Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-20 / 243. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 20. Húszáras telken állna egy-egy acéltorony, négyszázméteres távolságban 23 erőmű elhelyezését tervezik 30 Szülőföldünk ___________________________________________ Sz élerőmű a szőgyéni Széldombon? Szőgyén. A megújuló energiaforrások egyikét, a szél erejét kívánják a közeljövőben hasznosítani a helyiek által egykor Széldombként emlegetett területen. SZÁZ ILDIKÓ A jövőbeni beruházó, a Ventu- real Részvénytársaság alapos mérések alapján ezt a területet találta a régió legszelesebb helyének. Annak ellenére, hogy a jelenleg ismert energiatermelési rendszerek közül a legtisztábbak és legbiztonságosabbak egyike éppen a szélenergia, az acéllábakon álló, hatalmas rotorlapátok szőgyéni telepítéséért nem mindenki lelkesedik. Érdektelenség, megosztottság? Nágel Dezső polgármestert és a helyi képviselő-testületet mégis leginkább az lepte meg, hogy azon a falugyűlésen, amelyet a szélerőmű telepítése ügyében hívtak össze, a falu 2600 lakosából csupán ötven vett részt, s közülük hárman ellenezték az elképzelést. Az egyik helybélitől megtudtuk, azért nem ment el a hangosbemondóban, a falutévében és a helyi lapban is meghirdetett gyűlésre, mert úgy gondolja, semmi köze mások földjeihez. A német többbségi tulajdonú, Ventureal - amelynek prágai központja mellett Pozsonyban is található kirendeltsége - több alkalommal tárgyalt a helyi képviselőkkel. Tavasztól várnak a szőgyéniek válaszára. „Úgy döntöttünk, népszavazást írunk ki, amelyet összekötünk a képviselő-testület hiányzó tagjainak megválasztásával. Szeptember 18-án a 2095 választópolgárból 144 vett részt a népszavazáson, közülük 139 lakos adott le érvényes szavazatot. Az elképzelést 125-en támogatták, 14-en ellenezték a szélerőmű telepítését. A népszavazást az alacsony részvétel miatt érvénytelennek nyilvánítottuk. A testület új tagjaival kapcsolatos választáson hasonlóan alacsony volt a részvétel, és csak az MKP helyi szervezete indított jelölteket”— mondta Nágel Dezső polgármester. A lakosság bevonását elsősorban azért tartották fontosnak, mert egy ideje nem volt teljes létszámú az önkormányzati szerv. „A testület eddig is betöltötte küldetését, hiszen ha a szükséges kilenc képivselőből már öt jelen van, határozatképes. Nem voltunk kötelesek kiírni a népszavazást, de ismerni szerettük volna a lakosok véleményét” - hangsúlyozta a polgármester. Megtudtuk, a képviselők következő ülésükön ismét foglalkoztak a témával, jogásszal is áttanulmányoztatták a befektető által benyújtott előszerződést. A szélerőműpark telepítését teljes mértékben a kivitelező fedezi, a falu részéről csak az előengedélye- zést kérték, a földeket a tulajdonosoktól bérelnék. Huszonhárom acéltorony A tervezett park 350-400 hektárt foglal magába, ami nem azt jelenti, hogy ekkora területet kell a befektetőnek bérbe venni. Húszáras telken állna egy-egy acéltorony, négyszázméteres távolságban 23 erőmű elhelyezését tervezik. Ezenkívül a cégnek bekötő- utakra van szüksége, az acéltornyok megközelítéséhez. A földtulajdonosoknak kiemelt bérleti díjat ígértek, a községnek pedig a 2004- es költségvetés 10 százalékának megfelelő összeget egyszeri ajándékul, majd pedig évi rendszeres támogatást. Fekvése, forgalmas utaktól való távolsága és elszigeteltsége miatt Szpgyénnek korábban is gondjai voltak a befektetők idecsábításával. Emiatt a bevásárlóközpont hatékonyabb kihasználása sem bizonyult sikeresnek. Remény és kétkedés A helyiekben reményt keltett az új befektető felbukkanása. A falu vezetése tárgyalt a befektetőkkel a szerződés véglegesítéséről. „Még mielőtt érdemben foglalkoztunk volna ezzel a témával, felkerestünk a magyarországi Moson- szolnokot, ahová már telepítettek szélerőműveket. Brünnben pedig egy olyan céget látogattunk meg, amely kisebb erőművek gyártásával, telepítésével foglalkozik. Felkértük a Magyar Tudományos Akadémia tagjait, tájékoztassanak bennünket írásban a megújuló energiaforrás előnyeiről, hátrányairól” - avatott be az év elejétől zajló folyamatba Nágel Dezső. Jelenleg nincs tudomásuk a szélerő- művek káros hatásáról. A faluban azt beszélik az emberek, hogy a gépház zaja, a rotorlapátok forgása fejfájást, depressziót okozhat. A brünniek felhívták a település vezetőinek figyelmét arra, foglalják bele a szerződésbe a következőket: ha a nehéz gépjárművek a telepítéskor károsítanák a közutakat, a befektető a hibát saját költségein hozza helyre. Mosonszolnokon a cég képviselőitől megtudták, náluk eredetileg másutt akarták elhelyezni a szélerőművet, de az állatvédők a túzok ott található költőhelye miatt nem engedélyezték az eredeti tervet. Mostanra azonban a túzokok átköltöztek a szélerőmű közelébe. Szőgyénben a tervek közt szerepel egy olyan vidéki csárda megnyitása is, ahol a szélerőműre kíváncsi turisták pihenhetnének meg, s költhetnének el egy-egy ebédet vagy vacsorát. Nágel Dezsőt hasznos tanácsokkal látták el a mosonszolnoki szélerőmű-parkban (Csuport István felvételei) Először ismerkedés, aztán munkakapcsolat Könyvtárosok találkozója FORGÁCS MIKLÓS Léva. A Barsi Könyvtár igazgatója, Jana Holubcová és alkalmazottai hétfőn baráti találkozón látták vendégül néhány szlovákiai és magyarországi kollégájukat. A találkozón részt vett a váci Katona Lajos Könyvtár igazgatója, Mándli Gyula, a szentendrei Pest Megyei Könyvtár igazgatója, Biczák Péter, ugyanezen intézmény hálózati igazgató- helyettese, Gerber György, az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár igazgatója, Szilágyi Márta, az Ipolysági Városi Könyvtár vezetője Solmosi Márta és a Zselízi Városi Könyvtár képviseletében annak munkatársa, Blaskovic Ilona. Holubcová összefoglalta Léva könyvtárainak történetét 1951-ig, amikor megalakult a Járási Népkönyvtár ötezer kötettel. Ez az intézmény volt a jogelődje a mostani Barsi Könyvtárnak, amelynek könyvállománya töb mint 131 ezerre emelkedett, és a régió információs, koordinációs és bibliográfiai központjává vált. Az intézmény módszertanilag 92 kisebb könyvtárat irányít. „Legnagyobb álmunk a saját tulajdonú, önálló épület, már több éve harcolunk érte sikertelenül, de nem adjuk fel.” Eddig tizenkilencszer kellett költözködniük. A vendégeket Tesák Péter, a Lévai Területi Levéltár igazgatója ismertette meg a város történetével. Az egyes osztályok meglátogatása előtt a könyvtárosok egyebek mellett az időszerű teendőkről folytattak eszmecserét. Gerber György fontosnak tartja a határ menti térséggel való együttműködést. „Közös projektek, pályázatok révén már régóta jó kapcsolatunk van az érsekújvári könyvtárral, főleg továbbképzésekre és részben állományfejlesztésre szereztünk támogatást. Az ipolysági könyvtárosokkal Mándli Gyulán keresztül ismerkedtünk meg, és felvetődött az igény, hogy nyissunk olyan könyvtárak felé is, amelynek vezetői ugyan nem magyarok, de az intézmények a vegyes lakosságú területen találhatók. E találkozó a kapcsolatfelvételt szolgálja, nagyjából feltérképezi a kapcsolódási pontokat, amelyek mentén együtt lehet majd működni” - mondta a szentendrei vendég. Jana Holubcová elmondta, a Barsi Könyvtár már vendégeskedett Vácott és Szentendrén is, ezért ideje volt viszonozni az ottani a vendéglátást. Ezután ismerkedhettek meg a vendég könyvtárosok az egyes osztályokkal. Először a gyerekosztály- lyal, mely talán a