Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-22 / 269. szám, hétfő

10 Téma: a nevek

ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 22.

JELLEMRAJZOK

Ádám, az akaratos Anna, az odaadó Árpád, az akkurátus Edit, a ragaszkodó Enikő, a romantikus Éva, a makacs Géza, a megfontolt Judit, a gondoskodó Károly, az alapos Katalin, a nagylelkű Krisztina, a csacsogó László, a konzervatív Linda, az alattomos Melinda, a kíváncsi Norbert, a kedves Péter, a független Pál, a ragaszkodó Róbert, a tervezgető Szilvia, a szépségre törekvő Zoltán, a szemfüles Zsófia, az igazság harcosa Zsuzsanna, a szolgálatkész (-it)

A szülő fontos feladata

Harmonikus

hangzás

A névadáskor figyelembe kellene venni a név legfontosabb feladatát: a megkülönböztetést. Ezért nem célszerű olyan nevet választani, amelyből rengeteg van (pl.: Szabó János, Kovács István, Nagy József).

Gyakori vezetéknevekhez a- jánlott ritka keresztnevet választani, ritka vezetéknév esetén azonban nem kifogásolható a gyakori keresztnév.

Hosszú vezetéknévhez általában rövid keresztnevet érdemes társítani.

Mivel a nevünket egész életünkben viseljük ezért nagyon fontos a vezetéknév és a keresztnév harmonikus hangzása, összhatása.

Egy jól megválasztott név a sikeres élet megalapozója lehet. Érdemes elkerülni az olyan név- választást, amely gúnyolódásra ad lehetőséget, (-net)

NÉVVÁLTOZTATÁS

Formája: kérelem

Az ügyintézés helye: a lakóhely szerinti illetékes anyakönyvi hivatal

Személyesen lehet kérelmezni, vagy a hivatal e-mail címére lehet benyújtani a kérelmet; kiskorú esetében törvényes képviselője útján.

Szükséges dokumentumok: a névváltoztatási kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező személyi adatait

♦ születési családi és utónevét, házassági nevét,

♦ születési helyét és idejét,

♦ családi állapotát,

♦ (esetleges) házasságkötésének helyét és idejét,

♦ lakóhelyét, értesítési címét,

♦ személyazonosságát és szlovák állampolgárságát igazoló okmányát

♦ a kérelem indoklását

♦ az új nevet

Az ügyintézés ideje: meg- várásra

Az eljárás illetéke: A gyermek vezetéknevének változtatása esetén: 1000 korona, egyéb névváltoztatás: 3000 korona (ú)

Bár a különböző eredetű nevek a mai napig jelentést hordoznak, ma azonban ez nemigen játszik szerepet a névválasztásnál

Nem csak megkülönböztető szerepük van

»mm: tv

II. József szobra a bécsi Josephsplatzon. A császár rendelte el, hogy zsidó alattvalói is vegyenekfel vezetéknevet. Azelőtt zsidó néven különböztették meg magukat az izraeliták, két keresztnevet használtak: pL Izsák Mózes. A német volt a hivatalos nyelv, így a zsidók német neveket vettek fel: Schön, Grünfeld stb. (Képarchívum)

A neveknek nagyon fontos szerepük van, hiszen mindig identifikálják az embert. Pszichológusok pedig azt állítják, hogy a szerencsésen megválasztott keresztnév olyan ajándék, amely magabiztosabbá, és ezáltal sikeresebbé, boldogabbá teheti viselőjét.

