Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-04 / 255. szám, csütörtök
UJ SZÓ 2004. NOVEMBER 4. Iskola utca 17 Az iskolai együttlét elemi feltételei közé soroljuk a kapcsolatfelvételt, az alapvető erkölcsi érzéket Egyedül nem megy Az iskoláskorú gyermek erkölcsi érzékét leginkább úgy fejleszthetjük, hogy a mesék szereplőinek cselekedeteit beszélgetés formájában értékeljük (Pavol Funtál felvétele) Az ember szociális készségeinek, kompetenciáinak köszönheti harmonikus beilleszkedését a társadalomba. Szocialitásunk fejlettsége megfigyelhető és mérhető. Háromfokú értékskála szerint: antiszociális, lojális és proszociális lehet. CSÍK ZOLTÁN A gyermek sikeres iskolai beilleszkedése megkívánja, hogy foglalkozzunk a családi kapcsolatok közegét meghaladó óvodai és iskolai szocialitás kompetenciáival. Az iskolai együttlét elemi feltételei közé soroljuk a kapcsolatfelvételt, a társakhoz, a pedagógusokhoz való viszonyulást, a feladatvállalást, a feladattartást, valamint az elemi szintű erkölcsi érzéket. Lopás, erőszak A beszoktatás valamely közösségbe sok türelmet és tapintatot igénylő folyamat. A szakemberek szerint a további fejlesztést segítené, ha ismernénk egyéni és országos szinten a gyermek elemi szintű szociális kompetenciáinak fejlettségét és fejlődési folyamatát. Az értékelést csoportos és egyéni megfigyelés során végezhetjük el a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer tesztjei segítségével 4-8 éves gyerekek esetében. Az elemi erkölcsi érzék vizsgálatául rövid történeteket értelmez a gyermek, amelyeket a pedagógus mesél el neki lopásról, együttérzésről, erőszakról, károkozásról valamint együttműködésről. A vizsgálat egyszerűsített, hiszen már a gyermekkorban is több komponense van a szocialitásnak, mint a fenti összetevők. Az elemi szocialitás országos átlaga a középső csoportos óvodásoknál már 72 százalékpontos eredményt mutat. A nagycsoportosoknál stagnál, majd az első osztályban 5-6 százalékpontos emelkedés után a 3. évfolyam végéig ismét stagnál. A kutatók a korai gyors fejlődést azzal magyarázzák, hogy a hároméves kor előtti viselkedést nagyrészt még az öröklött motívumok szabályozzák. Később a szociális fejlődést felgyorsítja a beszéd elsajátítása és a helyváltoztatás képessége, amely éppen az óvodáskor kezdetére teljesedik ki. A nagycsoportosoknál tapasztalt stagnálás oka pedig abban keresendő, hogy az óvodai csoport szocializálódása után hosszú ideig nem változik a közösség összetétele. Ezzel szemben az iskolába lépés ismét elindít egy bizonyos fejlődést, majd ez is megtorpan. A szocialitás fent említett elemi feltételeit külön-külön vizsgálva, amely ötféle tartalmi komponens fejlődéséből áll, a kapcsolatfelvétel működik a legmagasabb szinten. A 3. osztály végére eléri a 95 százalékpontot. A további négy összetevő közös jellemzője, hogy a 2. és 3. évfolyamon nem tapasztalható fejlődés. Feltűnően csökken a feladatvállalási hajlandóság 85 százalékpontról 81-re. Ugyanez tapasztalható az elemi erkölcsi érzék fejlődése tekintetében is, amikor a nagycsoportos fejlődés 62 százalékpontról 72-re emelkedik, majd az első osztály végére 75-ig jutva megtorpan, s a 3. végére 74 százalékponra esik vissza. Mikor iskolaérett? Az átlagos értékekkel szemben a gyermekek szocialitása szélsőségesen különböző. Az első osztály végén is akadnak olyanok, akik megrekednek az előkészítő szinten, amely a hároméves korosztálynak felel meg. Ugyanakkor a nagycsoportosok 17%-a eléri az optimális szintet, amely 85 százalékpont feletti értéket jelent. Az első osztályba lépők 4%-a még szociálisan éretlenül, hároméveseknek megfelelő szinten kezdi meg a tanulmányait. A gyerekek 21%-a ekkor még csupán kezdő szinten áll, akikből nehezen nevelhető, állandó konfliktusok forrását jelentő tanulók lesznek. A szakemberek szerint őket még egy évre vissza kellene tartani az óvodában, függetlenül attól, hogy értelmi és testi fejlettségük iskolaérettnek tekinthető. Az óvodai szabad foglalkozások és a játék a szociális kontaktusok kialakulásának legjobb eszköze. Ezzel szemben, az iskolában a kapcsolatfelvételt meg kell akadályozni a tanítási órák alatt. A pedagógussal kezdeményezett kapcsolat- felvétel formálisan szabályozott. Az oktatásban legmarkánsabban jelen levő frontális oktatásba nem illeszthető bele a szociális együttműködés követelménye. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kellene szentelni az együttcselekvéses módszereknek. Ilyenek a játékok, az együttes éneklés, zenélés, kóru- sos felmondás, sport, színjátszás, kooperatív tanulás stb. Annak ellenére, hogy az iskolában a pedagógus által elvárt tevékenységek dominálnak, a feladatvállalási hajlandóság az első évfolyam után stagnál. Az elvárt és a vállalt feladat elvégzése bizonyos mértékű feladattartási fejlettséget igényel, amelytől az oktatás hatékonysága függ. Az óvodáskorúak 5-15 percig is belefeledkeznek egy- egy játékba vagy tevékenységbe. Az elvárt tevékenység motivációja azonban gyöngébb, s az életkori fejlettség mellett ez is okozhatja, hogy a 4-5 éves gyerektől 3-4 percnél, a 6-8 éves gyerektől 5-10 percnél hosszabb ideig tartó feladat elvégzése nem várható el. Az erkölcsi érzékünk fejlettsége segíti a szociális magatartásunkat. A külső hatások mellett belső tényezők is befolyásolják - hol negatív, hol pozitív irányba - a fejlődését: minták, szokások, célok, előítéletek szerint. Ezek fejlődése a tudatosulástól a tudatosság irányában halad, amennyiben a magunk és a mások szociális aktivitását megfelelően kontrollálják és minősítik. Az iskoláskorú gyermek erkölcsi érzékét leginkább úgy fejleszthetjük, hogy mesék, cselekmények, történetek szereplőinek cselekedeteit beszélgetés formájában értékeljük. A rendszeresen alkalmazott 5-6 perces értékelő beszélgetések megalapozhatják a gyermek erkölcsi tudatosságának kifejlődését. Az oktatás színvonala emelkedik, de a rossz teljesítmény még mindig több országot visszafog Szabadabbak a tanítási módszerek? ISMERTETÉS Az OECD oktatási mutatók 2004-es kiadása lehetővé teszi, hogy az országok összemérhessék teljesítményüket más országok eredményeivel. A kiadvány egész sor, az oktatási rendszerek jelen állapotát bemutató mutatót tartalmaz nemzetközi összehasonlításban. A mutatók tükrözik azt a szakmai konszenzust, amely az oktatás jelen állapotának hiteles mérésére és megjelenítésére vonatkozik. Az OECD felmérés alapján az iskoláknak nagyobb szabadságuk van a tanítási módszerek tekintetében. A döntéshozatal az iskolákban egyre decentralizáltabbá válik az OECD oktatási rendszereiben, ahogy az országok folyamatosan távolodnak a kormány által befolyásolt, központosított modelltől, és egyre inkább igyekeznek megfelelni a modern tudás alapú társadalom rugalmassági követelményeinek. A 2004-es felmérés alapján a tanítás megszervezésére vonatkozó döntéseket az OECD összes országában legnagyobb részben az iskolák hozzák, nem pedig a hely, regionális vagy országos hatóságok. Az oktatás színvonala emelkedik, de a rossz teljesítmény még mindig több országot visszafog. A felmérés mutatói alapján minden eddiginél magasabb az egyetemet illetve más felsőoktatási képzést elvégzők száma. A fejlődés azonban nem volt egyenletes az országokban, sok ország jelentősen visszacsúszott, mely veszélyezteti azon képességüket, hogy jövőben lépést tartsanak a gazdasági és társadalmi fejlődéssel. Majdnem minden OECD országban növekedett az emberek iskolázottsági szintje, és néhány országban ez a növekedés jelentős volt. A felsőoktatásba, amely jelenti az egyetemeket és a felsőfokú szakképzési intézményeket, való belépés szintje 1995 és 2000 között 50%-kal emelkedett Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Izlandon, Koreában és Lengyelországban, és több mint 20%- kal Ausztráliában, Finnországban, Írországban, Mexikóban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Egyedül Ausztriában, Francia- országban és Németországban nem emelkedett a felsőoktatásba belépők száma, ennek oka leginkább az, hogy a belépők arányának növekedése nem tudott lépést tartani a népességcsökkenéssel. Mindazonáltal nyolc OECD országban a 20-24 éves korosztály több mint 20%-ának csak legfeljebb középiskolai végzettsége van, és már nem vesz részt az oktatásban. Ebben a tekintetben Mexikó van a legrosszabb helyzetben, ott e korosztály 70%-a rendelkezik mindössze középfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel, Mexikót követi Törökország (56%), Portugália (47%), Spanyolország 32%), Izland (29%), Olaszország (21%), Hollandia (21%) és Luxemburg (20%). Az alacsony iskolai végzettség több fiatal férfit érint, mint nőt 19 OECD országban abból a 27-ből, ahol erről rendelkezésre állnak statisztikai adatok, különösen igaz ez Görögországra, Izlandra, Írországra, Olaszországra, Portugáliára és Spanyolországra. (o, he) PÁLYÁZÓ Állatbarát meseíró pályázat AJÁNLÓ Az Orpheus Egyesület pályázatot hirdet Állatbarát meseíró pályázat 2004/2005 címmel, melynek célja az állatszeretet-környe- zeti tudatosság fokozása, a kreatív alkotószellem ösztönzése. Pályázati korosztályok: 10 év alatti (gyermek), 10 év fölötti (fiatal-felnőtt). A munkákat a mese műfajának megfelelően megírva várják, terjedelme max. 2 oldal. Az elbírálás során előnyt élveznek azok a résztvevők, akik munkájukhoz képi illusztrációt (rajzokat vagy festést) is mellékelnek. A munkát a postai megküldéssel egyidőben floppyn, cd-n vagy külön a mese@zug.hu e-mail címre (csatolt file-ban) kell elküldeni. Minden pályázó postai levelében saját névre és címre megcímzett, bélyeggel ellátott közepes méretű válaszborítékot kell, hogy mellékeljen. Ezt elmulasztva a pályázat érvénytelen. A pályázat beadható 2004. november 15. - 2005. február 10. között. A pályázat kizárólag postán küldhető be, a beadási címre: Orpheus Egyesület (Mesepályázat 2004/2005.) 6701 Szeged, Pf.: 929. A Katedra legutóbbi számában tallóztunk Mit tanítsunk magyarból LAPAJÁNLÓ Melyek a magyar nyelv és irodalom oktatásának lehetőségei, kik azok a halmozottan előnyös helyzetű gyerekek, számít-e a számítógép az iskolákban, megtudPOHItWOIOt. Vôrofc, kastélyok, kúrŕók SxámírHBs o «.sámlié usskö -i-6%séf alma m&i’&v&l Negyvenéves a í««#ékáms hatják a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja, a Katedra októberi számából. Kellő tisztelettel adózunk-e a tudás előtt, teszi fel a kérdést Csáky Pál miniszterelnök-helyettes cikkében. Horváth Géza Kórusmuzsika szíwel- lélekkel című írásában a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának negyven évvel ezelőtti megalakulására emlékezik vissza. Cseh Gizella Balassi Bálint életművét ismerteti a folyóirat olvasóinak. Ökrös Csaba a kézilabdajáték iskolai oktatása kapcsán a Magyarországon alkalmazott tantervtípusokat tekinti át. Palláné Szénási Magdolna a klasszikus mesék idegennyelv-tanulásban betöltött szerepére irányítja a figyelmet. A folyóiratban található ezenkívül számos beszámoló, kul- turálisprogram-ajánló, pályázati felhívás is. (érvé) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést november 10-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, A Vidám kalendárium 2005-öt. 1. A diákok az általuk választott tudományt szeretnék tanulni a filozófiától a... a. magyar nyelvig b. műszaki szakokig c. műszaki tudományokig 2. A tanulmányok után pedig ... szeretnének, és egy bizonyos színvonalon szeretnének élni. a. állást b. munkát c. karriert 3. A szakemberek szerint a további fejlesztést segítené, ha ismernénk a gyermek elemi szintű szociális ... fejlettségét és fejlődési folyamatát egyéni és országos szinten. a. életének b. feladatainak c. kompetenciáinak 4. Az elemi szocialitás országos átlaga a középső csoportos óvodásoknál már... százalékpontos eredményt mutat. a. 72 b. 42 c. 99 Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: lb, 2b, 3c, 4a. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a gombai Lacko Arankának kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
