Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-11 / 261. szám, csütörtök

Külföld ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 11. RÖVIDEN Készültségben a haditengerészet Tokió. Japán tegnap ké­szenlétbe helyezte a haditen­gerészetet, miután ismeretlen, feltehetően kínai tengeralatt­járót észleltek a japán felség­vizeken. Egy felderítő repülő­gép észlelte a tengeralattjárót a reggeli órákban az Okinava- szigetektől 300 kilométerre. A hatóságok szerint a tenger­alattjáró három órát töltött ja­pán felségvizeken. Okinaván van az USA legnagyobb itteni katonai bázisa. Hoszoda Hirojuki kabinetfőtitkár ké­sőbb közölte, hogy a rejtélyes tengeralattjáró már elhagyta a japán felségvizeket. A nemzet- védelmi miniszter elrendelte, a légierő gépei folytassák a kutatást a tengeralattjáró után. 2001 decemberében egy feltételezett észak-koreai kémhajót süllyesztett el a ja­pán parti őrség a Kelet-kínai- tengeren. (MTI) Megállapodás a lázadókkal Abuja (Nigéria). A szudáni kormány és a dárfuri lázadók között új megállapodás jött létre azzal a céllal, hogy véget vessenek a harcoknak és lehe­tővé tegyék a nyugat-szudáni tartományból elűzött 1,6 mil­lió menekült segélyezését. A kartúmi kormány először egyezett bele repülési tilalmi övezetek létrehozásába Dárfúr fölött. Ennek nyomán a szudá­ni légierő gépei nem repülhet­nek be olyan területek fölé, amelyek a lázadók ellenőrzése alatt állnak. Az arab politikai elitet megtestesítő kartúmi kormány nemzetközi nyomás­ra és a fenyegető ENSZ-szank- ciók hatására egyezett meg a fekete lázadókkal, véget vetve a 21 hónapja tartó konfliktus­nak. (MTI) Előretörnek a sandinisták Managua. Tizennégy év óta első ízben nyert választást a ni- caraguai baloldali Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN). A sandinisták, akik gerillaháborúban döntötték meg 1979-ben Anastasio So­moza diktátor uralmát, a hét végén tartott nicaraguai hely- hatósági választásokon diadal­maskodtak a megosztott jobb­oldallal szemben. A baloldali párt, nem végleges adatok sze­rint, 151 városban szerezte meg a polgármesteri tisztsé­get, és megőrizte azt a főváros­ban, Managuában is. „Új július 19-et éltünk át” - jelentette ki kedden Managuában Dániel Ortega, a párt alapítója Carlos Fonseca mauzóleuma előtt, utalva az 1979-es nagy győze­lemre. (MTI) Ortega 1979 és 1990 kö­zött volt Nicaragua állam­fője (Reuters) A palesztin parlament elnöke, Rauhi Fattúh lesz Jasszer Arafat ideiglenes utóda Ramalláhban temetik el Párizs/Rámalláh/Jeruzsá- lem/Kairó. Rauhi Fattúh, a palesztin parlament elnöke lesz 60 napig a Palesztin Hatóság ideiglenes elnöke Jasszer Arafat halála után. Erről tegnap döntöttek a palesztin vezetők rámalláhi tanácskozásukon. ÖSSZEFOGLALÓ Abbász Zaki, a Fatah egyik veze­tője szerint egyes palesztin tisztség- viselők meg akarták változtatni az utódlási törvényt, mert attól tartot­tak, hogy Fattúh nem lesz képes el­látni e feladatot, végül azonban a Fatah és a Palesztinái Felszabadítá­si Szervezet (PFSZ) vezető testüle­téi beleegyeztek a parlament elnö­kének kijelölésébe. Arafat a Palesz­tin Hatóság elnöki tisztsége mellett a Fatah és a PFSZ vezetője is. Ez utóbbi két poszt utódlásáról csak a halála után döntenek - mondta Zaki. A palesztin vezetők azonban közölték, hogy a PFSZ elnöke a leg­esélyesebb jelölt, a főtitkár Mah- múd Abbász lesz, aki ügyvezető­ként tevékenykedik Arafat betegsé­ge óta. Ezt még a PFSZ vezetésének szavazással meg kell erősítenie. Arafat még él, de állapota válsá­gos, mély kómában van - jelentette ki tegnap kora este Leila Sahíd, a Palesztin Hatóság párizsi fődelegá­tusa. A palesztin elnök valamennyi létfontosságú szervénél kompliká­ciók léptek fel. „Isten kezében van” - mondta a fődelegátus. A nap fo­lyamán többször is érkeztek olyan hírek, hogy Arafat halálának beje­lentése már csak órák kérdése. Közben Párizsba érkezett a pa­lesztin területek iszlám bíróságá­nak főbírája, Taiszúr Dajjút Tamí- mi, hogy Arafat betegágyánál le­gyen annak halálakor. A vallási méltóság a palesztin elnök közeli barátja. Leila Sahíd cáfolta, hogy Tamími beleszólna abba, mikor kapcsolják le Arafatot a gépekről. „A világ egyetlen muftijának sem lenne joga ilyesmiről dönteni, mert az iszlám tiltja az eutanáziát” - hangoztatta Sahíd. A palesztin elnököt a ciszjordá- niai Rámalláhban, a főhadiszállá­sán temetik el - jelentette be Száeb Erekát, az Izraellel folytatott tár­gyalások minisztere, de az izraeli katonai rádiónak nyilatkozva hoz­zátette: bárhol is temetik el, csak ideiglenes nyugvóhelye lesz addig, amíg el nem temethetik Kelet-Jeru­zsálemben, az al-Aksza mecsetben, az iszlám egyik legnagyobb szenté­lyében. „Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha békében élünk majd szomszédainkkal” - hangsú­lyozta Erekát. A főtárgyaló egyúttal megerősítette, hogy megállapod­tak az izraeli hatóságokkal Arafat földi maradványainak Rámalláhba való szállításáról. Izraeli biztonsági források szerint a zsidó állam nem ellenzi a rámalláhi temetést, bár korábban csak egy gázai övezetbeli temetést hagytak jóvá. Kairóban az egyiptomi elnöki hi­vatal szóvivője bejelentette, hogy Arafat hivatalos gyászszertartását Kairóban tartják, szűk körben. Ez lehetővé tenné külföldi politikusok számára, hogy leróják kegyeletüket a palesztin elnök előtt anélkül, hogy Ciszjordániába kelljen utazni­uk és nem kockáztatnák biztonsá­gukat sem a palesztin területen. A javaslat külön könnyebbséget je­lentene azon arab országok vezető­inek, amelyek nem ismerik el a zsi­dó államot. Nagyszabású terroristaellenes akció Hága bevándorlók lakta elővárosában Egy időre lezárták a főváros légterét Hága elővárosát szinte megszállták a kommandósok (Reuters-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hága. Nagyszabású terrorista­ellenes akciót hajtottak tegnap végre Hága egyik, főként beván­dorlók lakta elővárosában. A rend­őrök megrohamoztak egy épüle­tet, ahonnan ekkor kézigránátot dobtak közéjük, három rendőrt megsebesítve. Közülük kettő álla­pota súlyos, de nem életveszélyes. A rendőrség ezután lezárta a kör­nyéket. A helyszínre vezényelték a különleges, terrorellenes alakula­tokat, a túszejtés esetén bevethető egységeket és a mentőautókat. A környék házaiból több tucat csalá­dot ideiglenesen kitelepítettek. A hatóságok pedig lezárták a hol­land főváros feletti légteret a kis repülők számára. A hágai rendőr­ség vezetője, Gerard Bouwman később sajtóértekezleten megerő­sítette, terrorizmussal gyanúsítot­tak elleni akcióról van szó, de hogy hány emberről és hogy kö­zük van-e a Theo van Gogh film­rendező múlt heti meggyilkolásá­hoz, arról nem volt hajlandó nyi­latkozni. A hatóságok a november 2-i merénylet óta riadókészültség­ben vannak. A rendező meggyil­kolásával egy marokkói születésű, időközben őrizetbe vett hollandot gyanúsítanak, aki a radikális isz­lám nevében hajtotta végre me­rényletét, mire egyfajta válaszre­akcióként az elmúlt egy hétben megsokasodtak a templomok, me­csetek elleni támadások Hollandi­ában. Theo van Gogh legutóbb ar­ról készített filmet, hogy az iszlám rendszerekben milyen sors vár a nőkre, s azóta több halálos fenye­getést is kapott. Lemondott John Ashcroft igazságügy- és Don Evans kereskedelmi miniszter Változások a Bush-kormányban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ-Washington. Benyújtotta le­mondását George Bushnak John Ashcroft igazságügy- és Don Evans kereskedelmi miniszter. Scott McClellan fehér házi szóvi­vő közölte, az elnök még nem je­lölte ki Ashcroft és Evans utódját. A két miniszter egy héttel azu­tán mondott le, hogy Busht újabb négy évre elnökké válasz­tották. Példájukat az elnök janu­ári beiktatásáig várhatóan más kormánytagot is követik majd. A 62 éves John Ashcroft saját kéz­zel írt, a november 2-i elnökvá­lasztás napján keltezett ötolda­las levelében közölte lemondási szándékát. Az igazságügy-mi­niszter, Missouri állam volt kor­mányzója a keresztény-konzer­vatív jobboldal képviselője volt a kormányban, aki híve a halál- büntetésnek és ellenzi a terhes­ségmegszakítást. Ashcroft nem hivatkozott megrendült egészsé­gi állapotára, noha márciusban műtéttel eltávolították epehó­lyagját. Az 58 éves Don Evans az elnök közeli barátja és bizalmasa, aki a kőolajiparban szerzett vagyont. Visszatér szűkebb hazájába, Texas­ba, ahol annak idején ugyanazok­ban az evangéliumi keresztény kö­rökben forgott, mint Bush. Egyik politikus lemondása sem jelent meglepetést. Fokozott ér­deklődés előzi viszont meg, va­jon Colin Powell külügyminiszter és Donald Rumsfeld védelmi mi­niszter is a távozók közt lesz-e, vagy Bush elnök második hivata­li idejére is maradnak. Tommy . Thompson egészségügyi minisz­ter is jelezte, hogy nem vállalja tovább a tárca vezetését. Fallúdzsa fele van az amerikai csapatok kezén Elrabolták Allávi rokonait MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Fallúdzsa/Bagdad. Egy szélső­séges iszlám csoport jelentkezett Ijád Allávi iraki miniszterelnök három rokonának elrablójaként és kivégzésükkel fenyegetőzik, ha 48 órán belül nem állítják le Fallúdzsa ostromát és nem enge­dik szabadon a bebörtönzötteket Irakban. Az iraki átmeneti kor­mány szóvivője tegnap jelentette be, hogy előző nap reggel ismeret­len fegyveresek Bagdad délnyu­gati körzetében álló házukból el­hurcolták a miniszterelnök első unokatestvérét, annak feleségét és egy további hozzátartozóját. Az amerikai csapatok Fallú­dzsa ostromlott iraki város terü­letének a felét foglalták el. Ez a kora esti katonai közlemény el­lentmond annak a korábbi ame­rikai bejelentésnek, amely sze­rint az ostromlók az ellenállás gócának számító szunnita há­romszögben fekvő település 70 százalékát vonták ellenőrzésük alá. A támadás hétfői kezdete óta 11 amerikai és 2 iraki katona esett el, miközben a felkelők leg­kevesebb 71 embert vesztettek. Az iraki ulematanács - a helyi szunnita muszlimok legfonto­sabb vallási szerve - közölte, hogy a fallúdzsai harcok áldoza­tává vált testületük egyik tagja is. Az ostromlók északról dél felé nyomulnak előre, házról házra szorítva ki az ellenséget. Az amerikai hadvezetés kemé­nyebb ellenállásra számított, ka­tonai jelentések szerint azonban sok felkelő kis, legfeljebb 15 fős csoportokban az offenzíva megin­dulása előtti napokban elhagyta Fallúdzsát, s Irak más városaiban folytatja az ellenállást. A felkelők feltehetően egy „második front” megnyitásának szándékával szá­mos erőszakos cselekményt kö­vettek el szerte Irakban. Több ezren hagyják el Elefántcsontpartot Külföldiek kimenekítése MTI-HÍR Abidjan/Párizs. A francia had­sereg és az ENSZ tegnap elkezdte több ezer francia és más külföldi állampolgár kimenekítését Ele­fántcsontpartról. A külföldiek na­pok óta támadásoknak, fosztoga­tásoknak vannak kitéve. A kime­nekítendők között van az a több mint 1600 ember, aki egy francia katonai támaszponton, illetve az a több mint ezer, aki az ENSZ-kép- viseleten keresett menedéket az erőszakcselekmények elől. A kül­földiek közül a legtöbb francia ál­lampolgár: mintegy 14 ezer, közü­lük nyolcezer kettős állampolgár. Választási megállapodást írt alá a KMKSZ Egyezség Juscsenkóval MTI-HIR Ungvár. A kárpátaljai magya­rok jogainak jelentős bővítését ki­látásba helyező választási megál­lapodást írt alá Viktor Juscsenko ukrán elnökjelölt és a támogatá­sát vállaló KMKSZ nevében Ko­vács Miklós, a szervezet elnöke Kijevben. A megállapodásban, amelynek ünnepélyes aláírásán jelen volt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is, a KMKSZ vállalja, hogy az elnökválasztás november 21-i második fordulójában Kárpátalja magyarlakta településein minden rendelkezésére álló eszközzel Juscsenko megválasztását támo­gatja. Cserében Juscsenko egye­bek mellett támogatni fogja a KMKSZ-nek az ukrajnai tömbma­gyarság településeit magában foglaló Tiszamelléki járás létreho­zását célzó kezdeményezését. Az EP-re vár a kishatárádépés engedélyezése Speciális úti okmánnyal MTI-HÍR Budapest. A korábbi kishatár- forgalmi rendszerhez hasonlóan, speciális úti okmánnyal könnyíte­né meg a határon túli magyarság életét az az európai bizottsági ja­vaslat, amelynek jóváhagyása az új Európai Parlamentre vár - kö­zölte a Miniszterelnöki Hivatal po­litikai államtitkára. Szabó Vilmos elmondta: a tervek szerint a doku­mentumot a határtól ötvenkilomé­teres sávon belül élők használhat­nák arra, hogy korlátlan alkalom­mal léphessék át a magyar határt. Magyarország akkor tud lépni ez ügyben, ha az EP-jóváhagyás meg­születik. Erre legkésőbb egy-két éven belül biztosan sor kerül. Mint az államtitkár mondta, a javaslat szerint a speciális engedéllyel nemcsak a schengeni feltételek­nek megfelelő határállomást lehet majd használni, hanem az összes átkelőhelyet. Irán az atomsorompó-szerződésről Teheráni fenyegetőzés MTI-HÍR Teherán. Irán felmondja az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomso- rompó-szerződést, s titokban folytatja atomprogramját, ha a nyugat nyomást gyakorol Tehe­ránra - közölte egy magas beosz­tású diplomata. „Ha (az európai országok) elkezdenek nyomást gyakorolni ránk, vagy fenyegetni minket, félretoljuk a szerződést, s illegalitásba vonulunk” - mondta a három uniós országgal tárgyalá­sokat folytató iráni küldöttség egyik tagja. Hozzátette, Irán mindaddig hajlandó folytatni a tárgyalásokat, amíg a nyugat nem nyúl a fenyegetés eszközéhez. Az európai hármaknak és Iránnak november 25-ig kell egyezségre jutni, ezen a napon tartja ülését a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ). Megegyezés híján a NAÜ az iráni atomdossziét - az amerikai szándéknak megfelelő­en - az ENSZ BT elé utalhatja, amely gazdasági szankciókat lép­tethet életbe Irán ellen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents