Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-25 / 272. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 25. RÖVIDEN Meglepően pozitív üzenet Szöul. Rendkívül pozitív jelzést adott Észak-Korea az atomprogramjáról szóló hat­oldalú tárgyalások felújításá­ra az ENSZ-közgyűlés phen- jani látogatáson járt elnöké­nek. Erről a dél-koreai or­szágegyesítési miniszter szá­molt be. A találkozón Phen- jan kijelentette: „együtt kíván létezni” az USA-val, és arra kérte az ENSZ-tisztségvise- lőt, hogy adja át ezt az üzene­tet Washingtonnak. (MTI) Románia nem lehet nagylelkű Bukarest. Románia, Bulgá­ria, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország nem tudja tá­mogatni a Párizsi Klub hitele­zőinek ajánlását az iraki adós­ság 80 százalékának elengedé­sére - idézte Mircea Geoana román külügyminiszter nyilat­kozatát tegnap a Rompres. Azt nem részletezte, hogy ez a kül­ügyminiszter véleménye-e, vagy pedig az érintett kormá­nyoktól kapott tájékoztatásra alapozta kijelentését. Előző nap a román pénzügyminisz­ter levélben kérte az érintett kelet- és közép-európai orszá­gok pénzügyminisztereit: ala­kítsanak ki közös álláspontot a kérdésben, miután Románia a maga részéről úgy látja, nem engedheti meg magának a ve­le szemben fennálló 1,8 milli­árd dolláros iraki adósság 80 százalékának elengedését. Ro­mánia legfeljebb csak meg­hosszabbíthatja az iraki adós­ság visszafizetésének időtarta­mát. Magyarországnak még nincs határozott álláspontja az iraki adósság elengedésével kapcsolatban. (MTI) Geoana: a kelet-európai országok hazai össztermé­ke jelentősen elmarad a fejlett államokétól (Képarchívum) Hazaárulásért tizennégy év Krasznojarszk. Hazaáru­lásért 14 évi fegyházra ítélt egy tudóst tegnap az oroszor­szági Krasznojarszk bírósága. Valentyin Danyilovot, aki a krasznojarszki műegyetem termofizikai kutatóközpont­ját vezette, 2001 elején vették őrizetbe, miután a titkosszol­gálat (FSZB) meggyanúsítot­ta, hogy műholdtechnikai in­formációkat adott el egy kí­nai cégnek. Ugyanakkor Danyilov számos tudóstársa megerősítette, a fizikus által végzett kutatások már 1992- ben nyilvánossá váltak. Az 53 éves tudóst egy másik esküdt­szék tavaly decemberben fel­mentette a dél-szibériai régió bíróságán. (MTI) Janukovics a hivatalos győztes, Juscsenko a válság rendezésére több megoldást is említett - Kucsma ígérete: a hadsereg nem avatkozik be Újraszámlálás vagy megismételt elnökválasztás? Julija Timosenko a tegnapra virradó éjszaka még egy roham­rendőr oldalán pózolt a fotósoknak (Reuters-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Viktor Juscsenko ukrán ellenzéki elnökjelölt, aki kedden önhatalmúlag a hivatali esküt is letette, tegnap közölte: kész részt venni egy megismételt elnökvá­lasztáson, ha azt tisztességesen bonyolítják le. Egy másik alka­lommal azt mondta, a szavazatok újraszámlálása jelenthet kiutat a válságból. „Készek vagyunk megismételni a választások második fordulóját, ha azt egy tisztességes központi választási bizottság fogja ellen­őrizni” -jelentette ki Juscsenko a több százezres tömeg előtt Kijev főterén, ahol támogatói már har­madik napja tüntettek. Ekkor je­lentette be, estére Kijevbe várják Aleksander Kwasniewski lengyel köztársasági elnököt, mint az EBESZ teljhatalmú megbízottját. Az EBESZ álláspontja szerint az ukrajnai elnökválasztást számta­lan szabálytalanság jellemezte. Később Juscsenko azt mondta, a szavazatok újraszámlálása vezet­het ki a jelenlegi ukrajnai konflik­tusból. Bejelentette: katonai egy­ségek ezrei álltak át az ellenzék oldalára. Emlékeztette