Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-30 / 276. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZŐ 2004. NOVEMBER 30. RÖVIDEN Bush beszállt a közvetítésbe Washington. Három na­pon belül már másodszor lé­pett közbe vasárnap az északír megbékélés érdekében Geor­ge Bush. Az amerikai elnök Gerry Adamsszel, az ír Köztár­sasági Hadsereg (IRA) politi­kai fedőszervének tartott Sinn Fein vezetőjével tárgyalt tele­fonon. Bush arra kérte Adam- set, hogy segítsen tovább vinni a katolikusok és protestánsok közti megbékélést. Pénteken Bush Ian Paisley tiszteletest, a protestáns Demokratikus Unionista Párt (DUP) gyújtó retorikájáról hírhedt vezérét hívta fel azért, hogy rávegye a Tony Blair brit és Bertie Ahern ír kormányfő által kidolgozott észak-írországi hatalommeg­osztási terv támogatására. Er­ről nem sok részlet szivárgott ki, de állítólag az IRA kész még az idén leszerelni teljes fegyverzetét. (MTI) Sarkozy utódja az agrárminiszter Párizs. Benyújtotta tegnap lemondását Jean-Pierre Raffa­rin kormányfőnek Nicolas Sarkozy francia pénzügymi­niszter, miután a kormányzó Népi Mozgalom Uniója (UMP) vezetőjének választották meg. Utódja a gazdasági és a pénz­ügyi tárca élén Herve Gay- mard eddigi mezőgazdasági miniszter lesz. Sarkozy minisz­teri tisztségétől Jacques Chirac francia elnök kérésére vált meg, aki ellenzi az állami és párttisztségek halmozását. A 49 éves Sarkozy leplezeden ál­lamfői ambíciókat dédelget, 2007-ben ő szeretne Chirac utóda lenni. (MTI) Sarkozy a francia kormány legnépszerűbb tagja volt (Reuters) Pakisztáni erődemonstráció Iszlámábád. Atomrobba­nófejjel is felszerelhető raké­tát tesztelt tegnap a pakisztá­ni hadsereg. Közleménye ki­emeli: amellett, hogy ellen­őrizték a rakéta műszaki jel­lemzőit, azt is jelezni kíván­ták a világnak, hogy Pakisz­tán nukleáris programja és ballisztikusrakéta-programja változatlan ütemben folyta­tódik. Pedig az utóbbi időben enyhült a feszültség Pakisz­tán és fő ellenlábasa, India között, amelynek szintén van atomfegyvere. Mindkét dél­ázsiai hatalom 1998-ban haj­totta végre első kísérleti atomrobbantását. Most rövid hatótávolságú (Gaznavi, más néven Hatf-III) föld-föld ra­kétával kísérletezett a pakisz­táni rakétatüzérség, de az idén már három ízben hajtott végre lövészetet közepes ha­tótávolságú ballisztikus esz­közökkel is. (MTI) A legfelsőbb bíróság épületénél farkasszemet néztek egymással Juscsenko narancssárga és Janukovics kék zászlókkal felvonult hívei (TASR/AFP-felvétel) A politika változhat, a határok nem - nem kizárt, hogy a kormány önként lemond Zsarolás a szakadással Kijev/Brüsszel. Az ukrán válsággal kapcsolatban központi kérdéssé lépett elő az ország kettészakadá­sának lehetősége. Mind a hazai, mind a külföldi poli­tikusok Ukrajna stabilitásá­nak helyreállítását, a válság tárgyalásos úton történő rendezését szorgalmazták. ÖSSZEFOGLALÓ Ukrajna egységére és területi in­tegritásának megőrzésére szólított fel tegnap Brüsszelben Javier Solana, az EU kül- és biztonságpo­litikai főképviselője, valamint Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár. Az EU-főképviselő az unió és a NA­TO nagyköveteinek tanácskozása után mondta újságíróknak: az EU erősen ellenezné a kelet- és dél-uk­rajnai oroszbarát tartományok el­szakadási vagy autonómiatörekvé­seit. „Ukrajna egysége alapvető kérdés” - mondta Solana. Az orosz többségű tartományok vasárnap kongresszusra gyűltek össze, hogy e törekvéseiknek han­got adjanak. Donyeckben tegnap bejelentették: vasárnap, december 5-én népszavazást rendeznek a donyecki régió autonómiájáról. Az említett kongresszus ugyanis olyan határozatot hozott, amely szerint e régiók fenntartják maguknak a jo­got az autonómiájukról tartandó referendumra, ha „rosszul alakul­nak a dolgok” Ukrajna belpolitikai válságában, amelyet az elnökvá­lasztás körüli viszály idézett elő. A donyecki régió Viktor Janukovics oroszbarát kormányfő egyik leg­főbb politikai bástyája. Az ukrán hadsereg megvédi Uk­rajna területi egységét - közölte tegnap Olekszandr Kuzmuk védel­mi miniszter, egyúttal elítélve a sze­paratista megnyüatkozásokat. Hangsúlyozta: az ország kül- és bel­politikája változhat, a határai nem. Tegnap Leonyid Kucsma távozó államfő is felszólított az ország szétesésének megakadályozására. Mellesleg Kucsma csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ellenzék választási csalással vádolta meg a hatalmat és a központi választási bizottságot (CVK). Viktor Januko­vics kormányfő, az elnökválasztás hivatalos győztese felszólította Donyeck és Luhanszk megye - ahol az ellenzék szerint a legtöbb tör­vénysértés történt - választópolgá­rait, menjenek el szavazni, ha dön­tés születik a szavazás megismétlé­séről. Ezzel volt kapcsolatos a nap kiemelkedő eseménye: az ukrán legfelsőbb bíróság megkezdte a Juscsenko megbízottja által be­nyújtott panasz tárgyalását. Mikola Katerincsuk képviselő arra kérte a bíróságot, nyilvánítsa érvénytelen­nek az elnökválasztás 2. fordulójá­nak eredményét, mivel tömeges törvénysértések történtek. Egy má­sik képviselő arra kérte a bíróságot, marasztalja el a CVK-t bűnös köte­lességmulasztás miatt. A CVK képviselője arra kérte a bíróságot, rendelje el, hogy tünte­tők 500 méternél kisebb távolságra ne közelíthessék meg a legfelsőbb bíróság és a parlament épületét. A tárgyalást vezető bíró a kérést el­utasította, mondván, erre a testü­letnek nincs felhatalmazása. Ekkor a CVK és Janukovics képviselői kér­ték, két nappal halasszák el a tár­gyalást, illetve idézzék be tanúként a kifogásolt donyecki és luhanszki választókerületek választási bizott­ságainak tagjait. Az ellenzék képvi­selői szerint ezekkel a kérésekkel csupán az időt kívánják húzni. Lap­zártáig nem közölték, mikorra vár­ható a legfelsőbb bíróság döntése. Volodimir Litvin házelnök teg­nap nem zárta ki, hogy a kormány önként lemond. Bejelentette, a par­lament ma rendkívüli ülésen vitatja meg a kialakult gazdasági-társa­dalmi helyzetet. Leonyid Kucsma tegnap este váratlanul bejelentette, hogy hajlandó az elnökválasztás újbóli kiírására. (MTI, t, ú) Az emberek féltik a pénzüket Kijev. Az Ukrán Nemzeti Bank elnöke, Szerhij Tyihipko lemondott tisztségéről, mondván, hogy ezentúl politikával akar foglalkozni, és egyszersmind felmondta együttműködését Viktor Janukovics minisz­terelnökkel is, akinek az elnökválasztási kampányát ő szervezte. Tyihipko azt mondta, már nem tekinti magát a miniszterelnök csapata főnökének sem. Az ukrán parlament elnöke, Volodimir Litván úgy nyi­latkozott, hogy az ukrán bankrendszer veszélyes helyzetben van, mert a lakosság tömegesen veszi ki betétjeit, különösen az ország keleti és déli részén, ahol Janukovics tömegbázisa van. Bankszakemberek sze­rint a betétek kivétele már az elnökválasztás második fordulója, no­vember 21-e előtt megkezdődött. A Juscsenko győzelme esetére újabb pénzügyi reformoktól tartó ukránok nem bíznak a bankokban, a pénzt inkább dollárban szeretik tartani, otthon vagy külföldön. (MTI) A vitát a határon túli magyar vezetőkkel élő, egyenes adásban közvetítik Gyurcsány elfogadta a kihívást MTI-HÍR Budapest. A miniszterelnök el­fogadja a határon túli magyar ve­zetők kihívását, és kész a kettős állampolgársággal kapcsolatos véleményét televíziós vitában ki­fejteni. Gyurcsány Ferenc erről tegnap levélben tájékoztatta Tő­kés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspö­két. A miniszterelnöki kabinetiro­da közleménye szerint Gyurcsány a levélben kifejti: maga is úgy tartja helyesnek, ha a felek a lehe­tő legszélesebb nyilvánosság szá­mára teszik megismerhetővé ér­veiket, a vitapartnerek között lévő különbségeket, és azt is, amiről közösen gondolkodnak. A kormányfő felkérte az MTV elnökét, tegye lehetővé a vita élő, egyenes adásban történő közvetí­tését. A kommüniké szerint Gyurcsány Ferenc a december 3., péntek 20 óra utáni időpontot ja­vasolja a vitára, és semmiféle elő­zetes feltételt nem támaszt. A mi­niszterelnököt Tőkés László, Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke és Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke hívta nyilvános televí­ziós vitára a kettős állampolgár­sággal, az erre vonatkozó népsza­vazás kérdésével kapcsolatban. Már konzultálnak a demokratikus tömb politikusaival Tadicsék megbuktatnák a Kostunica-kormányt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Belgrádi lapértesülés szerint az ellenzéki Demokrata Párt (DS) még az idén megbuktatja a kisebbségben kormányzó szerb kabinetet. A Vecemje Novosti teg­nap arról írt, hogy a hét végén Frus­ka Gorán ülésezett a DS legszűkebb vezetése. A találkozón részt vett többek között Borisz Tadics pártel­nök, köztársasági elnök és Ruzsica Djindjics, a meggyükolt miniszter- elnök, Zoran Djindjics felesége, aki a párton belül a Tadics-vonalat tá­mogatja. A lap a találkozó egyik névtele­nül nyilatkozó résztvevőjét idézi, aki szerint Tadics megváltoztatva eddig álláspontját úgy döntött, hogy megbuktatja a kártékony Kostunica-kormányt, mert olyan megengedhetetlen jelenségeket engedett útjára, amelyek ártanak az országnak. Tadics kifogásolja egyebek mellett, hogy a kabinet figyelmen kívül hagyja az ENSZ BT döntéseit. Tadicsék állítólag azt tervezik, hogy még az idén belülről felbomlasztják a kilenc hónapja fennálló kormányt. Az előre hozott választásra a jövő év februárjában kerülne sor. Érde­kes módon a DS-nél nem cáfolták a lapértesülést. Dusán Petrovics, a párt alelnöke annyit mondott a belgrádi hírügynökségnek, hogy a hét végén valóban voltak meg­beszélések a pártban, amelynek az álláspontja szerint a kabinet nem képes jól kormányozni Szer­biát, és döntései nem szolgálják a polgárok javát. Petrovics szerint a DS már konzultál a demokrati­kus tömb politikusaival, s ha lét­rejönnek a megfelelő körülmé­nyek, pártja megteszi a „hivata­los” lépéseket is. A milosevicsi szocialisták külső támogatását élvező kisebbségi kormánynak kezdetben sem jósoltak hosszú jövőt belgrádi elemzők. A kabineten belüli leggyöngébb láncszem a Vük Draskovic külügy­miniszter vezette Szerb Megújho­dási Mozgalom, amely egyre in­kább az ellenzéki DS felé húz. Tadicshoz hasonlóan Draskovics is egyre keményebben bírálja a kor­mányt, elsősorban koszovói politi­káját tartja helytelennek, s azt, hogy nem hajlandó kiadni Hágá­nak a feltételezett háborús bűnösö­ket, illetve rendet tenni a titkosszol­gálatnál, amely „a milosevicsi idők óta mit sem változotf’. Zarkáviék vállalták a moszuli akciókat Újabb öngyilkos merénylet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Egy öngyilkos merény­lő az emberek közé hajtott és fel­robbantotta a gépkocsijába rejtett pokolgépet tegnap Ramádiban. Az első jelentések 12 halálos áldozat­ról és tíz sebesültről szólnak. Az ál­dozatok túlnyomóan iraki rend­őrök, akik az illetményért álltak sorba, amikor a bomba felrobbant. Ramádi az iraki felkelők egyik erős­sége, de nem csak ott, hanem szer­te az országban gyakoriak a me­rényletek a megszálló hatóságok­kal együttműködő irakiak ellen. Az amerikai hadsereg megígér­te, hogy az év végéig benyomul a lázadók által ellenőrzött terüle­tekre, és a január 30-ára tervezett általános választások előtt „meg­békíti” őket. E hónap elején sike­rült szétverni a gerillákat fallú- dzsai központjukban. Amerikai tengerészgyalogosok, angol kato­nák és iraki erők már megindultak Bagdadtól déli irányba is, hogy az Eufrátesz mentén egy sor, a törvé­nyes rend alól kikerült városban felszámolják a gerillákat és bűnö­ző csoportokat. A tengerészgya­logság közlése szerint vasárnap több felkelőt megöltek és 32 gya­nús személyt elfogtak akcióikban, amelyek során géppuskával és gránátvetővel felszerelt roham­csónakokat is bevetettek a folyón. Abu Muszab az-Zarkávi jordá- niai terrorista csoportja jelentke­zett tegnap a moszuli merényle­tek elkövetőjeként. Az al- Kaidához kötődő csoport bejelen­tette, tagjai öltek meg az észak­iraki városban 17 iraki biztonsági tisztet, illetve kurd milicistát. Az elmúlt 10 napban legalább 50 embert öltek meg Irakban, több­ségükben az új iraki biztonsági szervek tagjait, illetve az ideigle­nes kormány támogatóit. Izraeli kerítés Változik a nyomvonal Tel-Aviv. Változtatnak az izra­eli katonai hatóságok az orszá­got a ciszjordániai palesztin te­rületektől elválasztó biztonsági kerítés nyomvonalán a legfel­sőbb bíróság erre vonatkozó íté­lete után. A Háárec azt írta, az új vonalszakasz, amelyet Saul Mofaz védelmi miniszter is jóvá­hagyott, kisebb mélységben nyú­lik bele a Jordán nyugati partvi­dékének területébe: a korábbi tervben szereplő 90 ezer hektár helyett 40 ezer hektárt kerít el belőle. Döntését a bíróság arra alapozta, hogy a létesítmény aránytalan mértékben nehezíti meg a palesztinok életét, és kor­látozza mozgásszabadságukat. Az izraeli kormány a palesztin öngyilkos merényletek elleni vé­dekezéssel indokolja a helyen­ként falból, másutt kerítésből ál­ló védmű építését. (MTI) Kapott orosz vízumot Kalmükföldön a dalai láma Moszkva. A dalai láma Kal­mükföldre érkezett tegnap, miu­tán megkapta az orosz vízumot, amelyet egy évtizeden át megta­gadtak tőle. Mindamellett a moszkvai külügyi tárca hangsú­lyozta, a vizit szigorúan pásztori jellegű, az elisztai buddhista templom felszentelésére korláto­zódik, s a legkevésbé sem jelenti azt, hogy Moszkva elismerné az igényt Tibet autonómiájára. A lá­ma oroszországi pásztorúton utol­jára 1992-ben járt: Kalmükföldön, valamint a szintén buddhisták lakta Burjátföldön és Tuvában. Mongóliából Indiába visszatérő­ben, 1996-ban még átutazhatott Oroszország területén. De azóta Moszkva pekingi nyomásra meg­tagadta tőle a beutazást, noha Kirszan Iljumzsinov kalmük elnök ezt évről évre kérelmezte, perrel fenyegetőzve. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents