Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-25 / 247. szám, hétfő

8 Magyar glóbusz ÚJ SZŐ 2004. OKTÓBER 25. Az argentinok nagyra becsülik az európai kultúrákat - nekem ajándék a magyarságom, és szeretném tovább adni gyermekeimnek és tanítványaimnak Tizennégyezer kilométerre innen - mégis közel Buenos Aires - annak az országnak a fővárosa, amely Benedek Zsuzsi nagyszüleinek megadta a le­hetőséget, hogy újra kezdjék az életet (Képarchívum) Lajtaváryné Benedek Zsuzsanna az utóbbi két évben két pályázatot nyert. Az egyik a Balassi Bálint Intézet pályázata volt külfödön magyart oktató tanárok számára, és sikeres dolgozatot nyúj­tott be a MON-pályázatra, amely arra a kérdésre ke­reste a választ: Mit jelent magyarnak lenni? FELDOLGOZÁS Erre a kérdésre valóban az tudja a leghitelesebb választ ad­ni, aki innen tizennégyezer ki­lométerre él - magyarként. Még nagyszüleim jöttek el Ma­gyarországról a második világhá­ború után. Nem azért, mert jobb életet kerestek, vagy mert nem szerették eléggé hazájukat, ha­nem életüket és gyermekeik életét mentették a haláltól. A sors ide hozta őket a messzi Dél-Ameriká- ba, Argentínába. Szüleim itt nőttek fel, itt jártak iskolába, majd egyetemre, és én mégis magyar vagyok, sőt gyermekeim is azok. Az argentínai magyarok nagyon ragaszkodnak a magyarságukhoz, s kiépült valamiféle intézmény- rendszer is, ilyen a református templom (ahol presbiter vagyok), az ötvenéves hétvégi magyar isko­la (a Zrínyi Ifjúsági Kör) vagy a cserkészet. Buenos Airesben kb. négyezer magyar él, de lehet, hogy sokkal több. Itt nem gond magyarnak megmaradni, mivel az argentinok felnéznek az idege­nekre, főleg az európaiakra, és nagyra becsülik az európai kultú­rákat. Nekem mindig mintha aján­dék lett volna-lenne a magyarsá­gom. Tehát nem olyan a helyzet, mint mondjuk, Erdélyben vagy a Vajdaságban. Bár néha ilyen ké­nyelmes körülmények között ha­marabb beolvad az ember, és szép lassan elvész a magyar nyelv. Mi volt az ára annak, hogy nem így történt? Vajon az unoká­ik is magyarul beszélnek még? Nekünk és szüléinknek szeren­csénk volt, hogy sikerült Argentí­nában is magyar házastársat talál­nunk. De ismerek sok vegyes csalá­dot, ahol a gyermekek jól beszél­nek magyarul. Viszont az sem biz­tosíték, ha az ember magyar há­zastársat talál. Sajnos, erre is van pálda. Azzal kell házasodni, akit szeret az ember. Mi pedig nagy ki­tartással, erőfeszítéssel azon le­szünk, hogy a nyelv, a magyarság- tudat majd az unokáinkban is tovább éljen. Édesanyám négyéves korában, édesapám nyolcéves korában hagyta el Magyarországot. Tizen­négy év után egy argentin kis vidé­ki városban ismerkedtek meg, ahol édesanyám családja az egyetlen magyar család volt. Hála nagyszü­leim magyar öntudatának, otthon csak magyarul beszéltek. Édes­apám sok éven keresztül a Kinizsi Pál fiúcserkészcsapat parancsnoka volt, majd II. kerületi parancsnok; mindig önzetlenül dolgozott a ma­gyarság érdekében. Villamosmér­nök volt, sajnos elég fiatalon el­hunyt. Édesanyám angol-magyar szakos tanár, szerintem ő a magyar kolónia magyarul legszebben be­szélő tagja. A mai napig tanít szombatonként a Zrínyi Ifjúsági Körben. Vagyis kollegák vagyunk. Édesanyám 20 évig volt a Magyar Külföldi Cserkészszövetség tanfel­ügyelője, ő is fáradhatatlanul ügy­ködik a mai napig. László bátyámnak és nekem gyerekkorunk óta természetes volt a magyar légkör. Soha sem je­lentett problémát számunkra az, hogy magyarok vagyunk-e vagy argentinok. Az iskolában büszkék voltunk arra, hogy mi vagyunk az „hungarok”. Hétvégén magától értetődően jártunk cserkészetre és magyar iskolába. Férjem is, aki Brazíliában töltötte gyermekkorát és fiatalságának egy részét, és én is cserkészvezetői tanfolyamot végeztünk. Később gyermekeink is bekapcsolódtak a cserkészmoz­galomba. Felmérhetetlen, hogy a cserkészet mennyit tesz a magyar­ságtudat, az anyanyelv fennmara­dásáért. Szőkébb környezetük, ottho­nuk is nyilván magán viseli a magyar kultúra jegyeit. Apai nagyapám családja erdé­lyi, kisbaconi. Mi Benedek Elek rokonai vagyunk. Nagyon sok könyve ott sorakozik a könyves­polcunkon, az összes mesekönyv, irodalmi levelezése, az Édes anya­földem és mások. Nálunk valósá­gos Benedek Elek-kultusz van a családban. Könyvei jól érzik ma­gukat lakásunkban, a nappaliban a párnahuzatok magyarmintásak, a falon magyar tájképek, Buda­pest, Hollókő, több alföldi falu és kedvenc művésznőm (Kovács Margit) képei, vannak herendi tá­nyérjaim is, magyar szőttesek. Rengeteg könyvünk van, azok ki­lencven százaléka magyar. Tá­nyérjaink, csészéink is magyar­mintásak, egy brazíliai magyar család készítette-festette. Szerin­tem nagyon szép a lakásunk. Hogyan alakult az élete? Buenos Airesben születtem, harmincvalahány évvel ezelőtt. Négyéves koromtól jártam a Zrí­nyi Körbe, német iskolát végez­tem, de letettem a három (né­met, argentin, magyar) érettsé­git, aztán műépítészeti-városren- dezési egyetemre jártam. De na­gyon keveset dolgoztam a szak­mában. 1991-ben végeztem az egyetemet, akkor már négyéves volt a lányom, és megszülettek az ikreim is, András és Richárd. Aligha sikerült volna lediplomáz­nom, ha nem ad erőt a jó Isten, és ha nem segített volna a férjem és az édesanyám. Aztán olyan mun­kát vállaltam, amit otthon is el tudtam végezni: éjszaka dolgoz­tam, nappal anya voltam; ezt saj­nos nem bírtam sokáig. Egyre jobban belemerültem a nyelvek világába, hozzáláttam a nyelvta­nításhoz. Idegenvezetéssel is foglalkozom. Magyarokat kísé­rek, mindig jó a hangulat, össze­hasonlítjuk Buenos Airest Buda­pesttel, elbeszélgetünk. Kik a tanítványai? Argentínában 50 éve működik hétvégi magyar iskola, a Zrínyi If­júsági Kör. Egy magyar apáca ala­pította 1964-ben. Minden szom­bat délelőtt van tanítás. Hatvan tanulónk van. Ez nagy szó, hiszen itt nincs utánpótlás, a romló gaz­dasági helyzet miatt egyre többen hagyják el az országot, és sok a vegyes házasság. A hétvégi iskolá­ban a magyarul már beszélő ki­lencéveseknek (ők kilencen van­nak) nyelvtant és helyesírást taní­tok, a nagyobbak magyar törté­nelmet tanulnak. Beleértve ter­mészetesen Erdély, a Délvidék, a Felvidék történelmét is. Öröm és jó érzés, amikor a kilencéves gye­rekek verset mondanak: Laci te, hallod-e..., amikor szép hang­súllyal olvasnak magyarul, vagy amikor a tizenöt évesek el tudják helyezni a különböző századokba a magyar királyokat, amikor fel­fogják és megértik, hogy miért történt az 56-os forradalom,"és hogy nem volt. hiába... Emellett sok magántanítványom is van, akik idegen nyelvként sajátítják el a magyart. Magyar az édesapjuk vagy a nagyapjuk, és most meg akarnak tanulni magyarul. Olyan tanítványom is van, akinek ma­gyar a félje vagy a felesége, de olyan is, aki azért akarja megta­nulni a nyelvet, mert hallotta, hogy nagyon szép és érdekes. Nagy öröm, amikor valaki, aki nulláról kezdte a nyelvtanulást, egyszer csak megszólal magyarul. Hogyan emlékszik vissza ma­gyarországi útjaira? Három magyarországi látoga­tásom azért volt olyan fontos számomra, mert hozzásegített ahhoz, hogy mélyebben fogjam fel mindazt, amit hallottam, lát­tam, tanultam, olvastam és ta­pasztaltam. Hirtelen minden ott volt előttem a valóságban, nem képeslapon vagy könyvben: a vár, a Mátyás templom, az Or­szágház, a Nemzeti Múzeum, Győr, Székesfehérvár, Esztergom, Lébény, Ják, Zsámbék, Pannon­halma, a Balaton, a Duna, a ka­nyargós Tisza... És minden felirat magyar, és mindenki csak magya­rul beszélt. Olyan volt, mint egy álom... Argentína a szülőföldem. De magyar vagyok. Az anyanyel­vemtől nem vagyok tizennégye­zer kilométerre, mint Magyaror­szágtól. (MagyarOnline.net) Most gazdaságilag rossz a helyzet, de az argentin nép melegszívű és kedves RÖVIDEN Ki fizesse a kisebbségi oktatót A 8,12 milliós Ausztriában tavaly 1,205 millió volt az iskolá­sok száma, idén pedig 1,193 millió tanulóval számolnak az or­szág 3300 iskolájában. Kiderült, hogy Burgenlandban a szüksé­gesnél több a tanár. Amiből hiányt lehetne jelenteni, az a nép­csoportok nyelvén tanítók száma. Illedits Christián szerint ismét olyan tanári posztot akarnak megszűntetni, amely a burgenlan­di népcsoportok nyelvi oktatását szolgálja. Kijelentése szerint, az oktatási minisztérium nem akarja vállalni a költségeket. A burgenlandi tartomány jelenleg tárgyalásokat folytat az oktatá­si minisztériummal ez ügyben, (viennahu.com) Magyar és horvát tanfolyamok A Burgenlandi Népfőiskolák kiadták a 2004/2005 évre szóló programot. Kereken 700 tanfolyamot és kurzust ajánlanak, köz­tük magyar és horvát nyelvtanfolyamokat is. A Burgenlandi Ma­gyarok Népfőiskolája, amelynek székhelye Felsőőrött található, ismét számos érdekes magyar nyelvű órát ajánl az ér­deklődőknek. (mon.net) Megszűnt a Hírhozó A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület gondozásában megje­lenő gyermek- és ifjúsági újságot szeptembertől már nem kapják meg a Burgenlandban magyar nyelvet tanuló diákok. Az egyesü­let tervei szerint januártól egy más című és küllemű folyóirat je­lenik meg, melynek szerkesztésébe bevonják a tanulóifjúságot is. Az intézményen belül működő diákszerkesztőség a felsőőri Két­nyelvű Szövetségi Gimnáziummal közösen működne, (mon.net) Szórványkollégium alapítását tervezik - lehetőség a dél-bánáti magyar gyerekek számára A fürdő felépítése megállítaná az elvándorlást MAGYAR SZÓ Ürményházát a kiszáradt ver- sec-alibunári mocsár süt területén telepítették 1817-ben, Örményi Fe­renc temesvári kincstári jószágigaz­gató kezdeményezésére. A neve is innen ered. Római katolikus ma­gyar lakossága Kiskunmajsa, Apát­falva helységekből, továbbá Rákos­pusztáról települt ide. A falu Bánát déli részén, a Duna-Tisza-Duna csatorna bal oldalán, sík vidéken, másfél négyzetkilométeres terüle­ten helyezkedik el, tengerszint felet­ti magassága 79-80 méter. Közigaz- gatásüag Plandiste községhez tarto­zik. Belgrádtól északkelet felé mint­egy 85 km-re, Versectől 34 km-re, Nagybecskerektől pedig 73 km-re fekszik. Temploma Szent Annát tisz­teli védőszentként. A lakosság zöme állattenyésztés­sel és földműveléssel foglalkozik. A második vüágháború után kőolaj után kutattak a falu határában, és 1952-ben Ürményházán, a Vajda­ságban először, feltört a kőolaj. Gaz­dag kőolajmezőkre bukkantak, s en­nek következtében 1955-ben a falu­tól nyugatra egy új lakótelep épült, az ún. Kolónia. A lakások a kőolaj­kitermelésben dolgozó munkások részére készültek. 1973-ban, kőolaj után kutatva, 60 fokos sós, jódos vízre bukkantak, aminek vegyi összetételét megvizsgálva kiderült, hogy a gyógyvíz elősegíti az ízületi gyulladások, a reuma és hasonló be­tegségek gyógyítását, forró gőzének belélegzésével pedig az asztma is gyógyítható. A lakosság zöme magyar ajkú (85-90 százalék), nagyon kevés szerb, román, szlovák és roma csa­lád él a faluban, annak ellenére, hogy a kilencvenes évek folyamán menekültek is érkeztek a faluba. Az 1991-es népszámlálás alkalmával 1779 lakost írtak össze, mára ez a szám ezerre csökkent.- A lakosság számának rohamos csökkenését több tényező okozta - tájékoztatott Huszka Ernő, a falu helyi közösségének elnöke. - A leg­fontosabb ezek közül a munkahe­lyek megszűnése és az elvándorlás külföldre vagy az ország nagyobb városaiba. Működött itt egy takar­mánykeverő gyár, amely 30-40 munkást foglalkoztatott, a plan- distei csirkefarmon is 30-40 ür- ményházi dolgozott, most ők sem dolgoznak. A mezőgazdasági mun­kaszervezet teljesen feloszlott. A termőföldek és a géppark javát elad­ták, azok pedig, akik itt voltak mun­kaviszonyban, jelen pillanatban munkanélküliek. Nagy szükség len­ne olyan szervezetre, amely a földművesek érdekeit képviselné. A fiatalok zöme tovább tanul, és ami­kor befejezik az iskolát, rendszerint nem jönnek vissza többé, nagyrészt azért, mert itt nincs számukra mun­kalehetőség, főleg az egyetemi vég­zettségűekre, az orvosokra, a külön­féle mérnökökre gondolok. Politikai okokból megszüntették a Naftagas gyógyfürdőjének működtetését - ami nagy hasznot hozott a falunak. Szerencsére az elvándorlási folya­mat néhány éve stagnál, ennek ta­lán az az oka, hogy egy kissé javult, pontosabban nem rosszabbodott a helyzet a mezőgazdaságban. Huszka Ernő elmondta, hogy ha felújítanák a gyógyfürdőt, minden bizonnyal az lenne a falu jövője. Az emberek hajlandóak maradni, a mezőgazdaság, az állattenyésztés és a kisipar fellendítésével javítani le­hetne a helyzeten, növelni lehetne a falubeliek életszínvonalát. Elmon­dása szerint sok olyan fiatal, 30-35 éves van a faluban, akik érdekeltek minifarmok létesítésében, de nincs meg hozzá a szükséges alaptőkéjük, anyagi helyzetük ezt nem teszi le­hetővé. A helyi közösség tanácsa szí­vesen segítene és támogatna ilyen projektumokat és kezdeményezése­ket, de ez nem áll módjában. Félő, ha nem történik valami an­nak érdekében, hogy ezeket a fiata­lokat a faluban tartsák, akkor kény­telenek lesznek elvándorolni, ami tovább súlyosbítaná a falu helyze­tét, ha figyelembe vesszük, hogy Ürményháza lakosainak a fele 60 éven felüli. A közelmúltban Ürményházán szórványkollégium létesítését kez­deményezték, amely a dél-bánáti magyar gyerekek anyanyelven fo­lyó tanulását segítené elő.

Next

/
Thumbnails
Contents