a rendőrö­ket, katonákat, parancsnokokat, hogy a feladatuk a törvényes rend védelme. Felszólította őket: ne tá­mogassanak bűnös cselekedete­ket, és ne engedjék, hogy az alkot­mányt megsértve idegen csapatok lépjenek Ukrajna területére. Juscsenko hangsúlyozta, hogy Ukrajna demokratikus értékkel rendelkező európai nemzet, és el­ítélte az ország két részre osztásá­ra irányuló törekvéseket. Az ukrán központi választási bizottság tegnap befejezte az el­nökválasztás 2. fordulójában le­adott szavazatok összeszámlálá- sát, s Viktor Janukovics kormány­főt találta győztesnek. E szerint a szavazók 49,52 százaléka támo­gatta a Leonyid Kucsma távozó elnök utódjául kiszemelt kor­mányfőt, 46,66 százalékuk pedig Juscsenkót. Olekszandr Zincsenko, Jus­csenko kampányfőnöke bejelen­tette: az ellenzék nem tárgyal Janukoviccsal és Leonyid Kucsma távozó elnökkel, aki Szentpéter­várra utazott, hogy „az orosz oli­garchákkal vitassa meg Ukrajna jövőjét”. (A kora délutáni órákban olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint Juscsenko reggel óta Kucsmával tárgyal, de ezt többen cáfolták.) Az ellenzék hangoztat­ta, a párbeszéd feltétele, hogy a kormány ismerje be a választási csalásokat. Kucsma elnök az ukrán állami televízió szerint utasítást adott Olekszandr Kuzmuk védelmi mi­niszternek, hogy a hadsereg sem­miképp se avatkozzék be az ese­ményekbe. Kuzmuk a fegyveres erőkhöz intézett nyílt levélben tegnap cáfolta, hogy rendkívüli csapatmozgások lennének Ukraj­nában. Előző este a Kanal 5 ellen­zéki televíziós csatorna felvétele­ket mutatott be a zaporizzsjai pá­lyaudvarról, ahol egy katonai sze­relvény elindítására készültek. Janukovics kormányfő a kabinet tegnapi ülésén törvényes megol­dást szorgalmazott. A hatalom el­nökjelöltje szerint a választáson semmi különös nem történt. Kam­pányfőnöke, Szerhij Tihipko egy te­levíziós nyilatkozatban közölte, to­vábbra is érkeznek Janukovics tá­mogatói a fővárosba, de mindent megtesznek, hogy ne történjenek összetűzések az ellenzék híveivel. Jaap de Hoop Scheffer NATO- főtitkár magához kérette Ukrajna brüsszeli nagykövetét, kifejezte a szövetség csalódottságát az elnök- választás lebonyolításának módja felett, és mély aggodalmát han­goztatta az események alakulása miatt. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai felelőse az erő­szak veszélyére figyelmeztetett. Gerhard Schröder német kancellár tömeges választási csalást emlege­tett, és kijelentette: segíteni kell, nehogy a helyzet kicsússzon az el­lenőrzés alól. Schröder jelezte, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is hajlandó felvenni a kapcsolatot. Schröder Putyint meggyőződéses demokratának nevezte, „ami nem jelenti, hogy nem bírálhatjuk azt, ami Ukrajnában történd’. Tegnap este telefonbeszélgetést is folytat­tak, s egyetértettek abban, hogy a válságot az ukrán törvényekkel összhangban kell rendezni. Mikola Bilokony ukrán belügy­miniszter állítólag parancsot adott Julija Timosenko ellenzéki vezető elrablására és Oroszor­szágba történő átszállítására. Ez az értesülés „a tisztességes rend­őrtisztektől származik, akik át akarnak állni Juscsenkóhoz - kö­zölte Mikola Tomenko parlamenti képviselő sajtóirodája. Az értesü­lés szerint a rendőröknek a fel­adatot az Ukrajnában tartózkodó orosz különleges belügyi erőkkel együtt kellene végrehajtaniuk. Korábban olyan hírek terjedtek el, hogy a Vityaz orosz különleges egység tagjait a Kijev melletti Irpinyben öltöztették át a Barsz ukrán különleges egység egyen­ruhájába. Az ukrán belügy a hírt cáfolta, (m, t, o, i) Újabb offenzíva a halál háromszögében Hajsza Zarkávi után A jövőben hosszabb időt vehet igénybe a határon túli magyarok letelepedése Elhúzódik a honosítás Budapest. Az eddigi 1-2 éves várakozás helyett 3-5 év is eltelhet, mire egy ha­táron túli magyar állam- polgárságot kaphat, ha Magyarország eleget tesz jogharmonizációs kötele­zettségének. MTI-JELENTÉS Végh Zsuzsanna, a Bevándorlá­si és Állampolgársági Hivatal fő­igazgatója tegnap közölte: Ma­gyarország a jövőben várhatóan nem tud kedvezményes letelepe­dési lehetőséget biztosítani a ha­táron túli magyar nemzetiségűek számára, mert az uniós jogsza­bályok ezt tiltják, így állampolgár­ságért is csak évekkel később fo­lyamodhatnak. Hozzátette: a je­lenlegi magyar jogszabályok ér­telmében a határon túli magyarok lényegében várakozási idő nélkül kaphatnak letelepedési enge­délyt, majd egy év után már kér­hetik az állampolgárságot. A nem magyar nemzetiségűeknek ugyanakkor legalább három évet kell várniuk arra, hogy letelepe­dési engedélyért folyamodhassa­nak, ráadásul az unió a jövőben várhatóan szigorítja, és öt évre emeli ezt az időszakot. „Minden menekültügyi és ide­genrendészeti szabályozásban ti­lalmazott bármiféle megkülönböz­tetés, (...) akár pozitív, akár nega­tív.” A közösségi jogszabályok tilt­ják a migránsok közötti különb­ségtételt, miközben a magyar jog­szabályok egy szűk körben még lehetővé teszik. Végh Zsuzsanna közölte: „A hatályos idegenrendé­szeti jogszabályok között van egy kedvezményes lehetőség, eszerint a magát magyar nemzetiségűnek valló személynek nem kell három évig folyamatosan (...), jogszerű­en itt élnie ahhoz, hogy letelepe­dési engedélyért folyamodjon, szemben a többi külföldivel. Elő­fordulhat, hogy a jövőben ezzel a kedvezményes lehetőséggel a le­telepedés vonatkozásában a ma­gyar nemzetiségűeket érintően már nem fogunk tudni élni.” Mint hozzátette, az idegenrendészeti törvény jövő évi módosítása során várhatóan felül kell vizsgálni a ha­táron túli magyarokat érintő lete­lepedési kedvezményt. A főigazgató ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ál­lampolgársági jogalkotásra nem vonatkozik uniós norma, nincs kötelező előírás. Tehát a várható­an egységessé váló letelepedési idő után a magyar állam továbbra is különbséget tehet az állampol­gárság megadásában magyar és nem magyar nemzetiségű között. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Az amerikai, brit és iraki szövetséges erők közeled­nek a halál háromszögének neve­zett, Irak egyik legveszélyesebb­nek tartott övezetéhez a kedden indított nagyszabású offenzívá- ban. David Nevers, az amerikai haditengerészet 24. expedíciós alakulatának századosa elmond­ta: a hadművelet, melyben több mint 5 ezer katona vesz részt, fel­öleli Latifíja, Mahmúdíja, Júszu- fíja, Iszkandaríja, Haszva és Muszajja városokat. Bagdadtól délre és az észak-iraki Kirkuk tér­ségében tartott 'razziák során az amerikai és brit alakulatok 70 feltételezett felkelőt vettek őri­zetbe, Kirkukban emellett na­gyobb fegyverrejtekhelyekre is bukkantak. Bagdad nyugati ré­szén tegnap egy öngyilkos me­rénylő gépkocsiba rejtett pokol­gépet robbantott fel. A merény­lőn kívül két további személy vesztette életét. Az amerikai had­sereg további öt holttestet talált tegnap Moszulban, azt azonban még nem tudják, hogy kik az ál­dozatok. Ezzel 20-ra emelkedett a városban az elmúlt egy hétben fellelt holttestek száma. A megszállók elleni harc foko­zásával fenyegetőzött a sarm-es- sejki Irak-konferenciára reagálva a Baasz Párt, Szaddám volt dik­tátor betiltott pártja, valamint több szélsőséges szervezet, köz­tük Abu Muszab az-Zarkávi cso­portja. Az iraki Nemzeti Gárda hajtóvadászatot folytat Baakú- bában Zarkávi, az al-Kaidával szövetséges jordániai terrorista­vezér ellen, miután az iraki kato­nai felderítés olyan értesülése­ket kapott, hogy Zarkávi fegyve­res híveinek egy csoportjával be­szivárgott a Bagdadtól 60 kilo­méternyire fekvő városba. Zar- kávit diplomáciai és kormány­épületek elleni merénylettervek­kel vádolja a jordániai állambiz­tonsági törvényszék is, és tegnap tíz napot adott az Irakban bujká­ló terroristának arra, hogy felad­ja magát. A CIA szerint az al-Kaida terrorszervezet vegyi fegyvereket is tud gyártani Reális veszély a piszkos bomba A CDU szerint Joschka Fischer egy strici Botrány a Bundestagban MTI-JELENTÉS Washington. Az al-Kaida nem­zetközi terrorhálózatnak minden képessége megvan arra, hogy ra­dioaktív piszkos bombát készítsen az USA és más nyugati országok ellen. Ezenkívül bár kezdetleges módszerrel, de vegyi fegyvereket is tud gyártani. Az amerikai CIA a fegyverek ter­jesztésének veszélyeiről szóló, he­lyi idő szerint kedden nyilvános­ságra hozott éves jelentésében azt is megerősíti, hogy Irán titkos nuk­leáris fegyverprogramon dolgozik. Ugyanakkor a hivatal nem reagált Colin Powell külügyminiszter azon vádjaira, amely szerint Teherán atomtöltettel akarja ellátni rakétá­it. A jelentés 2002 nyarán Afganisz­tánban szerzett dokumentumok alapján arra a következtetésre jut, hogy az al-Kaida képes olyan mér­gező, idegroncsoló anyagok előállí­tására, mint a mustárgáz, szarin és VX. A CIA egyúttal úgy véli, a pisz­kos bomba gyártásához szükséges radioaktív anyaghoz a terroristák viszonylag könnyen hozzájuthat­nak nagy ipari központokban és kórházakban. Arra azonban nem ad világos választ, hogy e fegyverek gyártása milyen stádiumban van. A CIA úgy tudja, több külföldi szakér­tő, köztük Basír al-Dín Mahmúd pakisztáni atommérnök is segíthe­tett az al-Kaida nukleáris program­jában. Basír állítólag találkozott Oszama bin Ladennel is. Az al-Kaida piszkos bombájának híréről a hét elején már a hambur­gi Der Spiegel is beszámolt az EU titkosszolgálati illetékeseire hivat­kozva. A brit ITV News hírtelevízió kedden az állította, az al-Kaida ki­emelt londoni célpontok, köztük a Heathrow nemzetközi repülőtér és a Canary Wharf új pénzügyi köz­pont felhőkarcolója ellen terve­zett, a 2001. szeptember 11-hez hasonló repülőgépes merényletso­rozatot, de a brit elhárítás ezeket megakadályozta. MR-HÍR Berlin. Joschka Fischer egy stri­ci. Ez a kifejezés a külügyminisz­terről a német parlamenti ülésen hangzott el, az ellenzéki keresz­ténypártok vezérszónokának szá­jából. A mostani ülés szokatlanul feszült légkörben zajlik, a téma: Németország gazdasági helyzete és a jövő évi költségvetés. A súlyos gazdasági állapothoz a CDU sze­rint hozzátartozik, hogy a Fischer vezette minisztérium válogatás nélkül mindenkit beenged az or­szágba, beengedi az emberkeres­kedőket, a kelet-európai prostikat, vagyis: Fischer lényegében futtat­ja az utcalányokat, tehát strici. A parlament elnöke rendreutasította Gross kereszténydemokrata ve­zérszónokot, aki később vissza is vonta sértő szavait és bocsánatot kért Fischertől. Mindazonáltal Schröder kancellár a gazdaságpo­litikát védő beszédében azzal vá­dolta a kereszténydemokratákat, hogy a minél rosszabb, annál jobb politikáját űzik. A valóságosnál sokkal feketébbre festik le á gaz­daság állapotát, elriasztják a kül­földi beruházókat, és eközben per­sze dörzsölgethetik kezüket Né­metország konkurensei.

Next

/
Thumbnails
Contents