Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-25 / 247. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 25. RÖVIDEN Karzai elérte a küszöböt Kabul. A tegnap délután Kabulban nyilvánosságra ho­zott adatok szerint Hamid Karzai afgán államfő elérte a matematikai küszöböt, azaz a választók több mint a felének a támogatását elnyerte az ok­tóber 9-i elnökválasztáson. A választási bizottság a szava­zatok 89,6 százalékának ösz- szeszámlálása után közölte, hogy Karzai 4.105.122 szava­zatot kapott. Mivel az összes érvényes szavazat számát becslésekkel 8.114.071 te­szik, ez 54,9 százalékot je­lent. Fő riválisa, Junusz Kanuni 1,2 millióval 16,4 szá­zalékon áll. A győzelemhez az összes érvényes szavazat fele plusz egy kell. (MTI) Epekő és bélfertőzés? Rámalláh. Tunéziai orvos­csoport vizsgálta meg Jasszer Arafat palesztin elnököt, aki­nek környezetében cáfolták a veterán vezető egészségi álla­potának romlásáról szóló izra­eli híradásokat. A tunéziai or­vosok szombaton a ciszjor- dániai Rámalláhban vizsgál­ták meg a 75 éves palesztin ve­zetőt. Az orvoscsoport arra ju­tott, hogy Arafat epekőtől és bélfertőzéstől szenved, s való­színűleg valamely külföldi egészségügyi intézményben meg kell majd műteni. Arafat tanácsadói viszont azt hangoz­tatták, hogy a palesztin vezető éppen felépülőben van ko­moly influenzás megbetege­déséből. (MTI) Szívritmus-szabályozót ka­pott Carlo Azeglio Ciampi. A 83 éves olasz államfő a hét végén végrehajtott ru­tinműtét után már holnap munkába állhat. (CTK/AP-felvétel) Választások Tunéziában Tunisz. Elnök- és parlamen­ti választás tartottak tegnap Tunéziában, ahol megfigyelők előre borítékolták a hivatalban lévő államfő és pártja elsöprő győzelmét. A több mint 4,6 millió szavazó 7 pártlistán sze­replő csaknem 750 jelölt közül választta ki a 189 parlamenti képviselőt, aki 5 évig lesz a posztján. Az 1998. óta érvény­ben lévő sajátosan „pluralista“ szavazási rendszer az ellenzék számára biztosítja a képviselői helyek 20, míg a kormánypárt, az Alkotmányos Demokratikus Egyesülés számára 80 százalé­kát. Az elnökválasztás egyér­telmű esélyese Zin el-Abidin ben Ali. A hivatalban lévő 68 éves államfő 1987. november 7-én vette át a hatalmat a füg­getlen Tunézia első elnökétől, Habib Burgibától, s most a ne­gyedik elnöki mandátumért szállt versenybe. (MTI) Koszovóban rendben, de a szerbek távolmaradásával zajlottak a szombati parlamenti választások Újra Rugóvá ünnepelhet Elutasított EU-j avaslat Irán folytatja az urándúsítást Pristina/Belgrád. Az Ibra­him Rugóvá elnök vezette Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) nyerte meg a koszovói parlamenti választásokat független megfigyelők első, tegnapra virradóra közzétett becslé­se szerint. Az első hivata­los részeredmények közzé­tétele csak mára várható. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Mint Ibrahim Makollik, a Köz­pont az Emberi és Szabadságjog­ok Védelméért nevű nemkor­mányzati szervezet képviselője elmondta, a szavazatok 17 száza­lékának feldolgozásából nyert adatok alapján a szervezet úgy becsüli, hogy az LDK a voksok 47 százalékát kapta meg a szombati választásokon. A második helyen az LDK fő vetélytársa, a Hasim Thaqi vezette Koszovói Demok­rata Pártot (PDK) végzett a sza­vazatok 27 százalékával a becs­lés szerint. Ha a becslés helytállónak bizonyul, úgy az LDK többsé­get szerez majd a 120 tagú koszovói parlamentben, de egyedül nem tud kormányt alakítani, koalíciós partnerre lesz szüksége. A szombati parlamenti választás különösebb szabálytalanságok nél­kül zajlott le. A tisztán albánok lak­ta településeken eleinte alacsony volt a részvétel, de négy órával ur­nazárás előtt már kimondottan magas, közel 50 százalékos volt az arány. Az iszlám böjt, a ramadán Az első becslések szerint Ibrahim Rugóvá pártja a voksok 47 szá­zalékát kapta meg a szombati választásokon (TASR/EPA-felvétel) miatt a vallásosabb iszlám hívők csak az esti órákban járultak az ur­nákhoz. A szerb közösség képvise­lői viszont egyként bojkottálták a választást. A legnagyobb szerb enk- lávék közül Koszovszka Mitrovica északi részén négy óráig 17-en ad­Egyedül nem tud kor­mányt alakítani, koalíciós partnerre lesz szüksége. ták le voksukat, Zvecanban tízen, Zubin Pótokban öten szavaztak, Lipljanban csak egy ember voksolt. Hasonló volt a helyzet Szerbiában, illetve Montenegróban: három órá­val zárás előtt a közel 112 ezer sza­vazásra jogosult menekült közül mindössze 384-en adták le voksu­kat. A koszovói választási bizottság szerint a közel 1,3 millió választás­ra jogosult koszovói polgár 53 szá­zaléka járult az urnák elé. Soren Jessen-Petersen, a koszo­vói ENSZ-igazgatás (UNMIK) ve­zetője szombaton úgy nyilatko­zott, hogy voltak olyanok, akik nem kívántak szavazni, s ehhez teljes mértékben joguk van. Ugyanakkor - tette hozzá - voltak olyanok, aki szavaztak volna, de félelmükben nem merték megten­ni. A belgrádi tömegtájékoztatási eszközök azonban idézték a vá­lasztást lebonyolító pristinai EBESZ-központot, amelynek nem volt tudomása arról, hogy megfé­lemlítették volna a szerbeket. A raska-prizreni szerb ortodox püs­pökség határozottan elutasította a misszióvezető állítását. A koszo­vói szerbek körében nagy befo­lyással bíró püspökség szerint a bojkottért javarészt az UNMIK fe­lelős, mert a soknemzetiségű esz­me orvén ötödik éve kreálja az al­bánok egynemzetiségű társadal­mát, amihez a szerbek nem kíván­nak hozzájárulni szavazatukkal. Vojiszlav Kostunica szerb mi­niszterelnök, Pavle szerb ortodox pátriárka és a koszovói szerb poli­tikai vezetés java része bojkottra kérte a tartományban élő szerbe­ket, azzal érvelve, hogy a létbiz­tonságot és mozgásszabadságot szavatoló, belgrádi rendezési tervben megfogalmazott intéz­ményes garanciák nélkül nincs ér­telme részt vermi a választáson. Ugyanakkor Borisz Tadics szerb elnök urnákhoz szólította a szava­zókat, amit a választási eredmé­nyek fényében alighanem hibá­nak fog elkönyvelni a kritikus köz­vélemény. A koszovói választás bojkottjá­val a szerbek arra hívták fel a nem­zetközi közösség figyelmét, hogy az elmúlt öt évben semmit se tett értük - közölte tegnap Rada Trajkovics, a koszovói szerbek be­folyásos politikai vezetője. Szerin­te a szerbek szombati bojkottja egyfajta népszavazás volt: távol- maradásukkal azt üzenték a nem­zetközi közösségnek, hogy oldja meg a „szerb kérdést“, és ismerje el Szerbia legitim jogát Koszovóban. A választások idejére a NATO kétezer katonával bővítette 18 ez­res békefenntartó haderejét, ne­hogy a márciusi erőszakkampány­hoz hasonló zavargások törjenek ki. A választás tisztaságát 12 ezer külföldi és koszovói megfigyelő ellenőrizte. Teherán. Elfogadhatatlannak minősítette tegnap az iráni külügyi szóvivő azt az európai uniós javas­latot, hogy Irán mondjon le az urándúsításról, cserébe azért a technológiai segítségért, amelyet nyugati országok nyújtanának az országnak az energiaellátás fej­lesztéséhez. Hamid Reza Aszefi szóvivő sajtótájékoztatóján leszö­gezte: az uniós javaslat kiegyensú- lyozadan, az urándúsítás felfüg­gesztése elfogadhatadan Teherán számára. Irán képviselője csütörtö­kön Bécsben vette át a francia, a német és a brit kormány által elő­terjesztett javaslatokat. (MTI) Osztrák felmérés Erősödött a nemzettudat Becs. Ausztriában a megkérde­zettek 76 százaléka ma már úgy vé­li, hogy az osztrákok egy nemzetet alkotnak, míg negyven évvel ez­előtt csak 47 százalékuk vélekedett így - derült ki a Fessel közvéle­mény-kutató intézet felméréséből. Az eredmények szerint a 80-as évektől egyre erősebb a nemzed öntudat az alpesi országban, ahol a megkérdezettek mindössze 5 szá­zaléka állítja, ma is, hogy osztrák nemzet nem létezik. A válaszadók 16 százaléka úgy véli, hogy „az osztrákok kezdik nemzetnek érezni magukat“. Az önálló osztrák nem­zet létezését tagadó 5 százalék fel­tehetően - a felmérés adatai erről nem szólnak - úgy véli, az osztrá­kok a német nemzet keled biroda­lomban élő részét alkotják. (MTI) A hannoveri utcákon több r.endőr volt, mint felvonuló és tüntető Megdobálták a szélsőjobbosokat A fegyvertelen katonák szabadságra utaztak volna haza Újoncokat gyilkoltak Magyarországon az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek A bátorság és az öröm napja MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az 1956-os forrada­lomra emlékező hét végi ünnepsé­gek visszatérő gondolata volt, hogy a magyarországi felkelés súlyos, be nem hegedő sebet ejtett a kommu­nista diktatúrán, és komoly szerepe volt abban is, hogy 33 év múlva be­következhetett a rendszerváltozás. A szocialista rendezvények ve­zérgondolata az volt, hogy 1956 mindenkié, október 23. olyan nap, amely igazi ünnepe a nemzetnek. A bátorság és az öröm napja, amikor oktalanság lenne lehajtott fejjel jár­ni - mondta Gyurcsány Ferenc kor­mányfő Budapesten. A fővárosi szocialisták és fiatal baloldaliak ün­nepi rendezvényén Göncz Árpádot, a rendszerváltozás utáni első köz- társasági elnököt idézte a szónok, aki szerint 1956 mindenkié, és ha annyiféle volt is, ahány résztvevője, „56 egy volt és kikezdheteden, olyan, mint a csiszolt gyémánt“. A jobboldali politikusok több ün­nepségen beszéltek arról, hogy a múlt lezárása még nem történt meg, a korábbi politikai rendszer haszonélvezői ma is „közöttünk élnek“. El kell számolni a Kádár­korszakkal. Választ kell adni arra, hogy mi történt Magyarországon az 1956-ot követő 33 évben. „Mindaddig, míg erre a kérdésre nem adunk magunknak tisztessé­ges és őszinte választ, addig bárki a szemünkbe köphet“ - jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. A nemzeti egység fontosságáról beszélt Szili Katalin házelnök és Dávid Ibolya MDF-elnök. „Rémé­lem, nemsokára eljön az az idő, amikor 1956 emléke nem elválaszt, hanem összeköt mindannyiunkat, így az ország politikai erőit is” - mondta az Országgyűlés elnöke az MTI-nek. Dávid Ibolya Bátaszéken kijelentette, hogy meg kell találni a politikában azt a közös nevezőt, amely képessé tesz a magyarság ér­dekeinek érvényesítésére Európá­ban, az anyaországban és az elsza­kított területeken. Ez lenne az igazi hazafiság - tette hozzá. fedték arcukat és fegyverként használható eszközök voltak ná­luk. A hannoveri utcákon több volt a rendőr - kétezer mint ahány NPD-s felvonuló és ellen­tüntető. Az ellentüntetésre a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) és a náci rendszer üldözöttjeinek egyesülete szólított fel. Gyurcsány Ferenc, miután meg­tekintette az Orsó utcai Nagy Imre Emlékházat a kivégzett miniszter- elnök példáját nevezte olyannak, amely összefoghatja a nemzetet. Az operaházi díszelőadáson a mi­niszterelnök 1956 üzeneteként a mértéktartást, a sokféleség elfoga­dását és a cselekvésben való egye­sülést nevezte meg. Kuncze Gábor szabad demokra­ta pártelnök azt emelte ki, hogy 1956 októberében a parlamentá­ris demokrácia igénye fogalmazó­dott meg, a tüntetők szinte ösztö­nösen egy olyan világra kiáltottak igent, amelyet addig a rendszer üldözött. Mádl Ferenc köztársasági elnök a nemzeti ünnepen Nagy Imre Ér­demrendeket adott át a Sándor- palotában. A nap folyamán sokan keresték fel a rákoskeresztúri Új közteme­tőt, ahol az 1956-os mártírok túl­nyomó többségének és Nagy Im­re kivégzett miniszterelnöknek a sírja van. MTI-HÍR Baakúba/Bagdad. Iraki láza­dók csapdába csalták és agyonlőt­ték az új iraki hadsereg 43 újoncát és 5 sofőrt Bagdadtól északkeletre - közölték tegnap iraki katonai és rendőrségi források. Harminchat holttestet szombaton, tizenkettőt pedig tegnap reggel találtak meg az iráni határ körzetében lévő Mandali közelében egy országút mellett. Az újoncok többsége a fő­leg síiták által lakott Bászra, Násziríja és al-Amara városokból származott, állomáshelyük pedig a Bagdadtól mintegy 90 kilométerre lévő Kirkusban volt. Húsznapos ki­képzés után szabadságra utaztak volna haza. A fegyvertelen és civil ruhát viselő katonákat öt minibusz szállította. - Úgy tűnik, hogy egy jól szervezett, pontos értesülések­kel bíró, nagy létszámú csoport ej­tette csapdába a katonákat - mondta egy, a neve elhallgatását kérő magas rangú biztonsági tiszt. Egy öngyilkos merénylő hat ira­ki nemzeti gárdistát ölt meg szom­baton Bagdadtól mintegy 100 kilo­méterre északra, egy közúti ellen­őrzőpontnál. A Számárrá város melletti merényletben hat további gárdista megsebesült. Ugyancsak szombaton a Ramádi közelében fekvő Bagdadiban 19 rendőr vesz­tette életét, 47 pedig megsebesült egy iraki rendőr-akadémia ellen végrehajtott öngyilkos autóbom- bás merényletben. Hidegvérrel agyonlőtték a csapdába csalt fiatal katonákat (TASR/EPA-felvétel) * MTI-INDEX Berlin. Incidensekbe torkollott szombaton Hannoverben szélső- jobboldaliak és ellenfeleik tünte­tése. A szászországi törvényho­zásba szeptemberben bekerült német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) másfélszáz szimpatizán­sának felvonulását a rendőrök el­választották az ellentüntetők másfél ezer fős menetétől, ám mégsem tudták megakadályozni, hogy balos ellentüntetők ne do­báljanak palackokat. Négy rendőr és két tüntető megsérült, parkoló autók is meg­rongálódtak. A hatóságok a tün­tetések előtt 21 baloldali tüntetőt emeltek ki a tömegből, mert el­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents