Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-29 / 251. szám, péntek

Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 29. 8 A Böngésző nyertesei A Vasárnap 43. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Príboj Mária. E héten az 500-500 koronát Szőcs Ivetta kisráskai, Földes Viktória padányi és Antal Jana dunaszerdahelyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hamlet 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Korcs szerelmek (mex.) 17.15, 20 MLADOST: János evangéliuma (kan.) 15.45, 19 MÚZEUM: Elveszett jelentés (am.-jap.) 19.30 TATRA: Már megint bérgyilkos a szomszédom (am.) 18, 20 AUPARK - PALACE: Garfield (am.) 15.20 A Bourne-csapda (am.) 17.10, 21.40 Egy makulátlan elme örök ragyogása (am.) 19.20 Az ördögűző - A kezdet (am.) 15.10, 17.50, 19.10, 21.10, 21.50 Már megint bérgyilkos a szomszé­dom (am.) 14.10, 16.20, 18.30, 20.50 Terminál (am.) 15.30, 18.10, 20.40 Cápamese (am.) 14, 15, 15.30, 16, 17, 17.30, 18, 19, 19.30 Az apokalipszis angyalai - Bíbor folyók 2. (fr.-ang.- ol.) 21.10 Collateral - A halál záloga (am.) 14.40,16.30, 17.20, 18.50, 20, 21.20 Intermission (ír) 21.30 Post Coitum (cseh) 20.20 Eljegyzés a kastélyban - Neveletlen hercegnő 2. (am.) 14.20,16.40 Afalu (am.) 14.20,16.30 Anakonda 2.: A véres or­chidea (am.) 18.40, 21 János evangéliuma (kan.) 19.40 Stepfordi feleségek (am.) 15.40, 17.40 KASSA TATRA: Post Coitum (cseh) 17,19 CAPITOL: Már megint bér­gyilkos a szomszédom (am.) 16; 18; 20 ÚSMEV: János evangé­liuma (kan.) 16,19.15 IMPULZ: Titkok (fr.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁK1A GALÁNTA - VMK: A sötétség krónikája (am.) 19 DUNASZERDAHELY-LUX: Minden végzet nehéz (am.) 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Intermission (ír) 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Dogville - A menedék (dán-svéd) 20 PÁRKÁNY - DANU­BIUS: Én, a robot (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: A Bourne-csapda (am.) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Anakonda 2.: A vé­res orchidea (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Apja lánya (am.) 14.30,18.30 Az apokalipszis angyalai - Bíbor folyók 2. (fr.-ang.-ol.) 13.45, 18.15, 20.30 A Bourne- csapda (am.) 15.45 Cápamese (am.) 14,16, 18, 20 Collateral - A halál záloga (am.) 13,15.15,17.30,19.45 Eljegyzés a kastély­ban - Neveletlen hercegnő 2. (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 A falu (am.) 18, 20.15 A Halál a Ragadozó ellen (am.-kan.-cseh- ném.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Már megint bérgyilkos a szom­szédom (am.) 14, 16.15, 18.15, 20.15 Nők transzban (am.) 20.30 Stepfordi feleségek (am.) 16.30 A Temetetlen halott - Nagy Imre naplója (magy.-szlov.-len.) 15,17.30, 20 Kibédi Varga Áron, a nyugati magyar irodalom jeles személyisége a Magyar Intézet Irodalmi társalgójában Bizonyos fokig minden retorika Hushegyi Gábor, Kibédi Varga Áron, Grendel Lajos (Fotó: MKK1) Kibédi Varga Áront élvezet hallgatni. Persze könnyű neki, hiszen a retorika az egyik fő kutatási területe, tehetnénk mindjárt hozzá. Akik hétfőn ellátogattak a Magyar Intézet Irodalmi társalgójába, amely a gaz­dag programot kínáló A magyar kultúra napjai Po­zsonyban című rendez­vénysorozat része volt, meggyőződhettek arról, hogy Kibédi Varga Áron korántsem csupán a retori­kában jeleskedik. MISLAY EDIT Annak a nyugati magyar iroda­lomnak a képviselője ő, amely az est egyik házigazdája, Grendel La­jos Kossuth-díjas író szerint még mindig egy kicsit terra incognita számunkra, mert a rendszerváltá­sig nem sok lehetőségünk volt hal­lani róla. A fordulat óta persze ki­csit változott a helyzet, és Kibédi Varga Áron neve ma már bizonyára sok hazai olvasónak ismerősen cseng, hiszen a Kalligram Kiadónál négy kötete jelent meg, legutóbb az Oldás című verseskötete. A jeles irodalomár azért is örült a Magyar Intézet meghívásának, mert mint mondta, így végre ellátogathatott a városba, ahol a kiadója van. „Kibédi Varga Áron a nyugati magyar irodalom egyik legkiemel­kedőbb egyénisége. Nagyon sok műfajú író, irodalomtörténész, esszéíró, költő” - jellemezte Gren­del Lajos az est vendégét, aki 1930- ban született Budapesten, és 1948- tól Hollandiában él. Mind holland, mind francia nyelvterületen a ko­moly irodalomtudósok közé tarto­zik. S hogy minek köszönheti karri­erjét? Saját bevallása szerint egye­bek mellett háromnyelvűségének (magyar, holland, francia), amely­hez negyedik nyelvként hozzáve­hetjük a németet is, mivel Hollan­diába érkezése előtt két évig Né­metországban élt. A költői pályán Cs. Szabó László indította el. A Hol­landiában francia irodalmat tanu­ló, fiatal Kibédi Varga Áron ugyanis verseit magyarul írta, és elküldte őket Cs. Szabónak, hogy mondjon bírálatot róluk, érdemes-e egyálta­lán folytatnia. A londoni emigráci­óban élő, akkoriban a BBC szer­kesztőjeként dolgozó Cs. Szabó László biztatta a fiatalembert, és verseit rögtön továbbította is a Münchenben megjelenő Látóha­tárnak, amelynek hasábjain az ezt követő időszakban rengeteget pub­likált. Tanulmányokat, verseket egyaránt. Oldás című kötetének verseiből az est közönségének is felolvasott jó néhányat. A felolva­sást megelőzően elárulta, hogy azok a költők állnak hozzá legköze­lebb, akik aránylag keveset írnak, és nagyon meggondolják, mit írnak le, mint például Pilinszky. Manap­ság Kibédi Varga Áron szerint a közéleti költészet ideje lejárt, és „a- költő most az, aki a szavakkal fel­villant valamit, amin az emberek elgondolkoznak, és hirtelen a való­ságot valahogy másképp tapasztal­ják”. Csakhogy, tette hozzá, a sza­vakban az a borzasztó, hogy soha­sem írják le pontosan a valóságot. És mint kiderült, az irodalomtör­ténet-írás sem lehet igazán objek­tív. Kibédi Varga Áron esszéit olvas­va Grendel Lajos arra a következte­tésre jutott, hogy annyiféle iroda­lomtörténet lehetséges, ahányféle olvasója van az irodalomnak. Lé­tezhet-e egyáltalán afféle objektív irodalomtörténet, amilyet például a marxisták elképzeltek? Kibédi Varga bevallotta, irodalomtörté­net-íróként neki is szembe kellett néznie ezzel a problémával, de minden szubjektivitás ellenére vannak olyan írók, akik egyszerűen egy-egy irodalomból kihagyhatat­lanok, mint például a francia iroda­lomból Balzac vagy Proust. Ugyan­akkor ő például annak idején, ami­kor a feleségével francia irodalom- történetet írt, belevette Jan Potocki lengyel grófot is, egy csodálatos francia regény szerzőjét. Szerinte ugyanis aki franciául ír, az beletar­tozik a francia irodalomba, ugyanúgy, ahogy ő maga is része a magyar irodalomnak, és beletar­tozhatna mondjuk egy Grönlandon élő, magyarul író személy is, akkor is, ha soha nem járt volna Magyar- országon. Grendel- nagyon érde­kesnek tartja Kibédi Varga Áronnak az egyik esszéjében felvetett gon­dolatát, mely szerint az lenne iga­zán jó irodalomtörténet, amelyet kétféle szempontból írnának meg. Mondjuk a 18. század irodalmát úgy, ahogyan azt most, 2004-ben látjuk, és úgy, ahogyan a kortársak látták. így amellett, hogy ez a kétfé­le nézőpont alternatívát adna az ol­vasónak, arra is következtetni le­hetne belőle, hogy az elmúlt évszá­zadok alatt miért merültek feledés­be olyan írók, költők, akiket a ma­guk korában a legjobbak között tar­tottak számon. (Mert azt mégsem gondolhatjuk, mondta Kibédi Var­ga, hogy a kortársak annyira hü­lyék voltak, hogy nem tudták, ki az igazán nagy költő vagy író.) Szóba került a Mikes Kelemen Kör is, amelyet éppen ötven évvel ezelőtt azért alapítottak Hollandiá­ban élő magyar fiatalok (köztük Ki­bédi Varga), hogy'megbeszélhes­sék azokat a kérdéseket, amelyeket a hollandokkal nem tudtak volna. Mára a Mikes Kör komoly intéz­ménnyé vált, amely minden évben többnapos találkozót rendez a ma­gyar értelmiségiek számára a leg­különbözőbb témakörökben. Hushegyi Gábor esztéta fő kuta­tási területéről, a retorikáról fag­gatta Kibédi Varga Áront, és felhív­ta a figyelmet arra, hogy bár sokak szerint a retorika távol áll a társ­művészetektől, Kibédi Varga Áron tanulmányaiból arról értesülhet az olvasó, hogy mindez a vizuális művészetekre is alkalmazható. Égy időben az a kérdés foglalkoztatta az irodalomtudóst, van-e az élet­nek olyan területe, amely nem erre épít, vagy legalábbis nem tudato­san. Ezzel a kérdéssel foglalkozik A retorika általánosságai és határai című tanulmányában is, amely re­ményei szerint a jövőben magyarul is megjelenik a Kalligramnál. Kuta­tása eredményeit az esten tömören így foglalta össze: „Az az érzésem, hogy minden retorika. Bizonyos fo­kig minden hatáskeltés.” 2004. november 2., kedd 19.00 ó KASSA, Művészetek Háza (Moyzes u. 66 - Filharmónia épülete) 2004. november 25., csütörtök 19.00 ó KOMÁROM, VMK 2004. november 26., péntek 19.00 ó GALÁNTA, VMK ING medzinárodná financná skupina hl'adá SPROSTREDKOVATELOV PRE STAR0BNÉ DÖCH0DK0VÉ SP0RENIE Ak ste: ■ komunikatívny, ■ flexibilny, ■ máte úplné stredoskoiské vzdelanie máte jedinecnú prílezitosí: ■ pracovaí pre renomovanú zahranicnú spolocnosf ■ získaf skúsenosti v oblasti financníctva ■ zazif vynikajúce bezplatné skolenia ■ ovplyvnif svoj príjem Kontaktujte nás na: ING Zivotná poistovria, a. s., Feriencíkova 5, 811 06 Bratislava Tel.: 02/ 5292 0773-9, fax: 02/ 5292 0780 Na vrsku 1, 811 01 Bratislava Tel.: 02/ 5443 3376, fax: 02/ 5443 3336 Kosická 56, 821 08 Bratislava Tel.: 02/ 5070 2300, fax: 02/ 5070 2305 website: www.ing.sk A Pátria rádió kétnapos kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 7 órakor kezdődik a Hétről hétre. A tarta­lomból: Az uniós alkotmány ró­mai aláírása kapcsán hallhatnak beszélgetést a nemzetközi doku­mentumról Berényi József kül­ügyi államtitkárral. A parlament több fontos törvényt fogadott el a héten, egyebek közt az ún. gyógy­szertörvényt. Több külföldi példá­hoz hasonlóan decembertől ná­lunk is elhelyeznek Pozsony, Zsol­na és Eperjes egy-egy kórházában egy-egy inkubátort, amely azon újszülöttek megmentésére szol­gál, akiket anyjuk nem kíván fel­nevelni. 11.30-kor a Délidő ven­dége Tóth László költő, irodalmár. 13 órakor kezdődik a Téka, mely­ben egyebek közt beszámolunk Szalatnai Rezső emléktáblájának felavatási ünnepségéről a pozso­nyi magyar gimnáziumban és alapiskolában. 15 órakor jelentke­zik egyházi magazinunk, az Élő reménység. A ne paráználkodj pa­rancsolat alapján beszélgetünk Géresi Róbert abaújszinai refor­mátus lelkipásztorral és Zsidó Já­nos féli esperesplébánossal. Vasárnap: 9.05-kor a Világos­ságban az imádkozásról elmélke­dik Tóth László ekecsi lelkiatya, és szó lesz mindenszentek napjáról. 9.40-kor beszélgetés hangzik el Kocsis Zoltán zongoraművésszel és dirigenssel, aki zenekarával, a Magyar Nemzeti Filharmoniku­sokkal szerepelt a közelmúltban Pozsonyban. 10.10-kor indul a Gyerekzsúr, melyben bemutatjuk az Új Szó Kópé című rovatát. 11 órától továbbra is a fiataloké az éter. Műsorunkban bemutatkozik az Alapi Gyula Csemadok-alap- szervezet, és szólunk Magyaror­szág legnagyobb tehetségkutató versenyének második szériájáról. 13 órakor a Térerőben szó lesz egyebek közt a szlovákiai nevesí- tetlen földek problémájáról és az ezzel kapcsolatos jogsegély-szol­gálatról. 14.05-kor kezdődik a Ka­leidoszkóp. A műsorban Sztres- nyák Gábor levéltárostól megtud­hatják, hogyan éltek egykor a köz­nemesek Pozsony vármegyében és azt is, hogy miből is van tulaj­donképpen a kutyabőr. A pozso­nyi Duna utcai magyar gimnázi­um diákjai pedig azt mondják el, hogyan sikerült elhozniuk a Buda­pesten rendezett Gloria Victis kö­zépiskolai történelmi vetélkedő második és harmadik díját. A 15 órakor kezdődő Életpályák vendé­ge Lovász Gabriella nyugalmazott pedagógus lesz. (ML) UP 2046 UP 1819

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents