Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-04 / 255. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2004. november 4., csütörtök 2. évfolyam 43. szám TANODA A diákok minőségi elvárásai ismertetés A távoktatás akkreditációja Európában elnevezésű projektum célja, hogy egy egységes minőségi mércét hozzon létre a távoktatás és az elektronikus tanulás számára. Ennek szükségességét a felsőoktatásban az utóbbi években bekövetkezett változások indokolják. Ötven évvel ezelőtt egy tanár teljes felelősséggel tartozott kis számú diákért. Munkáját kutatási eredményei alapján ítélték meg. A tanítási képességeiket számításba vették ugyan, de csak mint kiegészítő elemet. Az egyetemeken nem voltak minimum minőségi szintek, a minőség egyeden ismérve az egyetem alapításának dátuma volt. Az elmúlt ötven évben a felsőoktatásban részt vevő diákok száma egyre nőtt. Az oktatás tömegtermeléssé vált. A 20. század végén a felsőoktatás a Világkereskedelmi Szervezet érdeklődési körébe került. Néhány országban az oktatásnak egy szolgáltatássá kell válnia, ellentétben azzal a felfogással, miszerint a tudásnak ingyenesnek kell lennie, és mindenkivel meg kell osztani azt. Manapság a diákok könnyen mozognak az egyetemek között. Van, hogy dolgozni kezdenek, és később visszatérnek az egyetemre. A felsőoktatási intézmények marketing eszközöket alkalmaznak, hogy magukhoz vonzzák a legjobb diákokat. A távoktatás egyfelől egy szolgáltatás a külső diákok számára, másrészt egy marketingfogás, amivel nappali tagozatos diákokat toboroznak. Az egyetemek célja, hogy megtartsák a legjobb diákokat, és csökkentsék a diákok cserélődését. Újabban az európai egyetemek kezdenek áttérni a Bachelor - Master - PhD rendszerre, minek következtében lehetséges a különböző egyetemek tantervei közötti átjárás. A diákok az általuk választott tudományt szeretnék tanulni a filozófiától a műszaki tudományokig. A tanulmányok után pedig karriert szeretnének, és egy bizonyos színvonalon szeretnének élni. Az egyetem után munkalehetőséget szeretnének, így igénylik, hogy az egyetem nyújtson valamiféle karrierindító szolgáltatást. A diákok szeretnek új kultúrákkal ismerkedni, utazni egyik egyetemről a másikra, így elvárják, hogy az egyetem megteremtse ennek lehetőségét. Az egyetemek kezdenek szolgáltató szerepet betölteni, ezért a minőségpolitikájukat a következő szempontoknak kell vezérelniük: a legjobb diákok és a legjobb tanárok „megszerezése”, más egyetemek tantervével kompatibilis tanterv kialakítása, uniformizált rendszerek használata (pl. ECTS). A távoktatásban a minőségi elvárásoknak az alábbi szempontokra kell tekintettel lenniük: menedzsment, tanterv és tananyagok, pedagógiai módszerek, oktatási szolgáltatások és tanárok, diákok felvételének módjai. A távoktatás minőségi szempontjai egyre jobban közeh'tenek a hagyományos oktatás szempontjaihoz. A távoktatás akkreditációja egy minimum minőségi szintet határoz meg, ám ez a meghatározás nem teremt egységes rendszert a távoktatásban. Az intézmények számára az akkreditáció egy fejlődés, mely önértékelésen keresztül valósul meg. Ez egyben egy tanulási folyamat is. Az akkreditáció egyszerre marketing eszköz és garancia a diákok számára, (he, i) Kultúrák közötti párbeszéd és minőség Netd@ys a fiatalokért LINKAJÁNLÓ A Netd@ys az Európai Bizottság kezdeményezése, mely fiatalok által létrehozott oktatási és kulturális projekteket támogat. Ebben az évben a Netd@ys ( www.netdayseuro pe. org) középpontjában olyan projektek állnak, melyek képpel és új technológiákkal kívánják elősegíteni a kultúrák közötti párbeszédet. A Netd@ys megjelöli ezeket a kezdeményezéseket a saját emblémájával, mely garantálja a minőséget, és bemutatja őket a Ned@ys honlapján. Elég egy pillantást vetni az adatbázisra, hogy értékelni tudjuk az Európa szerte azonos céllal elindított kezdeményezések minőségét és sokféleségét. Ebben az évben a hangsúly azokon a projekteken van, melyek a digitális technológiát szeretnék ismertebbé tenni. A Netd@ys kezdeményezés jó lehetőség az úgynevezett olyan ,jó példák“ megismertetésére, melyeket a legkülönbözőbb intézmények hasznosítanak: iskolák, múzeumok, ifjúsági egyesületek, helyi hatóságok és más szociális és kulturális szervek, melyek feladata a fiatalok IKT oktatása Európa szerte. A kezdeményezés csúcspontja a Netd@ys hét, melyre idén november 22. és 27. között kerül majd sor. A alábbiakban néhány támogatott projektet mutatunk be: Kids for Kids Festival ( www.kids forkidsfestival.com) A nemzetközi fesztivál olyan filmeket mutat be, melyeket gyerekek készítettek gyerekeknek. 6-12 és 13-16 éves gyerek küldhetik el az alábbi kategóriákban készített filmjeiket: animáció, dokumentumfilm és videoklip. Ostadarra ( www.saretik.net/ ostadarra): A projekt arra buzdítja a bilbaói iskolák diákjait, hogy keressenek és szedjenek össze történeteket, legendákat, mítoszokat, dalokat és játékokat különböző kultúrákból - a sajátjukat is beleértve - és osszák meg ezeket másokkal az Interneten, ezzel elindítva egy, a kultúrák közötti párbeszédet. The Biblioth_que Intercom- munale Claude Michelet ( www.pe rigord.tm.fr/~bibcoursac) 2003-ban ez a könyvtár versenyt rendezett két település Fernelmont (Belgium) és Coursac (Franciaország) - között, amelyben a résztvevők egy a kulturális örökségüket firtató online kérdőívre válaszoltak (he) Komáromba és Nagymegyerre került a magyar közlekedési miniszter egy-egy különdíja Kerékpár Varga Fanninak, roller Novocký Ádámnak Komárom/Nagymegyer/B udapest. Egy rév-komáromi alapiskolás és egy nagymegyeri óvodás vehette át a magyar közlekedési minisztertől a „Biztonságos utcákat a gyermekeknek!” című rajzpályázat egy-egy különdíját. ÚJ SZÓ-JELENTÉS A 14 éves Varga Fanni, a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola végzős tanulója egy hangulatos, aprólékos kidolgozású színes rajzot, az 5 éves nagymegyeri Novocký Ádám pedig egy festményt küldött a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az Oktatási Minisztérium közös gyermekraj zpá- lyázatára, amelyet az Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap alkalmából írtak ki. 4600 gyereket ihletett meg A kiírás szerint az alkotások szólhattak a gyermekek mindennapi közlekedéséről, bemutathatták biztonságos, barátságos utcákat, illetve olyan helyeket és helyzeteket, amelyek veszélyeket jelentenek az iskolába, óvodába való eljutáskor. A pályázati felhívás több mint 4600 magyarországi, szlovákiai és romániai óvodást és iskolást ihletett meg. A fiatal alkotók a gyermeki képzelőerő kimeríthetetlenségéről tanúskodva ábrázolták a hétköznapi közlekedést, annak veszélyeit, valamint azt, hogy milyen utcában szeretnének élni. Rajzaikat, festményeiket 3 kategóriába sorolva értékelték: óvodások, alsó és felső tagozatosok. Az alkotások szólhattak a gyermekek mindennapi közlekedéséről, bemutathatták biztonságos, barátságos utcákat (Novocký Ádám rajza) Az én utcám Az ünnepélyes eredményhirdetésre és a 39 legjobb alkotást bemutató kiállítás megnyitójára október 28-án került sor Budapesten. Varga Fanni Az én utcám című alkotásáért az oklevélen túl egy Schwim- Csepel márkájú kerékpárt kapott Kóka János magyar közlekedési minisztertől. Novocký Ádám pedig a valódi rollert, amelyet a több óvodáshoz hasonlóan már a minisztérium folyosóin is kipróbálhatott. A legjobb alkotásokból rendezett kiállítás november 18-ig munkanapokon 8-16 óráig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kálmán Imre utcai épületében (Bp. V. kerület, Kálmán Imre u. 2.) tekinthető A pályázati felhívás több mint 4600 magyarországi, szlovákiai meg. (zsáki) és romániai óvodást és iskolást ihletett meg (Varga Fanni rajza) A közoktatási törvények nem adnak teljes körű megoldást a gondokra, nem hoznak jelentős változásokat Teljes átalakításra szorul az oktatásügy HORVÁTH ERIKA A Comenius Pedagógiai Intézet, a Polgár és Demokrácia nevű polgári társulás, valamint a M. E. S. A. 10 elemző központ képviselői bírálják az oktatási tárcát, hogy nem folytat széles körű vitát a készülő közoktatási törvényről, és nem kéri ki a reformokról azok véleményét, akiket ez közvetlenül érint, tehát a diákokét, a szülőkét, a tanárokét stb. A kormányon kívüli nonprofit szervezetek szerint a szlovákiai oktatásügy teljes átalakításra szorul, mivel a legtöbb esetben az oktatási törvények még mindig a szocialista oktatási eszményt követik. A központi irányítás kevés szabad teret biztosít az oktatási intézményeknek ahhoz, hogy meghatározzák saját profiljukat, a diákok elvárásainak megfelelően egyéni tanrendet alakítsanak ki. Szerintük a tárca és a széles szakmai nyilvánosság közti elégtelen párbeszéd az egyértelmű célkitűzéseket nélkülöző reformfolyamatok végeredménye. Nem beszélve arról, hogy az élethosszig tartó tanulási folyamatnak, mely az oktatási-nevelési folyamatnak tágabb értelmet és perspektivikusabb jövőt biztosít, nálunk még nincs se kultúrája, se gyakorlata. Ma már nemcsak a pedagógusok, hanem más területek szakemberei - közgazdászok, szociológusok, vállalkozók - is hangsúlyozzák, hogy csak az élethosszig tartó tanulási folyamat segítségével válhat gazdaságüag fejlődő, jól működő, modern társadalommá, mely az ismeretanyagra és a tudásra alapul. Nem beszélve arról, hogy ez a tanulási mód felel meg leginkább a kor követelményeinek, hiszen az Európai Unió tagországaiban is mindenki képezi, fejleszti magát. A jelenlegi közoktatási törvények nem adnak teljes körű megoldást a gondokra, nem hoznak jelentős változásokat. Az egyes problémákat csak részben oldják meg, anélkül, hogy világosan meghatároznák, nyilvánosan deklarálnák a reformok közös célját. Šarlota Pufflerová, a Polgár és Demokrácia nevű polgári társulás civil aktivistája úgy látja, a célkitűzések hiánya megkérdőjelezi a reformfolyamatok eredményeit, és ezáltal azok hatásfokát, mert az embereknek nem világos, hogy ezekkel az újításokkal a tárcának mi a végcélja. A tárcának felrótta, hogy nincs egységes koncepciója, s ezzel összefüggésben példaként felhozta az új érettségi vizsgákat. Nehezményezte, hogy az érettségi vizsgák új rendszer alapján zajlanak majd, ám az oktatás minősége és az iskola maradt a régiben. A rendszerben nem változott semmi. Ugyanüyen elmarasztalóan nyilatkozott a művelődési utalványokról is, mivel szerinte nem vüágosítot- ták fel kellőképpen a szülőket, mit kezdjenek ezekkel, mik a felhasználás szabályai. Szerinte semmi újítás nem történt, hiszen az utalványok többsége az iskolában marad. Pozitív döntésként értékelte, hogy emelkednek a pedagógusok bérei, ám hangsúlyozta: a tanárok nem motiváltak, sokan közülük nem képezik magukat. Karol Morvay, a M. E. S. A. 10 elemző központ munkatársa nyilatkozata szerint kölcsönösen konkuráló oktatási intézményeket kellene létrehozni. Ennek a követelménynek nem mindig felel meg egy központilag irányított iskola, ahol meghatározzák a tantervet és az oktatás menetét, s mindezt úgy teszik, hogy nem kérdezik meg a „megrendelőket”, tehát a diákokat, mit és hogyan szeremének tanulni. Munkatársa, Radoslav Kováč úgy nyilatkozott, hogy az országnak több pénzt kellene költenie kutatásokra és a pedagógusok továbbképzésére. Szerinte egy szakértőkből álló tanácsadó testület nagyban segíthetné a közoktatási jogszabály javaslatának előkészítését, ezenkívül hozzájárulhatna a további reformtervek kidolgozásához is. Martin Kríž aktivista véleménye szerint a tanárnak ki kellene lépnie a „fejfeltöltő” szerepből, ám ő is hangsúlyozta, sem a tanárok, sem a diákok nem könnyű a feladatuk, mert ha elvárjuk tőlük, hogy lépjenek ki a rutinból, nem tudunk nekik el értelmes célt mutatni, amit követhetnének. Az oktatás mozgatóit, a pedagógusokat nem támogatják kellőképpen, ezért nem motiváljuk őket jobb eredmények elérésére. Kríž szerint ki kell nyitni a kommunikációs csatornákat, mert az oktatási tárca nem hozhat törvényeket azok megkérdezése nélkül, akiket ez érint.
