Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-09 / 259. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 9. Fókuszban: a berlini fal leomlása 3 Beszélgetés Manfred Stolpe német szövetségi miniszterrel az 1989-es és a mai Németországról A berlini faltól a felzárkózásig (Képarchívum) A BERLINI FAL Kelet és Nyugat egykori választóvonala A vasfüggöny megszűnése előtt aktív szerepet játszott az NDK-ban. Az evangélikus egyháznál tevékenykedett ügyvezetőként, keletnémetek százai jutottak át közbenjárásával a vasfüggöny túloldalára. Szerény, nyugodt, közvetlen ember. 68 évesen ma a Schröder- kormány egyetlen keletnémet származású szövetségi minisztere. Szaktárcája a közlekedés- és építésügy, valamint a szövetségi kormány különmegbízott- jaként ő felel a keletnémet tartományok felzárkózásáért. Manfred Stolpéval a fordulatról és Kelet-Né- metország felzárkózásáról beszélgettünk. VARAGYA SZILVIA Miniszter úr, hogyan emlékszik vissza 1989-re? 15 évvel ezelőtt valóban nagy fordulat következett be az ország életében: az NDK állampolgárai kiharcolták maguknak a szabadságot - az utazás, véleménynyilvánítás, gyülekezés és Németország újraegyesülésének szabadságát. Sokan vetkőzték le egyszerre addigi félelmeiket. Nem tűrték tovább a blokádokat, a tétlenséget, az elkorcsosult emberi kapcsolatokat és a fentről jövő hazugságokat. Karol Wojtyla 197ß-.as krakkói bíboros pápává választása is korábban már egyfajta keresztény felbá- torodást jelzett, s a magyarországi események is nagy nyomást gyakoroltak az NDK-ra. Végül is, ott már a hetvenes években beindult egy folyamatos nyitás. 1989 májusában pedig Magyarország megkezdte az osztrák határon levő kerítés lebontását, és júniusban megtörtént a vasfüggöny jelképes megnyitása is. Közép-európai ösz- szefogással tehát nemcsak kormányok buktak meg, hanem egy diktatúra is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Gorbacsov révén Moszkva az 1953-as berlini, 1956- os budapesti, 1968-as prágai eseményekkel ellentétben 1989-ben egyetlen harckocsit sem küldött a forrongások leverésére. Pontosan tizenöt évvel ezelőtt omlott le a berlini fal. Hogyan fogadta annak idején a lebontás hírét? Maga a tény nem lepett meg, már korábban tudtam, hogy ez meg fog történni. Annak idején vezető jogászként tevékenykedtem az evangélikus egyháznál, mely a rendszertől régen követelte a szabad utazás jogát. Erich Honecker NDK-főnök bukását követően 1989. október 19-én utódjától, Egon Krenztől a püspökök meg is kapták az ígéretet, hogy év végéig minden keletnémet állampolgárnak lehetővé teszik az útlevélkiváltást és az utazást. Günter Schabowski, a Politikai Iroda munkatársa ezt egy sajtótájékoztatón tette közzé - tévedésből. Röviddel ezután megtudtuk, hogy kelet-berliniek ezrei hatoltak át a nyugati városrészbe, útlevél nélkül. Az utolsó pillanatig attól tartottam, hogy a történteknek nem lesz békés kimenetele. De nem így történt. A határőrség szerencsére nem avatkozott be. Alapjában véve ebben a pillanatban jött létre a német egység. Milyennek képzelte annak idején Kelet-Németország sorsának további alakulását? Akkoriban az NDK demokratizálódását vártam, egyáltalán nem számítottam ilyen gyors kimenetelű újraegyesülésre. Nem hittem, hogy a Szovjetunió kiengedné az NDK-t a fennhatósága alól. Hisz éppen a stabilitás fenntartása érdekében nagy jelentőségük volt az országban állomásozó szovjet csapatoknak. Abból indultam ki, hogy az országot a Szovjetunióhoz kötő gazdasági és katonai kötelezettségek továbbra is megmaradtak. Elképzeléseimnek megfelelt a nagyobb fokú politikai szabadság és az utazás lehetővé tétele. 1990-ben aztán hihetetlen rövid idő alatt megtörtént a két ország újraegyesülése... Az újraegyesülés folyamata az elkövetkező hónapok kérdése volt. A világháború győztes államai az NDK-ban lejátszódó események spontaneitása miatt nyomás alatt álltak. Abban a helyzetben bármelyik pillanatban kirobbanhatott volna egy polgárháború. Ezért is volt olyan fontos a németországi feszült helyzet lecsillapítása. Tizennégy év telt el a két Németország újraegyesülése óta. Hogyan értékeli a keleti tartományok fejlettségét és a még mindig fennálló eltéréseket a két országrész között felzárkózásért felelős kormánymegbízottként? Túlzott volt a kelet felzárkózási tempójának első becslése, mely szerint 3-4 éven belül elérheti a nyugati szintet. A szövetségi tartoManfred Stolpe mányok reális politikusai is legalább harmincéves időszakot tartottak ésszerűnek. Most vagyunk ennek a felénél. Az első időszakra pozitívan tekinthetünk vissza. Minden téren sikereket értünk el, az egyetlen kivétel a munkanélküliség. De például keleten csúcsminőségű infrastruktúrát építettünk ki. Ez pedig minden nagyberuházás alapfeltétele. A program második időszakában a keleti tartományok gazdasági erejét kell megerősítenünk, különösen figyelnünk kell a külföldi befektetők idecsalo- gatására. Mindenekelőtt viszont két komoly problémával kell meg- küzdenünk: a fordulat után az NDK márkáját 1:1 arányban váltották nyugat-német valutára. Ezáltal keleten a kereskedelmi kapcsolatok hirtelen anélkül szakadtak meg, hogy nyugaton tudtak volna piacot szerezni. A többi KGST-országgal ellentétben az NDK gazdasága egyik pillanatról a másikra a nagy teljesítményű nyugati piachoz integrálódott, és így tönkrement. Ezzel párhuzamosan a keleti országrész rövid időn belül nagy modernizáláson ment keresztül, ez pedig jelentős munkahely-leépítéssel járt. Ezekben a tartományokban az eddigi munkahelyek száma a korábbi egyhetedére vagy egyhatodára csökkent. A keleti országrésznek a szövetségi kormány részéről folyósított eddigi támogatásokról eltérő becslések léteznek. A minisztérium 200 milliárd euróról beszél. Ön szerint még mennyi pénzre van szükség, hogy az országrész talpra álljon, és a nyugatival megegyező szintű gazdasági teljesítőképességet mutasson fel? A második Szolidaritási Egyezmény, amely a 2005-2019-es időszakra vonatkozik, 156 milliárd eurós támogatással számol. Ebből 101 milliárdot a tartományoknak további infrastruktúra-fejlesztésre osztunk le, 55 milliárdot pedig a kelet-német befektetések anyagi megsegítésére fordítunk. Bízom benne, hogy 2019 szilveszter estéjén már senki sem fog foglalkozni a Kelet- és Nyugat-Német- ország közötti gazdasági különbséggel, mert ez addigra eltűnik. Amit viszont egy következő kihívásnak tartok, az a keleti tartományokon belül, illetve hasonlóképpen a nyugati országrészen belül már ma is tapasztalható különbségeket illeti. Összehasonlíthatatlanul nagyobb már ma is például Bajorország teljesítőképessége és alacsonyabb a munka- nélkülisége a szintén nyugati Ruhr-vidékhez képest. Elmondhatom hát, hogy a kelet-nyugat különbség már ma is kevésbé markáns. A második szolidaritási program végére pedig reményeim szerint teljesen eltűnik. Éppen tizenöt éve bontották le a berlini falat. A határtalan dühvei, bosszúsággal, ugyanakkor kitörő boldogsággal és fel- szabadulással szétszedett falból mára csak az egykori helyét mutató emléksáv maradt meg, valamint néhány emléktárgyként kapható faldarab. A második világháború után a győztes szövetségesek felosztották egymás között a vesztes Németországot és fővárosát, Berlint. Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britan- nia fennhatósága alá tartozó területek összekapcsolásával jött létre a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), a szovjetek irányította országrészben megalakult a Német Demokratikus Köztársaság (NDK). A szovjet terror előli menekvés és szabadabb élet reményében kelet-németek tömegei vándoroltak ki Nyugat-Berlin- be, ahonnan már „egyenes út” vezetett az NSZK-ba. A több- százezres migráció miatt rendelte el az NDK kormánya 1961. augusztus 13-án a válaszfal megépítését Kelet- és Nyugat-Berlin között. A 155 kilométer hosszú fal részletekbe menően átgondolt tervek alapján készült el. A keleti oldalon az államhatalom szinte háborús védelmi rendszert épített ki mellette, hogy ezzel is megakadályozza a lakossági szökéseket és az ellentábor kémeinek tevékenységét. A vázat alkotó betonlapok tetejére betonhengereket és szögesdrótot erősítettek. A fal mellett húzódó megvilágított „halálzónába” lépőket az őrök felszólítás nélkül lelőhették. Ennek szomszédságában az esetleges járműves áttörési kísérleteket megakadályozó sáv terült el, mely előtt járőrök teljesítettek szolgálatot. A nagyobb biztonság érdekében a járőrzóna előtt egy újabb fal állt. Az átszökésekkel azonban továbbra is ezrek próbálkoztak: anyák, akik bevásárlótáskájukban csempészték át gyerekeiket, családok, akik több száz méteres föld alatti alagutat vájva értek a nyugati városrészbe, egyének/akiket átépített autókban juttattak a túloldalra. Körülbelül ötezerre tehető a sikeres kockáztatók száma, 3200 főt letartóztattak, a falnál 120 embert lőttek le, a határon 160- at öltek meg. A berlini falat 1989. november 9-én kezdték bontani. Néhány napja egy részét a Check Point Charlie egykori amerikai ellenőrzőpontnál újraépítették. Mementóként, hogy emlékeztessen a jogtiprás és a szét- daraboltság nyomorúságos időszakára, (vsz) Bontják a falat Berlinben 1989 novemberében (Reuters-felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT IDŐ; 6-10 FOK A Nap kel 06.52-kor - nyugszik 16.19-kor A Hold kel 02.38-kor - nyugszik 15.02-kor A Duna vízállása - Pozsony: 275, apad; Medve: 150, apad; Komárom: 140, apad; Párkány: 70, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Hűvös, boron- gós időre és sűrű felhősödésre számíthatunk ma, sok helyütt várható számottevő csapadék. Délután kelet felől csökken a felhőzet. A nappali hőmérséklet csúcsértéke 6-10 fok között valószínű. Délkeleti és déli szél fúj. Az éjszaka nagyon hűvös lesz: 4 és 0 fokig süllyed a hőmérséklet. Holnap változékony időre és szórványos esőzésekre van kilátás; 6 és 10 fokra kell számítanunk, de az ország déli területein néhány fokkal melegebb is lehet. Erős negatív hatásokkal kell számolnunk ma: csökken a szellemi és fizikai teherbírásunk, hamarabb elfáradunk és ingerlékenyek lehetünk. A szív- és érrendszeri, valamint a reumatikus és mozgás- szervi panaszokkal küszködőket gyötörheti leginkább az időjárás. Gyakran jelentkezhet hátgerinc- bántalmak miatti fejfájás, erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. A légúti bántalmak tünetei és emésztési zavarok is jelentkeznek.
