Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-06 / 281. szám, hétfő

8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 6. RÖVIDEN Hazatértek a nyugati magyarok A tegnapi népszavazásra szavazati joggal rendelkező nyugati magyarok is nagy számban utaztak haza az anyaországba. A Kucsera János, a müncheni Széchenyi kör elnöke szerint létezik egyfajta „másodrendű állampolgárság“, hiszen nyugaton ezrével élnek olyan magyarok, akik megtartották, vagy 1990 után meg­kapták magyar állampolgárságukat is, viszont nem élvezik az anyaországi szociális juttatásokat, nincs TAJ-kártyájuk, és szemé­lyi igazolványuk - hasonló „külhoni állampolgárságnak“ szerinte minden kárpát-medencei magyar örülne, (mno.hu) Új román-magyar szociális egyezmény A román munkaügyi minisztérium megerősítette: előrehaladott állapotban vannak annak a román-magyar társadalombiztosítási egyezménynek a tárgyalásai, amely szabályozni fogja a két ország között a egészségbiztosítási, anyasági, öregségi, rokkantsági és munkanélküliségi járadékról szóló egyezmény ügye. December 6-10. között Budapesten szakértői szintű román-magyar tárgyalá­sokra kerül sor azzal a céllal, hogy megállapodjanak a kétoldalú társadalombiztosítási egyezményről, valamint az egyezmény al­kalmazására vonatkozó adminisztratív vonatkozásokról, (s) Emlékmenet az elhurcoltakért A sztálini haláltáborokba 60 éve elhurcolt kárpátaljai magyarok tiszteletére emlékmenetet szervezett a KMKSZ Szolyvára, az egy­kori gyűjtőtábor helyén létrehozott emlékparkba. A Kárpátaljáról, az anyaországból és Szlovákiából érkezett résztvevők a munkácsi Rákóczi-kastély udvaráról tették meg a Szolyváig vezető huszon­hét kilométeres utat. Aknaszlatináról egy tizenkét fős csapat hat nap alatt, 220 km-t gyalogolt a Kárpátok között esőben és fagyban. Az ökumenikus istentisztelet után koszorúzással emlékeztek a mártírokra. (Kárpátalja) Tárgyal a magyar-szerb vegyesbizottság Napokon belül összeül Budapesten a magyar-szerb kisebbségvé­delmi vegyes-bizottság. A testület feladata lesz a két kormány köz­ti megállapodás végrehajtása, illetve a Szerbiában élő magyarok és a magyarországi szerbek helyzetének vizsgálata. A vajdasági ma­gyarok szempontjából nagyon jelentős abizottság létrehozása, mert ez gyakorlatilag nemzetközi ellenőrzés alá vonja a kisebbségi jogok megvalósulását. A vegyes-bizottságban Vajdaságot képvise­lő Korhecz Tamás, a tartományi kormány alelnöke kiemelte: a tes­tületnek komoly javaslattevő joga lesz a kormányok felé, ami jó le­hetőség az egyes követelések napirendre tűzéséhez. Szakemberek úgy vélik: mintegy 200 vajdasági magyar fiatallal kellene bővíteni a helyi rendőrség állományát, amelyben jelenleg csupán elvétve találni magyarokat. (V.M.Sz.) Liszt Ferenc emlékére Restaurálják azt a közel kétszáz éves zongorát, amelyet Liszt Fe­renc szólaltatott meg két aradi hangversenyén. A zongora egyik legnagyobb virtuóza 1846 novemberében két alkalommal lépett fel Aradon. Az Aradi Zenekonzervatóriumtól kölcsönzött hang­szert évtizedekig a nyilvánosságtól elzárva a városi múzeum rak­tárában őrizték. Felújítása után a Kultúrpalota hangversenytermé­nek emeletén helyezik el. (Háromszék) Aknamező a határon A második világháborúból visszamaradt lövedékeket találtak az ukrán-szlovák államhatár közelében, Tamóc térségében. A katasztrófaelhárítási főosztály sajtószolgálatának tájékoztatója sze­rint a veszélyes leletre egy traktorista bukkant rá. Ebben a térségben a kárpátaljai tűzszerészek az idén 36 alkalommal vettek részt világ- háborús aknák, lövedékek hatástalanításában, és mintegy 600 kü­lönféle robbanószerkezetet semmisítettek meg. (K. I. Sz.) A legfelsőbb ügyészségre továb­bították a Székelyföldet jelző tábla felszerelésével kapcsolatos aktákat - közölte Constantin Scurtu me­gyei rendőrfőkapitány. Azért oda, mert parlamenti képviselők és sze­nátorok érintettek az ügyben, akik esetében csak ez a fórum végezhet kivizsgálást. A parancsnok elmond­ta, csatolták Horia Grama prefek­tusnak, valamint Adrian C??u- nean-Vlad megyei szociáldemokra­ta pártvezetőnek külön-külön be­nyújtott feljelentését is. Megkérdeztük, Teodor Nichita, a megyei rendőrség parancsnok­helyettese törvényesen járt-e el, amikor a választási kampányren­dezvényt megszakítva közbelépett, majd eltávolította a képviselő- és szenátorjelöltek által a kökösi me­gyehatárnál felszerelt háromnyel­vű Székelyföld-táblát. Scurtu igennel válaszolt, mivel szerinte a táblaállítók törvényt sértettek, ugyanis a közúti forgal­mat szabályozó kormányrendelet előírja, bárminemű tábla elhelye­zéséhez szükséges a rendőrség jó­váhagyása is, s ilyennel nem ren­delkeztek. Hozzátette, a rendőr­ség semmiképpen nem fog bocsá­natot kérni, mint ahogy azt az RMDSZ elvárja. Puskás Bálint Zoltán szenátor panasszal fordult az államfőhöz, a szenátus és képviselőház elnöké­hez, a közigazgatási és belügymi­niszterhez, kifogásolva, hogy a rendőrség akadályozta politikai te­vékenységében. Beadványáról tájé­koztatta az Európai Unió romániai főbiztosát, valamint a tagországok nagyköveteit is. Kocsis Tibor dokumentumfilmje a mozikban - a verespatakiak drámája: nem akarják elhagyni otthonukat Nagy ára van az aranynak A verespatakiak itt akarnak élni, itt akarják eltemetni halottaikat, ide akarnak ugyanúgy temp­lomba járni, mint egykor őseik (Képarchívum) A múlt héten mutatták be az Uránia moziban Kocsis Tibor „Új Eldorádó“ című dokumentumfilmjét, ame­lyet múlt péntektől vetíte­nek a mozikban. Az alkotás különdíjat kapott Romániá­ban, meghívták a lipcsei dokumentumfilm-fesztivál- ra és a torontói környezet- védelmi filmfesztiválra is. A mozijegy árából a bánya­nyitás ellen tiltakozókat se­gítik a szervezők. INTERJÚ Több évig készült a filmje. Miért találta fontosnak Veres­patak ügyét? Verespatak nem messze van tő­lünk, 150 kilométerre - mondta Kocsis Tibor. - A film részben a verespataki aranybánya, illetve annak a projektnek a története, amit egy kanadai-román vegyes vállalat tervez, másrészt azoknak az embereknek a drámája, harca, akik nem akarnak elmenni on­nan, hanem ott akarnak élni, ott akarják eltemetni halottaikat, oda akarnak ugyanúgy templomba járni, mint őseik. A verespataki bányaprojekt nagyon komoly kör­nyezettani kockázatot rejt magá­ban, hiszen az a cianiddal szeny- nyezett tározó 800 hektár, vagyis százszor nagyobb lesz, mint az, amely 2000-ben a Tisza kataszt­rófáját okozta. Egy völgyzáró gát mögött lesz ez a vízmennyiség. Száznyolcvan méter magas lesz! Mondanom sem kell, hogy az el­múlt jó pár évben hányszor hal­lottunk környező országokból, fő­leg sajnos Romániából érkező szennyezésekről, amelyek vala­milyen gát leomlásából, ipari léte­sítmények hibájából keletkezett szennyezések voltak. El nem lehet képzelni, hogy az ekkora méretű projektet hogyan lehet olyan biz­tonsággal működtetni, hogy min­den kockázati tényezőt kizárhat­nánk. A bányavállalat, mivel ezt a területet megkapta koncesszió­ban, kapott bizonyos kutatási en­gedélyeket, ezért távlati terveinek megfelelően elkezdte fölvásárolni a házakat, amelyeket egy idő után le is bontott már. Elkezdte a házak szanálását, megpróbálja előkészí­teni a terepet, hogy ha az enge­dély meglesz, akkor egyrészt ke­vesebbet bajlódnivalója legyen, másrészt egyfajta nyomást gyako­rol az ott lakókra, hogy jobb belá­tásra bírja őket, mondván, adják el a házukat, hiszen a szomszédét már bontják. Ez nagyon komoly konfliktusforrás a településeken, hiszen családok mentek tönkre, emberek haltak meg ebben a stresszben, házasságok bomlottak fel, hiszen az egyik fél el akart menni, a másik fél nem volt haj­landó elmenni. A gyerekek el akartak menni, a szülők maradni akartak. A kanadai vállalkozók pedig azt mondják, hogy jelentős kilá­tásaik vannak a nyereségre, és megérné ez annak a négy tele­pülésnek, amelyet fel kell szá­molni, álláshelyeket teremtene az embereknek, felvirágoztatná a környéket. Valóban több milliárd dollárra becsülik a 300 tonna aranynak és az 1600 tonna ezüstnek az értékét, és egy részét itt hagynák az ország­ban, hiszen 20 százalékkal vesz részt a román kormány ebben a projektben. De azt hiszem, elgon­dolkodtató az a néhány mondat, amit a film egyik szereplője mond, hogy „a pusztulásért érdemes-e dolgozni, érdemes-e 17 évig ezt a néhány hegyet, néhány települést teljesen fölszámolni, átalakítani egy holdbéli tájjá magát a vidéket, itt hagyni egy nagyon komoly szennyező forrást, környezeti koc­kázatot azért a 300 tonna aranyért és 1600 tonna ezüstért?” Templomokat bontanának le, és temetőket telepítenének át. Verespatak közel kétezer éves település, hiába állítja a vállalat, hogy skanzenként megőrzik a bel­várost, múzeumot nyitnak, meg éttermeket, képzeljük el, hogy van egy gyönyörű főtér, ezekkel a gyö­nyörű renovált házakkal, majd négy oldalról körben négy darab két kilométer átmérőjű bányagö­dör, ami 300 méter mély, és olyan teherautók mennek jobbra, balra és viszik a köveket, amelyeknél csak a kerekének az átmérője több mint három méteres. Ezek a bá­nyagépek, amelyek ott fognál markolni, ezek húsz köbméter! markolnak egyszerre, ezek két-há- rom emelet magas bányagépek, és naponta több tucat tonna dinami tot fognak robbantani. Sebestyén Márta verespatak dalt énekel Kocsis Tibor filmjé­ben. Lehetne románul, lehetne ma gyárul, a probléma nem nyelvhe: kötött - mondta Sebestyén Márta Ami ott zajlik, az egy világra szólt disznóság. Ez egy nagyon szomo rú, fájdalmas dal. Rengeteg ilyer van a magyar népzenében, ezek < bujdosódalok. Az emberek arr; kényszerülnek, hogy elhagyják az a helyet, ahol születtek, ahol éltek ahol annyira szeretnek élni. Cső dálatos tájak vannak ott, gyönyö rű hegyek, az a környék egy Sváj' lehetne. Igenis, ott a turizmus kellene fejleszteni. (L. Á. - MR) Az egyik falu helyére ciánderítő aknát terveznek FEJLEMÉNYEK Határozott fellépésre int az ombudsman A mintegy háromszáz tonna aranyat és ezerhatszáz tonna ezüstöt tartalmazó verespataki kincs kitermelésének terve közel öt éve húzó­dik. 1997-ben hárommillió dollárért szerezte meg a bányászati kon­cessziót a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) nevű kanadai-román vegyesvállalat. A bánya megnyitásához Verespatak mellett hat települést kellene eltörölni a föld színéről. Az ombudsman - elismerve a magyar kormányszervek eddigi intézkedéseit - felszólította a kormányt, illetve a környezetvédele­mért felelős minisztert, hogy a nemzetközi közjogi normák alapján a továbbiakban is határozottan lépjen fel Románia, Kanada és az Egyesült Államok kormánya és szakminisztériuma irányában, va­lamint az Európai Unió és az ENSZ fórumain Magyarország és tér­sége környezetvédelmi érdekeinek védelmében. Az Európai Unió környezetvédelmi miniszteri tanácsa a közelmúltban elfogadta a bányászati hulladékokról szóló új irányelvet, ami erősebb garanci­ákat nyújthat a környező országokban folytatott bányászat határo­kon átnyúló kedvezőtlen hatásaival szemben. Különbizottság vizsgálja Verespatak A magyar-román környezetvédelmi vegyesbizottság megállapo­dott arról, hogy Magyarország és Románia ad hoc szakbizottságot hoz létre egy hónapon belül annak érdekében, hogy a Maros és a Ti­sza vízgyűjtő térségében a potenciális környezeti veszélyforrásokat felmérje. A testület kiemelt feladata lesz a verespataki aranybánya projekt lehetséges hatásainak vizsgálata. „Fenntartottam korábbi ál­láspontunkat, miszerint nem támogatjuk a beruházás megvalósulá­sát és részt kívánunk venni a környezeti hatásvizsgálati - mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. (MR) Tovább gyűrűzik a Székelyföld-névtáblák ügye Képviselők is érintettek

Next

/
Thumbnails
Contents