Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-25 / 247. szám, hétfő
10 Téma: szokatlan kérdések ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 25. RÖVIDEN Miért csípnek a szúnyogok? A szúnyogoknak szükségük van az ember, illetve a melegvérű állatok vérére, hogy a peték kifejlődhessenek bennük. Nem minden embert kedvelnek egyformán a szúnyogok. „Érdeklődésüket“ befolyásolja a bőr hőmérséklete, sőt a nemi hormonok működése is. Hogyan kerül az alma a calvados üvegébe? Almaéréskor az apró almákra ráhúzzák az üres üvegeket. Az almák az üvegben nőnek tovább. Amikor megérnek, leszüretelik a termést, és az üveget megtöltik az itallal. A zsiráfokba nem csap bele a villám? De igen, és nem csak a zsiráfokba. Dél-Afrika egyes részein különösen gyakoriak a villámcsapások, amelyek embereket és állatokat is elpusztíthatnak. A zsiráfok jó célpontok, de nincs sok zsiráf, és az elpusztult állatokat a ragadozók gyorsan eltüntetik, ezért nem marad nyoma a villámcsapásnak. Miért csíkosak a zebrák? Mint ahogy a katonák terepszínű ruhával hatásosan álcázzák magukat, a zebrák csíkjai is azt a célt szolgálják, hogy a vadállatok nehezen tudják azonosítani őket. Amikor egy ragadozó el akar ejteni egy állatot, a csoportból kiszemeli azt, amelyik a legkönnyebb prédának tűnik, és üldözni kezdi. Nincs értelme váltani, s hol ezt, hol azt az állatot kergetni: ezzel csak azt érné el, hogy rajta kívül mindenkinek lenne egy kis ideje, hogy kifújja magát. Minthogy a környezet többnyire homogén testekből áll, a nagy színkülönbségek nagy eséllyel dolgok éleit jelentik, s agyunk is használja ezt az előfeltevést a pontosabb kép létrehozásához. Ez megnehezíti a ragadozó dolgát: a sok menekülő zebra csíkrengetegében nehezebb egyeden kiszemelt áldozatot követnie, így a zebráknak több esélyük van a túlélésre. Mégis osztódnak az agysejtek? Megdőlhet az agysejtek osztódási képtelenségét hirdető axióma - vélik amerikai kutatók, akik epüepszia miatt műtött betegeket vizsgáltak. A clevelandi klinika idegsebészei felfedezték, hogy az operációk helyén az agysejtek képesek regenerálódni és ezzel magyarázható a tünetek kiújulása. Az epüepszia nem minden esetben kezelhető gyógyszeresen, és vannak olyan betegek, akik csak műtéti úton szabadíthatok meg súlyos rohamaiktól. Bizonyos idő elteltével azonban a rángógörcsök kiújulhatnak. Az agysejtek regenerálódásának felfedezése új távlatokat nyithat az epilepszia kezelésében és megelőzésében. Miért kering a légy a csillár körül? Sajnos, eddig értelmes válaszra nem leltünk... (che-net, mti) Még mindig a nőiség kultuszát hirdeti Miért jó a hastánc? ÖSSZEÁLLÍTÁS A hastánc manapság egyre népszerűbbé válik a hölgyek körében, akik érzik magukon egészségügyi és pszichológiai áldásos hatásait. Ez a tánc ugyanis a test és a lélek harmóniája. A hastánc segít felkészíteni a hasizmokat az terhesség ideje alatti fokozott terhelésre, igénybevételre, lelkileg pedig nagy szerepet tölthet be abban, hogy könnyebben, tudatosabban éljük meg ezt az időszakot is. Mozdulatai megkönnyítik magát a szülés folyamatát, szülés után pedig segítik a hasizmok, a has és a belső női szervek regenerálódását. A hastánc több izomcsoportot mozgat meg, fejleszt át, mint bármely más haskörnyéki testgyakorlat, s általában véve az egész test izomzatára és csontozatára jó hatással van. Erősítik a has és a hát izmait, fokozzák a vérkeringést, serkentik a test egészséges működését. A hastánc kiegészítője lehet egy táncmozgás terápiának is. A Inai arab és török zenék, a lágyan hullámzó mozdulatok ellazítanak, stresszmentessé tesznek. A hastánc formálja az alakot, különösen a kritikus testrészeinket (has, comb, csípő), s része lehet akár egy méregtelenítő kúrának is. A hastánc hatására belülről is, kívülről is változunk: mozdulataink nőiesebbek, járásunk szebb, kecsesebb, testtartásunk egyenesebb lesz; a karmozdulatok elsajátítása elegánsabb megjelenést biztosít. így a nők még nőiesebbé válhatnak, (h-net) Egy dinamikusabb hastáncóra, illetve a hastánc rendszeres gyakorlása fogyaszthat is (Képarchívum) Nem keresünk filozófiai magyarázatokat nagy kérdésekre, csupán érdekes kérdésekre próbálunk választ adni Ősi reflex, tea, portré, buborék... Sokféle oka lehet: fáradtság, kialvatlanság, unalom. De miért ragadós? (Képarchívum) Vannak gyakran feltett kérdések, kínos kérdések, szakmai, furfangos, csavaros, ostoba kérdések. Vannak illetlen és pikáns kérdések, meg lényegre törő, időszerű kérdések. Lehetnek a kérdések unalmasak, szimplák és lehetnek világ- rengetőek is. No, nem ez utóbbiakkal foglalkozunk most. Nem keresünk majd filozófiai magyarázatokat nagy kérdésekre, csupán egyszerű, szórakoztató, de érdekes, szokatlan kérdésekre próbálunk választ, válaszokat adni. FELDOLGOZÁS Miért ragadós az ásítás? Ha kollégánk egy fontos értekezleten ásítozni kezd, nagy valószínűséggel hamarosan mi is ásítozni kezdünk. Kísérletek szerint, ásításról szóló videofilmek hatására a nézők 42-55 százaléka ásítani kezd. Hogy pontosan mi is a jelenség oka, egyelőre rejtély. Sokáig a tudósok úgy vélték, hogy az ásítás az oxigénhiánnyal függ össze: a vér oxigénhiányát érzékelve az agyi légzőközpont ásítással együtt járó mély légvételt vált ki. Ám, ha csupán az oxigénhiány lenne az ásítás oka, az alpinisták vagy a maratoni futók megállás nélkül ásítoznának. Ma a legáltalánosabban elfogadott teóriák szerint az ásítás egy ősi reflex, amely mindenkinél körülbelül hat másodpercig tart, és leállítani, félbeszakítani nagyon nehéz. Már az ősember is ásítással jelezhette közössége számára, hogy fáradt, pihenni szeretne, hagyják békén. Az ásításnak tehát fontos szerepe van például az alvás szinkronizálásában a csoporton belül. A kutatások igazolták, hogy azok, akik könnyen ásítozni kezdenek mások láttán, jobban érzékelik saját arcukat, arckifejezéseiket, és eredményesebbek annak kikövetkeztetése terén, hogy mások mit gondolhatnak az ő arcukról. Az adatok azt sugallják, hogy az ásítás ragadóssága tulajdonképpen annak a képességünknek a mellékterméke, hogy saját élményeinket fel tudjuk használni mások mentális állapotának kikövetkeztetésére. Érdekesség, hogy a csecsemők körülbelül kétéves koruk körül kezdik felfedezni magukat a tükörben, addig náluk az ásítás sem ragadós. Miért bőrösödik meg a tea? Jacinta Enzweüer és Marcelo G. de Oliveira, a Sao Paulo-i Universi- dade Estadual de Campinas kutatói azon a - mások által is hangoztatott - véleményen voltak, hogy a tea felszínén képződő hártyát az adszorbeálódó csersav színezi barnára. A hártya nem más, mint kalcium-karbonát, amely forraláskor csapódik ki a kemény vízből. Hiszen, ha tea nélkül forralunk kemény vizet, akkor is képződik felszíni hártya, míg a desztillált vízzel főzött tea nem bőrösödik meg. A szerzők több helyszínen is folytattak kísérleteket: az angliai Milton Keynes és Southampton csapvizével csak hártyás teát tudtak főzni, míg Brazüiában, ahol a csapvíz lágy, nem keletkezett hártya az azonos márkájú tea felszínén. Miért követnek tekintetükkel a portrék? Az Utrechti Egyetem kutatói vizsgálatot végeztek annak felmérésére, mennyiben változik egy festmény szubjektív megélése különböző szögekből szemlélve. Ennek érdekében egy számítógép képernyőjén egy emberi modelltor- zót jelenítettek meg úgy, mintha az egy festmény volna. A figurát gazdagon aranyozott keret vette körül, sőt, az egész kép olyan benyomást keltett, mintha a „festmény” egy falon lógna. A kutatók a látott kép háromdimenziós megélésének változásait mérték fel különböző irányokból rátekintve. Az foglalkoztatta őket, hogy az egy adott szögből a kép legmélyebbnek, illetve legkevésbé mélynek ítélt pontjai egy másik szögből nézve változ- nak-e, és ha igen, miként. A másik fő kérdés az volt, hogy egy képpont érzékelt mélységének relatív nagysága miként változik. Az eredmények arra utalnak, hogy a látószög nem gyakorolt különösebb hatást a kép szemlélőjére, a képpontok mélységét és a felszínek síkját közel azonosnak érzékelték a kutatók a különböző irányokból. Az egyetlen eltérés, hogy oldalirányból szemlélve a torzó vékonyabbnak tűnt. A mély és felszíni képpontok azonban nem változtak. Amikor egy kétdimenziós képet nézünk, a pontok megítélése nem függ a nézőponttól. Ennek ellenére tudatunk úgy viselkedik a látott ábrával, mintha valódi, háromdimenziós kép volna. Ezért van az, hogyha egy festményen ábrázolt alak egyenesen „kinéz a képből”, azaz a művel szemben állva olyan hatást kelt, mintha ránk nézne, más szögekből is ezt a hatást fogja kelteni, vagyis az a kellemetlen érzésünk támadhat, hogy az alak tekintete követ minket. Miért lesz tele buborékkal a pohár víz? A vízben oldott levegő kiválik az oldatból. Gócok mentén buborékok képződnek. Gócként az üveg fala szolgálhat. A falon kialakult kis buborékokhoz kötötten újabbak alakulnak ki, s egyesülnek a korábban létrejöttékkel. A víz forrása során is ezek a buborékok játszanak alapvető szerepet. Ha a vízből kiforralunk minden levegőt és így a vízgőz nem tud belepárologni a légbuborékokba, akkor a víz akár túlhevíthető, azaz a forráspont hőmérséklete fölé melegíthető. Miért nehezebb fiút szülni? Tudományos megerősítést nyert az a megállapítás, amely szerint szülésnél a fiúk nagyobb nehézségeket okoznak, mint a lányok. Egy dublini szülészeti klinika orvosai erre a megállapításra jutottak nyolcezer elsőszülött csecsemő világra jöttének körülményeit vizsgálva. Kiderült, hogy fiúkkal állapotos asszonyoknak az orvosok gyakrabban írtak elő a szülési fájdalmakat megindító oxytocin hormont, sokkal inkább segítettek a szülésnél fogóval és más műszerekkel, vagy császármetszéssel hozták világra a csecsemőt. Komplikációk nélkül született meg a lányok 76,5 és a fiúk 71,2 százaléka. Császármetszésre volt szükség a fiúk 6,1 és a lányok 4,2 százalékánál. Ezeknek a különbségeknek az okára azonban nem tudtak fényt deríteni a kutatók. Az viszont igaz szerintük, hogy a fiúknak nagyobb a fejük, mint a lányoknak és ezáltal tovább tart náluk a szülés. Ez azonban még nem elégséges magyarázat, (chemo- net, ngo, cheminfo, she) Csak minket csíp a paprika? Néhány állat érzékeli a csípős ízt, de a madarak például nem. A paprika „csípős“ molekulája a kapszaicin. Ezek a molekulák ingerük a szájban lévő, fájdalomérzékelő idegvégződéseket. Fokozzák az ízleléshez szükséges nyálképződést, és elősegíthetik a nyugtató neuropeptidek - az enkefalinok és endorfinok - kibocsátását az agyban, (ch-t) MIÉRT FERDE A SZENT KORONA KERESZTJE? Kalandos évszázadok Voltak fizikusok és mérnökök, akik azt állították, hogy az aranymetszés szabályaiból kiindulva a kereszt már eredetileg is a Föld tengelye és az egyenlítő közötti eltérésnek megfelelő szögben került a Szent Koronára. Régészek, ötvösök, történészek és művészettörténészek véleménye az volt, hogy a korona kalandos évszázadai során valamikor erős ütés, nyomás érhette a koronát, aminek következtében a korona elferdült és három keresztpántja is megrepedt. 1620-ból ismert egy olyan ábrázolás, melyen a kereszt még egyenesen látható. 1784- ből származik egy olyan elismervény, melyen az szerepel, hogy a korona „keresztje egyik oldalára elnyomódott.“ Mi történt a koronával 1620 és 1740 között? A közelmúltban egy fiatal történész, Pálffy Géza kutatása során rábukkant két országgyűlési követ naplójára. Ezekben - az egyikben magyar nyelven, a másikban latinul - található egy leírás a Szent Korona „balesetével” kapcsolatban, amely 1638. február 14-én történt, Mária Anna királyné, II. Ferdinánd király első hitvesének koronázása előtt. A nevezetes napon az udvarmester rossz kulcsot vitt magával. A királyi koronát őrző ládát így, - mivel félóra múlva kezdődött volna a ceremónia, - erőszakkal felszaggatták. Csakhogy a ládán belül a korona még egy réztokba volt rejtve, amit szintén késsel feltéptek. A koronázási ékszereket a szertartás után vissza kellett volna tenni a helyére, csakhogy ez nem így történt. Példa nélküli módon a korona 12 napig nem volt a helyén, s a ládát is lecserélték. Valószínűleg a koronát megpróbálták megjavítani, visszaegyenesíteni, s ennek nyomait őrzi még ma is a korona sérülése. Annyi bizonyos, hogy azt nem is lehet visszaegyenesíteni, hiszen a sérüléskor kitágult az a lyuk, amelyben rögzítették, és egyenes állapotban ebbe belecsúszna a kereszt, forrasztás esetén pedig megsérülne a keresztet tartó zománclemez. Egy rejtély tehát megoldódott a magyar történelem egyik legbecsesebb kincsével kapcsolatban. (Forrás: radio.hu)
