Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-23 / 246. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 23. RÖVIDEN NATO-bírálat Magyarországnak Brüsszel. A NATO főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer tegnap Brüsszelben megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, s ezt követő sajtótájékoztatóján bírálta a magyar védelmi kiadások visszafogásáról született kormányzati elképzelést. Mint mondta, aggodalmának adott hangot emiatt. Szerinte fennáll a kockázata, hogy ez veszélyezteti a magyar haderő átalakításának eddigi folyamatát. „A NATO- országok megállapodtak, hogy védelmi kiadásaikat GDP-jük 2 százalékára emelik, s attól tartok, Magyarország még messze van ettől” - szögezte le a főtitkár. (MTI) Új politikai mozgalom Ankara. Új politikai mozgalom megalapítását jelentette be tegnap Leyla Zana törökországi kurd emberi jogi aktivista és három másik volt parlamenti képviselő. A mozgalomnak a törökországi kurd kisebbség jogainak előmozdítása lesz a célja. Zana asszony, Hatip Diele, Orhan Dogan és Selim Sadak 10 évi börtön- büntetés után júniusban szabadult. A kurd felkelők támogatásának vádjával 15 évi börtönre ítélték őket 1994- ben. A szólásszabadságot is érintő, új jogi reformok értelmében azonban az idén érvénytelenítették az akkori ítéleteket. A bűnügyet most újra kell tárgyalni. A tárgyalás tegnap kezdődött. Az új mozgalom támogatja Törökország uniós csatlakozását, és a kurd probléma békés megoldására törekszik. (MTI) Leyla Zana elmondta, írókat, művészeket és más értelmiségieket hívtak a mozgalomba , (Reuters) Kárpótolják a volt román királyt Bukarest. Harmincmillió dolláros kárpótlást kap Mihály volt román király a román államtól cserébe az általa visszakövetelt egykori palotáiért és kastélyaiért. A bukaresti kormány csütörtökön este döntött errő, hogy lezáruljanak az exuralkodó birtok-visszakövetelési ügye- i. A megállapodás értelmében Mihály legidősebb lánya, Margit hercegnő és férje, Radu Duda herceg életük végéig használhatják a bukaresti Erzsébet-palotát. Duda jelenleg a román kormány utazó nagykövete. A királyi család három egykori sinaiai kastélya állami tulajdonban marad. (MTI) Izraeli légicsapásban életét vesztette a Hamász fegyveres szárnyának egyik vezetője, Adnan al-Hul, a Kasszám típusú rakéták atyja Egyiptomi csapaterősítés a Sínain ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Jeruzsálem. Súlyos veszteségeket okozott csütörtök este és tegnap reggel is Izrael a Hamásznak. A szélsőséges palesztin szervezet bosszút esküdött. A csütörtök esti légicsapásban meghalt Adnan al-Hul, a Hamász fegyveres szárnyának egyik legfontosabb vezetője. Hűl az Ezzed- dín el-Kasszám Brigádok második embere volt, neve 1987 óta szerepelt Izrael körözési listáján. A szárny parancsnoka Mohammed Deif, aki e körözési listán az első. Hűl már túlélt több izraeli gyilkossági kísérletet, melyek során életét vesztette mindkét fia. Egy esetben úgy akarták megölni, hogy mérgezett kávéval kínálták. Azóta, hogy Izrael áprilisban megölte Abdel-Azíz ar-Rantiszit, a Hamász gázai vezetőjét, Hűl halála a legnagyobb csapás a palesztin szervezet számára. A palesztinok Adnan al-Hult tekintik a Kasszám típusú rakéták atyjának. A szélsőségesek ilyen, házilagos készítésű rakétákkal támadták a Gázai övezet északi részéről Izrael területét. Hűl régebben az Iszlám Dzsihád tagja volt, majd 1990- ben Szíriába szökött, onnét Libanonba ment, ahol belépett a Hamászba, majd visszatért a Gázai övezetbe. Tegnap reggel a Hamász egyik tagját megölték, egy másikat pedig megsebesítettek a Gázai övezet déli részén. A palesztin- fegyveresek előzőleg aknavetővel tűz alá vettek egy közeli zsidó telepet, és az izraeli hadsereg visszavágott. Izrael kész lenne megengedni, hogy Egyiptom növelje fegyveres erőinek létszámát a Sínai-félszigeten, a Gázai övezet határán. Ez igen jelentős engedménynek számít, hiszen az egyiptomi erők sínai jelenlétét a két ország békeszerződése drasztikusan korlátozza. Izrael most hajlandó lenne beengedni két zászlóaljnyi határőrt Gázához, miután onnan a kormány terve szerint kivonulnak az izraeli katonák. Az egyiptomiak feladata lenne megakadályozni a fegyverek becsempészését a Gázai övezetbe. A kérdésről Jeruzsálemben beszélt az AFP-nek egy a neve elhallgatását kérő izraeli illetékes. A csapatátcsoportosítás előfeltételeként hangsúlyozta, hogy a békeszerződés módosításáról szó sem lehet. A köny- nyű fegyverekkel felszerelt, mintegy 750 határőr áttelepítését Hoszni Mubarak egyiptomi elnök vetette föl Ariel Sáron izraeli miniszterelnökkel folytatott levelezésében. (MTI, TASR) Adnan al-Hul tegnapi temetése palesztin tüntetéssé változott (TASR/AFP-felvétéi) Kasza József beismerte, a VMSZ nagyon rosszul szerepelt a választásokon Meglepő újraértékelés Szabadka. Egyes térségekben messze elmaradt a várttól és megdöbbentő volt a VMSZ szereplése a szeptemberi-októberi szerbiai helyhatósági és vajdasági parlamenti választáson. Ezt Kasza József pártelnök mondta tegnapi sajtótájékoztatóján. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kasza szerint pártja az első értékelésekben a körülményekhez és a választási szabályokhoz képest kielégítőnek minősítette az eredményt. Ez az értékelés „felszínesen igaz”, mivel harminc százalékos részvételnél ötvenezer voks kielégítő eredmény. Ugyanakkor az alaposabb elemzés azt mutatja, hogy egyes térségekben az eredmény messze elmaradt a várttól és megdöbbentő volt. A VMSZ új alapokra kívánja helyezni a szóban forgó településeken a párttestületek munkáját és már feloszlatta helyi szervezetét Csókán és Adán. Ez vár azokra a helyi párttestületekre, amelyek nem voltak képesek önkritikusan értékelni saját munkájukat. Kasza szerint nem engedhető meg, hogy a „helyi képzelt hatalmasságok” a lesújtó eredmények után is vezessék a pártot. A VMSZ az idén tisztújító pártgyűlést tart, amelyen a pártelnök felelősségéről is szó lesz. Szégyenletes Kasza szerint, hogy a rendőrség öt hónappal az újvidéki honvédtalálkozó után bűnügyi eljárást indított egy magánszemély feljelentésére. Az újvidéki Magyar Szó szervezésében történt honvédtalálkozó rossz időpontban és rossz helyen zajlott le, de a rendezvényt teljes mértékben jóhiszeműen szervezték meg. A pártelnök megemlítette: a rendőrség Szabadkán és más helyeken is nyomoz. Egy szabadkai esettel kapcsolatosan Kaszát is kihallgatta a rendőrség, de a nyomozás érdekében részleteket nem kívánt elárulni. Olyan esetről van szó, amellyel már foglalkoztak a hatóságok, és lezárták az ügyet. Kasza szerint nem véletlen, hogy a rendőrségi vizsgálatok egy időben történnek. Ezzel a hatóságok lélektani nyomást gyakorolnak, mert „a magyarok ki merték mondani, hogy verik őket”. Ugyanez a rendőrség futni hagyja a feltételezett háborús bűnösöket. Kasza élesen bírálta Predrag Markovics szerb parlamenti elnököt, aki szerdán Szili Katalinnak, a magyar Országgyűlés elnökének jelenlétében azt állította, hogy a vajdasági magyarellenes jogsértések nemzetköziesítése veszélybe sodorta a magyar befektetéseket Szerbiában. „Ha idejében reagálnak, akkor nem kellett volna nemzetközi színtérre vinni a problémát” - szögezte le Kasza, aki szerint a magyar befektetőket a szerb privatizációs minisztérium és a privatizációs ügynökség diszkriminatív hozzáállása riasztja el. A pártelnök szerint egy apatini privatizációs tranzakció során például csak azért semmisítették meg a magánosítási eljárást, mert különben egy magyar cég jutott volna vajdasági földhöz. Koszovó: a választások idejére a NATO növelte 17-18 ezer fős haderejét Érdemi változások nem várhatók MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Koszovóban ma másodszor választanak tartományi parlamentet, amióta ENSZ-pro- tektorátus alatt van, a voksolás kimenetele azonban érdemben nem befolyásolja majd a politikai erőviszonyokat. A nemzetközi haderő (KFOR) 1999 júniusában vonult be a tartományba, Koszovó ENSZ-igazgatás (UNMIK) alá került. 2001. novemberében tartották meg az első parlamenti választást. A 120 tagú törvényhozást most is arányos rendszerrel választják meg, most csupán az a különbség, hogy nem három, hanem négy évre szól a képviselők mandátuma. A kisebbségeknek húsz garantált helyük van a parlamentben, közülük tíz mandátum a szerbeket illeti meg. A közel kétfnilliós tartományban 1,25 millió szavazásra jogosult polgár járulhat urnákhoz. A koszovói szerb menekültek számára száz szavazóhelyet nyitnak meg Szerbia Koszovón kívüli részén. A választás idejére a NATO kétezer katonával bővítette 17-18 ezres haderejét, nehogy a márciusi erőszakkampányhoz hasonló zavargások törjenek ki. A három évvel ezelőtti választáson Ibrahim Rugóvá koszovói elnök Koszovói Demokratikus Szövetsége (LDK) a voksok 45,6 százalékát gyűjtötte össze, a Hasún Thaqi vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) 25,7, a Ramus Haradinaj vezette Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) 7,83 százaléknyi voksot kapott. A koszovói szerb Visszatérés nevű pártkoalíció 11,34 százalékot szerzett, de a garantált 10 képviselői hellyel együtt 22 képviselői mandátumhoz jutott. Az előrejelzések szerint a választás után a sorrend és a pártok közötti erőviszonyok érdemben nem változnak, s marad a nemzetközi közösség hathatós nyomására kínkeservvel megalkotott hatalommegosztási képlet is: az LDK-é marad a tartományi elnöki és parlamenti elnöki szék, míg PDK-s lesz a kormányfő. A választás egyik meglepetése lehet azonban Vetőn Suroi jeles pristinai publicista és lapkiadó által júliusban alapított Óra (Idő, Óra) nevű polgári szerveződés, amely az értelmiségiek szavazataira számíthat. Az albán pártok a választási kampányuk során némi hangsúlyeltolódással, de egyformán a tartomány függedenségét ígérték a választóknak. A koszovói szerbek felé érkező választási üzenetek már korántsem csengtek egybe. Míg Vojiszlav Kostunica kormányfő és Pavle pátriárka eltanácsolta „az üldözött szerbeket” a választástól, Borisz Tadics köztársasági elnök Brüsz- szellel és Washingtonnal együtt szavazásra, jogaik demokratikus úton történő kivívására szólította őket. A koszovói szerb politikai vezetők javarészt a bojkott mellé álltak. Hétfő óta négy napon át ellenkampányt tartottak a szerbek lakta észak-koszovói városokban arra figyelmeztetve a szerbeket, hogy szavazás esetén hátba döfik nemzettársaikat, lemondanak Szerbiáról és áldásukat adják Koszovó függetlenségére. Szíriának tetsző libanoni kormány alakul Damaszkusz nem hátrál MTI-JELENTÉS Washington. Szíria kezét látja a libanoni kormányválság, az új miniszterelnök kinevezése mögött Colin Powell. Az amerikai külügyminiszter egyúttal bírálta Damaszkusz beavatkozását a libanoni politikai életbe. Powell nagyon elégedetlen a libanoni személyi változásokkal, azaz Rafik Hariri kormányfő távozásával és a Szíriához sokkal jobban kötődő Omar Karami miniszter- elnöki kinevezésével. Hozzátette: az USA azt szeretné, ha Szíria hagyná, hogy a libanoniak maguk döntsenek arról, miként kormányozzák országukat. A külügyminiszter egyúttal követelte a Szíriái csapatok Libanonból történő kivonását is. Rafik Hariri szerdán mondott le, meglepetésre elutasítva, hogy új kormányt alakítson. A libanoni kormányválság hátterében a Hariri és Emile Lahud államfő közötti hatalmi harc áll. Lahud államfő Szíria kedvencének számít. Elemzők szerint olyan libanoni kormány alakul, amelynek miniszterei lojálisak lesznek Szíriához, segítve Damaszkuszi abban, hogy ellenálljon az USA és az ENSZ részéről - libanoni szerepe miatt - ránehezedő nyomásnak. Szunnita főpapot tartóztattak le az amerikaiak Sírva könyörgött a brit túsz ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Dubaj. Sírva kérte Tony Blair kormányfőtől az Irakban állomásozó brit csapatok kivonását Margaret Hassan, a CARE International humanitárius szervezet igazgatója az al-Dzsazíra arab hírtévé által tegnap sugárzott videofelvételen. Margaret Hassan, akit pár napja raboltak el Irakban, azt mondta, nem akar meghalni, mint a közelmúltban kivégzett brit túsz, Kenneth Bigley. Az 59 éves, brit származású, ír-brit-iraki állampolgárságú asszony 30 éve él Irakan, egy ottani férfihez ment feleségül. Letartóztatták Abdesz-Szattár Abdel-Dzsabbárt, a Muzulmán Papok Egyesületének egyik vezetőjét tegnap Bagdadban az amerikai katonai hatóságok. Az al-Dzsazíra jelentése szerint a szunnita főpappal együtt őrizetbe vették két fiát és egyik szomszédját is. Abdel- Dzsabbar házában, amely egy mecset közelében van, házkutatást tartottak, s jelentős pénzösszeget foglaltak le. A Muzulmán Papok Egyesülete élesen bírálja az USA iraki jelenlétét, támogatja a megszállók elleni harcot, és arra szólítja fel az irakiakat, hogy bojkot- tálják a januárban esedékes választásokat. A szervezet egyik illetékese közölte: Abdel-Dzsabbar letartóztatása hadüzenettel ér fel. Úgy vélte: az amerikaiak azért fogják le az egyesület vezetőit, hogy gyengítsék a szervezetet a választásokat közvetlenül megelőző időszakban. (MTI, TASR) Kwasniewski államfő vétózott volna Majdnem visszaállították a halálbüntetést MTI-HÍR Varsó. Kis híján visszaállították a halálbüntetést Lengyelországban tegnap, hét évvel annak eltörlése után. A parlament alsóházában lebonyolított szavazás során 194 képviselő elfogadta, 198 elutasította a jobboldali, ellenzéki Jog és Igazságosság párt törvénytervezetét, 14-en tartózkodtak. Aleksander Kwasniewski elnök előzőleg közölte: mindenképpen megvétózza a törvényt, ha elfogadják, hiszen ellentmond az európai elveknek és II. János Pál pápa tanításainak. A tegnapi szavazást több, az egész országot megrázó gyilkosság előzte meg, köztük például az az eset, amikor egy lányt megkínoztak és meggyilkoltak egy vonaton, majd a holttestét kilökték az ablakon. A felzúdulás nyomán született meg a törvénytervezet a halálbüntetés visszaállítására a különös kegyetlenséggel elkövetett és a különlegesen súlyos megítélés alá eső gyilkossági ügyekben.
