Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-02 / 253. szám, kedd

4 Külföld ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 2. RÖVIDEN Kivégzéssel fenyegetőznek Kabul/Doha. Holnapig adott haladékot követelései­nek teljesítésére az Iszlám Hadsereg fegyveres csoport, amely a múlt csütörtökön ra­bolta el az ENSZ három mun­katársát Afganisztánban. A csoport szóvivője vasárnap azzal fenyegetőzött, hogy megölik foglyaikat, ha szerda délig nem engedik szabadon az Afganisztánban és a guantánamói támaszponton fogva tartott összes tálib és al-Kaida foglyot. (MTI) Iráni igen az urándúsításra Teherán. Megszavazta az iráni parlament vasárnap azt a törvénytervezetet, amely­nek értelmében az ország fel­újítja urándúsító tevékenysé­gét, noha a nemzetközi kö­zösség éppen azt próbálja meg elérni, hogy teljesen és azonnal függessze fel azt. Né­metország, Nagy-Britannia és Franciaország képviselői no­vember 5-én Párizsban talál­koznak ismét Irán képviselői­vel, hogy rávegyék Teheránt az urándúsításról való le­mondásra. (MTI) Baloldali győzelem Montevideo. Az uruguayi elnökválasztás győztesének nyilvánította magát Montevi- deóban Tabaré Vazquez, a baloldal közös jelöltje. Hiva­talos eredményt még nem hirdettek ugyan, de három közvélemény-kutató intézet egyöntetűen őt hozta ki a voksolás nyertesének. Az elő­rejelzések szerint a Széles Front és a Haladó Találkozá­sok nevű pártok alkotta balol­dali szövetség jelöltje a vok- sok 50,9-53 százalékát nyer­hette el. A választási részvétel 91 százalékos volt. A 64 éves Vazquez győzelme történel­mi értékű, hiszen a dél-ame­rikai országnak még nem volt baloldali államfője. (MTI) Vazquez eredeti hivatását tekintve orvos, a rákbeteg­ségek specialistája (Reuters) Megöltek egy tábornokot Moszkva. Meggyilkolták Konsztantyin Gyementyev tá­bornokot, az orosz hadászati légierő parancsnokhelyette­sét vasárnap a nyugat-orosz­országi Szmolenszk közelé­ben. A tábornok gépkocsijára ismeretlen fegyveresek nyi­tottak tüzet. A merényletben meghalt Gyementyev sofőrje is. A kocsi harmadik utasa megsebesült, őt kórházba szállították. (MTI) Tíz napon belül hirdetik ki a hivatalos végeredményt - a megfigyelők számos szabálytalanságról, csalásgyanús esetről számoltak be Nem volt demokratikus az első forduló Janukovicsot két kormány is támogatja. Juscsenkónak az egész demokratikus világ szurkol. (Reuters-felvételek) Kijev/Moszkva. Az EBESZ szerint a vasárnapi ukrán elnökválasztás nem felelt meg a demokratikus nor­máknak. Csak az biztos, hogy a két Viktor jutott to­vább, azt még nem tudni, ki végzett az első helyen. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Egyelőre nyitott marad a kérdés, vajon behozta-e az ukrán elnökvá­lasztás első fordulójában az ellen­zékjelöltje a hivatalos utódot, mi­vel a szavazatok közel 95 százalé­kának összeszámlálása után a vá­lasztási bizottság tegnap közölte: már csak a hivatalos végeredményt teszik közé, valamikor tíz napon belül. A bizottság legfrissebb adatai szerint a szavazatok 94,24 százalé­kának feldolgozása után a jelenlegi miniszterelnökre, Viktor Janukovicsra leadott szavazatok aránya 40,12 százalék, szorosan mögötte halad az ellenzéki Viktor Juscsenko a szavazatok 39,15 szá­zalékával. Olekszandr Moroz szoci­alista pártelnökre a választók 5,77, Petro Szimonenko kommunista pártvezetőre pedig 5,02 százaléka szavazott. A választás rendkívüli nagy érdeklődés mellett zajlott, a 36,7 millió szavazásra jogosult ál­lampolgár 74 százaléka járult az urnákhoz. A második fordulót no­vember 21-én tartják. A