Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-09 / 259. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 9. 16 Agrárkörkép Az Európai Unió Közös Mezőgazdasági Politikája Továbbképzés agrártermelők számára Gabonatermelők értékesítő szövetkezete - összefogja a térség kis és nagy gabonatermelőit Termeltetnek és értékesítenek Adamcsik László (balról) egyedüli fizetett alkalmazottja a cégvezetésnek (A szerző felvétele) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A szaktárca vezetése a hónap végén Kassán és Pozsonyban szakmai szemináriummal egybekötött tanfolyamot rendez az agrártermelők számára, amelyen az unió Közös Mezőgazdasági Politikájának alapelveivel és a belőle adódó hazai feltételekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők. November 22-én Kassán az állatorvosi továbbképző intézetben (Cesta pod hradovou 13/A), november 24-én pedig Pozsonyban az Állami Állategészségügyi Intézetben (Botanická 17) tartják meg az előadásokat, amelyek témája a piaci rendtartások szabályait elemzi és ismerteti a zöldség- és gyümölcstermesztők, a zöldség és gyümölcs feldolgozásában érdekelt vállalkozók, valamint a borpiac és a cukorpiac résztvevői számára. A termelőknek minden bizonnyal hasznos információkat közvetítő rendezvény ingyenes, a rajta résztvevő hallgatók a tanfolyam elvégzéséről igazolást kapnak. A korlátozott létszám miatt azonban az érdeklődők november 15-ig Lenka Benkovánál a kassai továbbképző intézet munkatársánál a 055/799 76 52-es telefonszámon, vagy az iwl@iwl.sk e- mail címen jelentkezhetnek, (sz) Nem titok, hogy az uniós piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás jegyében és az érdekérvényesítésben a magyarországi gazdák már korábban kialakították azokat a szervezeteket, amelyekkel meg tudják őrizni verseny- képességüket az unió keretében is. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Annak ellenére, hogy a piaci szorításokat ott is éppúgy érzik, a keményedő gazdasági verseny hatásait nekik is egyre nehezebb elviselniük, folyamatosan keresik a lehetőségeket, működési formákat a fennmaradáshoz. Jelen esetben a termelői-értékesítő szövetkezetek jelentenek számukra olyan értékesítési biztonságot, amelyet önálló gazdálkodóként semmiképpen nem tudnának kiharcolni maguknak. Magyarország meghatározó gabonatermesztő térségében, Békéscsabán hét éwel ezelőtt kilenc alapító tag 400 ezer forintos alaptőkével hozta létre Csabai Raktárszövetkezet néven azt a gabonatermelő és értékesítő szervezetet, amelynek jelenleg már 125 tagja van, s a megye 15 településéről tömöríti a gazdákat. A termelői-értékesítő szövetkezet tagjai több mint 3500 hektár területen gazdálkodnak, s a szervezetben egyaránt megtalálja a számítását az 1-2 hektáros kisgazda valamint az 1100 hektáron gazdálkodó nagyüzemi gazdaság. Adamcsik László, a Csabai Raktárszövetkezet ügyvezető igazgatója szerint a szövetkezetük gyakorlatilag az uniós követelmények szerinti TÉSZ-ként működik, meghatározott szervezeti struktúrában, pontosan meghatározott jogkörökkel és feltételekkel. Az uniós követelmények szerinti alapszabály szerint a szövetkezet tagja csak regisztrált termelő lehet. A raktárszö- vetkezetet a tagok közül választott igazgatótanács vezeti, Adamcsik László egyedüli fizetett alkalmazottja a cégvezetésnek, miközben jómaga szintén gazdálkodik. A termelők által létrehozott társaság alapvetően két funkciót lát el: egyrészt a tagokkal megtermelted a terményeket, a második fő tevékenységi köre pedig ezeknek a terményeknek a raktározása, tárolása és értékesítése. A legfontosabb feladatnak a termények értékesítését tartják, ez jelenti a tagok számára a tagságból eredő legfontosabb előnyt: a terményt nem kell közvetlenül a betakarítás után, gyakran a szántóföldről eladniuk, hanem a szövetkezet raktáraiba szállítva az megelőlegezi nekik az újratermeléshez szükséges forrásokat, a terményt pedig akkor értékesíti, amikor a legkedvezőbb árat kapja érte. A szövetkezet új tárolók építésével folyamatosan bővíti kapacitását, hiszen a tapasztalataik szerint egyértelműen az az előnyös, hogy ha a gabonapiacon minél nagyobb volumenű egységes árualappal jelenüt meg, ami kedvezőbb tárgyalási és érdekérvényesítési pozíciót biztosít az értékesítés során. A raktárkapacitás bővítésére azért is szükség van, mert a TÉSZ tagjainak a megkötött szerződések értelmében feltétlenül ide, a szövetkezet raktáraiba kell beszállítaniuk a leszerződött mennyiségű terményt. Ez legfőképp búza, árpa és kukorica, valamint szemes cirok, tavaszi zab és olajnövények. Tavaly óta a triticále termeltetésére is körnek már szerződést. A szövetkezet vetőmagot, műtrágyát és vegyszert biztosít a tagjainak. Eljutottak arra a szintre, hogy a termesztéshez szükséges belépőket nagyobb tételben együtt, s ennek következtében kedvezőbb beszerzési áron tudják megvásárolni, s így a tagok is jóval kedvezőbb áron jutnak hozzá, mintha kis tételekben saját maguk vásárolnák. A növényvédelemről és a termesztéstechnológiai eljárásokról rendszeresen előadásokat szerveznek tagjaiknak. A szövetkezet a szükséges és igényelt szolgáltatásokkal valamint információkkal is ellátja a tagjait, azonban a termelésért, annak eredményeiért minden gazdálkodó önállóan, saját maga vállalja a kockázatot és a felelősséget. A raktárszövetkezet gyakorlatilag azzal a céllal alakult, hogy a gazdák által kitermelt minőségi gabonát egységes árualapként tudják a piacra vinni, s a kínált áru volumenének megfelelő értékesítési pozícióban eladni. Ismeretes, hogy a TÉSZ-ek piaci pozícióját általában a felkínált áru nagyságrendje határozza meg alapvetően. Jóllehet, a termelő-értékesítő szervezetek nagyságrendjére vonatkozóan általában az a nézet uralkodik, hogy csak a nagy társaságoknak van esélyük a piaci versenyben, az alulról építkezés elve alapján szervezett csabai társaság arra is példa lehet, hogy jó szervezéssel egészen kis gazdálkodó egységek is hatékonyan érvényesíthetik érdekeiket. A raktárszövetkezet tagjai között ugyanis az 1-2 hektáron gazdálkodó nyugdíjasok mellett megtalálhatók a 30-60 hektáros termelők, akik többnyire szintén csak kiegészítő tevékenységként végzik a mezőgazdasági termelést, s általában másutt is dolgoznak. A tagok között természetesen 100 hektártól nagyobb területen gazdálkodók is vannak, akik már főfoglalkozásban végzik ezt a tevékenységet. Magyarországon az elmúlt időszakban több mint száz ilyen TÉSZ alakult, 1999-től komoly állami támogatás segítette az ilyen társaságok megalakulását, jelenleg azonban már csak a fele működik közülük. Most zajlik a TÉSZ-ek koncentrációjának folyamata, az a fejlődési szakaszt, amelyben a kisebb társaságok nagyobb társaságokká tömörülnek vagy beolvadnak, illetve felmorzsolódnak. A csabaiak ezt időben felismerték, s ennek eredményeként ma már a megye több mint tíz településéről fogják össze a gazdákat. Adamcsik László azt is hangsúlyozta, hogy a közös szövetkezet létrehozása nem cél, hanem eszköz a gazdák céljainak eléréséhez. Nem a folyósított támogatások miatt kell létrehozni a TÉSZ-t, hanem a hatékony érdekérvényesítés érdekében. Ha ehhez az állam támogatást is biztosít, azt természetesen maximális mértékben ki kell használni. De a legfontosabb, hogy maguk a gazdák felismerjék a benne rejlő lehetőséget, s maguk is akarják, hogy ezek a társaságok hatékonyan működjenek. (szilvássy) Közép-Európa legnagyobb nagybani virágpiacán, a Flora Hungárián a környező országok termelői és kereskedői is jelen vannak Belépés csak a piac vezetése által kiadott vállalkozói engedéllyel ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A Budapest vonzáskörzetébe tartozó Szigetszentmiklóson működik Közép-Európa legnagyobb virágpiaca, a Flora Hungária, amelynek csarnokaiban gyakorlatilag a magyar virágpiac teljes keresztmetszetével megismerkedhet a látogató. Elsősorban az évente megrendezésre kerülő Hortus Hungaricus (Magyar Kert) elnevezésű szakkiállítás keretében, amelyen idén tizenegy országból több mint háromszáz kiállító vonultatta fel a kertészeti ágazattal kapcsolatos termékkínálatát. A nemzetközi seregszemlén, ahol két szlovákiai cég is bemutatkozott, csaknem ötezer négyzetméter fedett kiállítási területen mutatták be a dísznövény-, a zöldség-, a gyógy- és fűszernövény-, szaporítóanyag-, a faiskolai, a virágkötészeti, a kert- és kertépítészeti ágazatok termék- és szolgáltatási kínálatát, a kertészeti tevékenységekhez kapcsolódó növényvédelmi, tápanyagpótlási, csomagolási kellékek valamint különböző termesztési feltételeket biztosító műszaki berendezések, kerti kisgépek és szállítóeszközök széles választékát. A kiállításon felvonultatott termékek és szolgáltatások választéka és színvonala is egyértelműen utalt arra, hogy a magyar kertészeti ágazat az elmúlt évtizedben komoly lépéseket tett a versenyképesség megőrzése érdekében, egyrészt a piaci követelmények szerinti termékkínálat bővítése, másrészt a termelői érdekérvényesítés piaci elveinek ösz- szehangolásában. A termelők ma már tudják, hogy a versenyképes üzemméret kialakítása, a termelésben és az értékesítésben a szervezett és összehangolt tevékenység, a szerződési fegyelem betartása ezen a területen is alapkövetelmény, aki erre nem képes, az kiszorul a versenyből. A verseny a piacon zajlik, ennek egyik jellegzetes példája a szigetszentmiklósi Flora Hungária nagybani virágpiac, amely a virágtermesztők és a -kereskedők számára teremt közös találkozási és meg- mérettetési pontot. A magyarországi virágpiacon a szigetszentmiklósi Flora Hungária mellett a budaörsi Floracoop, a Weseling Hungária, és a Virágpaletta azok a szervezetek, amelyek gyakorlatilag a Ovirágke- reskedelemben meghatározó szerepet játszanak. A Flora Hungáriát ma már nemcsak a magyar kertészek, hanem a környező országok termelői és kereskedői is ismerik. A Szlovákia virágtermesztők és -kereskedők szintén jelen vannak az utóbbi időben immár nemzetközivé vált piacon. Főleg most, miután mi is az unió tagjaivá váltunk, s ezáltal a nemzetközi virágkereskedelem vámkor- látai leépültek. Amint azt Treer Andrástól, a Flora Hungária kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, csaknem harmincra tehető azoknak a szlovákiai virágkereskedőknek a száma, akiknek az általuk kiadott kereskedői igazolvány alapján már van hivatalos belépési engedélyük a nagybani virágpiacra. Erre a piacra ugyanis csak virágkereskedelemmel kapcsolatos vállalkozói engedélyre kiadott igazolvánnyal lehet belépni, a lakossági vásárlókat ide nem engedik be. A bevezetőben említett Hortus Hungaricus szakkiállítás keretében volt alkalmunk megismerkedni a Flora Hungária Dísznövénykereskedelmi Kft. működésével is. Treer Andrástól megtudtuk, a társaságot 1993-ban 48 kertész alapította azzal a céllal, hogy a magyarországi virágkereskedelem színvonalát és az értékesítési lehetőségeket javítsa, egyúttal a koncentrált nagybani piac működésében rejlő anyagi és szellemi forrásokat jobban kihasználja. Szigetszentmiklóson saját erőből, fél év alatt felépítettek egy korszerű 10.000 m2-es virágcsarnokot, amely kapcsolódó létesítményeivel együtt a szakma centrumaként még ugyanabban az esztendőben megkezdte a tevékenységét. Azt, hogy az alapítók helyesen döntöttek, mikor megalakították a piacot, bizonyítja, hogy a taglétszám rövidesen 500 fölé emelkedett, s a rákövetkező évben már újabb 3.250 m2-el kellett növelni a virágcsarnok eladási területét. Ahogyan a nagybani kereskedelem erősödött, úgy követték egymást a fejlesztések. 2001-ben a működő csarnokhoz kapcsolódva logisztikai központ épült rakodózsilippel, és csaknem négyezer négyzetméteres raktérrel. A 17 hektáron kialakított létesítmény Közép-Kelet Európa legnagyobb nagybani virágcsarnoka, amelyben megközelítőleg harmados felosztásban vágott virágot, cserepes dísznövényt és virágüzleti kellékeket árusítanak. Az árusítóhelyek száma a csarnokban 600, a külső téren 150. Az árusítóhelyeket csak a kft. tulajdonosai és azok bérlői használhatják. A csarnok melletti szintén fedett árusítóhelyeken egy-, és kétnyári virágokat, évelő dísznövényeket, valamint kiskonté- neres faiskolai árut kínálnak. A termelők és a beszállítók reggel 7 órától folyamatosan hozhatják be a piacra az eladásra szánt árut. A nagykereskedelmi egységekben, illetve a logisztikai központban, a vidéki nagykereskedések által megrendelt tételek kikészítése történik. Kedden, szerdán, pénteken, szombaton Cash&Carry formában működik a piac. Hétfőn és csütörtökön (hagyományos nagypiaci napokon) a vásárlás mind a külföldi mind pedig a hazai nagykereskedők számára délelőtt 11 órától, a kiskereskedőknek pedig 14 órától kezdődik. A Flora Hungária nemcsak a dísznövénykereskedelem egyik központja, hanem szakmai fórum is, ahol a termelők és a kereskedők közvetlen kapcsolattartása révén, valamint a nemzetközi seregszemlék, kiállítások szervezésével a legfrisebb szakmai információk folyamatos áramlása is biztosított, (szil) (A szerző illusztrációs felvétele) A létesítmény Közép-Európa legnagyobb nagybani virágcsarnoka. (Illusztrációs felvétel)
