kezdeményezik a Magyar Állandó Értekezlet (Má­ért) összehívását, de más jellegű ta­lálkozóra, például a magyar politi­kai szervezetek tárgyalására is sor kerülhet. Január elejére várhatóan mindez tisztázódik. „Nem vagyunk elkeseredve” - válaszolta kérdésünkre Bugár, mi­vel több volt az igen a nemnél. „Fordítva már más lenne a hely­zet, hiszen ezt a határon túli ma­gyarok kemény elutasításnak ve­hették volna” - fogalmazott az MKP elnöke, (mert) Külföldi sajtó: Orbán Viktor a népszavazás vesztese Gyurcsány győzelme ÖSSZEFOGLALÓNK A Euronews európai hírtelevízió szerint a magyarországi népszava­zás nagy vesztese Orbán Viktor, győztese Gyurcsány Ferenc. Ma­gyarországon az igen hívei jelképes győzelmet arattak a külföldön élő magyarok kettős állampolgárságá­nak ügyében kiírt népszavazáson, de csak jelképeset. S a történet nagy vesztese Orbán Viktor, a Fi­desz ellenzéki párt vezetője. „Végső soron ebből a kudarcból Gyurcsány Ferenc miniszterelnök húz hasz­not, aki a nem mellett kampányolt” - fogalmaz a Euronews, amely sze­rint Gyurcsány első nagy politikai tesztjét nyerte most meg. A politika a kormánypártok és a konzervatív ellenzék mérkőzésévé alacsonyította a népszavazást - úja a BBC tudósítója. Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök döntő győzel­mének könyveli el a kettős állam- polgárságról szóló, nagyjából fele­fele arányú szavazatot a BBC. Em­lékeztet, hogy a 10 milliós Magyar- ország kormánya a szociális ellátó- rendszer összeomlására figyelmez­tetett egy nagy arányú áttelepülés esetén. A tudósító beszámol arról, hogy az ellenzék argumentuma szerint az első világháború után a trianoni döntéssel megcsonkítot­ták, szétszabdalták az országot: most a határmódosítás nélküli nemzeti újraegyesítés lehetősége nyílt volna meg szerintük. A brit tu­dósító beszámol helyi tapasztalata­iról is, arról, hogy a budapesti par­lament előtt ezrek gyászolták gyer­tyagyújtással a szerintük elszalasz­tott esélyt. A szlovák sajtó hasonlóan ele­mezte a népszavazás eredményeit. A jelentősebb lapok címoldalon kö­zölték az eredményeket, s mind­egyik azt hangsúlyozta, hogy Or­bán Viktor vereséget szenvedett, míg Gyurcsány Ferenc megnyerte az első nagyobb küzdelmet, (ú) EZ ITT A KÉRDÉS Mit szól ahhoz, hogy eredménytelen volt a népszavazás a kettős állampolgárságról? Gaál Erzsébet, háztartásbeli, Csallóközkürt: Kicsit szerintem csalódottak a kisebbségi magyarok, hisz joggal gondolhatták, hogy megszavaz­zák a kettős állampolgárságot. Megérdemelték volna azok, akik magyarok, és szeretnének ma­gyarországiak is lenni. Azért töb­ben szavaztak igennel, még ha nem is voltak elegendően, és ez mindenképpen jelzésértékű. Halász Gyula, nyugdíjas, Léva: Nem látom annyira a kettős ál­lampolgárság fontosságát, per­sze ha megkaphatnánk az olyan jó érzés lenne, mint a magyariga­zolvány volt. Mióta megvan, ezen keresztül is tudatosítom, hogy jó magyarnak lenni. Ugyan­úgy fölvenném a magyar állam- polgárságot, mint ahogyan kivál­tottam a magyarigazolványt, de ott sem a konkrét előnyöket néz­tem. Úgy vettem észre, hogy bár­hogyan is végződött volna a sza­vazás, az nekünk, határon túli magyaroknak nem lett volna kedvező. Ha a nem győz, úgy ve­hetjük, hogy nem kellünk senki­nek. Ha az igen, ki tudja milyen problémák lettek volna itthon. Egyszerűen nem tudom, miért hozták föl éppen most ezt a prob­lémát, agyonpolitizáltnak tűnt ahogyan témához viszonyultak. Persze, ennek ellenére kicsit csa­lódás, hogy végeredményben úgy döntöttek az anyaországiak, nem kellünk, valahol legbelül számítottam az igen győzelmére. Nagy Dezső, polgármester, Királyhelmec: Tartottam tőle, hogy érvény­telen lesz a népszavazás. Ma­gyarországon sokaknak szinte fogalmuk sem volt arról, miről is szavaznak valójában. A kor­mány nyilvánvaló hazugságok­kal kampányolt. Az MSZP és a miniszterelnök úr is félrevezette az egyszerű embereket azzal, hogy mi határon túliak majd el­esszük előlük a kenyeret. Szá­momra a most kialakult helyzet megalázó, az állampolgárság alanyi jogon járna a határon túli magyaroknak. A pozitív döntés mindössze erkölcsi elégtételt je­lentett volna. Ha megkapnám a magyar útlevelet, betenném a szekrényembe és nem használ­nám, mert nincs rá szükségem. Ugyanúgy élnék, mint eddig, csak elmondhatnám magamról, hogy nem a két ország közötti „légüres térben” lebegek, ha­nem tartozom valahová. Az igen nem okozott volna semmiféle tömeges elvándorlást. Én sem mennék sehová, itt van a há­zam, a családom, a barátaim, ide kötnek a gyökereim. Ha az anyaország lakói nem akarják azt, hogy a határon túli magyar­ság bizalmát teljesen elveszít­sék, a jövőben valamilyen meg­oldásnak születnie kell. Első fel­indulásomban azt mondtam, hogy nem lépek addig Magyar- ország területére, amíg a most keletkezett csorbát ki nem kö­szörülik. (jóm, fm, leczo) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ENYHE FELHŐSÖDÉS; 2-6 FOK A Nap kel 07.30-kor - nyugszik 15.56-kor A Hold kel 01.29-kor - nyugszik 13.22-kor A Duna vízállása - Pozsony: 265, apad; Medve: 145, apad; Komárom: 160, apad; Párkány: 95, apad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Jobbára derült égre számítha­tunk, pár órás napsütés is előfor­dulhat; az alacso­nyabb fekvésű területeken helyen­ként tartós ködfoltok alakulhatnak ki. Gyenge változékony irányú lég­mozgás lesz jellemző. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 2-6 fok körül alakul. Éjszaka -1 és -5 fokig süllyed a hőmérő higanyszála. Hol­nap többnyire a csökkenő felhőzet mellett ködös időjárásra van kilá­tás. A hőmérsékleti értékek 1 és 5 fok között alakulnak. Ma kedvező ha­tású időjárásra számíthatunk. Nagyobb a szelle­mi és fizikai teher- búásunk, jó az összpontosító kész­ségünk. A kora reggeli és a délelőtti órákban a ködös területeken nehe­zebben oszlanak el a levegőben lé­vő szennyezőanyagok, s ez elsősor­ban az ipari telephelyeken okozhat légzési nehézségeket. Az alacso­nyabb vérnyomásúak migrénes eredetű fejfájásra panaszkodhat­nak. Holnap az időjárás kedvező hatásai érvényesülnek. /

Next

/
Thumbnails
Contents