Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-09 / 259. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 9. RÖVIDEN Egy koronával csökken a gázolaj ára Pozsony. Mától 1 koronával olcsóbb a gázolaj, viszont a benzin ára nem változik. A Slovnaft üzemanyagtöltő állomásokon mától maximum 35,90 koronába kerül a gázolaj literje, így három hét után ismét a benzin árszintje alá kerül. A szlovák kőolaj-finomító társaság a világpiaci árak alakulásával, valamint a jelentős futőolajkészletek- kel indokolja az ármozgást. (TASR) Nem csökkennek az adók és a járulékok Pozsony. A pénzügyminisztérium szerint középtávon kivitelezhetetlen az adók és járulékok csökkentése Szlovákiában. A népesség elöregedése szinte kizárja a szociális elvonások nagyobb mértékű csökkentését hosszabb távon is - áll a tárca 2010-ig szóló konvergenciós programjában. A dokumentum ugyanakkor nem zárja ki a restrukturalizációt az adók és a járulékok között, miközben a lakosság terhelésének mértéke nem változik. (TASR) Ezer embert bocsát el a vasút Pozsony. A Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) az év végéig mintegy 1000 alkalmazottjától válik meg. A vasút 2005 januárjától csupán 4700 fő foglalkoztatásával számol a személyszállítás és 12 ezerrel a teherforgalom terén. A közlekedési vállalat szerkezetváltása ezzel nem ér véget, mivel a kormány jövőre szeretné magánkézbe adni a vasúti teherforgalmat, amelyből 15-20 milliárd korona bevételt vár. (TASR) Jövőre újabb uniós kampány Pozsony. A kormány kommunikációs kampányt tervez a 2005-ös évben - nyilatkozta Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. A kampány célja: közelebb hozni a polgároknak az európai valóságot, információpótlást biztosítani az uniós alapszerződésről, az európai jövőről. „Jelenleg arról tárgyalunk, hogy a 60 millió koronás költség felét az EU vállalja magára” - közölte a miniszterelnök-helyettes. Az akcióba bekapcsolódnak a média képviselői is, az egyetemisták és középiskolások különböző előadásokon vehetnek részt. (SITA) Biztosítási ügynöknek adta ki magát Komárom. Biztosítási alkalmazottnak adta ki magát az az ismeretlen férfi, aki megközelítőleg 145 ezer koronával rövidített meg egy helyi asszonyt. A sértett vasárnap engedte be lakásába a férfit, miután az a biztosító nevében kétezer koronát akart kifizetni. Arra kérte a nőt, váltsa fel a pénzt, s az nem vette észre, hogy a szélhámos később az egész összeget magához vette. A férfi ellen lopás vádjával indítottak eljárást. (TASR) Be kell vonni az országúti fenegyerekek jogosítványát Több közúti baleset, kevesebb halálos áldozat ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Az év elejétől október végéig Szlovákiában összesen 50 345 közúti baleset történt. A 2003-as évvel összehasonlítva ez 728 esettel több - tűnt ki az Országos Rendőr-főkapitányság jelentéséből. A balesetek során 487 ember vesztette életét, 46 személlyel kevesebb, mint tavaly. 1882 ember szenvedett súlyos, 7576 pedig könnyebb sérülést. Vladimír Gemela, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: a rendőrség több tervet dolgozott ki a közúti forgalom biztonságosabbá tétele érdekében. Véleménye szerint a karambolok többségét a fiatal sofőrök és luxuskocsik sofőrjei okozzák. „Meggyőződésem, hogy az országutak fenegyerekeitől egyszerűen el kell venni a jogosítványt, és elintézni, hogy többet ne ülhessenek volán mögé” - tette hozzá Gemela. A közúti forgalom szabályainak megszegéséért a rendőrség idén már több mint 96 millió korona bírságot szedett be. Az elmúlt évhez képest ez hárommillió koronával kevesebb. Összesen 123 167 büntetést és 116 590 helyszíni bírságot szabtak ki a rendfenntartók, 6577 kihágás vizsgálata még nincs lezárva. (TASR, SITA) Tüntetés a rózsahegyi papírgyár előtt. Az alkalmazottak többsége elrejtette arcát, nehogy felismerje őt a cégvezetés. Tegnap körülbelül 200-an tiltakoztak a folyamatos elbocsátások ellen. (Ján Krošlák felvétele) Az unió 25 tagországa közül nálunk látják a legsötétebben a jövőt Pesszimisták országa A Lakosság hány százaléka optimista: A régi tagok (EU 15) átlaga Az új tagállamok átlaga Dánia Finnország Málta Románia Csehország Magyarország Ausztria Frandaország Szlovákia A teljes mértékben optimisták aránya százalékban Pozsony. Szlovákia lakossága pesszimista, a polgárok alig 6 százaléka látja rózsaszínben a jövőt. E téren mi vagyunk az utolsók az EU- hoz csatlakozó országok közt; Csehországban például a lakosság 21, Magyarországon 16 százaléka várja helyzete javulását. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Alapítvány a Munka- és Életkörülmények Fejlesztéséért szervezet által 26 országban végzett felmérés azokra a kérdésekre kereste a választ, hogy a lakosság mennyire elégedett az egészség- ügyi és a szociális ellátással vagy az oktatás színvonalával. A közvélemény-kutatás során 26 ezer embert kérdeztek meg egyebek közt arról is, mennyire elégedett jelenlegi életével. A 10-es skálán (1- legrosszabb, 10-legjobb) Szlovákia 5,7 pontot kapott. A a megkérdezettek 6,35 százaléka válaszolt úgy, hogy teljes mértékben optimista, 35,42 százalék inkább derűlátó, 40,27 inkább pesszimista, 17,96 százalék pedig teljesen sötéten látja a jövőt. A fejlett nyugati államok közül Francia- ország lakossága a legborúlátóbb, mindjárt Szlovákia után következik alig több mint 8 százalékkal. A legoptimistábbak az északi országok: a dánoknak például közel 51 százaléka gondolja úgy, hogy jövőre még jobban fog élni. A sor végén szerepelünk például a nyaralás területén is; a lakosság 64 százaléka nem engedhet meg magának évente legalább egyhetes fizetett üdülést. A cseheknek mindössze 34, az osztrákoknak pedig alig 14 százaléka nem üdült egy hetet sem 2003-ban. Jobban félünk a munkanélküliségtől is, mint az átlag uniós polgár: a lakosság 19 százaléka tart attól, hogy az elkövetkező 6 hónapban elveszíti állását. A régi tagállamokban csak 8%. Vannak azonban olyan mutatók is, melyekben Szlovákia megelőzi a fejlett országokat. Ilyen például a saját tulajdonú lakás vagy családi ház. Míg a hazai lakosság 74 százaléka kölcsönnel nem terhelt, saját tulajdonú lakásban vagy házban él, addig a 15 régi uniós tagállamban mindössze a lakosság 38 százaléka mondhatja el magáról ugyanezt. Ez azonban nem tükrözi teljes mértékben a lakásviszonyokat, hiszen amíg egy átlagos szlovákiai állampolgárra 1,2 szoba esik, addig Ausztriában ez az arány 1,8, Németországon 1,9. A legjobban a belgák állnak, mindegyikük átlagosan 2,7 szobában élheti le életét. dpj) Legfeljebb 5 százalékkal magasabb bér, reálérték-növekedésről nem beszélhetünk Jövőre csupán inflációkövető fizetésemelés lesz a közszférában ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jövőre 5 százalékkal emelkedik a közszférában dolgozók bére, derül ki a szociális minisztérium által elkészített kollektív szerződés tervezetéből. A fizetések július elsejétől emelkednek majd a köztisztviselők, a megyei és helyi önkormányzatok, az egyetemek és az állami költségvetésből támogatott intézetek, szervezetek alkalmazottai számára. Az előrejelzések alapján jövőre 3,3 százalékos infláció várható, így bár papíron többet fognak keresni, reálbér-emelkedésre éves viszonylatban 2005-ben nem számíthatnak a közszférában dolgozók. A szerződésjavaslat 6 százalékos béremeléssel számol 2006- ban, 2007 júliusától pedig újra 5 százalékkal emelkedhet a közszférában dolgozók keresete. A tervezetet a minisztérium már egyeztette a szakszervezetekkel is, csak a kormány jóváhagyására vár. „Jelentős változásra már nem számítunk a véleményezési eljárás során” - mondta lapunknak Martin Danko, a minisztérium szóvivője. Részben elégedett a kiharcolt kompromisszummal a Városok és Falvak Társulása (ZMOS). „Szerettük volna elérni, hogy a kollektív szerződés tartalmazza a köztisztviselők béremelésére vonatkozó mechanizmust az önkormányzatok alkalmazottai esetében is” - árulta el az Új Szónak Jozef Turčány, a ZMOS alel- nöke. Várható, hogy egyes önkormányzatoknak ez a béremelés is gondot okoz majd, mivel a pénzügyi decentralizáció akár a költségvetési támogatás csökkenését is eredményezheti. A dokumentum szabályozza az éves szabadság hosszát is: az alacsonyabb rangú, vállalati szinten kötött szerződés egy héttel hosz- szabb szabadságot tartalmazhat, mint ahogyan azt a munkatörvénykönyv megszabja. A15 évnél rövidebb ideje dolgozók esetében ez 5 hét, az ennél hosszabb ideje dolgozóknál 6 hét szabadságot jelent. A törvényesnél egyhavi fizetéssel magasabb lelépőt kapnak az alkalmazottak abban az esetben, ha megszűnik a munkahelyük, vagy a munkaadójuk csődbe megy. így az 5 évnél rövidebb ideje munkaviszonyban lévőknek 3 havi, a többieknek 4 havi lelépő jár. (lpj) Új ügyész felügyeli a volt titkosszolgálati igazgató elleni büntetőeljárást Ellenőrzik Ivan Lexa aktáit ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hamarosan lezárul a nyomozás Róbert Remiáš meggyilkolásának ügyében - állítja a belügyminisztérium. Akárcsak a többi Lexa-akta, a Remiás-ügy is a Speciális Ügyészség hatáskörébe tartozik. Viszont az akták nemrég kerültek át az illetékes speciális ügyészhez - a nyomozás emiatt húzódik. Jana Tökölyová, a főügyészség szóvivője lapunknak elmondta: az üggyel eredetig megbízott ügyésznő még augusztus végén elrendelte a tanúk többségének ismételt kihallgatását, s a speciális ügyész jelenleg ennek a rendeletnek a szükségességét vizsgálja. „Az elmúlt időszakban a Speciális Ügyészség létrehozásának következtében már több ügyészt is lecseréltek” - tette hozzá Tökölyová. A rendőrség szerint Ivan Lexa 1996-ban rendelte meg Robert Remiáš meggyilkolását. Az időközben már meggyilkolt alvilági főnök, Miroslav Sýkora állítólag kétmillió koronát kapott a „munka elvégeztetéséért”. A gyilkossággal feltehetően lehetetlenné akarták tenni ifjabb Michal Kováč külföldre hurcolási ügyének felderítését - Remiáš ugyanis koronatanúként szerepelt abban. Mivel a titkosszolgálat fegyvereinek eltűnése kapcsán az egykori SIS- igazgatót legutóbb felmentették, a főügyészség úgy döntött: az öszszes Lexa-aktát átellenőrzi. A volt titkosszolgálati főnököt a III. Pozsonyi Kerületi Bíróság mentette fel a vád alól, miután Dávid Lintner, az ügyet felügyelő ügyész kijelentette: Lexának nem javasol büntetést. így helyette három egykori alkalmazottját ítélték el. Dobroslav Trnka főügyész nem sokkal az ítélet után egy szlovák hetilapnak elmondta: Lintnert csak irigyelheti azért, amit tett. „Sem a kerületi, sem a főügyészség nem befolyásolta - hasonló esetekben ezt nem engedné meg magának senki. Egyedül azt kifogásolhatom munkájával kapcsolatban, hogy nem vonta vissza a vádemelést” - tette hozzá a főügyész. (dem) Téríti a biztosító Az oltásért nem kell fizetni Pozsony. Nem kell fizetni azért, ha valaki beoltatja magát - akkor sem, ha az oltóanyagot nem ingyen kapja. Az Általános Egészségbiztosító bejelentette: minden elvégzett oltásért 50 koronát fizet az orvosoknak; hasonló lépést tervez a többi egészségbiztosító is. A Magánorvosok Társulása arra kéri tagjait, ne számlázzanak az oltóanyag beszúrásáért. „Az egészségügyi miniszter levélben kérte a biztosítókat, a célalapjukból fizessék az oltás elvégzését” - tájékoztatta lapunkat Mário Miklósi, a minisztérium szóvivője. Az orvosok 50 és 200 korona közötti összeget kértek a páciensektől, miközben a szérumot is maguknak kell megvásárolniuk. Az oltás ingyenes a 65 év felettieknek, illetve azoknak a krónikus betegeknek, akik szív- és érrendszeri, légúti, metabolikus és immunrendszeri betegségekben, valamint veseelégtelenségben szenvednek. Ők a szérumért minimális összeget, a tárca tájékoztatása szerint 17,90 koronát fizetnek. Az oltás elvégzéséért az orvosok tőlük sem kérhetnek pénzt, mivel ez a megelőző kezelések közé tartozik. Támogatott árú lesz az oltóanyag a gyermekek esetében is: november 15-től 95,40 korona helyett csak 14,30-ba fog kerülni. Szlovákiában ötféle szérum kapható, létezik a legkisebbek - 6 hónapostól 3 évesig - számára alkalmas készítmény is. (Ipj) Pedagógusbérek: Mélyen az EU-átlag alatt Pozsony. Az állam mintegy 20- 30%-kal fordít kevesebbet az oktatásügy támogatására az európai uniós átlagnál. A hazai pedagógusaink átlagbére nem csupán az uniós átlagtól marad el, a környező államok tanári fizetéseinél is alacsonyabb, állítják a kerületi tanügyi hivatalok vezetői. Felhívták a figyelmet, a pedagógusnak béréből nemcsak megélhetését, de szakmai továbbképzésének költségeit is fedeznie kellene. Ha eleget kíván tenni a társadalom vele szemben támasztott követelményeinek, fizetése egy részét szakkönyvek és -folyóiratok megvételére kell fordítania. A kerületi tanügyi hivatalok nehezményezik, hogy számos iskola- fenntartó önkormányzat az oktatásügyre szánt pénzek kifizetését akadályozta azzal, hogy valótlan adatokat közölt a hatáskörébe tartozó oktatási intézményekről, (t) Lexa jobbkeze volt Svéchota elhunyt Pozsony. Súlyos betegség után tegnap meghalt Jaroslav Svéchota, a Szlovák Titkosszolgálat (SIS) egykori igazgatója, Ivan Lexa helyettese. Svéchota október 7-én került kórházba, ahol gerincműtétre várt. Az elmúlt években több súlyos infarktuson esett át. 1994 és 1998 között volt az SIS igazgatóhelyettese. Több Lexa ellen folytatott bírósági ügyben tanúként idézték be, ellene is több eljárás folyt. „Az eljárást nem lehet folytatni az időközben elhalálozott gyanúsítottal szemben, ezért a Svéchotával kapcsolatos összes eljárást beszüntetik” - tájékoztatta lapunkat Jana Pôbišová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa, (dem, s)
