Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-22 / 269. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 22. RÖVIDEN Reménykednek a két igenben Budapest. A Magyarok Vi­lágszövetsége (MVSZ) szom­bati küldöttgyűlése a decem­ber 5-i népszavazásokon két igenes voksra hívja fel a ma­gyar választópolgárokat. Az MVSZ erről állásfoglalást is el­fogadott. A küldöttek 110 igen és egy nem szavazattal lénye­gében egyhangúlag döntöttek arról, hogy a következő négy évben újra Patrubány Miklós lesz a szervezet elnöke. A Kár­pát-medencei régió elnöki tisz­tére Sárközy Csaba szombat- helyi magyartanárt, míg a Kár­pát-medencén túli (korábban nyugatinak nevezett) régió el­nökének Pungor József kana­dai református lelkészt válasz­tották. Patrubány a népszava­záson 60 százalékos részvétel­re és a kettős állampolgárság kérdésében négymillió igen szavazatra számít. (MTI) Kiszabadult a lengyel túsz Varsó. Kiszabadult fogsá­gából és hazatért Varsóba az Irakban október végén elra­bolt lengyel nő. „Teresa Borcz Halifa szabad. Itt van és egészséges” - jelentette be szombaton Marek Belka kor­mányfő. Elmondta: különféle szolgálatok illetékesei vettek részt kiszabadításában, szá­mos ország intézményeinek együttműködésével. Belka nem volt hajlandó részletek­be bocsátkozni, amit bizton­sági aggodalmakkal indokolt, csupán annyit közölt, hogy Teresa Borcz Halifa már pén­tek este hazaérkezett Lengye­lországba. Az asszony a sajtó- konferencián elmondta, hogy egy nagyon tiszta, frissen fes­tett szobában tartották fogva, nem éhezett, nem szenvedett szükséget higiéniai ellátás­ban sem és elrablói megfele­lően bántak vele. Hozzátette, hogy a túszejtők vallási okok­kal magyarázták jó bánás­módjukat. (MŤI) Teresa Borcz Halifa elrab­lói a lengyel haderők kivo­nását követelték Irakból (Reuters) Magyar-román összefogás Budapest. Ad hoc szakbi­zottságot hoz létre egy hóna­pon belül Magyarország és Románia annak érdekében, hogy a Maros és a Tisza víz­gyűjtő térségében a potenciá­lis környezeti veszélyforráso­kat felmérje, s azokról kocká­zati rangsort állítson fel. A kormányközi vegyes bizottság keretében működő testület­nek kiemelt feladata lesz a verespataki aranybányapro­jekt lehetséges hatásainak a vizsgálata, (n) Palesztin választás: Mahmúd Abbász volt kormányfő számít a legesélyesebbnek Már bejegyzik az elnökjelölteket Rámalláh. Szombaton kezdő­dött és december 1-jéig tart a pa­lesztin elnökválasztás jelöltjeinek bejegyzése. A Gázai övezet és Ciszjordánia palesztin választópol­gárai január 9-én dönthetik el, hogy ki lesz Jasszer Arafat utóda a Palesztin Hatóság élén. A jelöltnek 35 évesnél idősebbnek kell lennie, választási listán kell szerepelnie és 3 ezer dollárt be kell fizetnie. Aki függetlenként kíván indulni, az - ellentétben a pártszínekben indu­lókkal - köteles 5 ezer támogató vá­lasztói aláírást is bemutatni. Ajelöl­tek listájának elkészültét december 15-ére ígérik, a szoros értelemben vett kampány december 27-étől ja­nuár 8-áig tart. Az elnökválasztás lebonyolításának biztonsági vonat­kozásairól - mint azt Száeb Erekát palesztin miniszter elmondta - ké­szek Izrael ületékeseivel tárgyaim. A gázai, ciszjordániai és kelet-jeru- zsálemi választás szabadságának garantálására nemzetközi megfi­gyelők kiküldését kérik. Számotte­vő rivális híján a legfőbb palesztin szervezet, a Fatah jelöltségére - és az elnökségre - a legesélyesebb sze­mély Mahmúd Abbász volt palesz­tin kormányfő. (MTI) Kődobáló palesztin fiatalok és izraeli katonák összecsapásában két 15 éves palesztin fiú halt meg izraeli lövésektől az észak- ciszjordániai Nábluszban. Egy harmadik fiatal súlyos sérülést szenvedett. (Reuters-felvétel) Január 30-ra tűzték ki az iraki választást - a legfontosabb hitelezők elvi egyetértése Adósságelengedés Bagdad. A jövő év január 30-ra tűzték ki az iraki ál­talános választást-jelen­tette be a választási bizott­ság tegnap Bagdadban. A nemzetgyűlés, a kurdisz- táni autonóm parlament és a tartományi tanácsok tag­jait választják meg. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A nemzetgyűlés fő feladata az új kormány és az új alkotmány létre­hozása lesz. Farid Ajar, a választási bizottság szóvivője közölte: egyetértés ala­kult ki abban, hogy a hazaiakon kí­vül nemzetközi megfigyelőket is meghívnak. Ajar cáfolta azokat a napokban elterjedt találgatásokat, hogy Lakhdar Brahimi, az ENSZ- főtitkár iraki különmegbízottja a választás esetleges elhalasztásáról tárgyalt volna iraki pártok vezetői­vel. Szombaton 20 iraki párt köve­telte az időpont haladéktalan kitű­zését. Irak legfontosabb hitelező orszá­gai a hét végén Berlinben elvi egyetértésre jutottak a háború dúl­ta állam adósságának messzemenő elengedéséről. Hans Eichel német pénzügyminiszter szerint John Snow amerikai pénzügyminiszter­rel egyetértettek az adósságok 80 százalékának elengedésében, ez az elvi egyezség lenne a hitelező or­szágok Párizsi Klubjában folytatan­dó tárgyalások alapja. A 19 orszá­got tömörítő Párizsi Klub megegye­zéséhez csatlakozhatna a többi hi­telező. Irak külföldi tartozásait 120 milliárd dollárra becsülik. Ebből, a késedelmi kamatokat is felszámít­va, 42 milliárd jut a Párizsi Klub or­szágaira, Németországra körülbe­lül 5,5 milliárd. Egyes számítások szerint más országoknak, köztük arab államoknak 60 milliárd dol­lárral tartozik Irak, 20 milliárddal pedig magánhitelezőknek. Koráb­ban Franciaország és Németország Irak gazdag olajtartalékaira hivat­kozva azt jelezte, hogy az adósság­nak körülbelül csak a felét engedné el, míg az USA 90-95 százalékos adósságelengedést kívánt. Az adósságteher csökkentése há­rom szakaszban történne. Először az adósság 30 százalékát engednék el, a második szakaszban szintén 30 százalékos engedményről lenne szó, de ezt összekapcsolnák a Nem­zetközi Valuta Alap (IMF) által megfogalmazandó programmal. A harmadik, egyben utolsó szakasz az IMF programjának reménybeli teljesítésével, a megmaradt adós­sághányad elengedésével zárulna. Németország ellenezte és ellenzi az iraki háborút, de az adósságkezelés kérdésében hosszabb ideje nagyvo­nalúnak mutatkozik. Ezeket az el­képzeléseket a vezető ipari orszá­gok és a vezető küszöbországok csoportjának (Húszak Csoportja - G20) tegnap zárult berlini tanács­kozásán ismertették, és senki sem ellenezte a német-amerikai egyez­séget. A G20 képviseli a vüág lakos­ságának kétharmadát, a világgaz­daság teljesítményének 93 százalé­ka jut rá, a világkereskedelemből pedig háromnegyed rész. Négy lefejezett holttestre, vala­mint kilenc, fejlövéssel kivégzett ember részben megégett tetemére bukkantak az észak-iraki Moszul- ban amerikai katonák. A még nem azonosított áldozatokat átadták az iraki hatóságoknak. Moszulban 1200 amerikai tengerészgyalogos és 1600 iraki gárdista próbálja helyreállítani a rendet. Heves har­cok robbantak ki tegnap reggel ira­ki lázadók, valamint amerikai kato­nák és a velük szövetséges iraki erők között a szunnita lázadók Bagdadtól délre fekvő tűzfészké­ben, Latifíjában. Számos család el­menekült a városból, mert attól tartanak, hogy az iraki és külföldi állampolgárok szinte mindennapos elrablásáról, katonai menetoszlop­ok elleni támadásokról és rabló­gyilkosságokról hírhedtté vált vá­rosban a fallúdzsai ostromhoz ha­sonló katonai művelet várható. Az orosz elnök szerint kizárt a visszatérés bármiféle totalitárius rendszerhez Busht aggasztják Putyin tervei MTI-JELENTÉS Santiago de Chile. Az amerikai elnök az orosz államfővel közölte: aggasztják őt Vlagyimir Putyinnak az orosz politikai rendszer megvál­toztatására tett javaslatai - fedte fel egy magas rangú amerikai ille­tékes. George Bush szombaton a chilei Santiagóban, az Ázsiai- Csendes-óceáni Gazdasági Együtt­működés Szervezetének (APEC) csúcstalálkozóján találkozott Pu- tyinnal. Az orosz elnök a hosszas megbeszélés során - ugyanezen forrás szerint - azt válaszolta, célja egy olyan demokratikus kormány­zati stílus megteremtése, amely összhangban áll az orosz történe­lemmel. Egyébként a diplomaták nagyon nyílt és őszinte beszélge­tésről adtak számot. Putyin igen hosszú és részletes magyarázatot adott, politikai és történelmi érvekkel alátámasztva mondandóját, időben egészen a sztálini korszakig visszanyúlva - mondta el az amerikai illetékes. A hatalomkoncentrálási szándékkal gyanúsított orosz elnök által is­mertetett elgondolások alapján az ez idő szerint választott helyi kor­mányzókat az államfő nevezné ki, megszigorítanák a politikai pártok létrejöttét szabályozó törvényeket, és megszüntetnék a független kép­viselők intézményét a dumában. Putyin chilei újságíróknak adott nyilatkozatában hangoztatta: „tel­jességgel kizárt a visszatérés bár­miféle totalitárius rendszerhez”. Előzőleg, egy csütörtöki tévéinter­jújában azt mondta, nemigen érzé­kel ellenkezést terveivel szemben az országon belül. Az ukrajnai elnökválasztás második fordulója Nyitás törvénysértésekkel MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Reggel héttől este hétig szavazhattak az ukránok tegnap, az elnökválasztás második forduló­jában. Még a szavazóhelyiségek megnyitása előtt, az éjszaka folya­mán több törvénysértés történt. Cserkaszi megye Szmila városá­ban ismeretlenek betörtek egy sza­vazókörbe, megkötözték a helyisé­get őrző rendőrt, összetörték az ur­nákat, feltörték a páncélszekrényt. A tettesek elmenekültek. Molodec- ke faluban a szavazóköméi agyon­lőttek egy rendőrt. A gyilkosság okainak felderítésére folyik a vizs­gálat. A tetteseket nem sikerült el­fogni. Volhínia megye egyik szava­zókörében is feltörték a páncél- szekrényt, s elvitték a szavazólapo­kat. Szúrni megye Konotop városá­ban ismeretlenek felgyújtották az egy választási bizottsági tag, illetve az ellenzéki elnökjelölt városi kam­pánycsapata egyik munkatársa la­kásának ajtaját - áll a Viktor Jus- csenko vezette Mi Ukrajnánk ellen­zéki tömörülés internetes honlap­ján. Kijevben szombaton, a kam­pánycsend idején, Viktor Juscsen- kónak tulajdonított röpcédulákat dobtak be a postaládákba. Ezeken Juscsenko és a vele már az első for­duló előtt választási szövetséget kö­tött Julija Timosenko állítólag fel­szólítja a szavazókat, hogy bojkot- tálják a választásokat a második fordulóban. A független Ukrajna történeté­nek 4. elnökválasztása 2. fordulójá­ban 37,4 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatja le voksát Vik­tor Juscsenkóra, az ellenzéki Mi Ukrajnánk tömörülés vezetőjére vagy Viktor Janukovics jelenlegi kormányfőre a 225 választókerület 33.000 szavazókörében, valamint külföldön. A szavazásra jogosultak száma hétszázezerrel nőtt az előző fordulóhoz képest, mivel időköz­ben pontosították a választói név­jegyzéket. Az első fordulóban Juscsenko a szavazatok 39,87 szá­zalékát szerezte meg, fél százalék- ponttal előzve meg a szavazók 39,32 százaléka által támogatott Viktor Janukovicsot. A második fordulóban a megválasztáshoz ele­gendő a leadott szavazatok egysze­rű többsége. Az első fordulóban több mint 74 százalékos volt a rész­vétel, ami ukrán viszonylatban nagyon magasnak számít. Délben azt jelentették a hírügy­nökségek, hogy lényegesen na­gyobb a részvételi arány az első fordulóban Viktor Janukovics kor­mányfőt támogató Krímben és a kelet-ukrajnai megyékben, mint Kijevben, továbbá az ország nyu­gati részén, beleértve Kárpátalját, ahol az első fordulóban az ellenzé­ki Viktor Juscsenko kapott több szavazatot. Az első négy órában a szavazásra jogosultak 19,6 száza­léka adta le a voksát. Leonyid Kucsma távozó elnök a szavazás­kor reményét fejezte ki, hogy a 2. fordulóban magas lesz a részvétel, valamint hogy a Központi Válasz­tási Bizottság (CVK) operatívan végzi a szavazatok összeszámlálá- sát. Az első fordulóban a CVK csak a hivatalos végeredményt tette közzé tíz nappal a szavazás után. Előzőleg Kucsma figyelmeztetett: a hatalom nem engedi meg, hogy a demokratikus választásokat olyan nem demokratikus erőszakra vál­toztassák, mint a forradalom. Hangsúlyozta: az lesz Ukrajna el­nöke, akire az állampolgárok több­sége szavaz. A szavazás tisztaságára több mint 4000 külföldi megfigyelő ügyelt, közülük ezren a volt szov­jetköztársaságokat tömörítő Füg­getlen Államok Közösségéből ér­keztek. Az EBESZ és több nemzet­közi szervezet is azt közölte az első forduló után, hogy a választások nem feleltek meg a demokratikus normáknak. Bin Laden és Zarkávi megpróbál együttműködni Vitatott a kapcsolatfelvétel MTI-HÍR Washington. Oszama bin La­den, az al-Kaida terrorhálózat ve­zére és Abu Muszab az-Zarkávi, a hálózat iraki szövetségese meg­próbál érintkezésbe lépni egy­mással. Lance Smith, az amerikai légierő tábornoka újságíróknak nyilatkozva tényként kezelte, hogy történtek kísérletek a felte­hetően az afganisztáni-pakisztáni határvidék hegyei között rejtőz­ködő bin Laden és az amerikai ostrom elől az iraki Fallúdzsából nemrégiben valószínűleg elmene­kült Zarkávi közötti kapcsolatfel­vételre. A tábornok kétségesnek nevezte, hogy a nagy távolság mi­att ezek a kísérletek eredménye­sek voltak, vagyis a feltehetően futárok által szállított, számítógé­pes lemezekre rögzített üzenetek célba jutottak. Smith szerint egyelőre nem vilá­gos, az al-Kaida megpróbált-e uta­sításokat adni Zarkávinak. Valószí­nűtlennek tartotta, hogy a terror­hálózat irányítaná az iraki felkelő­ket, akiknek élén más amerikai tisztségviselők szerint elsősorban helyi - azaz iraki - vezetők állnak. Megvonták a bizalmat az ENSZ vezetésétől Annannak még hisznek MTI-HÍR New York. Megvonta bizalmát szombatra virradóra az ENSZ veze­tésétől a világszervezet állandó sze­mélyzete, amely Kofi Annan főtit­kárt azonban továbbra is bizalmá­ról biztosította. Ilyen jellegű bizal­mi szavazásra még nem volt példa a világszervezet fél évszázados tör­ténetében. Rosemarie Waters, az állandó ENSZ-alkalmazottak szak- szervezetének vezetője a voksolás után elmondta: az alkalmazottak 31 fős tanácsában a jelenlévők 16 támogató és 3 ellenszavazattal jó­váhagyták azt az indítványt, amely kifejezésre juttatja, hogy a személy­zet részéről hiányzik a bizalom az ENSZ-vezetés iránt. Azaz nem tart­ják átláthatónak a világszervezet irányítóinak tevékenységét és kifo­gásolják, hogy a vezetők nem ad­nak számot tetteikről. Waters ki­emelte, az ENSZ több műit ötezer fős állandó személyzete ugyanak­kor továbbra is bízik Kofi Annanban. A bizalmatlansági in­dítvány egy korábbi szövegváltoza­ta Annan elleni bizalmatlanság­ként is értelmezhető volt, ám en­nek elkerülése végett később pon­tosították a szöveget. Kofi Annan már korábban is többször került tá­madások célkeresztjébe, magas rangú ENSZ-tisztségviselők állító­lagos botrányai, illetve azok állító­lagos eltussolása miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents