Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-23 / 246. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 23. SZÍNHÁZ HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő szom­bat 19 Chioggiai csetepaté vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Jekatyerina sz. 19 Párbeszéd az ellenséggel, Csend v. 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Csalódások (vendégjáték Füleken) sz. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: II. József sz. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A titkárnő (am.) sz. 18,20.30 Szamszára (ff,-ném,) v. 17.30, 20 MLADOST: Kontroll (magy,) sz. 16.30 Kék bársony (am.) sz. 20 Tamara (magy.) v. 16.30 Gyalog galopp (ang.) v. 20 TATRA: Intermission (ír) sz., v. 18, 20 AUPARK- PALACE: Cápa­mese (am.) sz., v. 14,15,15.30,16,17,17.30,18,19.30 Collateral -A halál záloga (am.) sz., v. 14.40,16.20,17.20,18.50, 20, 21.20 Stepfordi feleségek (am.) sz., v. 17.10,19.20 Anakonda 2.: A véres orchidea (am.) sz., v. 15.40,18.20, 20.30 Terminál (am.) sz., v. 15.30, 18.10, 20.40 A Bourne-csapda (am.) sz., v. 19, 21.10 Post Coitum (cseh) sz., v. 17.50, 20.10 Eljegyzés a kastélyban - Neve­letlen hercegnő 2. (am.) sz., v. 14.20,16.40 Intermission (ír) sz., v. 19.10,21.50 A falu (am.) sz., v. 14.20,16.30 Az apokalipszis an­gyalai - Bíbor folyók 2. (fr.-ang.) sz., v. 18.40, 20.50 János evan­géliuma (kan.) sz., v. 19.40 Nem semmi! (cseh) sz., v. 15.20, TATRA: Podium (fr.) sz., v. 16,18, 20 CAPITOL: Anakonda 2.: A véres orchidea (am.) sz., v. 16; 18; 20 ÚSMEV: Cápamese (am.) sz., v. 16,18 Collateral - A halál záloga (am.) sz., v. 20 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Arthur király (am.-ír) sz., v. 18 GALÁNTA - VMK: Én, a robot (am.) sz., v. 19 DUNASZERDAHELY - LUX: Szégyenfolt (am.) sz., v. 19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) sz., v. 16 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Terminál (am.) sz., v. 17,19.30 VÁGSELLYE - VMK: A sötétség krónikája (am.) sz., v. 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Dirty Dancing 2 (am.) sz., v. 19 LÉVA - JUNIOR: Dirty Dancing 2 (am.) sz., v. 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: János evan­géliuma (kan.) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Apja lánya (am.) sz., v. 15.30,19.30 Collateral - A halál záloga (am.) sz., v. 13.15,15.30,17.45, 20 A falu (amerikai) sz., v. 18,20.15 Feketék fehéren (am.) sz., v. 15.45,20.15 Már megint bérgyilkos a szomszédom (am.) sz., v. 14,16.15,18.15,20.15 Nők transzban (amerikai) sz., v. 13.30,17.30, 20.30 Stepfordi felesé­gek (amerikai) sz., v. 16,18 A Temetetlen halott - Nagy Imre nap­lója (magy.-szl.-lengy.) sz., v. 15,17.30, 20 FELHÍVÁS A Csehszlovákiai Magyar Nép- művészeti Együttes, a NÉPES 1954. április 25-én tartotta ősbemutató előadását Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Színházban. Az 50. évfor­duló alkalmából 2004. november 27-28-án Dunaszerdahelyen kon­ferenciát, Galántán emlékünne­pélyt terveznek a volt fenntartók és vezetők. Az emlékünnepély a volt tagság ünnepi emléküléséből, a két utód-együttes: az Ifjú Szivek és a Szőttes, valamint a Kis Csali, az Ilosvai, a Garam Menti Népi Együt­tes és a Kodály Zoltán Daloskor előadásából és zeneszó melletti kö­zös szórakozásból áll majd. Felhívjuk a NÉPES volt tagjait, hogy 2004. november 10-ig je­lentkezzenek, illetve hogy közöl­jenek magukról egypár sort, és adják meg címüket. A jelentkezés címe: Csemadok OT, 815 57 Bratislava (tel.: 02/526-37-974, fax: 02/526-37- 976) vagy Takács András, 821 06 Bratislava, Ucitel’ská 39 (tel./fax: 02/452-48-634) „Amiről beszélnek, vitatkoznak, már önmagában hordozza a létezés jegyeit” - Szalatnai Rezső Szalatnai Rezső Pozsonyban Ma száz éve született Sza­latnai Rezső, Szvatkó Pál és Fábry Zoltán mellett a két háború közti csehszlo­vákiai magyar irodalom legjelentősebb kritikusa, irodalomtörténész, író, aki egyebek közt a szlovákiai magyarokat ért, 1945 és 1948 közötti jogfosztás el­leni bátor fellépésével is elkötelezte magát a szlová­kiai magyarság mellett. CSANDA GÁBOR Születése centenáriumán a het- venhárom esztendős korában Bu­dapesten elhunyt Szalatnai emlé­kének Pozsony emléktáblát avatva tisztelgett - a több szlovákiai ma­gyar kulturális intézmény társ- szervezésének és összefogásának eredményeként kedd óta a Duna utcai magyar tanítási nyelvű alap­iskola és gimnázium homlokzatán Mag Gyula szobrászművész alko­tása hívja fel a járókelő figyelmét arra, hogy ebben az épületben ta­nított a pedagógusként is kiemel­kedő személyiség, a magyar-szlo­vák kapcsolatok fáradhatatlan szorgalmazója. Az ugyanezen a keddi napon megtartott szimpóziumon - melyet a Szlovákiai Magyar írók Társasága rendezett a Szlovákiai Magyar Kul­túra Múzeumával és a Hagyomá­nyok és Értékek Polgári Társulással karöltve - a szép számú közönség betekintést nyerhetett Szalatnai gazdag életművébe. Az előadókat, a vendégeket - köztük Szalatnai R. Juditot, az irodalomtörténész lá­nyát - és az érdeklődőket, akikkel zsúfolásig megtelt a Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeumának nagy­terme, a házigazda, Jarábik Gabri­ella múzeumigazgató üdvözölte. Ifjabb Papp Sándornak köszön­hetően egy archív hangfelvételről maga Szalatnai Rezső is szót ka­pott: a Visszaemlékezések József Attilára című, mintegy tizenkét perces archív hanganyag vissza- hallgatásával felejthetetlen él­ményben volt része a közönségnek, egyszersmind az elhangzó felvétel mindeneknél élőbben hozta s adta vissza a szimpózium főszereplőjét. Szakmainak egyébként a helyszí­nen a Petőfi és a Kossuth rádióban valaha elhangzott beszédei közül több is meghallgatható Volt. Az előadások sorát Mayer Judité nyitotta: a Madách-díjas szerkesztő és műfordító a tanár és ember Sza­kmait idézte fel. Kettejük hetven évvel ezelőtt kezdődő kapcsolata ­Hárman az előadók közül: Bárczi Zsófia, Filep Tamás Gusztáv és Mayer Judit (Szabó Réka felvétele) az akkor harmincéves Szakmai ta­nár úré és a tizenegy éves másodi­kos gimnazista Mayer Judité - nemcsak tanár és diák viszonyát érintő személyes visszaemlékezés­ként idéződött fel, háttérként meg­elevenedett a második világhábo­rút megelőző vészterhes évek nem mindennapi szellemisége is. Szóba került Szakmainak a szlovák állam idején s különösen a háború utáni magyarüldözések alatt betöltött fontos szerepe is, mely az 1948-ban történt magyarországi áttelepülé- sével sem ért véget. A személyes érintettség számos emlékképet hí­vott elő a múltból; Szalat- nai, aki tudvalevőleg Ma­yer Imre nyelvésszel, Ma­yer Judit édesapjával több szlovákiai magyar kulturá­lis egyesületben és intéz­ményben együtt dolgozott, s hozzá őszinte barátság fűzte, Ma­yer Judit méltatásában olyan nagy tekintélyű kultúraközvetítő egyéni­ségként jelent meg, aki sosem sza­kadt el teljesen a szülőföldjétől. Bárczi Zsófia író, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar tanszékének oktatója ku­tatási területének, a Mécs László- irodalomnak a Szakmai Rezsővel kapcsolatos vetületére hívta fel a figyelmet. Előadásában az első köztársaságbeli - az ún. szlo- venszkói magyar - irodalom két jelentős alakjának levelezését ala­pul véve rámutatott az irodalom­kritikus Szakmai Mécs-képére (alakulására, változásaira), hang­súlyozva, hogy éppen Szalatnai volt az, aki 1966-ban az Irodalmi Szemlében közölt tanulmányával utat tört az akkor éppen kegy- vesztett költő irodalmi rehabilitá­ciójához, újraértékeléséhez. A csehszlovákiai magyar mű­velődéstörténet szakavatott is­merője, a filológus irodalomtörté­nész, Filep Tamás Gusztáv, aki a közelmúltban terjedelmes kötet­ben jelentette meg Peéry Rezső és Szalatnai Rezső levelezését (Ked­ves Rezső! Drága Bió! címmel), az irodalomkritikus és publicista Szalatnai életművének mérlegét vonta meg. Tanulmányának vizs­gálódási pontjait a Magyar maga­tartás és irodalom Csehszlovákiá­ban című gyűjteményes könyv szolgáltatta. Ez a Tóth László vá­logatásában és szöveggondozásá­ban megjelent kiadvány tíz évvel ezelőtt látott napvilágot az AB­ART gondozásában, s a Szalatnai- irodalomban az 1989 utáni idő­szak első - szlovákiai magyar - reprezentatív hozadékaként tart­juk számon. Méltó párját a mostani centená­riumi ünnepségre jelentette meg a Lilium Aurum: az Elfeledett esszék című könyvet felelős szerkesztője, Miklósi Péter mutatta be a szimpó­ziumon. A kötet egyszerre három kuriózummal is szolgál: bevezető gyanánt közreadja Szakmai R. Ju­dit egy apjával kapcsolatos, 1944. évi garamszentkereszti emlékét, utószó helyett tartalmaz egy negy- venoldalas Szakmai-bibliográfiát, s nem utolsósorban egy gazdag vá­logatást Szakmai eddig könyvben meg nem jelent írásaiból (a gyűjte­mény alcíme szerint: Emlékezetek és karcok). A közölt bibliográfiához Végh László, a Bibliotheca Hungarica igazgatója adta meg a használati utasítást, lévén hogy a könyvben szereplő feldolgozást ez az intéz­mény készítette (összeállítója Bé­rcek Zsuzsanna) az írónak abból a hagyatékából, melyet lánya ado­mányozott a BH könyv- és levéltá­rának. A terjedelmes dokumentum arra nézvést kínál nélkülözhetetlen fogódzót, hogy az életművel vagy annak valamely konkrét területével foglalkozni kívánók pontosan mit is találhatnak á somorjai központ­ban. Ahol egyébként a Szakmai- hagyaték részeként több száz fény­kép és könyv is- várja az ér­deklődőket. S ezzel a szimpózium mint kez­deményező instancia jelképesen át is adta a stafétabotot a Szalatnai- hagyaték további felhasználóinak: a diákoknak és a kutatóknak, a szlovákiai magyar irodalom iránt érdeklődőknek. Egy archív hangfelvé­telről maga Szalatnai Rezső is szót kapott. A Sony amatőr fotósok számára meghirdetett versenyébe idén több mint 1500-an neveztek be. A legjobbnak ítélt munkákat Pozsony­ban, a Sony Carlton-Savoy-beli központjában láthatja a közönség december 17-éig. A Digitális kísérlet kategória győztese Martin Nemcko Janus című munkája (képünkön) lett. Október 28-án Pozsonyban vendégszerepei a kaposvári Csiky Gergely Színház Fahim - menekültsors színházi tükörben ELŐZETES A pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház prózai társulata 2001-től tagja az Európai Színházi Konven­ciónak (European Theatre Con­vention), amely napjainkban 31 államilag támogatott színházat tömörít. A 2003/2004-es színházi évadban a pozsonyiak az Európai Színházi Konvenció két nemzet­közi projektjébe kapcsolódtak be, amelyek központi témája korunk egyik időszerű problémájára, a hazájukból különböző okok miatt menekülni kényszerülő emberek sorsára összpontosított. Az Európai Színházi Konvenció programjának keretében ez év áp­rilisában láthatta a szlovák fővá­ros közönsége a Learning Europe című darabot, október 28-án este 7 órakor pedig a nemzetközi együttműködés révén született következő előadás bemutatóját tartják a Hviezdoslav Színházban. Lőrinczy Attila Fahim című színművét Réthly Attila állította színpadra a kaposvári Csiky Ger­gely Színházban. A darab alapjá­ul az a tragikus esemény szol­gált, amely néhány évvel ezelőtt, máig sem tisztázott körülmé­nyek között játszódott le az oszt­rák-magyar határon, és szen­vedő alanyai afgán menekültek voltak. Színművében Lőrinczy Attila sajátosan próbálta meg feldolgozni ezt az érzékeny és időszerű témát. Emberséggel, egyszerűen és főképpen erős és valós érzésekkel. Olyan emberek sorsának lehetünk tanúi, akik látszólag távol állnak tőlünk, ám segíthetünk rajtuk, ha az együtt­érzésen kívül tettekre is hajlan­dók vagyunk. Az előadás létrejöttében a ka­posvári Csiky Gergely Színház mellett több színház is „segédke­zett”, konkrétan Peter Pavlac, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Szín­ház prózai társulatának drama­turgja, valamint az oslói Det Nors­ke Teatret tagjai: Cecilia Ölveczky és Terje Wolmer. A Fahim premierjét a tavalyi színházi évad végén tartották a szlovéniai Nova Goricában, az Eu­rópai Színházi Konvenció feszti­válján, az előadás nagy visszhan­got váltott ki mind a közönség, mind a kritikusok körében. A ka­posvári színház sikeres darabjá­ban Nyári Oszkárt, Csapó Virágot, Végh Zsoltot, Kecskés Krisztát, Sarkadi Kiss Jánost, Nyári Szilviát, Kelemen Józsefet, Gyuricza Ist­vánt, Hunyadkürti Györgyöt, Ka­rácsony Tamást, Körösi Andrást, Sebesi Tamást és Kiss Erzsit láthat­ja a közönség Pozsonyban, (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents