Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-23 / 246. szám, szombat

12 Családi kör ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 23. MINDENNAPI KENYERÜNK Elizeus könnyei ÉDES ÁRPÁD Ige: „Akkor az Isten embere mereven maga elé nézett, az­után sírva fakadt. Hazáéi meg­kérdezte: Miért sírsz, uram? Ő így felelt: Mert megtudtam, hogy milyen veszedelmet ho­zol Izráel fiaira. Erődjeiket föl- perzseled, ifjaikat fegyverrel ölöd meg, csecsemőiket sziklá­hoz vágod, és terhes asszonya­ikat felhasogatod. ” (Királyok második könyve 8,11-12) Napirenden történő öngyilkos merényleteken és veszláni túsz­drámán edzett fülünknek és sze­münknek is megdöbbentő olvas­mány Elizeus jövendölése, amit Hazáéinak elmond. Ha még abba is belegondolunk, hogy a próféta azok oldalán áll, akik látomásá­nak elszenvedői, talán meg is tudjuk érteni, hogy sírva fakadt. Mondhatnánk, hogy minek ment Damaszkuszba, épp az esküdt ellenség főváro­sába, minek kereste ma­gának a bajt? Miért nem a saját háza táján sepre- getett? Vagy tán nem volt elég üzenet Izraelben, hogy Szíriába kellett mennie? Még sze­rencse, hogy Elizeus nem fontol­gatott ennyit. Ha az Isten küldte, akkor ment! És míg nem sokkal korábban otthon az izraeli király a fejét akarta vétetni, addig Da- maszkuszban Benhadad király egyik főemberét küldi hozzá negyven teve rakományával, ajándékként küldve mindenféle damaszkuszi drágaságot, hogy kijelentést kérjen az Úrtól beteg­ségére való tekintettel. Benhada- dot ugyan látszatra nyugtatja, de isteni küldetésének címzettje ez esetben inkább a követ, Hazáéi, és a vele közölt látomás során nem is csoda, ha a próféta köny- nyekre fakadt. De hát Jézus is sírt, egyszer Lázár sírjánál, má­sodszor meg Jeruzsálem fölött. Ennek kapcsán tegyünk föl magunknak egy kérdést: Van-e különbség sírás és siránkozás között? Vajon ránk e kettő közül mi a jellemző? Úgy gondolom, hogy a sírás a legmélyebbről fa­kadó katartikus, a legőszintébb belső tisztulási folyamatnak a megnyilvánulása. A siránkozás pedig egy részvétet ébreszteni akaró, a legtöbbször tudatos fa- rizeuskodó álszent magatartás, ami anélkül, hogy rám igazán hatást gyakorolna, másokból próbál együttérzést kicsikarni. Az egyik legrafináltabb és talán legelterjedtebb emberi maga­tartás. Van, amikor diplomáciá­nak, kompromisszumkeresés­nek vagy ehhez hasonlónak ál­cázzák. Legtöbbször mégis az általunk elkövetett, be nem val­lott és meg nem bánt vétkeink vagy tudatos bűneink leplezé­sének eszköze. Néhány példa a közelmúltból az EU háza tájá­ról. Milyen vitát kavart a kér­dés, hogy helye van-e az új eu­rópai alkotmányban a keresz­tyén megjelölésnek. Ha valaki azt akarná kétségbe vonni, hogy a mai európai államrend kialakulásában a keresztyén ál­lamiságnak, erkölcsnek és kul­túrának döntő szerepe volt, és bizonyos befolyása a jövőben is megmarad, úgy gondolom, hogy mélyen félreértelmezi az elmúlt legalább másfél ezer év történelmét. Ha viszont a ke­resztyén mint krisztusi (a szó innen ered!) magatartást kérné valaki számon a vén Európán, bizony, a mélyről fakadó sírás­nak volna csupán helye, meg annak, hogy megkövessük az összes többi kontinenst meg apáinkat és főleg fiain­kat! A másik a Törökor­szággal folytatott csatla­kozási tárgyalások ki­mondott és ki nem mon­dott érvei. Egyik olda­lon félünk az EU homo­gén keresztyén jellegét erősen megbontó nagy muzulmán államtól, a másik ol­dalon stratégiailag szükség van rá, s ami még tán ennél is fonto­sabb, hogy az elöregedő Euró­pának milyen nagy szüksége van a „fiatalításra”. A harmadik a szociális jóléti állam és a szo­ciális reform összefüggése. E kérdéskörben tudunk leginkább siránkozni. Egyik oldalon sóvá- ran kacsingatunk a múlt „hú­sosfazekaira”, másik oldalon nyugati vagy svéd rendszert ál­modunk. S ha esetleg a jövőben tisztes nyugdíjat akarunk, ak­kor már most magunknak kell összegyűjtenünk. A népmesé­ben a jobbágy arra a kérdésre, hogy hogyan tud a három pénz­ből megélni, azt felelte, hogy ő csak egyből él, mert egyet tör­leszt, egyet meg kölcsön ad. Most meg sokszor kiskirályi igé­nyeink lehetetlenné teszik a szülőinknek való törlesztést, önzésünk és kicsinyhitűségünk vagy egyenesen hitetlenségünk pedig meggátol a kölcsönadás­ban. Az ország meg előbb utóbb valóban azé lesz, aki „teleszüli”. Nem kell, hogy idegenek „vág­ják sziklához csecsemőinket”, megtesszük helyettük mi ma­gunk. A siránkozás ebben az esetben is nagyon önös és ál­szent. Talán sokkal inkább sír­nunk kellene, és megszaggatott gyászruhában hamut hinteni a fejünkre! Amíg nem késő. A szerző református lelkész Elsősorban házi gondozószolgálatra szorulóknak segíthet a hangkommunikátor Gombnyomásra jön a segítség „A gondozásra szoruló idős emberek 80 százaléka nem szeretne öregotthonban vagy hasonló szociális léte­sítményben élni, nekik jó megoldás a házi gondozó- szolgálat. De mi történik, ha éppen egyedül vannak otthon, és hirtelen szorul­nak segítségre?!” - vetette fel a problémát Juhos Fe­renc, Nádszeg polgármeste­re annak a hangkommuni- kátoros segélykérő rend­szernek az október 19-ei be­mutatóján, amelynek ilyen esetekben életmentő szere­pe lehet. GAÁL LÁSZLÓ Roman Kovác (jobbról) a Rákellenes Ligától szeretne támogatást kieszközölni. Mellette Juhos Fe­renc és Zuzana Martináková. (Szőcs Hajnalka felvételei) A bemutatón jelen volt Zuzana Martináková parlamenti képviselő, a törvényhozó testület szociális bi­zottságának tagja, Roman Kovác volt egészségügyi miniszter, jelen­leg a Rákellenes Liga alelnöke, Bíró László, a Galántai Körzeti Hivatal elöljárója, valamint más államigaz­gatási hivatalok és egészségügyi lé­tesítmények vezetői és környékbeli polgármesterek. Juhos rámutatott, hogy mert mobiltelefonon nem biztos, hogy vészhelyzetben képes lenne kommunikálni a gondozott, ezért olyan berendezésre van szük­ség, amellyel egyetlen gombnyo­tort” - tájékoztatott Tóth Tibor, a rendszert kezelő technikus. Minden egyes ilyen apró berendezés egyéni kóddal van ellátva, négy számje­gyes, úgynevezett Enigma kódrend­szerrel. A jelzés a diszpécserköz­pontban egy kódmegfejtő berende­zésen keresztül jut a kijelző készü­lékbe, ennek köszönhetően a szá­mítógép monitorján másodperce­ken belül megjelennek a hívó fél adatai. Az ápolt nevét, lakcímét, ke­zelőorvosának, legközelebbi csa­ládtagjának nevét stb. tartalmazó adatok közé fontos telefonszámok is be vannak táplálva, pl. a szomszé­Tóth Tibor technikus a diszpécserközpontban mással jelezni tud a diszpécserköz­pontba, ahol azonnal látják, ki kér segítséget. A segélykérő ügyféllel akkor is fel tudják venni a kapcsola­tot, ha éppen nincs telefonközei­ben. A jelzőgombot a gondozott egy olyan apró berendezésen tudja megnyomni, amelyet, akár egy kar­órát, állandóan a csuklójára erősít­ve, vagy a nyakába akasztva visel. Életmentő lehet A berendezés víz- és ütésálló, így zuhanyozás vagy fürdés közben is viselhető és használható, elég a raj­ta levő gombot megnyomni. A ké­szülék azonnal beszélőkapcsolatot teremt a diszpécserközpont ügyele­tesével. Ezt az ún. hangkommuni­kátor teszi lehetővé, amelyet a veze­tékes telefonra csatlakoztatva he­lyeznek el a lakásban (műszakilag megoldható a mobiltelefonhoz való csatlakoztatás is), és úgy működik, mint egy kihangosított telefon. Ez a segélykérő gombnyomásra mintegy távirányítással bekapcsol, és a hasz­náló anélkül beszélhet bele, hogy felvenné a telefonkagylót, vagy hozzányúlna a berendezéshez. „A berendezés rendkívül érzékeny mikrofonnal van ellátva, így a szomszédos szobából vagy a lakás távolabbi részéből is kommunikál­hat rajta keresztül a segélykérő sze­mély. A mindig kéznél levő kapcso­lógombbal pedig akár 50 méterről is bekapcsolhatja a kommuniká­dé, a legközelebbi kórházé vagy mentőszolgálaté. A rendszer leg­fontosabb tulajdonsága, hogy visz- szajelzésre, közvetlen kommuniká­lásra is alkalmas, nem csak egy se­gélykérő csengő. Az ügyeletes disz­pécser a hangkommunikátoron ke­resztül felveszi a kapcsolatot a se­gélykérővel, aki elmondhatja, hogy mi történt, hirtelen rosszullét jött-e rá, és orvosra van szüksége, vagy semmi baja, csak elesett és képtelen egyedül felállni, esedeg nem tud ki­mászni a fürdőkádból. Ha orvosra van szükség, a diszpécser értesíti a mentőket, utóbbi esetekben egysze­rűen felhívja a páciens szomszédját, és megkéri, menjen át az idős em­berhez, és segítsen neki. „Ha csak egy segélykérő csengő szólna, és nem tudnánk leellenőrizni, hogy mi történt, minden esetben mentőt kellene kiküldeni. így azonban nem szükséges, és ezzel hatalmas össze­geket lehet megspórolni” - muta­tott rá a rendszer gazdasági előnyé­re a polgármester. Vagyonvédelemre is jó A rendszer a házi gondozószol­gálatban való hasznosításon kívül vagyonvédelmi feladatokat is ellát­hat, elhelyezhető raktárakban, bol­tokban, irodákban, csatlakoztatha­tó hozzá gázszivárgást vagy füstöt érzékelő berendezés, és riasztás esetén a diszpécser a tűzoltókat, a gázművek ügyeletét, betörés ese­tén pedig a rendőrséget értesíti. A berendezés diszpécserközpontját a nádszegi Szent Erzsébet Szociális és Egészségügyi Központban állí­tották fel, gyakorlatilag korlátlan számú hangkommunikátoros be­rendezés csatlakoztatható rá, akár az ország legtávolabbi részéből is. Egy besztercebányai vagy kassai ügyféllel is ugyanúgy tudnak kom­munikálni, mint a nádszegivel, és a nádszegi központból értesíteni tud­ják az ügyfélhez legközelebb levő kórház vagy mentőállomás ügyele­tesét, hogy hol, kinek van éppen szüksége segítségre. A nádszegiek egyelőre két hang­kommunikátort kaptak ajándékba - a berendezéseket a magyarorszá­gi Informatikai és Hírközlési Mi­nisztérium támogatásával szerez­ték -, de ahhoz, hogy a gyakorlat­ban igazából ki tudják próbálni, legalább egy 15 kilométeres ható­sugarú területen több tucatnyi ilyen berendezést szeremének mű­ködtetni. És ha már a gyakorlatban is meg tudják mutatni, hogy való­ban hasznos dologról van szó - amint azt Magyarországon már számos példa bizonyítja -, akkor országos méretekben szeretnék el- teijeszteni a segélykérő rendszert. Éppen ez volt a nádszegi bemutató lényege, hogy az ott jelenlévők ta­nácsokat, javaslatokat adjanak ah­hoz, hogyan lehetne a szóban forgó rendszer anyagi támogatását a szo­ciális ellátásról szóló törvényekbe beépíteni, akár olyan formában, hogy a rászoruló kisnyugdíjasok anyagi térítést, kompenzációt kap­janak, akár úgy, hogy a községi ön- kormányzatok tudják célirányos tá­mogatásból lakosaiknak beszerez­ni a berendezést, és téríteni mű­ködtetési költségeit. Támogatják Zuzana Martináková megígérte, a parlamentben minden tőle telhe­tőt megtesz, hogy egy ilyen javasla­tot a kollégái is támogassanak. A környékbeli polgármestereknek azért mutatták be a rendszert, mert Juhos Ferenc szerint úgy lehetne kísérleti jelleggel működtetni, hogy minden önkormányzat legalább egy hangkommunikátort rendelne. Ennek havi díja kb. 750-900 koro­na, az üzemeltetésért havi 600, a karbantartásért évi 1200, a rend­szerbe állításért egyszeri 1600 ko­ronát kell fizetni, ami egy rászorult idős embernek túl nagy teher len­ne, ám az önkormányzat megen­gedhetne ennyit magának, és pró­baidőre kölcsönözhetné egy-egy fa­lubeli rászorultnak. Az egyik pol­gármester felvetette: ugyan kinek adják, ha akár száz rászorult is akadna, ebből csak veszekedés vol­na, ám Roman Kovác salamoni megoldást ajánlott, hagyják a dön­tést a körzeti orvosra, elvégre ő tudja legjobban, melyik páciensé­nek van a legnagyobb szüksége ilyen segítségre. Az exminiszter nemcsak tanáccsal szolgált, azt is megígérte, megpróbál intézkedni, hogy a Rákellenes Liga a saját anyagi keretéből legalább részben segítse a rendszer működtetését, hiszen a házigondozó-szolgálatra szorulók között is sok a rákos be­tegségben szenvedő páciens. Egy másik lehetőséget Tirinda Sándor, a légi kórház igazgatója vetett fel, elmondva, ő a napokban nyújtott be egy olyan pályázati anyagot, amellyel a szociális gondozás nem hagyományos formáira szeretne tá­mogatást nyerni. Felajánlotta, ha sikeres lesz a pályázaton, betársul­nának a Nádszegen bemutatott rendszer működtetésének anyagi támogatásába, és Légen létrehoz­nának egy segélyállomást, amely a nádszegi diszpécserközpont szol­gálatait is igénybe venné, és Dunaszerdahely, valamint Pozsony irányában láthatná el a következő 15 kilométeres hatósugarú régiót. A szeretet kifejezésére Zuzana Martinkovának a közel­gő karácsony juttatott eszébe egy következő finanszírozási Tehetősé­get: „Vannak családok, ahol drága, de értelmetlen ajándékokat vásá­rolnak az idős, egyedül élő szülők­nek, nagyszülőknek. Miért ne le­hetne hasznos karácsonyi ajándék egy ilyen segélykérő berendezés? (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Egyedül (Képarchívum) le

Next

/
Thumbnails
Contents