Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-22 / 245. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 22. Kisebb engedményeket tett az EP-képviselőknek, de nincs személyi változás Barroso komoly gondban Barroso arca mindent elárul (Reuters-felvétel) RÖVIDEN Minszk elleni szankciók Washington. Minszk elle­ni szankciókat is tartalmazó törvényt írt alá George Bush amerikai elnök. A jogszabály bátorítja Fehéroroszország demokratizálását és engedé­lyezi ilyen célú pénzügyi tá­mogatás folyósítását. Külön­böző joghátrányokat helyez kilátásba arra az esetre, ha a Lukasenko-féle vezetés nem vizsgálja ki számos ellenzéki személyiség eltűnésének kö­rülményeit. A törvény arra kötelezi az amerikai kor­mányt, hogy rendszeresen elemezze a fehéroroszorszá­gi politikai helyzetet és az emberi jogok tiszteletben tartását. (MTI) Meggyilkoltak egy ellenzékit Minszk. Gyilkosság áldo­zata lett egy ellenzéki újság- írónő a fehérorosz fővárosá­ban. Veronyika Cserkaszovát, a Szolidarnoszty című szak- szervezeti lap újságíróját szerda este holtan találták a lakásában: húsz késszúrással ölték meg. A nyomozás „min­den irányba kiterjed” - sietett leszögezni a minszki rendőr- főkapitány. (MTI) Elnémul a Kanal 5 Kijev. Megfosztották sugár­zási engedélyétől az ukrán hatóságok egy bírósági dön­tés nyomán a Kanal 5 ellenzé­ki tévécsatornát, alig két hét­tel az ukrán elnökválasztás előtt. A Kanal 5 egyik vezetője arra panaszkodott, hogy az ukrán hatóságok módszere­sen nyomást gyakorolnak az ellenzéki csatornára annak el- némítása végett. A Kanal 5 Petro Porosenko parlamenti képviselő tulajdonában van. Porosenko pedig Viktor Jus- csenko ellenzéki elnökjelölt közeli munkatársa. (MTI) Meghalt Paul Nitze Washington. Elhunyt Paul Nitze neves leszerelési szak­értő, nyolc amerikai elnök ta­nácsadója. Nitzét 97 éves ko­rában, washingtoni otthoná­ban érte a halál. A nyolcvanas években Ronald Reagan el­nök megbízásából ő volt az amerikai főtárgyaló a köze­pes hatótávolságú atomraké­ták leszereléséről tartott amerikai-szovjet tárgyaláso­kon. Az ötvenes évek elején része volt a Szovjetunióval szembeni feltartóztatási poli­tika kidolgozásában. (MTI) Nitze hosszú időn át volt be­folyásos szereplője az ame­rikai politikának (Reuters) Brüsszel. Kisebb engedmé­nyeket tett a november el­sején hivatalba lépő Euró­pai Bizottság vezetője, Jósé Manuel Barroso a tes­tület egyes tagjait bíráló európai parlamenti képvi­selőknek, de a lényegben nem engedett. . MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Barroso nem vonta vissza a bél­és igazságügyi tárcát az olasz Roc- co Buttiglionétól, s továbbra is ki­tartott összes biztosjelöltje mellett. Az EB új elnöke tegnap találkozott az Európai Parlament (EP) vezetői­vel, majd sajtóértekezleten számolt be arról, milyen javaslatot tett a biztosjelöltek körül kitört viták le- csendesítésére. Ő maga fogja koor­dinálni a diszkrimináció elleni har­cot a testületben: létrehoz egy új csoportot a bizottságon belül a diszkrimináció elleni küzdelem irá­nyítására. (Gyakorlatilag átveszi e terület irányítását Buttiglionétól, akihez elvileg mindez tartozna, ám aki a homoszexuálisokra és a nők családon belüli helyzetére vonatko­zó kijelentéseivel óriási vihart ka­vart.) Egyben közölte: Buttiglione levelet küldött neki, amelyben saj­nálkozott kijelentéseinek utóélete miatt, s kijelentette: nem állt szán­dékában senkit sem megsérteni. Levelében az olasz katolikus politi­kus leszögezte: ha bizottsági mun­kája során konfliktus támadna sa­ját nézetei és bizottsági kötelezett­ségei közt, kérni fogja kizárását az adott témával kapcsolatos dönté­sekből. Barroso leszögezte: az új, általa vezetett bizottság határozottan ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Polgárháborús ve­szélyre figyelmeztetett Jószef Lapid izraeli igazságügy-minisz­ter. Az izraeli jogászszövetség előtt mondott, tegnap ismertté vált beszédében Lapid azoknak az ultraortodox rabbiknak a felhívá­saira reagált, akik arra ösztönzik a vallásos kato­nákat, hogy tagadják meg a gázai övezetbeli zsidó te­lepülések kiürítésére vo­natkozó parancsokat. A miniszter leszögezte: vé­ges az izraeli igazságszolgáltatás türelme azokkal szemben, akik zűrzavart keltenek a gyakorló hí­vők között és ezzel polgárháborút, vérontást kockáztatnak. Reuven Rivlin, az izraeli parla­ment (knesszet) elnöke a jobbol­dali kormánykoalíció legnagyobb pártjának háromezer tagjához in­tézett levelében leszögezi: Sáron kormányfő elárulta a Likud Pártot egyoldalú kivonulási tervével. A tegnap nyilvánosságra hozott le­vélben Rivlin, aki egykor Sáron szövetségesének számított, kije­lentette: a kormányfő alkalmatlan a vezetésre, s hogy a 21 gázai öve­zeti, valamint négy ciszjordániai zsidó település felszámolása min­den bizonnyal Ciszjordánia nagy részének és Jeruzsálemnek a fel­adásához vezethet. A knesszet el­nöke szerint Sáron elárulta a Likud elveit, amelyek egész Ciszjordánia és a Gázai övezet feletti izraeli fennhatóságért szállnak síkra. szembeszáll a diszkrimináció bár­mely, a szexuális orientációra, nemre, vagy vallási meggyőződés­re alapuló fajtájával, s ezt nagyon komolyan veszik, a testület egyik legfontosabb feladatának tekintik. Közléseiből az is kiderült, hogy más, a parlamenti képviselők által bírált biztosjelölteknél nem tervez változtatásokat, s nem tesz további engedményeket, megvárja az EP jövő szerdai határozatát bizottsá­gának jóváhagyásáról vagy elutasí­tásáról. Leszögezte: meggyőződé­se, hogy világos többséget kap majd az általa vezetett testület. Egyben felszólította a képviselőket, ne robbantsanak ki komoly intéz­Megfigyelők szerint mindazonál­tal nem valószínű, hogy a levél be­folyásolja a jövő hétfőre tervezett szavazást. A Likud képviselőinek közel a fele már jelezte: Sáron ter­ve ellen fog voksolni, ezzel együtt a kormányfő elég támogatóval rendelkezik a mérsékelt ellenzéki honatyák között. Ugyanakkor Cipi Livni építésügyi miniszter az izrae­li katonai rádióban arra figyelmez­tette Rivlint és Sáron többi ellenző­jét, hogy magatartásuk előreho­zott választásokhoz vezethet, és ezzel megállíthatatlan lavinát idézhet elő. Szintén- a Saron-terv ellen fog­lalt állást Izrael legnagyobb vallá­sos pártja, a Sassz. Mint Eli Jisai pártelnök közölte, Ovadia Jószéf rabbi, a Sassz vallási vezetője minden bizonnyal nem javasolja a kivonulás megszavazását, annak ellenére, hogy Saul Mofaz védel­mi miniszter személyesen próbál­ta őt erről meggyőzni. A befolyá­sos rabbi várhatóan szombaton vagy vasárnap ad utasítást a Sassz 11 képviselőjének, hogy nemmel vagy tartózkodással szavazzanak. A knesszet arab tagjai szerint a kivonulási terv nem hozza köze­lebb az izraeli-palesztin békekö­tést. A nyolc arab képviselő közül várhatóan csak ketten szavaznak ményi válságot Európában a bizott­ság esetleges elutasításával. Barroso ajánlata vegyes fogadta­tásban részesült. Josep Borrell, az EP elnöke szerint a legnagyobb parlamenti frakció, a konzervatí­vok támogatják Barrosót és csapa­tát, három másik, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek viszont fenn­tartásokkal fogadták a bejelentése­ket. Martin Schulz, a szocialisták frakcióvezetője szerint a helyzet to­vábbra is elfogadhatatlan frakciója számára. Dániel Cohn-Bendit, a Zöldek egyik vezetője pedig úgy vélte: Barrosónak nagyon csekély többsége lesz, vagy az is lehet, hogy nem kapja meg a többséget. Sáron mellett. Az ellenzők szerint a miniszterelnök egyoldalú kivo­nulási tervének célja, hogy elke­rülje a béketárgyalásokat és eltá­volítsa a palesztin állam létrejöt­tének kilátásait. Az izraeli hatóságok titokban jelentős támogatásban részesítik a palesztin területeken engedély nélkül létrehozott zsidó telepeket. Ez derült ki egy hivatalos jelentés­ből, amelyet tegnap ismertetett a Háárec napilap. A dokumentumot Talía Szászon, az igazságügyi tár­ca volt magas rangú vezetője ké­szítette Sáron megbízásából. A je­lentéstevő megállapította, a had­sereg és a különböző tárcák kü­lönböző címeken összesen több millió dollár támogatást nyújtot­tak az engedéllyel nem rendelke­ző telepeknek. A hadsereg őrzi ezeket a telepe­ket, az infrastruktúra ügyeivel fog­lalkozó minisztérium elektromos áramot biztosít nekik, az oktatási tárca pedig az óvodák működését finanszírozza. Ráadásul a telepek kiürítésével megbízott katonai ve­zetők hallgatólagos megállapodá­sokat kötöttek a telepesekkel, akik ennek alapján illegális lakhely­ükön maradhattak. A Békét most! Izraeli mozgalom adatai szerint Ciszjordániában még mindig mint­egy száz, engedély nélküli zsidó te­lep virágzik, noha Izrael kötele­zettséget vállalt ezek felszámolásá­ra. Az utóbbi tíz hónapban csak há­rom vadtelepet számoltak fel a ha­tóságok, miközben Sáron hivatal­ba lépése, 2001 októbere óta 51 Sáron kormányfőt azzal vádolják, kivonulási tervével elárulta a Likudot Polgárháborús veszély Izraelben Titokban jelentős támo­gatásban részesítik az il­legális zsidó telepeket. Mégis áttelepítik Bászrából a skót zászlóaljat Engedett a brit kormány MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London/Bagdad. A brit kor­mány eleget tesz annak az ameri­kai kérésnek, hogy egy brit alaku­lat vonuljon fel az iraki brit erők jelenlegi dél-iraki telepítési öve­zetén kívül, segítséget nyújtva az amerikai hadseregnek. Geoff Hoon védelmi miniszter a londoni alsóházban nem részletezte, hogy a Black Watch ezred kijelölt egy­ségét pontosan hová telepítik át, csak annyit mondott: a felderítés alapján az áttelepítés kockázata az elfogadható szinten belül van. A híres skót ezred egy - kiegészítő alakulatokkal együtt - 850 fős páncélozott zászlóalját vezénylik át „Bagdadhoz közelebbi helyszí­nekre”. A múlt héten vált ismert­té: az amerikai hadvezetés brit ka­tonák áttelepítését kérte jelenleg amerikai ellenőrzés alatt álló iraki területekre, nem hivatalos hírek szerint azért, hogy a felszabaduló amerikai erők részt vehessenek az ellenállás egyik gócpontja, Fal- lúdzsa ostromában. A kérés vitá­kat kavart Nagy-Britanniában. A fő ellenérvek egyike az volt, hogy miért van szüksége a 130 ezer fős amerikai haderőnek néhány száz brit katonára. Hoon ezt az érvet azzal verte vissza, hogy a 130 ezer amerikai katonának kevesebb mint a harmada teljesít tényleges hadszíntéri szolgálatot, és ezen az állományon belül még kisebb a páncélozott erők aránya. A mi­niszter egyúttal bejelentette: nem vezényelnek új brit erőket Irakba. London jelenleg 7 ezer katonát ál- lomásoztat a dél-iraki Bászra kör­nyékén. Fegyveresek kézigránátot dob­tak és golyózáport zúdítottak az iraki főváros repülőtéri dolgozóit munkahelyükre szállító buszra. A járművet, amelyen legalább huszonöt nő, többségében admi­nisztratív dolgozó utazott, Bag­dad külterületén érte támadás. Ugyancsak tegnap ismeretlen tettesek a fővárosban rálőttek egy polgári rendszámú gépkocsi­ra, amelyben az iraki nemzeti gárda két tagját és egy nőt halá­los találat ért, egy további nő pe­dig megsebesült. Egy török bevándorló is tárcát kapott Svéd kormányátalakítás MTI-HÍR Stockholm. Jelentősen átalakí­totta szociáldemokrata kormá­nyát Göran Persson svéd minisz­terelnök, s az ország történetében először helyet kapott a kabinet­ben egy Európán kívülről érkezett bevándorló is. A Törökország dél­keleti részéből származó 32 éves Ibrahim Baylan az oktatási tárcát kapta. A poszt eddigi birtokosa, Thomas Östros gazdasági minisz­ter lett Leif Pagrotsky helyett, aki viszont a kultuszminisztérium irá­nyítását vette át. Az eddigi pénz­ügyminiszter, a 62 éves Bosse Ringholm a kevésbé jelentősnek tartott miniszterelnök-helyettesi tisztséget veszi át. Az átszervezés okát nem közölték. A szociálde­mokraták a húszas évek óta csak­nem megszakítás nélkül kormá­nyon vannak. Élesedő szerb-macedón egyházi vita Diplomáciai botrány MTI-HÍR Belgrád. Nemzetközi diplomá­ciai botrányba torkollott az évtize­dek óta tartó szerb-macedón egy­házi vita. Belgrádi lapértesülések szerint ezúttal Brüsszel és Athén is belekeveredett a viszályba, ame­lyet rendszerint politikai szóvál­tások kísérnek. A belgrádi média szerint a macedón hatóságok teg­nap nem engedték be az ország te­rületére Irinej szerb pravoszláv püspököt, aki Sztaniszlav Hocevar belgrádi római katolikus érsek társaságában utazott a görögor­szági Szalonikibe, a pravoszláv egyházak és az Európai Néppárt (EP) 8. találkozójára. Hocevar szolidaritást vállalt Irinejjel, s nem volt hajlandó nélküle folytatni út­ját. Közösséget vállalt a püspökkel Vojiszlav Kostunica szerb kor­mányfő is, aki ugyancsak hivata­los volt a szaloniki fórumra. Belg­rád éles tiltakozása, illetve Brüsz- szel és Athén „energikus közbelé­pésére” a macedón hatóságok ké­sőbb mégis útjára engedték a püs­pököt. A macedón belügy azt a magyarázatot adta, hogy Irinej papi ruhában volt, márpedig a macedón törvények tiltják más or­szágok képviselőinek, hogy egy­házi öltözékben lépjenek be az or­szág területére, hacsak nem kap­tak külön meghívást valamely ma­cedón egyházi közösségtől. A bel­ügy provokációnak minősítette Irinej magatartását. Markó Béla 268 ezer támogató aláírást szerzett Taktikai jelöltség MTI-HÍR Bukarest. Benyújtotta a Markó Béla államelnök-jelöltségét támo­gató 268 ezer aláírást tegnap az RMDSZ a román Országos Válasz­tási Irodához (BEC). A hivatalos aktus után Markó a magyar sajtó képviselőinek elmondta: az aláírá­sok nagy száma arról tanúskodik, Romániában sokan bíznak egy olyan ország majdani felépítésé­ben, ahol bárki lehet az ország el­nöke, ha megvannak a megfelelő képességei. „Erdélyi elnök az eu­rópai Romániának” - így hangzik a tömör jelszó, amelynek jegyében Markó államelnöki kampányát in­dítja az RMDSZ. Mint ajelölt meg­fogalmazta: ez egy magyar politi­kus üzenete az egész romániai tár­sadalom számára. Az államfőjelö­lésnek gyakorlati okai is vannak: november 28-án egyidejűleg zajla­nak a parlamenti és az elnökvá­lasztások. Ezért ebben a kampány­ban a legnagyobb figyelem az ál­lamelnökjelöltekre irányul, s ez nagy lehetőség az RMDSZ számá­ra is, hogy választási üzenetét el­juttatássá a lakossághoz. Az első fordulóban így a magyaroknak nem kell másokra adniuk szavaza­taikat, hanem saját jelöltjükre voksolhatnak. „Mindez megerősít minket a második fordulót meg­előző tárgyalások tekintetében is” - fűzte hozzá Markó.

Next

/
Thumbnails
Contents