Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-23 / 246. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 23. Családi kör 13 A rádióhallgatók és olvasóink a július végi felhívás nyomán összeadták az Enikő műtétjéhez szükséges összeget Kérjetek, és adatik... (Archívum) MONOLÓG Gázolás NAGY ILONA Óriás szájjá szűkült a világ, ordító gödörré, elém lépett, láttátok! Jaj elvérzik, mentőt, orvost! Az üregben megmozdul a vörös nyelv. Ő a bűnös, bűnös, bűnös. Megfojt a szó. Piszkos szürke autó, vagy csak a hajnali köd kúszik ilyen színben az utcán? A posványos nyálkába leránt az örvény. Léghasító vijjo­gás. Klórszagú fehérség. A lemeztelenített fiatal lányt;esten robotpontossággal dolgoznak a kezek. Sötéten vibrál a tekintet, ahogy az élettelenné vált húsca­fat összekötő gyenge szálát szétnyisszantják az élőtől. Az éjjel tűsarkon táncoló, üvegharisnyába bújtatott, vágykorbá­csoló láb volt ez. Roppanása a tálba útjának utolsó állomása. Élek! Élek. Élek?- Forró testem hideg, merev tárggyal alkot egy egészet. Belebor­zadok. Műláb! Felcsatolják kit-kat, kit-kat. Kezem támasztékai az utukat járják kip-kop, kip-kop. Lendület előre, vissza-előre, vissza. Míg szemem tükrére márványmintát fest a só, fájdalmam tengeré­nek egyre szűkebb a medre. A hangok telítik kit-kat, kit-kat, kip- kop, kip-kop, kip-kop... csaladivilag@ujszo.com Bemutatkozott az INFODOM polgári társulás Hasznos tanácsadás Július végén kéréssel for­dultunk a Pátria rádió Pul­zus című műsorának hall­gatóihoz és a Családi Kör olvasóihoz, hogy segítse­nek a dunaszerdahelyi Tóth családon. TÓTH ERIKA Kilencéves ikerkislányaik közül Enikő súlyosan mozgáskorlátozott, és a család anyagi helyzete nem tet­te volna lehetővé, hogy elvégezze­nek rajta egy műtétet Csehország­ban. Mind a rádióműsor, mind pe­dig az újságcikk nyomán megmoz­dultak az emberek, és a szükséges összeg rövid idő alatt összegyűlt. Enikőt július végén megműtötték, jelenleg pöstyéni gyógykezelésen van. A családot a gyógykezelés előtti napokban látogattam meg. Számítottak rá, hogy sikerül a pénzt összegyűjteni? Tóth László: - Gondoltam, hogy lesznek jószívű emberek, és ami fontos, gyorsan érkezett a segítség, v Voltak, akiktől pénzadományt kap­tunk, mások jó tanácsokkal láttak el bennünket; olyanok is jelentkez­tek, akiket szintén operált Poul do­cens úr. Minden jóakaratai ember­nek szeretném megköszönni, hogy segített, és hozzájárult Enikő mű­tétjéhez. Tóth Lászlóné: - A legmegle­pőbb az volt, hogy nem is a kör­nyékről, hanem inkább távolabb­ról, például Pozsony környékéről jelentkeztek többen; teljesen idege­nek, nagyon keveset ismertünk kö­zülük. Sokan kifejezték együttérzé­süket és jókívánságaikat, és a műtét után is érdeklődtek Enikő hogyléte felől. Sajnos, olyan visszhangok is voltak..., hogy is mondjam..., egye­sek felháborodtak, hogy mi ado­mányra szorulunk. Új családi ház­ban lakunk ugyanis, amelyet sok éven keresztül épített - a család tel­kén - a férjem, aki építész. Sok em­bernek szemet szúrt, hogy segítsé­get kértünk, miközben új házban lakunk, pedig vannak sokkal rosz- szabb helyzetben élő családok is. Mi pár alkalommal megpróbáltunk magyarázkodni, hogy ez miként van, de mikor láttuk, hogy nincs ér­telme, részletekbe nem bocsátkoz­tunk. Végül is a történet szerencsé­sen ért véget, hiszen úgy tűnik, a műtét sikerült, a kellemetlensé­geket meg el kell felejteni. Tóth László: - A műtét idő­pontját július 29-ére tűzték ki, két nappal előtte Dunaszerdahelyen elvégezték a szükséges vizsgála­tokat, és az eredményt vittük ma­gunkkal Prerovba. Előző nap megérkeztünk, Enikőt előkészí­tették a beavatkozásra. Másnap reggel hétkor vitték a műtőbe - én csak az előkészítőig