Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-18 / 266. szám, csütörtök

> > ISKOLA UTCA 2004. november 18., csütörtök 2. évfolyam 46. szám Diáklányokat zártak ki kendő viselése miatt Kendőzetlenül ÖSSZEFOGLALÓ Egy kelet-franciaországi kisvá­ros gimnáziumából kizártak két diáklányt, mert nem voltak haj­landók eleget tenni annak a tör­vénynek, amely az állami iskolák­ban tiltja a feitűnő vallási jelké­pek viselését. A két muzulmán vallású lány makacsul hidzsábban (fejkendőben) jelent meg az órákon. Az iskola igazga­tója elmondta, hogy heteken át próbáltak szót érteni a két tanu­lóval, illetve a szüleikkel, de ered­ménytelenül. Ezek után kénytele­nek voltak érvényt szerezni a tan­év kezdetén hatályba lépett tör­vénynek. A feltűnő vallási jelké­pek tilalmának bevezetése heves vitákat váltott ki Franciaország­ban, és különösen a muzulmánok körében talált éles elutasításra. A többi vallási közösség általában valamivel higgadtabban fogadta a törvényt. A hatóságok az állam és az egyház szétválasztásának elvével magyarázzák azt, hogy az állami iskolákban a tanulók nem viselhetnek feltűnő vallási jelké­peket, például a muzulmán leá­nyok hidzsábot vagy a zsidó fiúk kipát. (mr) (Képarchívum) A diplomától várják a szakmai sikereket Jövőkép nélkül EDUPRESS A szakképző intézmények nép­szerűsége évről évre csökken. Az elmúlt egy évben a szakképzés­ben részt vevők száma 2001/2002-es évről 2002/2003- ra három százalékkal csökkent. Valószínűsíthető, hogy a csökke­nés tovább gyűrűzik az elkövet­kező években is. Az ok elsősorban abban keresen­dő, hogy a sem a diákok, sem a szülők nem lámák jövőképet ben­ne, és inkább a diplomától várják a szakmai sikereket. Ezt az előítéle­tet már csak azért sem lehet lebon­tani, mert míg a szakképzőt vég­zettek a minimálbért is alig kapják meg kezdőként, a diplomások 2-3- szor magasabb bérrel indulhatnak a versenyben. Lesznek olyan szak­mák, amelyek végképp el fognak tűnni. Ennek oka az, hogy minden­ki inkább „értelmiségi jellegű” kép­zést választ magának, míg a szak­munkásképzésben üres helyek ma­radnak majd. ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és ab­ban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést no­vember 24-ig beküldik, meg­nyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, Zemlényi Attila: Rodeó című kötetét. 1. Az oktatási intézmények­ben kedvezőtlen a nemek aránya: a tanárok ... nő, és csak 8,6%-uk férfi. a. 91,2%-a b. 91,4%-a c. 98,4%-a 2. Alsó tagozaton 8,5%-os, felső tagozaton ... a nem szakképesítetten letanított magyar nyelv és irodalom órák aránya. a. 15%-os b. 25%-os c. 75%-os 3. Kevés olyan hazai - tehát ingyenes - tankönyv és munkafüzet áll a pedagó­gus rendelkezésére, amely teljes mértékben elnyerné a... a. kedvét b. ízlését c. tetszését 4. Nem minden évfolyamon kerülnek be a tananyagba irodalmi értéket képviselő hazai, tehát szlovákiai ma­gyar alkotások, amelyek az identitás, a nemzettudat, az összetartozás érzését ... a. fejlesztik b. ápolnák c. csinálják Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk meg­fejtése: lb, 2a, 3c, 4b. Köszön­jük, hogy ilyen sokan részt vet­tek játékunkban. Ezúttal a ko­máromi Nagy Évának kedve­zett a szerencse, az AB-ART Ki­adó ajándékát küldjük neki. Az oktatási intézményekben kedvezőtlen a nemek aránya: a tanárok 91,4%-a nő, és csak 8,6%-uk férfi Pedagógusok a tanításról Egy évvel ezelőtt mintegy ötven pedagógus a magyar nyelv és irodalom tanításá­nak állapotáról tárgyalt Dunaszerdahelyen. A je­lenlévők akkor még nem ismerhették azokat az eredményeket, amelyeket a Comenius Pedagógiai In­tézet magyar tannyelvű is­kolákban végzett felméré­se hozott. CSÍK ZOLTÁN A felmérés alátámasztotta azokat a nézeteket, amelyek a konferenciát is áthatották: Vannak megoldatlan kérdések a tantárgy háza táján. Az idén, december 6-án és 7-én, a Comenius Pedagógiai Intézet az Or­szágos Pedagógiai Intézettel közö­sen szeremé megismételni a szak­mai találkozót, amelynek a célja a tantárgy koncepciójának kidolgo­zása lenne. A Comenius Pedagógiai Intézet azon az állásponton van, hogy a tartalmi szabályzást folya­matossá kellene tenni. Lehetővé kellene válnia annak, hogy a gya­korlati tapasztalatokat folyamato­san vethessük össze az elméleti ku­tatásokkal, valamint a meglévő tar­talmi szabályzó eszközökkel. Ezzel párhuzamosan az eredményeknek hatással kellene lenniük a tartalom­hordozók fejlődésére: tankönyvek, munkafüzetek, tansegédeszközök létrehozására, programcsomagok kidolgozására vagy átvételére. Az Országos Pedagógiai Intézet, az ér­vényben lévő pedagógiai dokumen­tumok jogosult gondozója, pozíció­jánál fogva gyorsíthatja vagy lassít­hatja a fejlődést. A fejlődés kulcsát tehát a kor kihívásaira adandó adekvát válaszok rugalmasságában láq'uk. A Comenius Pl felmérése tar­talmilag 13 területen indított el vizsgálódást: ♦ a tantárgy pedagógus-ellátottsá­ga, ♦ a tantárgyra vonatkozó pedagó­giai dokumentumok, ♦ a tantárgy tankönyvekkel, segéd­eszközökkel való ellátottsága, ♦ a szlovákiai magyar irodalom megjelenése az oktatásban, ♦ az elavult tudástartalmak beha­tárolása, ♦ új tartalmak beemelése az okta­tásba, ♦ a pedagógus véleménye saját tantárgya helyzetéről (tantervi idő, társadalmi megbecsültség, a ma­gyar nyelv tanulása iránt mutatko­zó igény), A pedagógusok 68%-a a magyar nyelvet tartja dominánsnak az iskolája körzetében és a közélet­ben, 28%-a a családban és az utcán, 6%-a csak a család nyelveként jelölte meg (Képarchívum) ♦ a szakmai továbbfejlődés biztosí­tása, ♦ tantárgyközi kapcsolatok kihasz­nálása, tantervi megfogalmazása, ♦ a tanulói túlterhelés csökkentése, ♦ informatikai eszközök alkalma­zása, ♦ legkedveltebb tanulásszervezési formák, ♦ a tantárgy tanításának legjellem­zőbb problémái. A pedagógus-ellátottság figye­lemmel kísérése lehetővé tenné az országos és a helyi szintű tervezést, amelyhez egy optimalizált pedagó­gusképzés társulhatna. A pedagó­gusképzésnek fokozatosan a mű­veltségterületekre kellene orientá­lódnia. Ki gondol a tanárra? Alsó tagozaton 8,5%-os, felső ta­gozaton 15%-os a nem szakképesí­tetten letanított magyar nyelv és irodalom órák aránya. Ha eltekin­tünk a nem szakképesítetten letaní- tott magyar nyelv és irodalom órák jelentős arányától, a pedagógusok korösszetétele kedvezőnek mond­ható. A legnépesebb 51-55 évesek csoportjával szemben, amely 18,2%-ot jelent, bíztató a 26-30 éves pedagógusok 17,7%-os ará­nya. Kedvezőtlen viszont a nemek aránya: 91,4% nő és 8,6% férfi. Tapasztalataink szerint a tan­tárgyra vonatkozó pedagógiai do­kumentumok nem segítik eléggé a pedagógus mindennapi munkáját. A pedagógusok többnyire a tan­könyvekre támaszkodnak abban, hogy mit és hogyan tanítsanak. A felmérésben kért dokumentumo­kat (standardok, tantervek) sem egyformán jelölték meg, ami arra utal, hogy nem minden pedagógus vagy iskolavezetés ismeri és hasz­nálja ezeket. Örömmel tapasztaljuk, hogy ha kis mértékben is, de lehetőség nyí­lik némely évfolyamon tankönyvet választani, s ezáltal az iskola, az osztály, a gyermek tanulási szem­pontjaihoz jobban közelítem. Vi­szont kevés olyan hazai - tehát in­gyenes - tankönyv és munkafüzet áll a pedagógus rendelkezésére, amely teljes mértékben elnyerné a tetszését. Számos tankönyv és munkafüzet, a pedagógusok véle­ménye szerint, nem megfelelő. Az elévült tananyagok Nem minden évfolyamon kerül­nek be a tananyagba irodalmi érté­ket képviselő hazai, tehát szlováki­ai magyar alkotások, amelyek az identitás, a nemzettudat, az össze­tartozás érzését ápolnák. A 6. és a 7. osztályban, valamint a közép­szint 1-3. évfolyamon alig találkoz­nak a tanulóink a szülőföld szerete- tét és az anyanyelvhez való ragasz­kodást erősítő tematikával. Az isko­lában töltött 13 évből gyakorlatilag 5 éven át nem foglalkozunk felvi­déki önmagunkkal. Természetesnek nevezhető fo­lyamat, hogy az idő haladtával az elévült tananyagok mennyisége a tankönyvekben növekszik. Idejét múlt tartalmak, meghaladott néze­tek viszont hiteltelenné teszik a tankönyveket, nehezítik az előre haladást, helyesbítésre kényszerí­tik a pedagógust. Nem elég gyors a tankönyveink tartalmi megújulása. Fontos volna a tankönyveink út­ján is követni a kor változásait. Csak egy rugalmasabb rendszer­ben volna lehetséges új tartalmak és korszerű nyelvi és irodalmi isme­retek beemelésére a tankönyveink­be. A pedagógusok 50-50 százalék­ban elégedettek ill. elégedetlenek a tantárgy tanúsára fordítható idő­mennyiséggel. Elfogadhatatlannak tartják a szakmunkásképzők diák­jaira szánt heti 1-2 órás időkeretet, amely még a szövegértési hiányos­ságok enyhítésére sem elegendő. A pedagógusok 68%-a a magyar nyelvet tartja dominánsnak az isko­lája körzetében és a közéletben, 28%-a a családban és az utcán, 6%- a csak a család nyelveként jelölte meg. A pedagógusok véleménye szerint a körzetükben élő szlovák ajkúak 80%-a természetesnek te­kinti a magyar nyelv jelenlétét, 16 %-a ellenszenvet tapasztal. A vála­szolók 4 %-a véli úgy, hogy a szlo­vák anyanyelvűek igyekeznek elsa­játítani a velük együtt élő magya­rok nyelvét. Szakmai fejlődés A nem magyar tannyelvű iskolát látogató tanulók tanulási igényét a magyar nyelv tanulására a pedagó­gusok a következő képpen ítélik meg: 2%-a igen, 71 %-a elképzelhe­tő, 27%-a elképzelhetetlen. Az ál­lam által biztosított szakmai to­vábbfejlődést a pedagógusok 78%- a nem tartja elegendőnek. Ezt kompenzálja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, amelyet a válaszadók 93%-a elegendőnek tart. A további válaszok a szakmai­ságot érintő tantárgyközi kapcsola­tokra, a tanulói túlterhelés csök­kentésére, az informatikai eszkö­zök bevonására az oktatásba, a ta­nulásszervezési formákra, vala­mint a tantárgy tanításának legjel­lemzőbb problémáira irányultak. A Comenius Pedagógiai Intézet szeretné, ha a pedagógusok bekap­csolódnának a tantárgy gondjainak feltárásába és kezelésébe. Ennek érdekében fórumot nyit a www.extranet.sk web-oldalon. A felmérés anyaga a Pedagógus ro­vatban, az Általános menü alatt ta­lálható. Minden véleményt, építő jellegű hozzászólást szívesen vá­runk. Határon túli felsőoktatási intézmények Világnyelvek vonzásában ISMERTETÉS Debrecenben tanácskoztak a környező országokban magyar nyelven is oktató egyetemek és fő­iskolák szakemberei. Négy régió tíz felsőoktatási intézményéből érkez­tek a konferenciára. Ma már ma­gyar felsőoktatási intézménynek nemcsak a száz százalékig magyar nyelven oktató egyetemeket és főis­kolákat tekintjük - hangzott el a konferencián, hiszen a határon túli egyetemek, főiskolák célja, hogy a Magyarországon végzett hallgatók az ottani országokban maradjanak és találjanak munkát. Ehhez pedig mindenképpen szükséges, hogy a diplomás fiatal értelmiségi mind a magyart, mind a szomszédos or­szág anyanyelvét magas szinten be­szélje. A diákok részéről is meg­egyezik az igény az imént említett elvárással, azzal a kiegészítéssel, hogy a fiatalok még egy világnyel­vet is szeretnének elsajátítani. (mr) ÉRTESÜLÉS Fénymásolva terjesztett felsőok­tatási jegyzetek miatt indított nyo­mozást a rendőrség Szegeden. Az elmúlt napokban több szerző és ki­adó is feljelentést tett az ügyben, a csongrádi megyeszékhely rendőr­ségén. Mint kiderült, a városban több olyan vállalkozás is üzemel, amelyek szinte ipari mennyiségben fénymásoltak egyetemi tankönyve­ket és jegyzeteket. E cégek a jogtu­lajdonosok engedélye nélkül má­solt könyveket jóval olcsóbban ad­ták a jegyzetellátókban beszerezhe- tőknél, hiszen csak a fénymásolás oldalankénti néhány forintos díját kérték el. Némelyik cég egész kis könyvtárat alakított ki e célra, s azok listáját is nyilvánosságra hoz­ták a diákok között. Az ügyben szer­zői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése miatt indult eljá­rás a városi és a megyei rendőrség gazdaságvédelmi osztályain, (hp) Fénymásolt jegyzetek miatt nyomoznak A jegyzetellátók olcsóbbak

Next

/
Thumbnails
Contents