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Utónevek, családnevek, apai nevek, esedeg ragadványnevek vagy álnevek valóban identifikálják az embereket. De vajon ténylegesen csak az identifikálás, a megkülönböztetés szerepe jut a neveknek? Hogyan lehetne ezzel magyarázni azt, hogy Svédországban több tízezren osztoznak 3 családnéven (Johanson, Anderson, Karlson), Belouszovo falunak csaknem minden lakóját Belouszovnak hívják. Moszkvában majd 100 ezer Ivanov van, köztük is ezer Ivan Ivanovics Ivanov. A történelembe visszapillantva pedig azt láthatjuk, hogy igen sok Károly ült a trónon, a Lajosokról, Henrikekről nem is beszélve. A neveknek tehát nemcsak megkülönböztető szerepük van, hanem összekötik az embert azzal a társadalommal, csoporttal, amelybe beleszületett, egyúttal birtokba, örökségbe helyeznek, sót bizonyos értelemben a szociális státus szerepét is betöltik.

Nevek és történelem

Az ókori kelet népei sokáig egy nevet használtak, kiegészítve később az apa nevével, esetleg a foglalkozással, igen gyakran pedig lakóhelyével. Arab népek őrizték meg ezt a szokást a legtovább, de a zsidók is sokáig. Hazánkban a zsidók nevei egészen II. József közismert rendelkezéséig így; ő tette kötelezővé a polgári, családnév felvételét.

Családneveink kialakulásában a testi tulajdonságoknak, a szülő-, ü- letve, lakóhelynek döntő szerepe volt, akár még a csúfolódó szándéknak is, mely főleg ragadványnevekben mutatkozik meg. Hogyan? Vegyünk egy példát: valakit a XIV. században - amikor a magyar családnevek használata nagyjából kikristályosodott - Sánta Andrásnak, a Pál fiának hívtak olyképpen, hogy Pál fia (később fi) Sánta András. Bizonyos idő után Pálfi (Pálfy, Pálffy) Sánta Andrásként használta a nevét. Később a Sánta el is maradhatott. A testi tulajdonságok határozták meg a Kiss, Nagy, Kövér neveket, Sok családnév utal például az eredeti név viselőjének más külső tulajdonságára (Szőke, Fekete). Nemzetiségekből és helységnevekből is erednek családnevek: Németh, Horváth; Szilágyi, Komáromi. Elég nehéz dolog lenne kinyomozni, hogy annak idején miért kapott valaki mondjuk Vatjú, Farkas, Galambos, Sas állatneveket.

Mágikus jelentőség

Őseink a névválasztásnak fontos és mágikus jelentőséget tulajdonítottak. Ennek a hitnek az volt az alapja, hogy a név szorosan összefügg viselőjével, s ezért a megnevezett egész lénye a név jelentésében megtalálható. A régi római pogá- nyok hittek abban, hogy az egyén sorsát is meghatározza az, hogy milyen nevet visel. Vagyis az ókori népek szerűit a név magában hordozza az egyes emberek sorsát. Ez nyilvánvalóan csak egy babona, hiszen a világon az összes Péternek mégsem lehet ugyanaz a sorsa.

Ám a régi mondást egy kicsit másképp kell értelmezni, ugyanis akkoriban még nagyon mások voltak a névadási szokások. A név eredetileg megkülönböztető jelző volt, a megfelelő jelentés megválasztása tehát szervesen hozzátartozott az elnevezés folyamatához. A bibliai nevek valójában egy teljes mondatot tartalmaznak: állítást, illetve kívánságot az újszülött számára. Az ókori görögök és rómaiak szintén „rámondták“ a gyerekre a nevét, és nagyon nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy mi legyen a jelentése.

Bár a különböző eredetű nevek a mai napig jelentést hordoznak, ma ez nemigen játszik szerepet a név- választásnál, legfeljebb az úgynevezett „beszélő keresztnevek“ esetében figyelünk fel a név tartalmára: Nárcisz, Rózsa, Piroska, Győző, Szilárd.

Névdivat

Kezdetben a névadók - rendszerint a keresztelést végző pap - általában a Biblia ószövetségi, majd később az újszövetségi részéből merítették a keresztneveket. A XIX. század derekán az írók, tudósok és más jelentős személyiségek kezdeményezésére több régi magyar nevet felújítottak, néha pedig újakat alkottak (Etelka, Jolán, Hajna, Csü- la, Tünde). A régi magyar hangulatot idéző nevek elsősorban a nemesi körökben váltak divatossá, a feltörekvő városi polgárság pedig inkább a magyaros formájú, nyugati eredetű neveket kedvelte.

A névdivatot rengeteg tényező befolyásolhatja. Régebben például gyakori volt, hogy az újszülött fiú hagyományosan az apja (nagyapja, dédapja stb.) keresztnevét örökölte. Egy-egy híres ember hatása is megfigyelhető volt a névválasztásnál: például az 1848-as szabadság- harc után megnőtt a Lajos keresztnév adása, manapság pedig rengetegen merítenek keresztnevet a népszerű tévés sorozatokból.

A szülők azonban mostanság leginkább a különlegességre való törekvés vezeti a névválasztásban. Ezért divatoznak egyrészt a régies hangzású „magyaros“ nevek: Soma, Bendegúz, Kolos, Huba, Bo- tond, Csongor, Csenge, Réka stb., illetve az idegenszerű, nyugatról átvett keresztnevek: Kevin, Dzseni- fer, Evelin, Vanessza, Vivien, Zsanett stb.

Emellett a köztudatban ugyan létező, ám rég nem használatos neveket is felelevenítik manapság: Benjámin, Áron, Sámuel, Máté, Márk, Ábel, Ádám, Dániel, Dávid, Mátyás, Jonatán, Jakab, Bence, Rebeka, Lea, Anna, Eszter, Sára, Ráhel, amelyeknek a nagy része bibliai eredetű, héber név. (o-o, gw, s-net)

A leggyakoribb magyar családnevek

A leggyakoribb régi magyar családnevek főként az alábbi csoportokba sorolhatók:

♦ Foglalkozások nevéből származó családnevek, pl. Kovács, Szabó, Varga, Molnár, Takács, Juhász stb.

♦ Az utónevekből származó családnevek, pl. László, Bálint, Illés stb.

♦ A nemzetiségek nevéből eredő családnevek, pl. Tóth, Horváth, Lengyel, Rácz stb.

♦ A külső tulajdonságokból eredő nevek, mint pl. Nagy, Kiss, Fehér, Fekete, Szőke, stb.

♦ A helységnevekhez kapcsolódó neveket, melyek rendszerint „i” végződéssel jelölik a korábbi hovatartozást, pl. Szilágyi, Somogyi, Budai, Erdélyi, stb. (-it)

AZ EGYES NEVEK EREDETE ÉS JELENTÉSE

Női nevek

ÁGNES - görög eredetű; jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó. ALEXANDRA - görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész, az embereket oltalmazó.

ANDREA - görög-latin eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANGÉLA- görög-latin eredetű; jelentése: angyal, követ, hírnök. ANNA - héber eredetű; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.

ARANKA - magyar eredetű; jelentése: az arany szó kicsinyítőkép- zős származéka.

BEÁTA - latin eredetű; jelentése: boldog.

CSILLA - Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: káka; nád hajtása; gyékénybél.

DIÁNA - római eredetű; jelentése: ragyogó.

EDIT - germán eredetű; jelentése: öröklött birtok, örökség, bútok, vagyon + harc; gazdag + harc.

EMÍLIA - latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.

ERIKA - germán-latin eredetű; jelentése: nagyra becsült.

ESZTER - 1. héber eredetű; jelentése: mirtusz; 2. perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány

ERZSÉBET - héber eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.

GYÖRGYI - a Georgina női név magyarosítása.

ILDIKÓ - germán eredetű; jelentése: harcos.

ILONA - a Heléna régi magyarosodon alakváltozata.

IZABELLA - az Elisabeth (Erzsébet) spanyol módosulata.

JOLÁN - Dugonics András névalkotása. jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög). KATALIN - egyiptomi-görög-né- met-magyar eredetű; jelentése: korona; mindig tiszta.

KLÁRA - latin eredetű; jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres, kitűnőjeles.

KRISZTINA - latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

MAGDALENA - arámi-héber eredetű; jelentése: torony, bástya; Magdala városából származó nő. MÁRTA - héber eredetű; jelentése: úrnő.

MELINDA - DTJssieux francia író névalkotása.

PIROSKA - latin-magyar eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó

SARA - héber eredetű; jelentése: hercegnő, uralkodónő.

SZILVIA - latin eredetű; jelentése: erdő.

TERÉZ - görög eredetű; jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás. ZSUZSA - a Zsuzsanna magyar rövidülése.

Férfinevek

ÁDÁM - sumér-héber eredetű; jelentése: atyám.

ANDRÁS - görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ÁRPÁD - magyar eredetű; jelentése: árpa.

ATILLA - gót eredetű; jelentése: szeretett atyánk.

BÁLINT - latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

BÉLA - 1. magyar eredetű; jelentése: bél, belső rész; 2. török eredetűjelentése: előkelő CSABA - török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló. DÁNIEL - héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.

ENDRE - német-szláv-magyar eredetű; jelentése: férfi, férfias. FERENC - francia-latin eredetű; jelentése: francia.

GÁBOR - héber eredetű; jelentése: Istenembere, Isten bajnoka. GERGELY - görög eredetű; jelentése: éberen őrködő.

GYÖRGY - görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó. IMRE - germán eredetű; jelentése: hatalmas, híres, királyi.

IVÁN -1. a régi magyar Ivános rövidülése; 2. orosz eredetű; jelentése: Isten kegyelmes.

JAKAB - héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).

JÁNOS - héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

JENŐ - magyar eredetű; jelentése: a 6. magyar honfoglaló törzs neve.

JÓZSEF - héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

KÁROLY - 1. magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul; 2. germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú.

KRISZTIÁN - latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

LÁSZLÓ - szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.

MÁTÉ - héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MIHÁLY - héber eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.

NORBERT - német eredetű; jelentése: északi fény.

PÁL - latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű férfi.

PÉTER - héber-görög-latin eredetűjelentése: kőszikla. RICHÁRD - német eredetű; jelentése: erős fejedelem.

RÓBERT - német eredetű; jelentése: fényes hírnév.

SÁNDOR - 1. görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket oltalmazó; 2. török eredetű; jelentése: akarat.

TAMÁS - arameus-görög eredetű; jelentése: iker; csodálatos. ZOLTÁN - török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.

ZSOLT - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen), (-n-tár)

Magas és mély

Melyik

vonzóbb?

A név is komoly szerepet játszik abban, mennyire vagyunk vonzóak - állítja Amy Perfors, a Massachusetts Institute of Technology kutatója. A kutatónő 24 fényképet töltött fel egy amerikai internetoldalra. Az oldal látogatói 1-től 10-ig terjedő skálán szavazhattak, mennyire tartják vonzónak az egyes képeken látható személyeket. Valamennyi arcképen egy keresztnév is szerepelt. Ugyanezeket a képeket más nevekkel egy másik oldalra is feltöltötte. Az egyes arcképekre leadott szavazatok összehasonlításakor arra a következtetésre jutott, hogy a nevek megváltoztatásával az egyes képen látható személyek megítélt attraktivitása is változott. A rövid, magas, az „e“ és „i“ magánhangzókat tartalmazó nevű férfiakat a szavazók vonzóbbnak találták, mint a kerekebb, mélyebb nevűeket. Nőknél épp ennek fordítottja figyelhető meg. Perfors szerint a keresztnevek hangzása tudatalattinkra hat. Férfinevek esetén a magyarázat: a magas magánhangzók a névnek gyengédebb, gondosko- dóbb hangzást kölcsönöznek, mint a mélyebb hangzásúak. Előbbiek egy családszerető, utóbbiak pedig egy erős, azonban kalandvágyó és ösztönszerű férfi képét sugallják. Forrás: (Nature online, origo)