Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-25 / 247. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 25. Nagyszünet 9 A technológia az oktatást is meghódítja, megvalósulhat az élethosszig tartó tanulás, a tanulóvezérelt oktatás Sem egyetemek, sem előadók Az oktatásba és képzésbe való befektetések aránya világszerte egyre csökken (Képarchívum) 2020-ra egyéni igényekre szabott, plurális, elszemélytelenedett oktatási rendszer vár a diákokra, az oktatás célja a profitszerzés lesz, felaprózódik a tudomány - állítják az Európai Unió jövőkutató oktatási szakértői. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A LEONIE (Learning in Europe Observatory on National and International Evolution) projektet tavaly azért hívták életre az európai uniós oktatási szakemberei, hogy meghatározzák azokat az eseményeket, amelyek nagy valószínűséggel be fognak következni az európai oktatás és képzés terén az elkövetkező tíz évben. A nemzeti és nemzetközi változásokat figyelve a szakértők arra is kíváncsiak voltak, hogyan fog megvalósulni az egyelőre álomnak tűnő Egységes Európai Felsőoktatási Tér (EEFT), ahol a hallgatók és megszerzett kreditpontjaik egyetemi és tagországi határok nélkül mozoghatnak majd. Természetesen a jövőkutatás célja elsősorban az volt, hogy irányelvek kialakításában segítsen a stratégiaalkotóknak, hogy megfeleljenek az oktatási és képzési rendszerben folyó fejlesztés kihívásainak. Ehhez vázolta fel azokat a tendenciákat, melyek bekövetkezése valószínűnek látszik. Szakértői forgatókönyv - mindent előre lát? A kutatásban résztvevő, több száz szakértő egyetértett abban, hogy az EU oktatási rendszere egyre inkább plurális lesz, nagyobb figyelmet szentel az egyéni szükségleteknek, és ezért tükrözi majd az európai tanulási és életkörülmények megosztott jellegét. Nyitottabb lesz a kultúraközi és nemzetek közötti kezdeményezésekre. A technológia az oktatást is meghódítja 2020-ra. Ennek köszönhetően megvalósulhat az élethosszig tartó tanulás, és a tanulóvezérelt oktatás, amely olyan gyors váltásokat fog megengedni, amilyenek a mostani, tanárvezérelt rendszerben nem is lennének lehetségesek. Profitorientált egyetemek Szomorú tény, hogy az oktatásba és képzésbe való befektetések aránya világszerte egyre csökken, amit a várható gazdasági recesz- szió csak tovább fog erősíteni. Ezért feltehetően az oktatás célja többek között a profitszerzés lesz, ami szükségszerűen az oktatás és a képzés elszemélytelenedéséhez vezet. Megjelennek a vállalati képző intézmények (corporate universities), mivel a legnagyobb kihívások egyike olyan hatékony oktatási rendszer kialakítása lesz, amely által á fiatalok a jelenleginél korábban tudnak majd a munkaerőpiacon megjelenni, és így képesek lesznek támogatni a gazdaságot. Ezeket a tendenciákat azonban az úgynevezett „gyenge jel” kutatások jelezték előre, melyek kialakításában nemcsak a szakértők vehettek részt, hanem minden állampolgár. Egy internetes oldalon az odalátogatók egyenként rangsorolhatták a jövő uniós oktatását szerintük leginkább befolyásoló külső és belső trendeket. A jövőkutatás szempontjából ezek az úgynevezett gyenge jelek is nagyon fontosak, mivel olyan történéseket jelezhetnek, melyek ugyan a felszín alatt húzódnak - így elkerülik a figyelmet -, mégis nagy változásokra utalhatnak. Csak felületesen A „gyenge jel” kutatások eredményeit néhány alkalommal a szakmai értékelők is lehetségesnek tartották. így mindenki egyetértett azzal, hogy az információs és kommunikációs technológiák később megengedik a tömegoktatatás egyénre szabását. Az internetes oktatás elterjedésével az egyetemek el is tűnhetnek, helyüket virtuális szemináriumi termek és előadók foglalják el. A kutatási összefoglaló sajnálatos tényként említi, hogy a csak az adott pillanatban szükséges tudás megszerzése egyben az ismeretek felületességére vezethet. Mivel a megszerzett információk egyre gyorsuló ütemben veszítenek értékükből, a hallgató sem törekszik majd a mélységében történő elsajátítására. A tudás felületessé válása a klasszikus oktatási módszerekre is hatással lesz: az előadókat megbeszélésre és vitákra sarkalló tudástámogatók fogják helyettesíteni. A tudomány felaprózódik, és valószínűleg új tudományos területek fognak megjelenni, (f, he) Tudod, mióta űzik olyan magas fokon ezt az agysejteket megmozgató, izgalmas sportot? Egy ősi szellemi sportjáték: a sakk LÁNGÉSZ Tudsz sakkozni? Vagyis legalább a lépéseket ismered? Mostanában Lékó Péter nagyszerű pályafutását, szép győzelmeit nyomon követve aktuális témává vált a sakkozás. De vajon azt tudod-e, hogy mióta űzik oly magas fokon ezt az agysejteket megmozgató, izgalmas sportot? Lássuk a történetét! A sakkozás ősidők óta ismert játék. A különböző fejlettségű népek viszont különböző szinten ismerték a játékot, de mégis tartották magukat a szabályokhoz, amelyek a hosszú fejlődés alatt természetesen megváltoztak, az alapszabályok azonban mindvégig ugyanazok maradtak. A játék kialakulását többen többféleképpen magyarázzák. Egyesek a fáraók mellett talált figurákból következtettek arra, hogy az egyiptomiak voltak a feltalálók, ám ezek a bábok két másik, ókori táblajátéknak voltak a maradványai. Egyes sakktörténészek sokáig az ókori Görögországot tartották az őshazának, míg mások Babilóniát és Kínát emlegették. Az újabb kutatások alapján azonban egyértelmű, hogy a sakkjáték Indiában született, ám pontosan meg nem határozható időben. Indiában csaturanga néven játszották. Az indiaiak 2 és 4 személyes sakkot is ismertek, mindkettőben elefántfigurák feleltek meg a mai futóknak. Az őssakkot négyen játszották, 64 mezőn, de dobókockákkal. Négy szín volt a játékban: piros, zöld, sárga és fekete. A báboknak a rendje a korabeli hadsereg rendjét utánozta, amit alátámasztanak a Nagy Sándor korában keletkezett sakkfigurák is. Azt azonban nem tudjuk, miként alakult át a dobókockával játszott szerencsejáték kétszemélyes, kizárólag intelligenciára épülő, kombinációs játékká. Indiából Perzsiába került át a játék a 6. században. A perzsáktól az arabok és a törökök vették át a sakkot, és ők terjesztették el Európában. Maga az arab játék már nagyban hasonlított a maihoz, bár különbségek azért jócskán akadtak. Például ebben még létezett az elefánt, amely - mai szemmel nézve - meglehetősen furcsa lépésmódot képviselt, ugyanis ez egyfajta futó volt, amely két mezőt is ugorhatott egyszerre, és sakkot is adhatott. A sakk történetének legrégebbi ismert mesterei mind arabok voltak: al-Adli, ar-Rázi (kora legnagyobb mesterének tartották, s még egy művet is írt Elegancia a sakkjátékban címmel) és asz-Szúli. Az arab játék már kifinomult pozícióérzéket, előrelátást és megfontoltságot követelt. A bábok menetmódja, elnevezése ugyan más volt, de a mai játék lényege már az araboknál kialakult. A játék pontos útját Európába nem tudjuk. Számos helyről kiindulhatott, a legvalószínűbb Kis- Ázsiából a Balkánon, Bizánci Birodalmon keresztüli betörése Kö- zép-Európába. A 15. század vége felé következett az áttérés az úgynevezett „gyorssakkra”. Ezt a fejlődést a fers (vezér) és a fii (futó) hatáskörének megnövekedése jellemezte. Addig ugyanis ezek a figurák csak egy, illetve két mező- nyi távolságra léphettek. Lassan kifejlődött a páros mérkőzések és versenyek rendszere is. Az első ismert közép-európai sakkversenyt például 1467-ben rendezték Heidelbergben. Az európai sakk korabeli fellegvára Spanyolország és Olaszország lett. Innen kerültek ki a legnagyobb mesterek, és sokáig e két ország sakkozói között dőlt el egy-egy bajnokság. Hegemóniájuk egészen a 18. századig tartott. Az európai udvarok buzgón áldoztak a sakkozás oltárán, királyok, hercegek és nemesek párbaja lett a sakk. így volt ez a magyarok által lakott vidékeken is. Sokáig azt hitték, hogy a törökök hozták be a játékot hazánkba. Ez azonban tévedés, ugyanis a sakkjáték legrégibb nyoma 1335- ből, azaz Károly Róbert idejéből való. Az első, név szerint is ismert, magyar sakkozó nő volt, mégpedig Aragóniái Beatrix, Mátyás király felesége. A neves sakkjátékosok sorába tartozott a hivatásos sakkozók mellett Benyovszky Móric, Széchenyi István, Erkel Ferenc, Nagy Lajos író és még sokan mások. Ha eddig még nem tetted - ismerkedj meg ennek az izgalmas és komoly agymunkát igénylő szellemi sportnak a szabályaival! (s) Majd és megmutatom Kramnyiknak! (Képarchívum) PÁLYÁZÓ Rajzpályázat a mentősökről AJÁNLÓ Neked mi volt kiskorodban a kedvenc autód? Netán a mentőautó? Gondoltál már arra, hogy talán te is mentős szereméi lenni, ha nagy leszel? Még bőven van időd, hogy eldöntsd. De addig is indulhatsz egy rajzpályázaton, ami a mentősökről, a munkájukról szól. A magyarországi Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága pályázatot írt ki gyerekek, általános iskolások részére Mentő Junior címmel. A pályázat nem titkolt célja a mentőmunka, mint hivatás népszerűsítése. Váiják a 14 évnél fiatalabbak mentőkről, mentőmunkáról készült rajzait, melyek közül két korcsoportban (8 éves korig és felette) választják ki és díjazzák a legjobbakat. A beküldés határideje: 2004. november 8. A rajzokat az alábbi címre kell eljuttatni: Németh Cecília - kommunikáció, Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága, 1134 Róbert Károly krt. 77. Jó rajzolást! (Képarchívum) VIGYORGÓ Bemegy a törzsvendég reggel nyolckor a kedvenc kocsmájába.- Egy sört? - kérdi a csapos.- Nem gondolod, hogy kicsit korán van hozzá?- A sörhöz? - kérdi a csapos.- Nem, a hülye kérdésekhez!- Doktor úr, ma nagyon sokat operált, kivett egy vakbelet, bőr- átültetést végzett, sőt, még levágott egy lábat is.-Hát, igen, kollegina...- Csak egy apró dolgot felejtett el: váltani közben a betegeket... A rendőrök és a tűzoltók közös kiránduláson vesznek részt. Egy emeletes buszt kapnak, melyben a földszinten a tűzoltók, az emeleten pedig a rendőrök utaznak. Pár óra után a tűzoltók parancsnoka felmegy a rendőrökhöz, akik halálsápadtan ülnek a helyükön.- Veletek meg mi van? - kérdezi tőlük.- Könnyen vagytok ti odalent - válaszol a rendőrök főnöke -, nektek van sofőrötök! A főnök meglátogatja kórházban fekvő beosztottját, aki hamuszürke arccal hever a párnákon, egy oxigénpalack és egy infúziós készülék társaságában. Nézi, nézi a főnök, majd megszólal:- Hát, ez igazán megnyugtató! Én mindig azt hittem, hogy maga csak szimulál, de most örömmel látom, hogy valóban beteg.- Bocsánat uram, meg tudná mondani a pontos időt?- 3 óra 15 perc, asszonyom!- Érdekes, egész álló nap kérdezgetem az embereket, és mindenki mást mond. A mézeshetek után normál kerékvágásba terelődik az élet. Egyik nap megy haza a félj, és azt látja, hogy a felesége a lépcsőn ül, és keservesen sírdogál.- Mi történt? - kérdi tőle.-Jaj, úgy szégyellem magam! Finom vacsorát főztem neked, de a kutya mind megette. A férj összeráncolja a szemöldökét:- Cseppet se búsulj! Ha megdög- lene, majd veszünk égy másikat!- Ugye, mama, az én kistestvér- kém az égből érkezett hozzánk?- Igen, fiacskám.- Az égben szeretik a csendet, azért küldték le mihozzánk, ugye, mama? Meghívják Kovácsot hajtóvadászatra. Elengedik a kutyákat, Kovács lő, s egy hajtót meg is sebez. Elviszik a sebesültet, folyik tovább a vadászat, Kovács megint lő, megint egy sebesült. A házigazda megunja a dolgot, és rászól Kovácsra:- Ennyire nem tud bánni a puskával, hogy már az ötödik hajtót lövi meg?!- Hát, nem hajtóvadászatra jöttünk? A repülőiskola kihelyezett tagozata (vicclap.hu)
