Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-06 / 257. szám, szombat

ÚJ SZŐ 2004. NOVEMBER 6. Családi kör 13 Otthon ülve utazás Isztambul magyar vonatkozásai Hagia Eirene, a város egyik legrégibb bizánci temploma (Képek: Archívum) KONTRASZTOK Gyomorrontás PIERZCHALA JÓZSEF Három község önkormányzatának határozata: „A lakosok az esztendő minden évszakában kötelesek rendben tartani családi házuk környékét!” Fehér holló minden intézkedés végrehajtásánál akad, Márta asszony és családja e különcök közé tartozik.- Vannak arra emberek, akik eltakarítják a havat, kaszálják az árkot, söprik az utat. Gépek meg fejlett technika segíti a munkáju­kat - bizonygatja Márta asszony. Az őszi nagytakarítást tetézi a levélhullás. Az öregotthonhoz ve­zető út szélén őrködő diófasor megunt levélruhájának takarítása csakúgy, mint a temető gesztenyefáinak lombhullatása, gondot okoz. A felelősök naponta figyelmeztetve kérik a lakosságot, aki teheti, segítsen! A falu közepén két méter magas beton hirdetőoszlopon rikí­tó színűre festett plakát szövege kéri a polgártársak bekapcsolódását. Márta asszony rá se hederít, jobban ügyel arra, hogy kifényesí­tett ékszereiben hetente'jelentkezzen a munkahivatalban. A településcsinosítás után újabb felhívás: „Falunapot tartunk, a következő műsorral...” - tartalmazta a plakát.- Az önkormányzat költségén készül a gulyás. A barátságos lab­darúgó mérkőzés, az esti szórakoztató műsor megtekintése térítés- mentes - szól az invitálás a hangosbemondóban. A templomtéren illatos fenyőgerendából ácsolták a provizórikus színpadot. Mazsorettek nyitották az ünneplők menetét, őket a járási központ bányász fúvószenekara követte. Az ünnepi misén tartott pré­dikációra megtelt a templom. A hívők egy része tárt ajtón keresztül hangszóróból hallgatta a tisztelendő ige hirdetését. Az árusok sátrai közelében üzemelő körhinta mellett tíz katlanban készült az ebéd. És egy figyelmesség: „Köszönet a falu szépítéséért! Jó étvágyat! Az önkormányzat.” Márta asszony a sor elején várta a gulyásosz­tást. Behabzsolta a meleg ételt, hogy duplázhasson. A gyerek kan­nában vitte a vacsorának szánt csípős ételt. Az első félidőben a ré­gió válogatottja ellen simán vezettek a hazai labdarúgók. Márta asszony hasfájásra panaszkodott. A készültségen szolgálatot tartó orvos hőemelkedést mért, gyomorrontást diagnosztizált. Tablettát adott. A kegyetlen fejfájás, láz fokozódott. Tombolt a közönség, visszatapsolták a Budapestről érkezett éne­kes sztárt, amikor Mártát fia és férje újra a készültségre kísérte. Homloka gyöngyözött a verítéktől, teste remegett.- A doktor úr betegnél van a körzetben. Várjanak! - közölte a nővér.- Nővérke, a jóisten áldja meg, segítsen! - kérte elcsukló hangon Márta asszony. A LELKI EGÉSZSÉG LIGÁJA Előadások és filmvetítések Még mielőtt Isztambult el­hagynánk, hogy környéké­nek nevezetességeit is meg­tekintsük, nem mulaszthat­juk el meglátogatni azokat a nevezetes műemlékeket, amelyek szorosan össze­függnek a magyar nemzet történelmével. KOHÁN ISTVÁN Elhatározásunkat megerősíti többek között az a tény is, hogy ezek közül az egyik legje­lentősebb a történelmi nevezetes­ségű Galata negyedben található az Aranyszarv-öböl közelében, amely negyed egyébként is bővel­kedik műemlékekben. Ilyen min­denekelőtt a Galata védőfal, a Ha­gia Eirene, a város egyik legrégibb bizánci temploma, valamint a ne­gyed védelmi rendszerének fő erőssége, a nyolcszintű Galata to­rony, amely a tengertől 424 méter távolságban emelkedik, többszöri átépítést megért, s egyszerűségé­re jellemző, hogy földszinti ré­szén az építmény belső átmérője mindössze 8,95 méter, míg ugyanitt a fal vastagsága 3,75, magassága pedig 47 méter. Tor­nyából, ahová 143 kényelmes kő lépcsőfok vezet - bár az utóbbi időben korszerű felvonóval, ven­déglővel és kaszinóval is ellátták, úgyszólván az egész belvárost át­tekinthetjük. E felejthetetlen él­mény után a toronyból leérve, majd pedig kissé balra fordulva a Szent Benedek-templom és a hoz­zá épült kolostor főbejáratához jutunk, ahová nekünk, magyarok­nak úgyszólván erkölcsi köteles­ségünk elzarándokolni. A temp­lom jobb mellékoltára előtti krip­ta adott ugyanis csaknem két év­századon keresztül nyugvóhelyet - egészen hazahozatalukig, 1906- ig - a magyar szabadságharc nagy alakjának, II. Rákóczi Ferenc feje­delemnek, édesanyjának, a későbbi - Thököly Imréné Zrínyi Ilonának, valamint kislányának, Thököly Zsuzsának. Rajtuk kívül itt nyugodott még Bercsényi Mik- lósné, Csáky Krisztina, végül a fe­jedelem idősebb fia, Rákóczi Jó­zsef is. A templomban alkalmunk adódott megtekinteni a nagysá­gos fejedelem domborműves em­léktábláját, valamint Bercsényi Miklósné sírkövét is. Ugyancsak ellátogattunk az Aranyszarv-öböl és a Márvány­tenger közötti történelmi város­részbe, ahol első utunk a reánk, magyarokra nézve is szomorú emlékű várszerű erődítménybe, a Héttoronyba (Jedikuléba) veze­tett. Gyászos emlékű hely ez ne­künk, mivel itt raboskodott a tö­rök hódoltság idején számos ma­gyar, többek között itt végezte be életét Török Bálint, akit a nagy Szulejman hurcolt ide Budáról, valamint a felkelés leverése után Béldi Pál és még sok-sok kitűnő magyar vitéz. A vártornyok ma­gaslataira lépcsőkön jutottunk fel, ahonnan megkapó kilátás nyílik a Márvány-tengerre, a tengerparti tornyos mecsetekre, valamint a városfalak hatalmas bástyás épít­ményeire. A belső udvarban vi­szont rémülettel és iszonyattal szemléltük a két kis négyszögletes tornyot, amelyekben a foglyokat kivégezték, levágott fejüket pedig a Vérkútba dobták. Hamarosan a Galata hídhoz érünk, ahonnan rövid hajózás után eljutunk Yalovára, majd pe­dig annak híres termálfürdőihez, melyeket már az ókorban neveze­tessé tettek kén- és vastartalmú, radioaktív hatású meleg forrásai. A hely mérsékelt, kellemes klímá­ja, természeti szépsége, kies völ­gyében rejtőző gyógyhatású for­rásai valóban megszépítették rö­vid ott-tartózkodásunkat. Amint arról értesültünk, sokan nyerték már itt vissza egészségüket, felnőttek és gyerekek, szegények és gazdagok egyaránt. A fürdés után új erőt gyűjtve to­vább utaztunk, hogy újabb élmé­nyekkel gazdagítsuk törökországi látogatásunkat, a legjellegzete­sebb török város, Bursa földjén. Az elragadó, mintegy 300 000 la­kosú város a 2327 méter magas Ulu Dag - az egykori mitológiai Myasiasi Olympos - lábánál fek­szik. Tipikusan török házai, gyö­nyörű mecsetjei, mauzóleumai, dús növényzetből, ciprusok száza­inak lombjai közül emelkednek ki. Természeti környezete, vala­mint műemlékeinek sokasága mellett igen híres régi háziipara is. A selyemszövő művesség és a szőnyegszövés különös színfoltot kölcsönöz ennek a városnak. Ezen túlmenően Bursáról igen szép ki­rándulásokat tettünk a környék nevezetes helyeire, mindene­kelőtt az Ulu Dag hegyre, vala­mint az antik erfilékeiről és a XVI-XVII. századbeli fajanszmű- vességéről nevezetes Izmik váro­sába is. TÁJÉKOZTATÓ A polgári társulás szervezésében ismét sor kerül az egyre közkedvel­tebb lakossági vitaestekre, amelye­ken neves pszichológusok és elme- szakértők a lelki egészségről, a lelki megbetegedések