Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-04 / 229. szám, hétfő
Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 4. 8 Trivium program Civil börze Beregszászon Elsősorban az együttgondolkodás, az együttműködés, egymás jobb megismerése a célja annak a határon átnyúló Trivium programnak, melynek keretében három régió - Észak-Magyarország, Felvidék és Kárpátalja - ifjúsági és civil szervezeteinek képviselői találkoztak a Beregszászon. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete és a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség közös rendezvénye a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kölcsey Kollégiumának kiállítótermében kapott helyet. Dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a civil szervezetek fóruma is hozzájárul ahhoz, hogy visszaálljon Európában a normális regionalizmus, hisz a civilek, a civil szervezetek azok, amelyek segíteni tudják a valódi egymásra találást.- A kommunista világ egyik legnagyobb átka az volt, hogy szétverte a közösségeket - modta Popovics Béla, a KMCSSZ elnöke. - És az elmúlt 50 évben mindent elkövettek, hogy ne jöjjön létre közösség. Mert közösségben születik műidig az érték. Optimista vagyok, és hiszek benne, hogy a Kárpát-medencében a sokat szenvedett magyarságnak lesz feltámadása, szellemi és anyagi felemelkedése. (KÁRPÁTINFO) Összehangolt fellépést! Egyre több a határsértő Amióta Ukrajna szomszédja lett az EU-nak, többen próbálkoznak az illegális határátkeléssel. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat megyei főnöke elmondta: az év eddigi hónapjaiban már 450 menekültet tartóztattak fel, míg tavaly összesen is csak 320-at. Olekszandr Bukovszkij kifejtette, hogy 19 eljárást indítottak embercsempészek ellen. Arra hívta fel a biztonsági szolgálat vezetőjének figyelmét, hogy várhatóan még az eddigieknél is többen fognak kísérletezni a külföldre meneküléssel, ezért a hatóságoknak összehangoltan kell fellépniük az ember- csempészettel foglalkozó bandák ellen. (KÁRPÁTI IGAZ SZÓ) Két magyarországi község - Imrehegy és Akasztó - mellett a svájci Lenzerheide lett a Szilágy megyei község partnere Itt még nem osztódott meg a magyarság Méltán nevezhető patinás múltúnak Szilágy megye egyik legvárosiasabb nagyközsége, Kraszna. A település első írásos említése több mint 900 éves múltra tekint vissza, igaz, a Váradi Re- gestrumra hivatkozva Petri Mór 1205-35 közé teszi a helység feltételezett eredetét. A gazdag múlt méltó örökösei a mai krasznaiak, a községben járva kitapinthatok a fejlődés jelei. ERDÉLYI RIPORT A Krasznára érkezőt igazán urbánus környezet fogadja, rendezettek a középületek, a művelődési ház és a polgármesteri hivatal előtt egyaránt mutatós park, előbbit Petőfi Sándor nemrég leleplezett mellszobra ékesíti. Pop Imre polgármester egy fontos rendezvény - Az EU házhoz jön konferencia - szünetében foglalta össze a Riport érdeklődésére mindazt, amit Krasznáról tudni érdemes. Második polgármesteri ciklusát kezdte júniusban, korábban a fogyasztási szövetkezet elnökeként dolgozott, vannak tehát vezetői tapasztalatai. Piacképes termények „Azért vállaltam ezt a munkát, hogy minél jobb körülmények között tudjunk élni ebben a szép községben. Azért is mondom, hogy szép, mivel a kraszna szláv nyelElmondta mindazt, amit Krasznáról tudni érdemes veken szépet jelent” - mondja. Amúgy szláv etnikumúak csupán mutatóban élnek a községben, a legutóbbi népszámláláskor hárman vallották magukat ukránnak, s egy ember szlováknak. A négy településből - Kraszna, Máron, Ráton, Hosszúaszó - álló községnek 6373 lakója volt 2001-ben, közülük 4062 magyar, 1806 román s 501 roma nemzetiségű. „Úgy is mondhatjuk - veszi vissza a szót Pop Imre -, hogy itt tömb- magyarság él, méghozzá ügyes, gazdálkodó emberek. Sokan foglalkoznak zöldségtermesztéssel, áruikkal jelen vannak nem csak a zilahi piacon, hanem távolabb, Nagyváradon és Nagybányán is. Hozzáértésükről magunk is megbizonyosodhattunk, hiszen éppen alkalmi terménykiállításra készü lődtek, s a közszemlére tett zöld- ségek-gyümölcsök bizony Európa bármely nagyáruházában, piacán megállnák a helyüket. Sőt, ott aligha látni ilyet. Nem sietnek a városi ranggal Az elöljáró 2000-ben azzal a programmal indult a választáson, hogy megkezdjék az ivóvíz- és szennyvízhálózat fejlesztését, bővítését, új szeméttárolót alakítsanak ki, illetve sportcentrumot létesítsenek. Immár az eredmények közé sorolható a digitális telefon- központ, a kábeltévé, s két mobil- telefonos céget is megnyertek arra, hogy a környék lefedettségéről gondoskodjanak. Fontos az is - emeli ki az elöljáró -, hogy sikerült megmenteniük a bezárástól kórházukat, mely a megyében immár az egyetlen hasonló, községi szinten működő egészség- ügyi intézmény. Büszkék lehetnek arra is, hogy a középiskola mögötti udvaron elkészült a korszerű sportterem. Lapja is van a településnek, a Kraszna címet viselő kulturális kiadvány a nyolcadik évfolyamánál tart. Minden év őszén megrendezik a Krasznai Napokat, az idei már a hatodik volt a sorban, s olyan vendégcsalogató különlegességekkel is szolgál, mint a nemzetközi fogathajtó verseny. A sportágat amúgy az elöljáró is kipróbálta már, egy polgármestereknek szervezett magyarországi versenyen második helyezést ért el. A helyi művelődési ház előtt kapott helyet Petőfi Sándor szobra (A Duna Televízió Híradójának felvételei) A városias kép magától értetődővé teszi a kérdést: nem óhajtják-e visszaszerezni a jó fél évezrede egyszer már elnyert városi rangot? Pop Imre válasza óvatos megfontolást tükröz: „Persze, ezt mi is szeretnénk, de addig nem siettetjük, amíg erre teljesen fel nem leszünk készülve. Még sok a dolgunk az infrastruktúra bővítésével, például a gázhálózat kiépítésével. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor érdemes megpályázni a városi rangot. Egyébként azért sem siettetjük ezt a folyamatot, mivel sok hazai és nemzetközi pályázatot a községek fejlesztésére írnak ki. Tehát nem biztos, hogy a sietség előnyünkre válna.” Jelzésértékű, hogy Az EU házhoz jön elnevezésű konferencia- sorozatnak májusi sikere után szeptember elején újból a krasznai művelődési ház adott otthont, mondhatni, szerencsés körülmények között találkozott az önkormányzat kezdeményezőkészsége a helyi és környékbeli vállalkozók érdeklődésével. „Magam kettős minőségemben, polgármesterként és vállalkozóként próbálok tenni a település gazdasági életének fejlesztéséért - mondja Pop Imre. - Létrehoztunk egy vállalkozásfejlesztési alapítványt, mely a Kraszna mentét fogja össze. Időnként találkozunk, ismertetjük az új törvényeket s az aktuális pályázati lehetőségeket. Nagyon hasznos ez a konferenciasorozat is, különösen a szekcióülések, amelyeken a vállalkozók a maguk területéről kapnak hasznos információkat a magyarországi szakemberektől, egyetemi előa-dóktól. Szeretnénk egy állandó irodát is nyitni, mely elősegítené, hogy támogatásokat nyerjünk el az Új Kézfogás Köz- alapítvány pályázatain.” Hajön a sztráda Krasznán már nem ismeretlenek a beruházók, ígéretes fejlesztések történtek a textiliparban, a faiparban s a malomiparban, illetve egy vállalkozás üvegszálas termékek előállításával foglalkozik. 2000 óta más irányban is keresik a kapcsolatokat, a község immár három testvértelepülésre talált, két magyarországi község - Imrehegy és Akasztó - mellett a svájci Lenzerheide lett a partnerük. Persze a napi kapcsolatok tekintetében fontosabb az együttműködés a megyei szervekkel - Prefektúra, Megyei Tanács -, erről az elöljáró azt mondja: „Korrekt a viszony, mi próbáljuk kiharcolni azt, ami nekünk jár.” Fontos lenne például a megyei utak járhatóbbá tétele, különösen a Csúcsa felé vezető műút szorul komolyabb javításra, hiszen az arra autózó élőben is megtapasztalhatja, mit jelent a „hepehupás vén Szilágyban” járni. Ezzel kapcsolatban is jó hírről számolt be a polgármester: a Világbankon keresztül elnyertek egy 200 ezer dollár összegű pályázati támogatást a megyei utak korszerűsítésére. S ha már az utaknál tartunk, meghatározó jelentőséggel bír, hogy az észak-erdélyi autópálya néhány év múlva Kraszna határában halad majd. Természetesen profitálni szeretnének a sztráda közelségéből. „Tizennyolc község vezetői összefogtunk, s közösen próbáljuk kieszközölni, hogy Kraszna közelében alakítsanak ki egy csomópontot, le- és felhajtó sávot. Ez nélkülözhetetlen, hiszen hiába vezetne erre az út, ha nem tudnának ránk találni, akár a turisták, akár a beruházók.” Amúgy a környéken adottak a feltételek a faluturizmus fellendítésére, s mint megtudtuk, többen is készülnek arra, hogy panziót nyissanak. A vidék adottságai kitűnőek, a polgármester szavai szerint a Kraszna mente jellegzetes zöld szigete Erdélynek, amelyet vonzóvá tesznek a szőlődombok, a mintegy ezer borospince, a horgászokra váró tavuk, műemlékeik, s nem utolsósorban ételkülönlegességeik, no meg a híres szilágysági kisüsti pálinka. Felkészülten szeretnék várni a turizmus fellendülését, ezért egy olyan pályázati anyagot is előkészítettek, mely idegenforgalmi programcsomagokat tartalmaz. Az önkormányzat sikeres működésének a feltétele a tanács és a polgármesteri hivatal jó együttműködése. Pop Imre szerint erre nem lehet panaszuk, egyébként a 15 helyi tanácsosból 13 magyar ebből 1 független, 12 RMDSZ-es Adódik azért a kérdés: Nem ta pasztalják-e a negatívumait a 2 Erdély-szerte számos helyen lé tező magyar-magyar viszály nak? „Itt még nem osztódott mej a magyarság - válaszolja a pol gármester -, s remélem, ezt a; állapotot a jövőben is meg tudjul őrizni.” A helyi törvény óriási hátrányt, egyre nagyobb lemaradást jelent az európai és a környező országokban érvényes felsőoktatási rendelkezésekhez képest Telt ház az újvidéki egyetem magyar tanszéken MAGYAR SZÓ Az új tanév húsz közköltséges és 11 önköltséges elsőéves hallgatóval kezdődött az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Tanszékén. Sőt a közköltségesek száma a második iratkozási időszakban még eggyel szaporodott, amikor a külföldön érettségizők is felvételiztek és a létszám felett iratkozhattak. Természetesen nagy öröm a tanszék számára, hogy továbbra is teljes kapacitással dolgozhat, annál is inkább, mert a lehetőségek a továbbtanulásra más tanszékeken, karokon is évről évre bővülnek ebben az időszakban - tudtuk meg dr. Bányai János tanszékvezetőtől. Miből következik a vonzóerő? Talán abból is, hogy az utóbbi hónapokban elég sokan ér- ÚejÚőÚtek nálunk olyan szakemberek iránt, akik a tanszéken végeztek és végzősök. Különféle állásokat kínáltak fel számukra, s köztük nem csak tanári állásokat. A felsőoktatási törvény meghozatala továbbra is késik, mit jelent ez a tanszék számára? A felsőoktatási törvény késése számunkra nem meglepő, hisz miniszterünk sincs ebben a pillanatban. Az új törvény meghozásának halogatása azonban nagyon rossz, hisz óriási késést jelent az európai és a környező országokban érvényes felsőoktatási rendelkezésekhez képest is. Országunkban egyre nagyobb lemaradás észlelhető a felsőoktatási reform területén. Ebből a helyzetből nagyon nehéz kilépni és nem is nagyon van rá lehetőség amíg a régi, elavult törvény van életben. A tanszék számára ez azt jelenti, hogy mindazok a tervek, amelyeket az elmúlt tanévben kidolgoztunk, halasztódnak. Rendelkezésünkre áll még ez az iskolaév is, hogy végiggondoljuk azokat az elképzeléseket és terveket amelyekről, már annyit beszéltünk az elmúlt időszakban. Lehet hogy bizonyos előny is származhat ebből a lemaradásból, hisz begyűjthet- jük az európai és környező országokból a felsőoktatási tapasztalatokat, s azok birtokában kezdhetünk hozzá a saját oktatási rendszerünk megreformálásához. Az idei elsősök ezek szerint még az érvényben levő törvény szerinti négyéves oktatásban részesülnek? Sajnos az elsősök még a régi tanterv szerint indulnak, s az eddig érvényes törvény szerint mindenki úgy fejezi be tanulmányait, amilyen program szerint indult. Ha ezen nem változtatnak, akkor számukra még négyéves lesz az alapoktatás, Van kivétel természetesen. Ha időközben új tanrendet hoznak, és aki meghatározott időn belül a régi tanrend szerint nem fejezte be tanulmányait, át kell hogy iratkozzon az új tanrendre, ami további vizsgákkal és különbözeti vizsgákkal jár. Ez azonban nem várható a mostani elsősök esetében. Ők a most érvényes rendszer szerint fogják befejezni tanulmányaikat, azzal természetesen, hogy ha az elkövetkező évben beindul a felsőoktatási reform, akkor annak az előnyeit ők is élvezhetik, olyan értelemben, hogy felvehetnek majd ágazati tárgyakat, választható tárgyakat. Az újvidéki egyetem más karainak egyes tanszékein már kre- ditrendszeres oktatás folyik... A tervezett kreditrendszeres oktatásra vannak kísérletek ugyan már más karokon, de a Bölcsészettudományi Karon ezek a kísérletek még nem értek be. Vár; ' J - •- I ; ( 1 o ) { I hatólag jövőre a mi karunkon is megtörténik a váltás. Minden a tanszék tanárainak elképzelésétől, terveitől függ, akik nagyon jól tájékozottak ezekben a reformtörekvésekben, amelyek már érvényesülnek Európában és a környező országokban. Ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában közösen ki tudunk dolgozni egy olyan modellt, amely egyrészt lehetővé teszi a hallgatóink számára a bekapcsolódást más karok, egyetemek, külföldi egyetemek tanrendjébe is, másrészt pedig megőrzi azt a sajátosságát a magyar tanszéknek, hogy mi kisebbségi nyelvi és irodalmi tanszék vagyunk, és olyan magyartanárokat képezünk, akinek a kisebbségi helyzetben kell végezniük a munkájukat. A magyar tanszék tanárai máshol is oktatnak... Fontos feladatot látnak el a ■ ír .jiÄ. .> 11 belgrádi Filológiai Kar Hungaroló giai Szakán, a nyelvészeti, irodai mi és művelődéstörténeti tárgya esetében. Izgalmas kihívás, hiszel ott más anyanyelvűeknek oktatjá a magyar nyelvet és kultúrát. Őre műnkre a belgrádi hungarológic szak első évére is létszámon felt iratkoztak az idén. Idén több kor ferenciát is rendezünk. Októbe végén a szokásos tanszéknapi rer dezvényen adjuk át a Sinkó Ervi Irodalmi Díjat. November 11-é egynapos Balassi Bálint konferer ciát rendezünk a szegedi Bölcsés: kar Régi Magyar Irodalmi Tanszt kével közösen. November 21-21 én tartjuk meg a hagyományé Egyetemi Nyelvészeti Napoka November 24-25-én pedig az & irodalmi konferenciát rendezze meg, ezúttal Utazás, kultúra, in dalom címmel. Ez utóbbi, so rendben a 30. közös konferenc ánk, amit a MTA Irodalomtudi mányi Intézetével rendezünk. : <T:c :s); i. ■:... ..:t.
