Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-01 / 227. szám, péntek

10 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 1. Időszerű teendők októberben Hogyan szedjük a diót? Hogyan előzzük meg a krumplitermesztésben gyakran előforduló, súlyos minőségromlást okozó elváltozásokat A burgonya élettani betegségei ANDRÁSSY LÁSZLÓ Téves az a nézet, hogy a diófát alaposan meg kell verni ahhoz, hogy a következő évben jól terem­jen. Az igazság éppen ennek a for­dítottja, óvatosan kell az ágakat verdesni, hogy a dióval együtt ne verjük le a jövő évi termőrügyeket is. A sérülések elősegítik a kóroko­zók és kártevők fertőzését is. A le­hullott diót szedjük fel és pucoljuk meg zöld héjától. Ha a héj nehezen válik le, akkor rakjuk őket halom­ba, kissé öntözzük meg, majd te­gyük fóliazsákba. Két-három napi füllesztés után a héjat könnyen le­választhatjuk a dióról. Padláson vagy más száraz helyen tároljuk, nehogy megdohosodjon. Az alma- és körtefák törzséről szedjük le a hernyófogó öveket és azokat égessük el. A fák alól szed­jük fel és semmisítsük meg, vagy felhasználásukig tartsuk külön a hullott almát, körtét, birset. A rak­tározás idején veszélyeztető kóro­kozók károsításának megelőzésére fontos teendő a leszedett termés át­válogatása, gondos előkészítése a tárolásra. A tárolóhely lehetőleg hűvös, levegős, széltől, napsütéstől védett legyen. Azonnali felhasználásra szed­hető a másodterményű vöröská­poszta, a karalábé és a karfiol. Éj­szakai fagyveszély esetén a karfiol rózsáira törjünk rá néhány levelet, így akár a mínusz 2-3 fokot is elvi­LAPAJÁNLÓ Az agrárvállalkozók lapjának októberi száma az időszerű tenni­valók taglalása mellett bemutatja a hazai termesztésben elterjedt és szabadföldi kísérletekben sze­replő legújabb sárgarépa-, papri­ka-, paradicsom- és uborkafajtá­kat, ismerteti a zöldség és a gyü­mölcs téli tárolásának feltételeit, elemzi a szüret optimális kezdési időpontját, a szőlő feldolgozásá­nak egyes elemeit, a bogyózástól és az enzimes kezeléstől kezdve az erjedésen át a must tisztításáig. A burgonyatermést veszélyeztető kórokozók közül a vírusokra és az ellenük való védekezésre hívja fel a figyelmet, egyúttal a szúnyogok idei inváziójára reagálva ismerteti seli. Vonjuk meg a frissítő öntözést a téli tárolásra szánt karalábétól és karfioltól, mert eltarthatóságukat a nagy víztartalom rontaná. Szedjük le a karós bab hüvelyeit. A zsengéb­bek zöldbabként fogyaszthatok, az éretteket szellős helyen szárítsuk. A felszabadult ágyásokban kezd­jük meg az őszi talajmunkát. Vethetünk megfelelő fajtájú pet­rezselymet tavaszi szedésre. A hal­ványító zellert tövestől szedjük fel és pincében, veremben szorosan egymás mellé nyirkos homokba rakjuk le. Még egyszer sor kerülhet a fűnyí­rásra, de később - hacsak túl sok csapadék és igen enyhe időjárás nem lesz - már ne nyírjuk a gyepet. Dísznövényeinket érdemes fóliata­karással óvni, mert elég egy fagyos éjszaka, és szirmaik, bimbóik meg­feketednek. A virágágyásból kisze­dett elszáradt növények, növényré­szek közül a fertőzötteket minél előbb égessük el. Legtöbb díszcser­jénk legkedvezőbb ültetési ideje az október. A kívánt növényanyag megvásárlása előtt jelöljük ki a tele­pítések helyét és készítsük azt elő. Az ültetőgödröt ássuk ki, sövényte­lepítéskor hosszanti árkot készít­sünk. A megüresedett virágágyak helyét, a fák, cserjék alját porha- nyítsuk, hogy az őszi csapadékot minél jobban befogadhassa. Az ásással egyszerre a szerves anyagot és a műtrágyát is a talajba forgat­hatjuk. a védekezés lehetőségeit. A szán­tóföldi növénytermesztésben az őszi kalászosok vegyszeres gyo­mirtásában használatos készítmé­nyek jellemzőiről és alkalmazá­sukról tájékoztat. A virágter­mesztők az orchideákról szóló so­rozat első részében megismerked­hetnek a több mint 25 ezer fajt számláló nemzetség jellegzetes képviselőivel. Ugyanebben a ro­vatban a cukornád szobanövény­ként való szaporítását és telepíté­sét, valamint a virághagymák ül­tetésének és a muskátli telelteté- sének feltételeit is ismerteti a lap. Az állattartási rovatban a nyúltá- pokról, a Dragoon galambról, a Hisex tojóhibridről, továbbá a há­zi sajtkészítéssel ismerkedhetnek meg az olvasók, (sz) A burgonya élettelen, nem fertőző betegségeit a ter­mesztő helyhez kötött kör­nyezeti tényezők befolyá­solják. Ha a környezeti té­nyezők a burgonya opti­mális élettényezőitől lé­nyegesen eltérnek, akkor azok élettelen nem fertőző kórokozókká válnak. CSERES ZOLTÁN Az utóbbi két év a sokéves átlag­nál melegebb, aszályosabb időjá­rásával felkeltette a termesztők és a fogyasztók figyelmét a burgo­nyagumó elváltozásaira, élettani betegségeire. A számos rendellen­esség közül e cikkben azokat is­mertetem, amelyek a hazai ter­mesztési viszonyok között gyak­ran előfordulnak, esetenként je­lentős minőségi károkat okoznak. A másodlagos növekedés kiváltó okai a kiegyenlítetlen ví­zellátás és a magas talajhőmérsék­let. A gumónövekedés időszaká­ban az időszakos vízhiány és a nagy talajhőmérséklet miatt leáll, majd az öntözés vagy az eső hatá­sára újra megindul, így az anyagu­món több kisebb gumó képződik. Az ilyen gumó rosszul tárolható, nagyobb a hámozási vesztesége, a tárolás alatt gyakran rothad és ve­tésre sem ajánlott. Védekezésként a hatékony lombvédelem és a fo­lyamatos vízellátás jön számítás­ba, de ajánlatos kerülni kell a má­sodlagos növekedésre hajlamos fajták termesztését. Az üvegesedés részben a másodlagos növeke­déssel jár együtt. A jelenség azért fordul elő, mert aszályos időszak­ban a lombozat erőteljes lélegzése ÖSSZEFOGLALÓ A burgonyatermesztés legna­gyobb és sok figyelmet igénylő munkája a betakarítás és a tárolás. A betakarításhoz és tároláshoz - a gondos és hozzáértő munkán kívül - korszerű gépekre és megfelelő tá­roló helyekre van szükség. A bur­gonya eltarthatósága az érés ál­lapotától és a sérülések mértékétől is függ, ezért nagyon fontos a beta­karítási idő helyes megválasztása és a gumók sérülés- és veszteség- mentes felszedése; a betakarítógé­pek helyes üzemeltetése. A téli tárolásra szánt burgonyát csak érett állapotban szedjük fel. A burgonya akkor tekinthető érett­nek, ha levélzete és szára elszárad és ha a megdörzsölt gumóról a héj nem válik le. Vannak olyan fajták is, amelyeknek csak a levelei szá­radnak el, a szár zöld marad, de könnyen kihúzható a talajból, mert a gumók leválnak. A burgonya be­takarítási ideje a fajták tenyészide­jűtől és bizonyos mértékig az ülte­tési időtől függ. A nálunk termesz­tett burgonyafajták augusztus eleje és október közepe között érnek be. A burgonya betakarítása A burgonyát lehetőleg száraz időben szedjük, mert a sáros gumó nehezen szállítható és a betárolás előtt előtárolásra van szükség. A burgonya betakarítása végezhető kézzel, burgonyaszedőgépekkel és Illusztrációs felvétel több asszimilátot fogyaszt el, mint amennyit termelni képes. Emiatt megindul a gumókban a korábban betárolt keményítő lebomlása. En­nek a helyére a sejtekbe víz kerül, ez okozza az üvegességet. Egyes, főként a hosszúkás fajták, hajla­mosabbak e betegségre. Védekezni ellene a fent említett módon lehet. Az üregesedés főként a nagyméretű gumóknál észlelhető. Külsőleg semmijei sem utal a gumó belsejében képződő csillag vagy lencse alakú üregre. Kiváltó oka a gumónövekedés hir­telen megindulása a száraz idősza­kot követően, amikor a növény rö­vid idő alatt nagy mennyiségű vi­zet és tápanyagot vesz fel. Az étke­zési burgonyafajtáknál rontja a használati értéket, ám a chips faj­-kombájnokkal. A kapával végzett kézi szedést csak a háztáji és csalá­di gazdaságokban alkalmazzák. A gépi betakarítás előfeltétele a gyommentes tábla, a sekély ültetés és a burgonya szártalanítása. A gé­pi betakarításnál több a sérült gu­mó, mint a kézi betakarításnál. A szártalanítás végezhető égetéssel, vegyszeres permetezéssel és szár­zúzóval; a legjobb eredmény rend­szerint a két utóbbi kombinációjá­val érhető el. A vegyszeres lombta- lanítás szárzúzás nélkül is eredmé­nyes a kis lombozatai fajtáknál. Csak sérülésmentes gumót A tárolás célja a tárolás ideje (4-7 hónap) alatt a burgonya minőségének megóvása és a mennyiségi veszteségek (csírázás, rothadás, stb.) csökkentése. Előfel­tétele, hogy egészséges, sérülés- mentes gumók kerüljenek tárolás­ra. A sérült burgonya még paráso- dás után is nehezen tárolható. To­vábbi problémákat okoz a tárolási idő végén a csírázás megindulása, amely jelentősen csökkenti a betá­rolt burgonya értékét, felhasznál­hatóságát. A csírázást gátló vegy­szerek magas áruk miatt nem elter­jedtek el, a nyugat-európai szabvá­nyok is használatukat kizárólag a chips gyártásra használt burgonya esetében engedélyezik. A tárolásnak két szakasza lehet­séges: a válogatatlan termés előtá- rolása és a válogatott és előosztá­táknál sem kívánatos jelenség. Vé­dekezni ellene kiegyenlített víz- és tápanyagellátással lehet. Ajánlatos kerülni a nagymértékű nitrogéne- zést valamint a betegségre hajla­mos fajták termesztését. A gumórepedést ugyanaz okozza, mint az üvege- sedést. Főként a tápanyaggal jól el­látott talajokon gyakori, amikor szárazság után az érés előtt levő növény átmenet nélkül sok nedves­séghez jut. A gumó hirtelen növe­kedik, minek következtében a héj­ban apró repedések keletkeznek. A vasfoltosság gyakorisága az évjárattól, talajtí­pustól és az agrotechnikától függően változik. A felvágott gumó­ban az edénynyalábon szabálytalan lyozott termés betárolása. A családi gazdaságokban általában előtáro­lásra kerül a burgonya, de a téü tá­rolás előtt még egyszer átválogat­ják a gumókat. A nagyüzemi táro­láskor nincs mindig előtárolás; ha érett, jól bepárásodott száraz és ke­vés földdel szennyezett a burgo­nya, előtárolás nélkül is betárolha­tó. Ilyenkor a betárolás előtt válo­gatni és előosztályozni kell a bur­gonyát. Ha a nagyüzemi tároláskor előtárolásra kerül a burgonya, csak a földet és a szármaradványokat kell leválasztani, a válogatás és az osztályozás a betárolás előtt törté­nik. Az előtárolásra a szellőztetéses tárolók is alkalmasak, ahol a táro­lás első két szakasza - szárítás, pa- rásítás - megfelel az előtárolásnak. Előtárolásra főleg a vetőburgonya betárolása előtt van szükség. Tárolási módok Az alkalmazott tárolási módok két csoportra oszthatók: a hagyo­mányos - kisüzemekben alkalma­zott - és a nagyüzemi tárolásra al­kalmas tárolási módokra. A hagyo­mányos tárolás szerint: pincékben, vermekben és prizmákban tárolják a burgonyát. A tárházi tárolás a leg­korszerűbb, jól gépesíthető tárolási mód, amely speciális, burgonya tá­rolás céljára (át) épített tárolóhá­zakban történik. A tárolókat úgy kell kialakítani, hogy a tárolással kapcsolatos követelmények mellett a be- és kitárolás gépesíthető le­rozsdabarna foltokat kép-ződnek, melyek főzéskor megkeményed­nek. A foltok jelentősen rontják a burgonya étkezési és feldolgozási értékét. Avasfoltosság főként a ked­veződen talaj- és időjárási tényezők következtében fellépő vízellátási és légzési zavarok miatt, valamint a hosszantartó szárazság, magas vagy ingadozó talajhőmérséklet mellett a savanyú talajon fordul elő. Egyes nálunk termesztett burgo­nyafajták hajlamosabbak a vasfol­tosságra. Védekezésként a kiegyen­lített tápanyag- és vízellátás, a haté­kony lombvédelem, a savanyú kém­hatású talajok meszezése, a kalci­um tartalmú lombtrágyák alkalma­zása, és az időben elvégzett betaka­rítás ajánlható. A szürkefoltosság nálunk is gyakori minőségi kárt okozó gúmóelváltozás, amely alap­vetően a fajták szárazanyag-tartal­mától és a gépesítés műszaki szín­vonalától függ. A gumó felvágása­kor észleljük. Szürkefoltosságnak a héj alatt keletkező, a húsba is beha­toló szürke, kékesszürke vagy feke­te elmosódott szélű foltosodást ne­vezzük. Az elváltozást a betakarí­tás, osztályozás, be- és kitárolás so­rán ért ütődés, nyomódás, zúzódás stb. idézi elő. Ezért az említett gépi műveleteket kíméletesebben kell végezni, a gumók esési magassága például ne haladja meg az 50 cm-t, a gépi feldolgozást csak 10 fok fö­lötti hőmérsékletben végezzünk. A tárolás alatti súlyveszteség mérsék­lése 3-4 C fokon és 80-85% relatív páratartalom mellett történjen. Az utóbbi különösen fontos a chipsre termelt burgonyáknál. A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚK- SUP-OOR) komáromi részlegé­nek a munkatársa gyen. A sikeres tárolás feltételei: a megfelelő tárolótér; a burgonya­halom ne legyen magasabb 4 ln­nél; a szellőztető légcsatornák megfelelően méretezettek és föld­be süllyesztettek legyenek; betáro­lás előtt a burgonya előosztályozott legyen; a tárolás ideje alatt a halom és a szellőztető levegő hőmérsékle­te állandóan ellenőrizve legyen. A tárolás három időszakra oszt­ható. Első a szárítás időszaka, né­hány nap, esetleg 1 hét. Második a bepárásodás, a sérülésük begyó- gyulásának időszaka; ehhez kb. 10-14 nap, magas páratartalom, oxigén és 12-18 fok hőmérséklet szükséges. Harmadik a fokozatos lehűtés (kb. 20-40 napig tart) és a végleges tárolás időszaka, amikor a burgonya hőmérsékletét szükséges ventillációval alacsony (3-5 fok C) hőmérsékleten tartjuk. (A tárolási hőmérséklet a burgonya hasznosí­tásától is függ, pl. étkezési burgo­nyánál 4-6 fok, vetőburgonyánál 2—4 fok.) A szellőztetett nagypriz- más tárolás olyan szabadban kiala­kított, nagyméretű (kb. 5 m széles, 2 m magas és 20-25 m hosszú) prizma, amely alatt hosszanti szellőztető berendezést építettek ki. A prizmát több rétegben szalmá­val, szalmabálával és fóliával takar­ják. A tárolás időszakai, a szellőzte­téssel és a tárolási hőmérséklettel kapcsolatos irányelvek mindenben azonosak a szellőztetett halmos tá­rolásnál leírtakkal, (ú) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 40,064 Lenqyel zloty 9,134 Anqolfont 58,432 Maqvar forint (100) 16,235 Cseh korona 1,267 Svéd korona 4,423 Dán korona 5,384 Szlovén tollár (100) 16,693 Japánien(100) 29,335 Sváici frank 25,802 Kanadai dollár 25,575 USA-dollár 32,509 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,08-41,08 31,48-33,14 1,24-1,30 15,57-16,87 OTP Bank 39,04-41,08 31,40-33,14 1,24-1,30 15,62-16,82 Postabank 39,01-41,09 31,43-33,11 1,24-1,30 15,57-16,85 Szí. Takarékpénztár 39,04-41,04 31,42-33,06 1,23-1,30 15,49-16,94 Tatra banka 39,01-41,09 31,43-33,11 1,24-1,30 15,57-16,85 UniBanka 39,04-41,08 31,46-33,11 1,23-1,30 15,56-15,57 Általános Hitelbank 39,03-41,11 31,44-33,12 1,23-1,31 15,34-17,13 Az első adat a valuta vételére, a második adat a vqjjita eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Megjelent a Jó Gazda októberi száma A téli tárolás és a szüret A téli fogyasztásra szánt burgonya betakarításának és sikeres tárolásának feltételei, követelményei Kizárólag egészséges gumó kerüljön a tárolóba

Next

/
Thumbnails
Contents