legelső részeredmények még azt mutatták, hogy Janukovics leg­alább 15 százalékkal vezetett Juscsenko előtt. Később ez a kü­lönbség egyre csökkent: a szavaza­tok közel 92 százalékánál már csak másfél százalék volt a miniszterel­nök előnye. Miután egyikük sem kapott 50 százalékot meghaladó szavazatot, ők ketten kerültek a második fordulóba. Juscsenko, aki tegnapra virradó­ra a kampányirodája által végzett párhuzamos szavazatszámlálás alapján még saját magát kiáltotta ki győztesnek az első fordulóban, a választási eredmények meghamisí­tásával vádolta meg a hatalmat. A megfigyelők valóban számos sza­bálytalanságot tapasztaltak a vok­solás során. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői szerint az uk­rán elnökválasztás nem felelt meg a demokratikus normáknak. A vá­lasztásokra küldött mintegy 600 fős EBESZ missziót irányító Geert Ahrens kijevi sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy „az elnökválasz­tás első fordulója nem felelt meg az EBESZ és az Európa Tanács elvárá­sainak, valamint a demokratikus választások más követelményei­nek”. Úgy vélte, a mostani szavazás visszalépés volt a két évvel ezelőtt tartott ukrán törvényhozási válasz­táshoz képest. Hanne Severinsen, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megfigyelő bizottságának jelentés­tevője szerint korai még esetleges szankciókról beszélni az elnökvá­lasztás lebonyolításával kapcsolat­ban. A Kanal-5 ellenzéki tv-állo- másnak nyilatkozva „érdekesnek” nevezte a szavazóhelyiségekből tá­vozók körében végzett felmérés eredményeit. Ezen lényegében az exit poll eredmények és a központi választási bizottság által közzétett előzetes részeredmények közötti különbséget értette. „Tartunk tőle, hogy ez csalásra utalhat. Reméljük, hogy megfigyelőink jelentést tesz­nek az ilyen esetekről. Voltam Munkácson (ahol botrányba ful­ladt polgármester-választást tartot­tak áprilisban), és tudom, hogy nem csak a szavazás alatt kell gon­dos megfigyelést végezni, de utána is” - jelentette ki Severinsen. (Az ET-küldöttség a szavazás első for­dulójával kapcsolatos álláspontját azután teszi közzé, ha már vala­mennyi megfigyelő benyújtotta je­lentését.) Tegnapi orosz kommentárok szerint a Kreml politikai hibát köve­tett el azzal, hogy egyértelműen a hivatalos jelölt pártjára állt, de ez a hiba nem drámai. „Még ha Viktor Janukovics jelenlegi miniszterel­nök meg is szerzi az elnökséget a november 21-i második forduló­ban, Ukrajnában fennmarad az erős ellenzék. Ezért az egyik jelölt egyértelmű támogatásával ukrá­nok millióit taszítjuk el Oroszor­szágtól. Stratégiailag nem nye­rünk, hanem veszítünk” - nyilat­kozta Vlagyimir Rizskov független liberális dumaképviselő az Izvesz­tyijának. „A Kreml azt várja Janukpvicstól, hogy ne engedje be a NATO-t Ukrajnába. Ezt azonban senki sem garantálhatja” - muta­tott rá a szociálliberális Jabloko párt alelnöke. Szergej Mitrohin szerint bármelyik jelölt is győz, ki­zárólag a saját politikai érdekeit fogja szem előtt tartam, nem törőd­ve azzal, hogy kinek mit ígért ko­rábban. Egyébként az orosz lapok sűrű szabálytalanságokról számol­tak be mindkét tábor részéről, és aggódtak, nehogy a vesztes fél erő alkalmazására szánja el magát. Arafat nem leukémiás, az állapota stabil, a palesztinok mérgezésre gyanakodnak Kamasz volt az öngyilkos merénylő MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tel-Aviv/Párizs. A merénylőn kívül három halottja és 35 sebe­sültje van a Tel-Aviv központi, Hacarmel nevű piacterén tegnap elkövetett robbantásos merény­letnek. David Curi tel-avivi rend­őrkapitány azt közölte, hogy négy holttestet azonosítottak, egyikük az öngyilkos merénylet elkövető­je. Rajta kívül két nő és egy férfi halt meg. A Népi Front Palesztina Felszabadításáért szélsőséges csoport vállalta a merényletet. A csoporthoz tartozó források kö­zölték, a 16 éves merénylő a cisz- jordániai Náblusz közelében fek­vő Aszkar palesztin menekülttá­borból érkezett, amely a négy éve tartó palesztin felkelés egyik köz­pontja. Közben éppen egy Náb­lusz közeli táborban lőttek le iz­raeli katonák egy 12 éves palesz­tin fiút. Ez volt az első palesztin me­rénylet azóta, hogy a nagybeteg Jasszer Arafatot pénteken egy párizsi kórházba szállították. Arafat főtanácsadóján, Abu Rudeinán keresztül elítélte a me­rényletet, mondván: mindig is el­lenezte a civilek elleni támadáso­kat. A ciszjordániai Rámalláhban Ahmed Koréi palesztin minisz­terelnök az öngyilkos merényle­tek beszüntetésére szólított fel, mert azok „nem szolgálják a pa­lesztin ügyet a jelenlegi nehéz helyzetben”. Az orvosok kizárják azt az es­hetőséget, hogy Arafat leukémiá­ban szenvedne. A palesztin elnök állapota stabil, és környezete bi­zakodóbb e tekintetben - közölte tegnap a Párizsban tartózkodó palesztin küldöttség egyik tagja, hozzátéve, remélik, hogy két na­pon belül az összes vizsgálat be­fejeződik. Az as-Sark al-Auszat arab lap jól értesült forrásokra hi­vatkozva azt írta, a palesztin au­tonómia biztonsági szolgálatai Arafat rámalláhi rezidenciáján sorban kihallgatják azokat, akik­nek közük volt a palesztin elnök ételeinek elkészítéséhez az el­múlt két hétben. A rámalláhi kór­ház palesztin főorvosa kizárta an­nak lehetőségét, hogy Arafatot hagyományos méreggel megmér­gezték volna, mert a beteg nem mutatja az ilyen esetekben szoká­sos tüneteket. Korábban olyan értesülések lát­tak napvilágot, hogy abban a francia katonai kórházban, ahol Jasszer Arafatot gyógykezelik, azt is vizsgálják, vannak-e mérgek a beteg szervezetében. Arafat halála esetén Ariel Sáron izraeli kormányfő ellenezné, hogy Jeruzsálemben temessék el a pa­lesztin vezetőt. Arafat korábban többször leszögezte: azt szeretné, ha halála esetén a jeruzsálemi Templomhegyen temetnék el. Iz­rael viszont Jeruzsálem egyik ciszjordániai külvárosát, Abu- Diszt jelölte ki Arafat lehetséges nyughelyeként. A Seselj-féle párt a legerősebb a vajdasági tartományi képviselőházban • • Ot magyar tagja van a kormánynak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. A vajdasági parlament szombati alakuló ülésén Bóján Pajticot, a Demokrata Párt (DS) al- elnökét választotta meg a tartomá­nyi végrehajtó tanács (kormány) elnökévé és Bóján Kostrest, a Vaj­dasági Szociáldemokrata Liga (LSV) titkárát a képviselőház elnö­kévé. A Vajdasági Magyar Szövet­ség (VMSZ) színeiben Korhecz Ta­más a kormány alelnöke lett, s to­vábbra is ő vezeti a kisebbségügyi tárcát. A VMSZ-es Bunyik Zoltán maradt oktatási miniszter, Pásztor István pedig már nem a kormány alelnökeként, hanem miniszter­ként felelős a privatizációért. A leg­nagyobb délvidéki magyar párt be­folyásának növekedését jelzi, hogy Gyarmati Zoltán személyében VMSZ-es lesz a környezetvédelmi tárca vezetője is. A kormánynak lesz még egy magyar nemzetiségű alelnöke, a demokrata párti Lódi Gábor személyében. A magyarul is kiválóan beszélő, zentai születésű, 34 éves újdonsült kormányfő, Bóján Pajtic úgy nyilat­kozott, hogy kabinetje a vajdasági polgárok életszínvonalának növe­kedését, a gazdaság és a mezőgaz­daság fejlesztését fogja tekintem fő feladatának. A 120 tagú törvény- hozás Bóján Kostres házelnökön kí­vül megválasztotta az elnökhelyet­teseket is. Egyikük Egeresi Sándor, a VMSZ alelnöke, aki a korábbi cik­lusban is ezt a parlamenti tisztséget töltötte be. A 30. életévét taposó Kostres megválasztása után azt mondta, hogy a Vajdaság „legin­kább európai része Szerbiának”. A politikus Európa egyik legtolerán- sabb képviselőházává kívánja vál­toztatni a tartományi parlamentet, amelyben amúgy a feltételezett há­borús bűnös, Vojiszlav Seselj vezet­te Szerb Radikális Párt (SRS) ren­delkezik a legnagyobb frakcióval. MTI-HÍR Washington/Riga. A lett rend­őrség megerősítette a rigai középü­letek és külképviseletek védelmét. Azért helyezték magas szintű ké­szültségbe a lett biztonsági szolgá­latokat, mert Riga hírszerzési érte­süléseket kapott három szövetsé­ges országtól terrorista támadás le­hetőségéről. , .Norvégia, Észtország és az Egyesült Államok biztonsági szolgálatai arra figyelmeztették a hét elején a lett kormányt, hogy iszlám szélsőséges csoportok tá­madást tervezhetnek az ország el­len” -jelentette be vasárnap Krists Leiskalns belügyi szóvivő részletek ismertetése nélkül. Terrorveszélyre figyelmeztette Rendkívüli állapot Zavargások Kínában Peking. Hét halottja és 42 sebe­sültje van a Kína középső részén fekvő Henan tartományban kitört zavargásoknak - jelentette tegnap az Új-Kína hírügynökség. Ez volt az első hivatalos megerősítése azok­nak az összecsapásoknak, amelyek helyi források és szemtanúk szerint a múlt héten törtek ki a muzulmán vallású hujok és az ország etnikai többségét alkotó hanok között Csengcsou tartományi főváros kö­zelében. (A The New York Times szerint 148-an haltak meg.) Az Új- Kína szerint az összetűzések a múlt szerdán kezdődtek, vasárnap értek véget és tegnapra helyreállt a nyu­galom. Összesen 18 személyt vet­tek őrizetbe. A sebesültek közül 19 már tegnap elhagyhatta a kórházat. A hírügynökség ugyanakkor nem tett említést arról, hogy etnikai za­vargásokról lett volna szó. (MTI) a Skandináviában és a Balti-ten­ger mentén lévő országokban tar­tózkodó, illetve az oda készülő amerikai állampolgárokat a wa­shingtoni kormányzat. Az USA finnországi és lettországi nagykö­vetsége vasárnap adott ki erről jegyzéket. A dokumentum nyo­matékosan felhívja az amerikaia­kat arra, hogy különösen a bevá­sárlóközpontokban és a tömeg- közlekedési eszközökön legyenek óvatosak. Az amerikai külügymi­nisztérium egyben arra kérte hon­fitársait, figyeljenek oda környe­zetükre is. A tárca arra szólította fel az érintetteket, hogy azonnal jelentsék a legközelebbi rendőr­őrsön, ha gyanús dolgot vagy sze­mélyt észlelnek. Cherie Blair nem hallgat London magyarázkodik London. Kínos magyarázkodás­ra kényszerült vasárnap a brit mi­niszterelnöki hivatal, miután Tony Blair kormányfő felesége közvetve a Bush-kormányzat emberi jogi gyakorlatát bíráló beszédet tartott az USA-ban. Cherie Booth, a félje kormányfői fizetésének többszörö­sét kereső emberi jogi sztárügyvéd, aki az angolszász szokásoktól eltér­ve leánykori nevén folytatja jogi praxisát, Massachusetts államban, joghallgatók előtt dicsérte az ame­rikai legfelsőbb bíróságot, amiért lehetővé tette, hogy a guantánamói amerikai táborban őrzött két brit fogoly jogi képviseletet kaphasson. Londoni hírmagyarázók ezt azon­nal úgy fordították le, hogy a brit kormányfő felesége néhány nappal az amerikai elnökválasztás előtt ke­véssé burkoltan a Fehér Ház emberi jogi politikáját bírálta. (MTI) Terrorveszély az észak-európai országokban Magas szintű készültség

Next

/
Thumbnails
Contents