hátteréről, a keze­lés lehetőségeiről számolnak be az érdeklődőknek. A Lelki Egészség Ligája ligetfalui székházában (Ševčenkova 21, a REMA 1000 üz­let mögött) november 11-én 18 órakor Rózsaszín szemüvegen ke­resztül címmel a mániáról, a dep­resszió ellenpólusáról tartanak előadást a szakértők, Vladimír No- votný pszichiáter professzor és Ivan André doktor. Egy héttel később, november 18-án a skizofréniát be­mutató Űr angyalai izlandi filmet vetítik, azt követően Éva Janíková és Alojz Rakús pszichiáterek tájé­koztatnak a betegségről. Jana Vrá- nová pszichiáter és Zlatka Bartíko- vá pszichológus november 25-ei előadása: Ebből a sokkból soha nem térek észhez. A szakértők a lel­ki traumák okait, az orvoslás le­hetőségeit elemzik, (erf) A Galata híd ÖTLET-TÁR Őszi képek TIPPEK Ősszel minden még természe­tesebben természetközeli. Kör­nyezetünk ajándékai, kisebb-na- gyobb termések, szárított gyü­mölcsök, préselt virágok és leve­lek hangulatos kompozíciókká ál­líthatók össze, faforgácsból és bőrdarabkákból erdőt-mezőt, vadtermés illatot idéző, mutatós képeket varázsolhatunk a lakás­ba, olyasvalamit, ami szemnek-lé- leknek egyaránt kedves látvány a rideg télben. Sünis-csigás Hozzávalók: hullámpapír, cso­magoló- vagy színes papír, ra­gasztópisztoly, ragasztó, tökmag, napraforgómag, fekete bors, csip­kebogyó, cseresznyepaprika, fale­vél, csigaház, datolyamag, spárga stb., fa képkeret. Munkamenet: ha képkeretbe készül a művünk, adott a méret, ha nincs keretünk, tetszés szerinti nagyságúra és alakúra vágjuk a (pl. egy doboz szétnyírásával nyert) kartont, majd beborítjuk színes papírral (vagy egy darab textillel), melyet ragasztóval rögzítünk. Ez lesz az alap, a háttér. A kép alsó ré­szére néhány falevelet ragasztunk. Hullámpapírból kinyírjuk a süni formát (majdnem könnycsepp ala­kú), majd felragasztjuk úgy, mint­ha a süni az avaron mászna. A sze­me, szája készülhet borsból, az or­ra egy szem tökmag. A hátára ra­gasztópisztollyal felragasztjuk a tüskéket, vagyis a tök- és naprafor­gómagot, a színhatás kedvéért vál­togatva a kettőt. Előbb közvetlenül a papírsüni fölé rakunk egy sort, majd egy fél centivel lejjebb, már a sünire magára ragasztunk, kb. négy sor (a legalsó már csak fél sor) elég is. Az így elkészült süni tüskéi közé rakománynak csipkebogyó vagy cseresznyepaprika stb. kerül­het. A csigás kép is hasonlóan készül, ott a natúr képkeretet vízfestékkel színezhetjük ősziesebbre. A csiga­ház mellé a csiga testét két, hosszá­ban összeragasztott datolyamagból vagy (mint a mellékelt képen) többször lazán összecsomózott spárgából készíthetjük, a szem itt is lehet bors. Diós-fonalas Hozzávalók: fél dióhéj, mara­dék pamut, textil, bors, gombok, gyöngyök stb., ragasztópisztoly, házilag, papírból készített képke­ret. Munkamenet: a fél dióhéjakat ragasztópisztollyal rögzítjük az alapra, amely lehet előre gyártott vékony falemez vagy általunk ké­szített, textillel bevont keménypap­ír. Szemet borsból ragasztunk, a száj és az orr a megfelelő színű pa­mutból készül. A babák haját be­fonhatjuk (szabadon hagyhatjuk stb.), felragasztása után ollóval for­mázhatjuk. Borzas frizurát ka­punk, ha fejtett fonalból dolgo­zunk. A copfokba masnit köthe­tünk, de nyakkendőt és ruhácskát is készíthetünk pamutból. Szépen mutat, ha a díszítéshez színes gom­bokat, gyöngyöket (is) használunk. A mellékelt fotón látható képkeret a képhez illő maradék textilből és keménypapírból készült: az anya­got ragasztópisztollyal rögzítettük a papírra. (Kép és szöveg: B. Mánya Ágnes)

Next

/
Thumbnails
Contents