mehettem ve­le -, és 10 óra 18 perckor pedig már hozták vissza a szobába. A műtétet végző Poul docens úr fél kettőkor bejött a szobába - Enikő már felébredt az altatásból és elmondta, hogy a műtét jól sike­rült, másnap mehetünk is haza. Enikő a nyári szünet felét gipsz­ben töltötte: rossz volt neki, de nekünk is szokatlan volt a helyzet - cipeltem őt hol az ágyba, hol a tornaszőnyegre, jó idő esetén ki­vittem az udvarra, egy nagy pa­pírdobozt tettem a gipszes lába alá, hogy tudjon játszani. Én ko­rábban láttam olyan gyerekeket, akiket nálunk operáltak, s azért sem akartuk az itteni operációt, mert"elrémisztő volt az a nagy vá­gás, amelyet a lábukon ejtettek. A docens azt mondta, hogy Enikő vágása két centiméteres lesz, de amikor levették a gipszet, boldo­gan láttuk, hogy még akkora sincs a beforrott seb. Az ellenőrzéskor az itteni orvosok is megállapítot­ták, hogy szépen sikerült a műtét. Jelenleg a kislány folyamatos re­habilitációban részesül, hiszen vi­szonylag hosszú ideig volt kime­revítve a begipszelt lába, ezért ap­ránként kell hozzászoknia a járás­hoz. Tóth Lászlóné: - Enikő koraszü­löttként jött a világra, és oxigénhi­ány következtében megsérült az agynak a mozgást irányító része. Későn kezdett el mászni, és keser­vesen, lépésről lépésre próbálko­zunk a járással, végül Győrben ta­Az ikrek még Enikő műtétje előtt nították meg két háromágú bot se­gítségével. Már önállóan is tudott járni, de baj volt a lábtartásával, spiccre lépett először, majd a sarok­ra, vagyis fordítva, mint ahogy kell. A lábfeje is egy kicsit befelé fordult. Ezeket a rendellenességeket az Achilles-ín-rövidülés okozta, ezért ajánlották Győrben ezt a beavatko­zást. A műtétnek köszönhetően szebb lett a lábtartása, és abban re­ménykedünk, hogy a járása is ja­vulni fog. Hogyan oldják meg az iskolá­ba járást? Tóth Lászlóné: - Hát, nem egy­szerű. Enikő most másodikos. A férjem a gondozója, ő viszi Kisud- varnokra az iskolába, és felcipeli az osztályba. Leültetjük a helyére - az első padban ül -, segítünk neki ki­rakodni a táskából, előkészülni az órára. Óra közben segít a tanító né­ni, de a gyerekek is nagyon aranyo­sak, már tudják, hogy Enikő nehe­zen mozog, előveszik a tízóraiját, vagy bármi mást, amire szüksége van. A szünetekben Évike, az iker­testvére is szemmel tartja, és mivel én is ott tanítok, elviszem szükség­re, és bármilyen helyzetváltozáskor segítek, hogy ne terheljük minden­nel a tanító nénit. Évike már har­madikos, Enikőt csak egy évvel ké­sőbb tudtuk beadni az iskolába, mert hatévesen még bottal sem tu­dott járni, és játékosabb is volt a kelleténél. Az alatt az egy év alatt rendszeresen hordtuk tornászni, s mikorra iskolába került, már „boto- zott”, vagyis önállóan mozgott. Mi­vel gond van a finom motorikus mozgásával, gyermekpszichológu­sunk, Belkovics Judit javasolta, hogy a tanulás megkönnyítésére használjon számítógépet. Egy évvel ezelőtt igényeltünk, és a szociális osztálytól a napokban kapunk egy korszerű gépet. Mivel az iskolában van számítástechnikai szakkör, Enikő ott fogja az alapokat megsze­rezni, hogy aztán itthon is dolgoz­hasson vele. Reméljük, hogy fogja őt segíteni a tanulásban, és lehet, hogy a jövőben ebből fog megélni. Nagyon örülünk, és hálásak va­gyunk Belkovics Juditnak az ötle­tért. Hogyan folytatódik Enikő re­habilitációja? Tóth László: - A pöstyéni fürdő­ben lesz az intenzív rehabilitáció, nagyon váijuk már, hogy jobb erő­re kapjon, és javuljon a járása. Ő nem várja annyira a gyógykezelést, mert nem szeret elszakadni otthon­ról, testvérétől, édesanyjától. Leg­inkább csak itthon szeret lenni, és az iskolában. Elhangzott a Pátria rádió Pul­zus című műsorában. TÁJÉKOZTATÓ Az egészségkárosodott gyermek világrahozatala után az orvosok általában temérdek latin kifejezés­sel rémítik a szülőket, holott másra van szükségük: alapos és közérthe­tő információkra arról, miképp fej­leszthetnék a kis beteget, milyen állami támogatásban részesülhet­nek, hová nyújtsák be kérvényei­ket, milyen segédeszközökre jogo­sultak stb. - Tudom, miről beszé­lek, nekem is beteg gyermekem született, s én sem tudtam, mitévő legyek. Az információgyűjtés fo­lyamata lassú volt és keserves, de idővel jártasságra tettem szert. Jegyzéket készítettem magamnak arról, hogy Szlovákia-szerte mely intézmények foglalkoznak beteg gyerekek fejlesztésével, hol talál­hatók a legjobb szakemberek, hol és hogyan lehet anyagi támogatást kérvényezni. A jegyzékből www. radost.sk weboldalt készítettem - ismertette a kezdeményezés lénye­gét Zuzana Melisová, az INFODOM polgári társulás elnöke. Az oldal tartalma változatos: a spe­ciális iskolák és intézmények, szo­ciális otthonok, integrált osztályok és a pedagógiai-pszichológiai ta­nácsadók jegyzéke, az egészség- ügyi segédeszközök tára, az egész­ségügyi és a szociális törvények, előírások, praktikus tudnivalók is­mertetése, a diétareceptek, a fize­tett és ingyenes szolgáltatások (gondozási és ápolási ügynöksé­gek, gyógyfürdők, orvosi rende­lők) jegyzéke vagy akár a könyvtár is az érintetteket segítik. A weblapon közölt információk bő­víthetők, a polgári társulás öröm­mel fogadja a beteg gyerekeket ne­velő szülők észrevételeit, javaslata­it, ötleteit, (erf) KISMAMÁK, KISPAPÁK, KISBABÁK Tisztelt Családi Kör OLVASÓI LEVÉL Régóta készülök az írásra, hogy gratuláljak a Családi Körben megje­lent tartalmas írásokhoz. A másik dolog, amiért tollat ragadok, hogy megosszam Önökkel az örömömet. Jól kezdődött családunk számára az új esztendő. Január 2-án meg­született negyedik unokánk. Há­rom fiú után kisebbik fiam elsőszü­lött gyermeke egy kisleány. Néhány Nyuszika is alszik... (Lukács Erika illusztrációs felvétele) héttel a születése után egy este szellemű ifjú apa, aki az elektroni- csöngött nálunk a telefon, és az új- kus csodákkal ellátott XXI. század- donsült apuka jelentkezett: „Anyu, ban élő szóval szeretné elaltatni nem tudsz valami altatót, szeretnék sírdogáló gyermekét, énekelni a lányomnak.” Kapásból elmondtam néhányat a telefonba: Kotta 1. Aludj kicsi, aludjál, szép álmokat Csicsí, csicsí babuska, elment anya vásárra. Hozza Dórikának, piros cipőt lábára. álmodjál. Aludj ingó-bingó, kicsi rózsabimbó. Ttn- te, ba - ba, ten - te, sze - me- det hunyd Tente baba, tente, Tente, baba, tente, a szemedet J • A- ludj, ín - gó - bin - go, ■ ; ;—w 9 w ki- esi ro- zsa - bim - bó! eljött már az este. Köszöngetnek szépen hunyd be! Aludj, ingó-bingó, kicsi tf-i - -J3­m j -1/7-j ^ csillagok az égen. rózsabimbó! Alszik az ibolya, csicsijja, bubája. Al - szik az i - bo - lya, esi - esij - ja bu - bá - ja. Tente baba párnára, kicsi kutya szalmára, tente baba, tente, aludj szivem szentje. Tente baba, tente, ágyacskád már vetve. Jó apyácskád ringat, csókkal kelt fel holnap. „Ezt én nem tudom megjegyez­ni. Légy szíves, írd le” - jött a fele­let. Egy este nekifogtam és írtam még néhányat, ami közben eszem­be jutott. Most elküldöm Önöknek is. Lehet, hogy a Családi Kör olva­sói között akad néhány vállalkozó Kotta 3. Aludj baba, aludjál, Nyuszika is alszik, Este van a faluban, Esd harang hallik. Utóirat: Dórika azóta már a gyer­mekmondókák, dalocskák újabb csoportjával is megismerkedett, s örömmel tapsikol, rázza a kezecs­kéjét, ha hallja: a Tapsi, baba vagy Csip-csip, csóka dallamát. Mészáros Katalin, Vágsellye (További 4 altató szövege s kottája novemberben lesz majd olvasható.)

Next

/
Thumbnails
Contents