legfontosabbnak nevezhető, hiszen évente több, mint 400 rendezvény várja itt a legfiatalabb olvasókat, szó esett az akadálymentesítésről és az egyre fejlődő, fogyatékos és egészséges gyerekeket egyaránt szolgáló .játéksarokról” is. Rövid séta után a város központjában a szépirodalmi osztály is bemutatásra került, mely teljesen akadálymentesítve van és még látni a korábbi felújítás nyomait, de a talajvíz már látható károkat okoz a falakban, mállik a vakolat, romlik az állag. Ez az osztály olvasóköröket fogad, kiállításokat szervez, tanórák keretén belül középiskolásokat ismertet meg a könyvtárral. Az ismeretterjesztő irodalom osztályát nem mutatják meg a vendégeiknek, mert úgy gondolják, az utoljára 30 évvel ezelőtt fölújított épület a Druzba kultúrházban nem ad okot a dicsekvésre. „Megint csak arról kell, hogy szóljak, milyen fontos lenne a saját épület, ahol elférne minden osztály. Sajnos új épületre nincs kilátásunk. Megoldást jelenthetne, ha a mi tulajdonunkban lévő épületre, amely most csak a szép- irodalmi osztályt képes befogadni, egy emeletet tudnánk húzni és az udvart is beépítenénk. Végre egy helyen lennénk, saját otthonunkban. Sajnos, anyagiak híjján ez most csak álom.” Kötetlen beszélgetéssel folytatódott a program, arról, hogy csak önerőből tudnak könyveket vásárolni, hiszen a fenntartó erre nem áldoz, hogy naponta kb. 250 látogatója van a könyvtárnak, s mindenről, ami szóba kerülhet, ha könyvtárosok találkoznak. Irodalmi ritkaságok felélesztése a 16. századbe Énekmondók Léván Korszerű laparoszkóp a komáromi kórházban Biztonságosabb epeműtét FORGÁCS MIKLÓS Léva. A helyi Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnázium szervezésében Kátai Zoltán és Róka Szabolcs magyarországi énekmondók adtak ízelítőt ismertebb vagy alig ismert 16. századi alkotók munkáiból. A gimnazisták és a Juhász Gyula Alapiskola kilencedikesei október 14-én a Reviczky Házban egészíthették ki irodalmi ismereteiket. Farkas András, elfeledett krónikás énekével kezdődött a műsor. Egyik különlegessége, hogy nyomtatásban és kottával együtt maradt ránk 1538-ból ez a mű, a másik, hogy egyértelműen kettős honfoglalásról beszél a magyarok eredetéről, történetéről szólva. Luxemburgi Zsigmond énekmondójának „remekül összekutyult” hét nyelven írt verse következett. A Szent László királyáról szóló ének után katonaköltőket mutatott be a két előadó, az ismert Balassi Bálintot és az ismeretlen Vatay Ferencet. Utóbbi „a magyar nemzetségnek múltjának és jelenének nyomorúságos állapotát traktálja.” A dallamhasonlóság okán az „Indulj el egy úton...” kezdetű ismert moldvai csángó népdallal kötötte össze a Vatay-verset Kátai Zoltán. Róka Szabolcs elmondta gyakran kérdezik tőlük, miért kezd valaki manapság lantozni, mi értelme, milyen célja van ennek? Szérinte a hagyományokhoz való visszanyúlás időszerűségét az adja, hogy nagyon labilis kultúrában élünk, melynek két alappillére az olaj és az elektromosság. „Ha bármelyiknek is föllépne a hiánya, a kultúránk összedőlne, és újra fel kellene építeni egy világot, melynek nyomait még kétszáz évvel ezelőtt is őrizgették eleink. Addig is őrizni kell ezen értékeket.” A világi örömök vaskosabb élvezetét megéneklő éneket egy felvidéki zsidó ember Fancsali Jób lejegyzéséből ismerjük. A plebejus művészet után az udvari zenére került sor, fejedelmi táncokat játszottak a lantosok. Itt volt az ideje, hogy a hangszerekről is szó essen. A „reneszánsz altlant”-ról, a mórokkal a 10. sz.-ban Európába került udról, melynek határozott névelős nevéből az „ale ud”-ból alakult ki a lant név és a „keletről magunkkal hozott” kobozról mesélt Kátai. Róka Szabolcs pedig a keleti -főként arab- zene az európaitól teljesen eltérő hangzását mutatta be. Debreceni Szappanyos András Katonai jókívánságok kezdetű, 1604-ből származó szövegéhez Szabó István matematika-fizika szakos tanár, a lantzene szerelmese illesztett egy 16. sz.-i dallamot, így hallhattuk mi is. SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Az I. Kárpát-medencei Énekmondó Fesztivál háromnapos, színvonalas rendezvényével a magyar közművelődési és társadalmi szervezet megalakulásának 55. évfordulójára emlékeztek. A Csemadok érsekújvári alapszervezete ezúttal nem csak a járási székhely közönségét ajándékozta meg: Párkány, Szőgyén, Léva, Zselíz, Dunaszerdahely, Zsitvabesenyő és Nagykér diáksága, mintegy két és félezer hallgató élvezhette csütörtökön és pénteken a versmondók előadásait. Az énekmondókat végül szombaton este az érsekújvári gálán köszöntötte a közönség a Csemadok helyi székházában. Egymást váltották az énekmondók, gálaműsorukat megtisztelte jelenlétével Riskó Nagy László, a pozsonyi magyar konzul és Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője, a rendezvény fővédnöke, továbbá Juhász György MKP-s parlamenti képviselő, Száraz József, a Csemadok Országos Választmányának elnöke, valamint a fesztivál védnökei, Farkas Tibor megyei képviselő és Gejza Pischinger, Érsekújvár polgármestere. Berényi Margit, a Csemadok helyi szervezetének elnöke Dinnyés József daltulajdonossal közösen álmodta és szervezte meg a rendezvényt. „A Kárpát-medence bármely táján a kultúra, a nyelv, az ének, a zene, a dallam az, amely összeköt bennünket. Örülök annak, hogy Érsekújvárott sikerült létrehozni a Kárpát-medencei fesztivált” - jegyezte meg Bárdos Gyula. Rendkívül találó volt Farkas Tibor egyik hasonlata, amelyben az énekmondást, a vers ilyenfajta tolmácsolását egy jó testes tokaji borhoz hasonlította: táplál, üdít és bódít. „A magyar líra nagyjai táplálnak bennünket, évszázados távlatból is, verséneklő barátaink pedig üdítenek, ami olykor bódí- tóan hat. Nyitra megye önkormányzata megtalálta a módját, hogy az amatőr kultúrát is támogassa. Látva a fesztivál nagyságát úgy gondolom, soha jobb helyre nem kerülhetett volna a támogatás” - vélekedett Farkas. Az érsekújvári Vándor együttes fellépésével kezdődő, és az ud- vardi Kor-Zár együttes gyermektáncoltató koncertjével záruló esten fellépett a szombathelyi Joós Tamás József Attila két költeményével, a szentendrei Buda Ádám, a dunaszerdahelyi Kicsi Hang duó, a komáromi Borostyán együttes, a gödöllői Kercsmár Zsolt és a brassói Márk Attila. V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A napokban helyezték üzembe a helyi kórházban azt az új laparoszkópot, amelyet az intézmény mintegy 2,8 millió koronáért vásárolt. „A lehető legkorszerűbb berendezésről van szó, segítségével a paciensek számára biztonságosabbá válhat a sebészeti beavatkozás” - nyilatkozta Gustáv Skodácek, a sebészeti osztály főorvosa. A kórháznak eddig is volt két laparoszkópja, ám az egyik öt-, a másik pedig tízéves. „A fejlődés e téren óriási, és bár a meglévő műszereink is működőképesek még, az újjal mindenképpen jobb minőségű munkát tudunk végezni” - tette hozzá. A laparoszkópot elsősorban epeműtétek végzésére használják, de más hasi sérülések, vakbélműtétek, a daganatos betegségek előrehaladottságának diagnosztizálása és egyéb, kisebb beavatkozások alkalmával is. Amint azt a főorvostól megtudtuk, osztályukon az epeműtétek a leggyakoribb beavatkozások, évente 400- 450 ilyen műtét van, s ezek mintegy háromnegyedét már laparoszkópos eljárással végzik. Gustáv Skodácek főorvos elmondása szerint nagyban segíti munkájukat az új műszer (Vas Gyula felvétele) I. Kárpát-medencei Énekmondó Fesztivál Félezres hallgatóság
