Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-25 / 272. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 25.______________________________________________________________________________________________________________________________________________RlPORT ~ HIRDETÉS 11 Csonka Sándor mérnököt és feleségét azért menesztették munkahelyükről, mert - úgy, mint az országban bárki - bérlőként meg akarták vásárolni lakásukat Még a barátok és a kollégák is hátat fordítottak „Csak a jogainkat szeretnénk érvényesíteni” (Somogyi Tibor felvétele) Manapság már senki nem foglalkozik azzal, hogy a rendszerváltás után ho­gyan, miképp zajlott a földműves-szövetkezetek átalakulása részvénytársa­ságokká. Azt meg végképp nem illik firtatni, hogy ho­gyan, miképpen választot­ták meg az rt.-ok új vezeté­sét, hogyan és miért kerül­tek tisztségbe azok közül is, akik azelőtt rosszul ve­zették a céget. PÉTRERFI SZONYA Szlovákiában sok helyütt a meg­választott főnökök teljhatalmú úr­ként tevékenykednek, s úgy értel­mezik a törvényeket, ahogy nekik megfelel. S ha valaki érvényesíteni akarja jogait, azt ellehetetlenítik. Bármennyire hihetetlen, az alábbi történet szereplői, Csonka Sándor mérnököt és feleségét menesztet­ték munkahelyükről, mert úgy, mint az országban bárki, bérlőként meg akarták vásárolni lakásukat.- Mindketten a transzformáció előtt is a szövetkezetben dolgoz­tunk, s amikor lehetővé vált, vala­mikor 2000 februárjában, benyúj­tottam a vezetőségnek lakásvásár­lási kérvényemet. Érdemi indok­lás nélkül visszautasították, s ezt tette a Csilizköz Rt. új vezetése is 2002 februárjában. Tisztában vol­tam jogaimmal, hiszen adóügyi előadóként a törvények tanulmá­nyozása, ismerete munkaköri kö­telességem volt. Őszinte ember lé­vén soha nem rejtettem véka alá véleményemet, nézeteim olykor nem egyeztek sem a régi főnökei­mével - akik közül négyen helyet kaptak az rt. elnökségében - de az újakkal sem. Tudtam, mire megy ki a játék, többedmagammal lát­tam, hogy a vezetőség egyrészt is­merősökkel veszi körül magát, másrészt, szűk körben persze, je­lentős fizetésemeléseket hajt vég­re. Ezért, amikor nekem más, ma­gasabb beosztást ajánlottak, nem fogadtam el. Mivel továbbra sem mondtam le a lakásvásárlási szán­dékról, ellenséggé váltam, a bére­met kétezer koronával lecsökken­tették és elindult ellenem a hadjá­rat - fog bele keserű történetébe Csonka Sándor. Állítja, jogos a kö­vetelése, a törvények értelmében járt el alkalmazottként, az rt. rész- tulajdonosa-részvényeseként és lakásbérlőként is. Csak hát az rt. vezetésének „jobb” ötlete volt, a lakásokat piaci áron szerette volna értékesíteni. Csonka Sándor ma­kacsságát nem nézték jó szemmel, ezért, bár munkájában nem talál­tak semmi kivetnivalót, elhatároz­ták, megszabadulnak tőle. Ne­hogy a többiek, a 36 lakás bérlője is esetleg hasonló követeléssel áll­jon elő, nehogy a hivatalos, kb. 18-25 ezer koronás áron kelljen eladniuk a lakásokat. Mivel Cson- káék munkaadójukkal nem sokra jutottak, a kedélyek megnyugtatá­sa érdekében abban állapodtak meg, hogy a jogigény kérdésében a bírósághoz fordulnak. Ügyvédet fogadtak- Ezt megelőzően három helyen érdeklődtünk a lakásvásárlási igény jogosságáról, s amikor biz­tosítottak bennünket arról, hogy a törvény a volt szövetkezeti bérla­kásokra is vonatkozik, ügyvédre bíztuk a beadvány megfogalmazá­sát. Megnyugodva tettük a dol­gunkat, míg valamikor a nyár fo­lyamán egy elnökségi tag figyel­meztette a feleségemet, beszéljen velem, mert kitesznek bennünket a részvénytársaságból. Mert hogy hátba támadtuk a céget, amikor bírósághoz fordultunk. Csonka Sándor Vida János ügy­vezető elnökhöz fordult felvilágo­sításért, s mint addig többször is, törvényes jogaira hivatkozva is­mertette lakásvásárlási igyekeze­tét. - A legnagyobb döbbenetem- re az elnök kijelentette: a törvény én vagyok, itt az lesz, amit én aka­rok. Tudtomra hozta azt is, hogy nem teheti kockára a részvénye­sek vagyonát, a lakások közös va­gyont képeznek, a bérlők kizáró­lag piaci áron vásárolhatják meg. Az indoklása azért is sántított, mert hát én is részvényes vagyok. S míg az rt. élén állók közül töb­ben kivették földjeiket - maga az elnök is bérelt földön gazdálkodik -, én a néhány hektáromat bent hagytam. Nem értettem, megbí­zottként mi jogon beszélt a közös vagyonról úgy, mint a sajátjáról. Ennek ellenére kompromisszu­mos megoldást ajánlottam az el­nöknek: kiegészítem a 76 ezer ko­ronás vagyonrészemet 100 ezer­re, ennyi legyen a lakásom ára. Az elnök azzal utasította el, hogy ál­lítólag a lakások felbecsült ára 300-500 ezer korona körül mo­zog - tudatta sonka Sándor. Elmondta, hogy az rt. 2002-es évi vezetőségi gyűlésein rendsze­resen tárgyaltak a lakások eladá­sáról és Csonkáék eltávolításának módjáról. A jegyzőkönyvekben ol­vasható, hogy az egyik ágazatve­zető indítványozta, ha kell, akár lakókkal együtt is el kell adni a la­kásokat, a másik úgy vélte, az el­adást pótlakások biztosításával si­ettethetnék. Október 25-én dön­töttek arról, hogy megszüntetik az adóreferensi funkciót, és feles­legessé válik egy-két adminisztra­tív dolgozó is. A Csonka házaspár. Novemberben pedig határozatba foglalták: felszólítják a bérlőket a mielőbbi lakásvásárlásra, s aki nem lesz hajlandó a piaci ár befi­zetésére, azzal november 30-ig szerződést bontanak, és decem­ber 1-jétől pótlakást biztosítanak számára. Munkanélkülivé váltunk- A munkahelyi légkör, a kollé­gák, a barátok pálfordulása egyre elviselhetetlenebbé vált, hátunk mögött beszélgettek arról, hogy hamarosan kirúgnak minket. Ide­gileg kikészültünk, betegállo­mányba mentünk. Jellemző, hogy a vezetőség kezelőorvosunknál érdeklődött munkaképességünk iránt. Hiszen sürgős lett elbocsá­tásunk. 2003. január 3-án mun­kába léptem, az rt. vezetése át akarta adni az írásos felmondást. Nem vettem át, de közöltem ve­lük, küldjék el ajánlva. A három hónapos felmondási idő alatt a párommal együtt tisztességesen elláttuk munkakörünket, némi elégtételt jelentett, hogy a járásbí­róság ítéletben kötelezte az rt.-t a lakáseladási szerződés megköté­sére. Reménykedtünk abban, hogy belátva a tévedést, az rt. visszavonja felmondásunkat. A cég fellebbezett, mi pedig munka- nélkülivé váltunk. Mivel meggyőződésünk, hogy a lakás­per miatt váltunk „feleslegessé”, jogorvoslatért a bírósághoz for­dultunk. Furcsa egybeesések A kerületi bíróság 2004-ben tartalmi hibák kiegészítése miatt Csonkáék lakásvásárlási iratát visszaküldte Dunaszerdahelyre, s a felperest kötelezte a 9354 koro­nás perköltség megtérítésére. - Furcsálltuk, hogy tőlünk követel­ték a lakás árának feltüntetését, holott ez a ház tulajdonosának a kötelessége lett volna. Bár a bíró­ság kiosztotta a feladatokat, az rt. viszont nem a államilag szabályo­zott lakásárról, hanem a marad­ványértékről értesítette a bírósá­got. Ebben az ügyben egyelőre nem történik semmi, várjuk az idézést a kerületi bíróságra. E közben zajlik a munkaperünk is, idegtépő állapot - mondja mély sóhajtás közepette Csonka Gabri­ella. Úgy véli, bizonyítást nyert, hogy mialatt létszámcsökkentés miatt kettejüket elbocsátották, új alkalmazottakat vettek fel a cég­be. - írásos nyoma van annak, hogy elbocsátásunkat előre elter­vezték. Hiszen jegyzőkönyv rögzí­ti: „Amint a bírósági ügyet az üzemnek kikézbesítik, meg­tesszük a szükséges intézkedése­ket az illető személyeknél”. Csak hát a fordításba „véletlenül” hiba csúszott, a szöveg más értelme­zést kapott. Úgy véljük, ä diszkri­minálás ténye egyértelmű, a bíró­ság viszont együttérzéssel ugyan, de helybenhagyta a létszámcsök­kentés miatti elbocsátásunkat. Él­tünk a fellebbezés jogával, nem sejtjük, mikor dönt a kerületi bíró­ság - lapoz az irathalmazban Csonka Gabriella. Mindketten törvénytisztelő em­berek vagyunk - veszi át a szót a ház ura -, de nem voltunk hajlan­dók alárendelni magunkat azok­nak, akik a bérlakások eladásából akartak anyagi hasznot húzni. A háztömbben voltak, akik - főleg a magas lakbér miatt - önként el­hagyták lakásukat, akadtak, akik jelzálogkölcsönt vettek fel és piaci áron vásárolták meg otthonukat, és van új tulajdonos, akinek az rt. 210 ezer koronáért adta el a lakást. Nem tagadják azt sem, hogy míg 2003 januárjáig nem volt adósságuk, jelenleg lakbérhátra­lékuk van. De csak azért, mert nem írták alá a lakbéremelésről szóló határozatot. Mivel a szerződésmódosítás érvényessé­géhez a két fél beleegyezése szük­séges, s ők ezzel nem értettek egyet, érvényben maradt a lakbér eredeti nagysága. Ezt az üzem irodájában rendszeresen befize­tik, az esetleges emelésről majd a per végén tárgyalnak. - Nincs senkink, tartalékainkat feléltük. Nemcsak a ház lakói, a legjobb barátaink is elfordultak tőlünk, nehogy a sorsunkra jussanak. Nyílt titok, hogy az elnökség min­denkit figyelmeztetett: a saját ér­dekükben ne tartsák velünk a kapcsolatot. Nem érti, miről van szó Az rt. csilizradványi székhelyé­re előzetes bejelentés nélkül láto­gattunk, s bár Vida János ügyve­zető elnök sürgős házon kívüli te­endőkre hivatkozva hárította vissza kérdéseink megválaszolá­sát, némi rábeszélés után mégis hajlandóságot mutatott az eszme­cserére. Amint meghallotta, hogy a bérlakások, valamint a Csonka házaspár elbocsátása érdekel, úgy vélte, nem nyilatkozik, mivel nem ő foglalkozott a lakáseladás kér­désével. Aztán azt hangsúlyozta, hogy Csonka Sándor hiába érvel a lakáseladási törvénnyel, nekik maga a törvény megalkotója állí­totta (!?), hogy a szövetkeze­tekből transzformált rt.-re nem vonatkoztathat. Elismételte, nincs jogalapja arra, hogy a többi rész­vényes kárára előnyhöz juttassa a lakások bérlőit. Hangsúlyozta, hogy nem ő, hanem a 17 tagú ve­zetés döntött a lakáseladás mi­kéntjéről, éppúgy, mint a létszám- leépítés szükségéről. Amikor azt állította, hogy Csonka Sándornak felajánlott más beosztást, ám nem fogadta el, kénytelenek voltunk figyelmeztetni, hogy téved. Eszé­bejuttattuk, hogy az új munkakör lehetőségéről az rt. megalakulása után volt szó. És ha tényleg nem a bosszúvágy vezérelte őket, milyen beosztást kínáltak fel a diplomás alkalmazottnak, illetve feleségé­nek? - faggatóztunk. Az elnök úr válasza: „Nem tudom”. Mivel tu­domásunkra jutott, hogy az rt.- nek égető szüksége volna pénzre, s a lakások piaci áron való érté­kesítése több milliót hozhatna a konyhára, az iránt is ér­deklődtünk, mire kívánják fordí­tani ezt a tetemes összeget. Nem tudtunk meg semmit, mert az ügyvezető elnök szerint ez belső dolog, nem tartozik a nyilvános­ságra. KENYELEM I TELJESITMENY I VARIABILITAS A GAZDASÁGOSSÁ* MÉRCÉJE A HIPERAKTIVITAS MÉRCÉJE A LOBBANÉKONYSÁG MÉRCÉJE A KITARTAS MÉRCÉJE HYUNDAI 6 VAN HYUNDAI H-1 3VAN HYUNDAI VALNÍK HYUNDAI MINDEN H-1 MODELLRE 30 000 Sk KEDVEZMÉNY Vállalkozzon okosan. Válasszon ki egyet a H-1 modellek közül, miáltal olyan megbízható társra tesz szert, melynek motorházában egy nagy teljesítményű 2,5 TCI (100 lóerő), vagy egy 2,5 CRDi (140 ióerő) dízelmotor található. Már 459 900 Sk-tói 30 000 Sk kedvezmény. <®> HYUnOHI UP 2050

Next

/
Thumbnails
Contents