Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-09 / 259. szám, kedd
Ĺ * Az áruházi láncok agresszív üzletpolitikájának következménye - alacsony árak a zöldségpiacon Gondban a zöldségtermelők A vidékfejlesztési támogatások követelménye A helyes gazdálkodási gyakorlat alapelvei Az idei őszön nemcsak a gabonapiac lemerevedése, hanem a zöldségtermékek piacán érvényesülő árcsökkentő nyomás és keresleti pangás miatt is főhet a feje a mezőgazdasági termelőknek. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A Szlovákiai Zöldségtermesztők Uniója nemrégiben Nyitrára hívta össze a tagjait, hogy a szaktárca illetékeseivel a piacon jelenleg uralkodó kedveződen értékesítési helyzetre megpróbáljanak megoldást találni. Amint azt Takács Miklós, az unió elnöke bevezetőjében is hangoztatta, a szlovákiai zöldségtermelők nehéz helyzetbe kerültek az értékesítési árak zuhanásszerű csökkenése miatt, amelyek az előző évihez viszonyítva áüagosan mintegy 30 százalékkal alacsonyabbak. Egyelőre kénytelenek tehetetlenül szemlélni, hogy az áruházi láncok hogyan diktálják a feltételeket főleg az értékesítési árak meghatározásában, s gyakran arra kényszerítik a termelőket, hogy a termelési költségek szintje alatti áron adják el a termékeiket. Az utóbbi tíz év alatt még soha nem voltak ilyen alacsonyak az árak, a felvásárlók és a feldolgozók többnyire a rendkívül olcsó lengyel behozatal lehetőségével is magyarázzák az árak leépülését, amely ellen az unió keretén belül gyakorlatilag nem lehet védekezni. Emiatt nagy a veszélye annak, hogy ebben a kí- méleüen versenyben nagyon sok termelő rövid időn belül tönkremehet. A zöldségtermelők véleménye szerint ilyen árak mellett rövidesen bezárják a boltot, mert nem lesznek képesek állni az árversenyt. Az ágazat jelenlegi helyzetére komoly hatással van az is, hogy a hazai feldolgozóipar romokban hever, a zöldségfeldolgozó konzervgyárak és fagyasztók közül alig néhány működik, és sokuknál a fizetési fegyelemmel is komoly bajok vannak. A termelők számtalan példát soroltak fel arra, hogy a feldolgozók és termékforgalmazók hogyan reagálnak az egyes zöldségterméÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az olasz Lazio megye bírósága a hosszú esztendők óta húzódó tokaji névhasználati vita miatt az Európai Bírósághoz fordult, vitatják ugyanis, hogy kizárólag Magyarország és Szlovákia lenne jogosult a használatra - úja a Világ- gazdaság. Az EB a közelmúltban tárgyalta az ügyet, így leghamarabb 2005 első felében várható döntés. A probléma elsődleges forrása, hogy egy 1993-as magyar- uniós kétoldalú megállapodás tiltja az olaszoknak a „tocai” címke használatát, mintegy elismerve Magyar- ország kizárólagos jogát. Az olaszok a fend szabályozás érvénytelenítését szeretnék elérni. Az olasz fél szerint a tocai őshokekhez folyósított támogatásokra. Jó példa erre az ipari paradicsom, amelynél a beígért 1 koronás támogatás után azonnal levitték a felvásárlási árakat, s ezáltal nagy a veszélye annak is, hogy jövőre a termőterülete jelentősen csökkenhet. A szaktárca képviseletében Dobos László a mezőgazdasági és üzletpolitikai főosztály vezérigazgatója és Dr. Pohánková a minisztérium témában illetékes osztályvezetője a zöldségtermesztés specifikus helyzetére való tekintettel elsősorban a termelők nagyobb fokú szervezettségében látják a hazai zöldségágazat fenntartásának és versenyképességének esélyeit. Rögtön az elején leszögezték, a minisztérium nem avatkozhat be a piaci viszonyok mesterséges kialakításával az unión belül érvényesülő szabad áru- és árversenybe, gyakorlatilag csak a megfelelő környezet kialakításához adhat támogatást és tanácsokat. A tapasztalatok szerint a nagy áruházi láncok nemcsak a zöldségtermelőket, hanem a hús-, cukor- és lisztgyártókat is komoly nyomás alatt tartják, a hatékony érdekvédelem érdekében ezek a termelők azonban már komoly lépéseket tettek, nevezetesen saját érdekérvényesítő szervezetek létrehozásával megpróbálnak szembeszállni a nyomással. A zöldségtermesztők ezen a téren egyelőre még nos szőlőfajta a Friuli és a Veneto borvidéken, a megkülönböztetésben pedig a név eltérő írásmódja mellett a bor eltérő jellege is segítene. „A név kiejtése viszont azonos...” - hangzik a magyar ellenérv. Eközben politikai döntést látnak szükségesnek hazai szakértők szlovák-magyar tokaji vita esetében, szerintük ugyanis a szlovák fél új bortörvényében nem kívánja betartani a Brüsszel bevonásával nyáron kötött háromoldalú megállapodást. (w) nem voltak képesek hatékony érdekvédelmet kialakítani, a megalakított termelői-értékesítő szövetkezetek nagyságrendjük miatt nem tudnak hatékonyan szembeszállni a felvásárlási árak diktálóival. Elhangzott, az ágazati termelők szétszórtan, felaprózódva, gyakran egymás ellen, egymásnak keresztbe téve teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak a termékforgalmazókkal szemben, s ez úgy tűnik, egy ideig még így is marad. Sőt, a felvásárlók szempontjából ez a megosztottság csak könnyíti a helyzetüket. A jelenlegi viszonyok között ugyanis, amíg a zöldségtermesztő ágazatban nem jön létre egy nagyságrendileg nagyobb árualappal rendelkező komoly erővel fellépő szervezet, a hazai zöldségtermesztők csak perifériára szorítottan, a piaci erőviszonyok oldalszelén vitorlázhatnak. Úgy tűnik azonban, hogy közülük sokukban kimondatlanul is ott kísért a közös gazdálkodással szemben kialakult ellenállás. Ki kell azonban mondani, a termelői-értékesítő szövetkezeteket nem a „szeressük egymást gyerekek” elvén, hanem kifejezetten kemény üzleti alapokra helyezem érdekek mentén lehet és érdemes megalakítani, amelyek önálló vállalkozásként a létrehozóik érdekeinek érvényesítését végzik, a piaci ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Sokszor érezzük úgy, hogy a misztikus ködben zajló űrkutatások eredményeinek édeskevés mindennapi hasznuk van, s ritkán gondolunk arra, hogy az eredmények nagyon is gyakorlati felhasználása akár a mezőgazdaság területén is lehetséges. A közelmúltban több olyan, a mezőgazdaságban érdeklődésre számot tartó és gyakorlati jelentőséggel is bíró eljárás közreadására került sor, ilyen például a növények károsodását jelző műszer. Két NASA-kutató ötlete alapján egy olyan kézi hordozású, a multispektrális képalkotás elvén működő, könnyen kezelhető mérőműszert fejlesztettek ki, amely viszonyok ismeretében, azokra szakszerűen és összehangoltan reagálva, és könyörtelenül. Amíg ezek a TÉSZ-ek nem lesznek saját vállalatvezetései, önálló üzletpolitikával kiépített, komoly árualappal és szállítói kapacitással rendelkező megbízható és hatékony vállalatok, addig továbbra sem ülnek le velük egy asztalhoz a nagy üzletláncok képviselői, hiszen a kishalakat telefonon is el tudják intézni. S bármennyire erősnek gondolják magukat a jelenleg már működő TÉSZ-ek, bármennyi kamiont képesek naponta áruval megrakni, a piaci helyzetük jelenleg még nem elégséges ahhoz, hogy a verseny egyik legfontosabb tényezőjébe, az árakba is beleszóljanak. Ehhez természetesen komoly pénzek, befektetések is kellenek, az elhatározás azonban a legfontosabb. Természetesen a termelői-értékesítő szervezet nem csodaszer vagy gyógyír az ágazat összes gondjának és bajának kezelésére, csak egy olyan lehetőség, amelyet ha nem használnak ki teljes mértékben, az összes lehetőség igénybe vételével, akkor pár év múlva talán már csak arról vitatkozgat- hatnak majd a különböző fórumokon, hogy a magyar, lengyel, osztrák, német vagy a holland bérmunka kifizetődőbb-e számukra. (szilvássy) alkalmas a növények károsodásának korai felismerésére. A módszer a műholdas távérzékelésben hosszú ideje sikeresen működő elv alapján különböző hullámhosszakon vizsgálja a növények leveleinek sugárzását, és a kapott eredményekből a levelek klorofill-koncentrációjának változására következtet. A műszer a levelek közvetlen közelébe helyezve néhány másodperc alatt kiértékeli a mért adatokat. A növények leveleinek vizsgálatával kimutatható például a víz vagy a tápanyagok hiánya, valamilyen betegség, esetleg a rovarok támadása. A műszer külön előnye, hogy segítségével az elváltozásokat akár két héttel azelőtt is jelezni lehet, mielőtt a baj már szabad szemmel is láthatóvá válna, (ú) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egyelőre még viszonylag kevés szó esik arról, hogy a vidékfejlesztési támogatások igénybe vételéhez a termelőknek teljesíteni kell a „helyes gazdálkodási gyakorlat” feltételeit. A vidékfejlesztési támogatások pályázati rendszerében a megfelelő nyilatkozatok megtételével tulajdonképpen a legtöbb esetben eleget is tehetünk a kiírt pályázati feltételeknek. A nyilatkozatok aláírása azonban azt is jelenti, hogy ismerjük a támogatások elnyerésének és megtartásának minden előírását, és vállaljuk azok betartását. A „helyes (farmer)gazdál- kodási gyakorlat” olyan szabálya a mezőgazdasági termelésnek, amelyet termelőnek be kell tartania. Az uniós tagállamok erre a célra saját mérhető szabványokat állapítanak meg, amelyek elsősorban az általános környezetvédelmi szempontok követelményeit tartják szem előtt. Nálunk a „helyes (farmer) gazdálkodási gyakorlat” elveit a kedvezőtlen adottságú termesztési feltételek között gazdálkodók és az agroenviromentális támogatásokat igénybe vevő gazdálkodók számára határozták meg. A megszabott elveket be kell tartaniuk mindazoknak a termelőknek, akik a kedvezőtlen adottságú termesztési körzetekben kiegészítő támogatásokat igényeltek és merítenek, valamint azoknak az agrárvál- lakozóknak, akik a környezetvédelmi támogatásokat vesznek igénybe az említett termelési térségekben. A helyes gazdálkodási gyakorlat alapelveit az SZK Vidékfejlesztési Tervének C melléklete tartalmazza, amelyet a minisztérium honlapján találnak meg az érdeklők. Ebben részletesen ismertetik a helyes gazdálkodási gyakorlat szabályait a tápanyagellátás, a növény- és talajvédelem, valamint a takarmányozás területén. A tápanyagellátásban a szabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a talaj tápanyagutánpótlására csak olyan trágya alkalmazható, amelynek hatékonyságát, minőségét és egészségre való ártalmatlanságát vizsgálatokkal igazolták, s szerepel a tárca által rendszeresen kiadott nyilvántartott trágyák jegyzékében. A gazdálkodóknak a trágyákat a növények tápanyagigénye és a talaj folyamatosan fenntartható termőképességének megfelelően kell alkalmazniuk. Az idevonatkozó szabályok meghatározzák a műtrágyák tárolásának feltételeit, a műtrágyák legmagasabb adagjait, (az előírás szerint a nitrogéntartalmú trágyák éves adagja nem haladhatja meg a 170 kg tiszta nitrogénre átszámított mennyiséget hektáronként), az egyszeri legmagasabb adagot (60 kg N/ha), és a trágyázás módjait. Meghatározza, hogy mely területeken tilos a trágyázás (vizenyős területeken, 8 cm-nél mélyebben befagyott talajokon, 5 cm-nél magasabb hórétegre, 10 m-re a felszíni vízforrásoktól, 50 m-re a földalatti vízforrásoktól). A mezőgazdasági vállalkozóknak kötelező nyilvántartást vezetniük a vásárolt és a felhasznált trágyákról az általuk művelt területeken. Az alkalmazás mennyiségéről, fajtáiról és idejéről, valamint a így elért terméshozamokról szóló feljegyzéseket 10 évig meg kell őrizniük, és ellenőrzéskor fel kell mutatniuk. A helyes gazdálkodási gyakorlat alapján a gazdálkodónak trágyázási tervet kell készítenie, amelyben a megfelelő és hatékony trágyafelhasználást a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével kell a saját területére meghatározni. Ezen térképen grafikusan ábrázolni kell az egyes parcellák határait, az egyes istállók elhelyezkedését, meg kell határoznia azokat a területeket, amelyeken nem alkalmazható a trágyázás. A terv szöveges részében a gazdálkodóra vonatkozó adatokat kell feltüntetni. A növényvédelem területén a helyes gazdálkodási gyakorlat úgyszintén egyértelműen meghatározza, hogy csak azokat a készítményeket lehet alkalmazni, amelyeket az engedélyezett készítmények jegyzéke tartalmaz, az alkalmazáskor érvényesíteni kell az idevonatkozó előírásokat, szabályozza a vegyszerek alkalmazására jogosultak körét, a készítmények raktározási feltételeit és a felhasználásról szóló kötelező nyilvántartást, amelyet a következő év január végéig el kell küldeni az adott ellenőrző szervnek. A talajvédelemben a helyes gazdálkodási gyakorlat alapelvei meghatározzák a termőföldön való gazdálkodás feltételeit, ennek keretében a különböző szennyvíztisztításból származó üledékek használatát, amelyet az előállító és a felhasználó között megkötött szerződés alapján és a jóváhagyott erre vonatkozó tervezet szerint lehet végrehajtani. A takarmányok terén a helyes gazdálkodási gyakorlat előírja az egészségre ártalmatlan takarmányok alkalmazását, azok tulajdonságait, amelyeket a takarmányokról szóló törvény szabályoz. Forgalomba csak nyilvántartásba vett jóváhagyott takarmányok hozhatók. A helyes gazdálkodási gyakorlat elveinek betartását természetesen ellenőrzik is. Az egyes szakterületeken általában a KMEMI illetékesei az ellenőrzés kivitelezői, ők tesznek jelentést az észlelt hibákról és rendellenességekről. A melléklet tartalmazza azt az összefoglaló táblázatot is, amely részletesen ismerteti az egyes területeken végzett ellenőrzések mellett az illetékes ellenőrző szerveket és az esedékes szankciókat, büntetéseket is. (Forrás: www.mpsr.sk- sz) Megállapodás tiltja a „tocai“ címke használatát Olasz is lesz a tokaji? Az olaszok a fenti szabályozás érvénytelenítését szeretnék elérni. Űrtechnológia a mezőgazdaságban Előre jelzi a károsodást Az általános környezet- védelmi szempontokat tartják szem előtt. A gazdag kínálat ellenére alacsonyak az árak a zöldségpiacon (A szerző illusztrációs felvétele)
