Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-20 / 243. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 20. Szülőföldünk 31 Sok még a feldolgozatlan irat, amely lelkes, a régió és a család története iránt érdeklődő kutatókra vár A Palásthy család és levéltára A történelmi Hont megye és a mai Lévai járás egyik nagy múlttal rendelkező községe Palást. A falu már a kora középkorban, valószínűleg a 11. század folyamán létrejött, bár első írásos emléke csak 1156-ból maradt fenn. PALÁSTHY LENKE Az azóta eltelt évszázadok folyamán Palást több kiemelkedő esemény, többek közt az 1552. évi palásti csata színhelye volt, és lakói még ma is elevenen őrzik őseik emlékét. Palást azonban nemcsak történelme, hanem egykori tulajdonosai, a falu nevét viselő Palásthy család miatt is figyelmet érdemel. A Palásthy család magát a honfoglaló, Anonymus krónikájában is szereplő Böngér fia Bors vezér utódjának tartja, és első ismert tagja is a Bors nevet viselte. Bors 1217- ben részt vett II. András király Szentföldre indított hadjáratában, és az Ott végrehajtott hősies cselekedetéért kapta meg Palást birtok egy részét. A falu másik fele a Hont vár szolgálatában álló várjobbágyoké, azaz fegyveres tisztviselőké volt. A két palásti birtokos család hamar rokoni kapcsolatba került egymással. Ettől az időtől, azaz a 13. század közepétől kezdve beszélhetünk Palásthyakról, hiszen a családtagok ekkor vették fel ezt az előnevet. A család története ezután nem sokban különbözött a többi birtokos nemesi család történetétől. A 14—15. század folyamán egy nagyobb főúri család szolgálatába álltak, azaz védelemért és némi javadalmazásért cserébe fegyvert fogtak uruk érdekében. így kerültek kapcsolatba a Garaiakkal, a Balas- sákkal, a Lackfiakkal és a korszak több más fontos szereplőjével. A több évtizedes kitartó munkának és szorgalomnak meglett a gyümölcse, a család birtokai és vagyona szépen gyarapodott, tagjai általában Hont megye tisztikarában szolgáltak, alispánok vagy szolgabírók voltak. A mohácsi csata előestéjén a család két ágra szakadt: András a Nyitra megyei Mezőkeszire költözött, utódai már a Mezőkeszi Palásthy nevet viselték, Tamás pedig a Palásttal szomszédos Keszihócra (ma Dacsókeszi) tette át székhelyét, tőle ered a család keszihóci Palásthyak ága, amelynek egyes tagjai a Dunántúlon, Vas és Veszprém megyében, sőt Erdélyben is szereztek birtokokat. A keszihóci ágból származó Palásthy Ferencnek a 18. század elején bekövetkezett halála után a dunántúli ágból származó, másik Palásthy Ferenc vette át a Hont megyei örökséget, majd bécsi kapcsolatait és a királyi udvarban lévő ismeretségeit felhasználva Mária Terézia uralkodótól 1745-ben ősi nemessége mellé címeres kiváltságlevelet szerzett. Ekkor már állt a ma is látható kastély Paláston, amely azonban csak néhány évtizedig adott otthont a Palásthyaknak, mert az építtető Ferenc halála után az utódok már nem ügyeltek olyan szorgosan a birtokok fenntartására, és az 1830-as években utolsó Hont megyei birtokaikat is eladták. A család azonban tovább élt, és a 19. század végén újra feltűnt Paláston. Az időközben szépen gyarapodó és szaporodó Nyitra megyei mezőkeszi ágból származó Palásthy Pál püspök és esztergomi kanonok a közélettől visszahúzódva családja történetében keresett menedéket, ezért felkutatta a Palásthyak levéltárát, amely házasság révén a Nedeczky család kezére került. Feldolgozta, és három kötetben megjelentette családja legfontosabb iratait. Ám nem csak ennyit tett: Paláston iskolát épített, majd templomot, amelyet 1898-ban szentelt fel. Palásthy Pál munkássága, főként a családi levéltárban lévő iratok kiadása példaként szolgált a család más tagjai számára is. A 20. században a bácskatopolyai születésű Palásthy Ferenc (1890-1974, Budapest) tovább folytatta Palásthy Pál gyűjtését a család történetére vonatkozóan, több száz oldalon fel is dolgozta azt, műve azonban mind a mai napig kéziratban maradt. A második világháború után a Németországban élő Palásthy Rezső (1919, Budapest - 1998, Elzach-Oberprechtal) kutatta tovább a Palásthyakra vonatkozó iratokat, és munkája ma is követőkre talált. A keszihóci Palásthy család levéltára, amelyet még Palásthy Pál szerzett meg a Nedeczky családtól és helyezett az Esztergomi Székesfőkáptalan levéltárába, az 1960-as években történt költöztetés után ma a Komárom-Eszter- gom Megyei Önkormányzat Levéltárában található. A családi levéltárunk értékes anyagát, főként a 224 darab, 1526 előtt kiadott oklevelet a közelmúltban Tóth Krisztina levéltáros dolgozta fel, és munkája nyomtatásban is megjelent (Tóth Krisztina: A Palásthy család levéltára 1256-1847. Esztergom, 2001). A kötetben megtalálható a családi levéltárban lévő, 1526 és 1847 között keletkezett iratok rövid ismertetése és az hatok kiadási éve, valamint a 224 darab középkori oklevél bővebb tartalmi kivonata. A kötetben való eligazodást név- és helymutató segíti. A Levéltári Szemle 2003/2. számában Horváth Richárd a következőket írja: „Ami recenziónk tárgyát illeti, meg kell állapítanunk: a Palásthy család levéltárának ismertetője esetében a maga nemében értékes és érdekes munkával állunk szemben. Értékes, mert családi levéltárat bemutató segédlet meglehetősen ritkán lát napvilágot magyar levéltár gondozásában. Jelentőségét növeli, hogy a megyei levéltárakban őrzött ilyen tárgyú irategyüttesek az egyes fondjegyzékek egysoros név-évkor-iratfolyóméter adatain túl gyakorlatilag teljességgel ismeretlenek voltak a szélesebb történész-kutatótársadalom előtt. Érdekessége pedig abban rejlik, hogy a családi levéltár részletekbe menő (darabszintű) lajstromán felül az abban található középkori oklevelek regesztáit is az érdeklődők elé tálja. Mindezt természetesen a családi irategyüttes történetének és az elmúlt esztendőkben végrehajtott rendezésének sommáza- ta, illetőleg a Palásthyak családi históriájának rövid összefoglalása vezeti be. Az Előszóval kapcsolatosan és a recenzenshez „hivatalból” illően egyetlen, de nem mellékes észrevételt rögtön érdemes tennünk. A Palásthyak birtokai - így családjogi kapcsolatrendszereik is - zömmel a mai Szlovákia területére eső Hont, Nyitra és Bars megyékre terjedtek ki, ekként a levéltár és, persze, segédlete is jó eséllyel számíthat szlovákiai történészek érdeklődésére.” Továbbá úja: „...egy igen hasznos és fontos munkával szaporodott a honi középkori hatanyagot feltáró és bemutató munkák sorozata, ráadásul az újszerű közlési mód: a családi levéltár teljes iratlajstroma regeszta-függelékkel ellátva, az eddigi magyarországi gyakorlatban egyedülálló és követendő példaként szolgálhat. Az pedig csak külön emeli a kötet értékét, hogy további bizonyítéka a vidéki levéltárakban folyó, középkori iratanyaggal kapcsolatos, magas színvonalú feltáró munkáknak.” Tóth Krisztina azonban ezzel nem fejezte be a munkát, a középkori anyagot tovább bővítette, újabb, más levéltárakban található anyagot gyűjtött össze, és ezek alapján készítette el doktori disz- szertációját „A Palásthy család története a középkorban - Forrásközlés a családi levéltárban található oklevelek alapján” címmel. A disz- szertációt idén júniusban nyilvános vita keretében summa cum laude minősítéssel védte meg. Palást és a Palásthyak története ezzel még nem ért véget. Sok még a feldolgozadan irat, a kiadatlan forrás, a rejtőzködő oklevél, amely lelkes, a régió és a család története iránt érdeklődő kutatókra vár. A szerző Szabadkán él Balról: Tóth Ida Klára, Bób János, Huszlicska Máté és Kürthy Veronika. (Csuport István felvétele) Kürthy Veronika és Tóth Ida Klára tárlata Szemünk fénye SZÁZ ILDIKÓ Szímő. Első alkalommal mutatkozott be festményeivel közös kiállításon a komáromi Kürthy Veronika és a pozsonypüspöki Tóth Ida Klára. A tárlat egyúttal sokéves barátságuknak is bizonyítéka. A Szemünk fénye című kiállítás elsősorban az embereket és életkörnyezetüket mutatja be. Kürthy Veronika gyermekportréival lopta magát a közönség szívébe, de alkotásai közt jeles történelmi alakok, bájos fiatalok és csodálatos tájak is megtalálhatók. Talán az utóbbiakkal közelít Tóth Ida Klára alkotásaihoz, aki elsősorban az ember és a természet harmóniáját ábrázolja. A kiállítás szímői, pozsonypüspöki, komáromi és érsekújvári vendégeit Bób János, a vendéglátó település polgármestere üdvözölte, majd a komáromi Huszlicska Máté tolmácsolásában megismerkedtünk Kürthy Veronika költészetével. A művésznő a csodálóitól kapott virágcsokorral Szénássy Zoltánt, egykori tanárát köszöntötte. „Idával 16 éves korunk óta vagyunk barátnők. Részben az én biztatásomra mutatkozott be alkotásaival, amelyek nagy tetszést arattak, ma már a Művészetbarátok Egyesületének tagja”- tudtuk meg Kürthy Veronikától. Az ő meghívására érkezett ezen a napon Szímőre Magyarországról Szélyes Zoltánná szül. Bessenyei Odette, a Candida Alapítvány létrehozója. A kiállítás megnyitóját követően a helyi nyugdíjasklubban tartott előadást gyógyulásáról. „Öt évvel ezelőtt felvettem az utolsó kenetet, mert a halálomon voltam. Nem tudtam, mi a betegségem oka. Tizenhét kórházban jártam, sokat fogytam, fel sem bírtam kelni. Kiderült, hogy Candida albicans gombabetegségem van”- kezdte történetét az előadó. Elmondása szerint betegsége olyan volt, mint egy kulcslyuk: amikor átnézett rajta, rengeteg segítségre váró, kétségbeesett embert talált. Azóta már könyvet írt a betegségéről és a gyógyulásáról. Ma is azt vallja, nincs gyógyszer, csak módszer. Szerinte elsősorban az anyák felelőssége, hogy milyen táplálékot adnak gyermekeiknek, és milyen életformát biztosítanak számukra. A párkányi régióban az idei év elejétől kilenc százalékkal csökkent a munkanélküliek aránya Jelentős munkaadók a bevásárlóközpontok SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A körzeti munka-, szociális és családügyi hivatal október második hetétől működik egy épületben, az egykori járási, később körzeti hivatal székházában. A korábban külön épületben lévő munkaügyi főosztály és az általános alosztályok kerültek át ebbe az épüOnódi Csilla, az Érsekújvári Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal új igazgatója (Csuport István felvétele) letbe, a szociális főosztályt az ügyfelek azelőtt is itt kereshették fel. „Az egy épületbe költözéssel elsősorban ügyfeleink számára szeretnénk megkönnyíteni az ügyintézést” - mondta Onódi Csilla igazgató, aki idén április 14-én vette át a hivatal vezetését. Korábban a járási hivatal párkányi kirendeltségének vezetőjeként, idén februártól Érsekújvárban, a szociális főosztály megbízott igazgatójaként hasznosította ismereteit és tapasztalatait, amelyekre 1991-től tett szert a köz- igazgatásban. A vágsellyei, a párkányi és a nagysurányi régióban élő állástalanok számára három ki- rendeltséget hoztak létre, ennek köszönhetően a munkanélkülieket továbbra is lakóhelyük közelében fogadják. Az idei év elején az Érsekújvári járásban az összlakossághoz viszonyítva még 21,6 százalékos volt a munkanélküliek aránya, ám azóta a helyzet lényegesen változott. „Az augusztus 31-i adatok alapján 12 452 személyt tartunk nyilván, az összlakosság 17,45 százalékát. A Vágsellyei járásban 4060 munka- nélküli szerepel a nyilvántartásban (a járás lakosainak 16,05 százaléka) - tájékoztatott az igazgató. Januárban itt is jelentősen magasabb, 18,68 százalék volt a munkanélküliek aránya. Az Érsekújvári járásban 6657-en több mint egy éve állástalanok; 35-en végzettség nélküliek, 4027-en alapfokon képzettek, 3989-en szakmunkás- képzőt végeztek. Közmunkákban idén az állástalanok mintegy fele vett részt; a két járás valamennyi, szám szerint 75 településével kötöttek szerződést, továbbá hét jogi személlyel és nyolc polgári szervezettel. „Csak néhány példát említenék, a motortekercseléssel foglalkozó Motory International cég érsekújvári üzemében ötven bejelentett munkahelyből negyvenötöt foglaltak el nálunk nyilvántartott állástalanok. Nagysurányban a dél-kóreai Bang Joo cégben, amely a Samsungnak szállít alkatrészeket, száz alkalmazott lépett be a nyilvántartottak közül. A galántai Samsung Elektronic eddig háromszáz munkaerőt alkalA Duna túlpartjára naponta mintegy 900-an járnak dolgozni. mázott, a vágsellyei Kaufland százat, az érsekújvári Hypernovában csaknem ugyanennyi munkahely létesülhet. Sikernek tekinthető, hogy a két járás területén 71 hátrányos helyzetű munkanélkülivel kötöttünk támogatási szerződést, akik magánvállalkozókként szeremének érvényesülni” - közölte az igazgató. Szép Rudolf, a munkahivatal párkányi kirendeltségének vezetője az Új Szónak elmondta: januártól augusztusig kilenc százalékkal csökkent a munkanélküliség aránya a párkányi régióban. „Míg tavaly szeptemberben ötven ügyfelünk talált munkát határainkon túl, idén szeptemberben 113-an helyezkedtek el külföldön. Egyes becslések szerint a Duna túlpartjára naponta mintegy kilencszá- zan járnak dolgozni. Az Esztergomban működő autógyár jelentős bővítésbe kezdett, és idehaza a Szlovákiai Kolping Szövetség a Jövő 2000 Alapítvánnyal együtt, Ebed önkormányzatának hozzájárulásával ipari park létrehozását tűzte ki célul a falu kataszterében” - avatott be a jövőben remélhetőlegmegvalósuló, munkahelyeket teremtő beruházási elképzelésekbe Szép Rudolf. Új ügyfeleket szeretne? Éljen az előnyös hirdetés lehetőségével Szülőföldünkben, az Új Szó regionális mellékletében! Területi üzletkötőink ellátogatnak Önhöz, és megoldást javasolnak. Kapcsolatfelvétel: Érsekújvár: Kis Péter, tel: 0905/413 623 e mail: peter.kis@ujszo.com Dunaszerdahely, Gálán ta: Roskó Péter, teb 0905/551 957 e-mail: peter.rosko@ujszo.com Nagymegyer: Kováts István, tel: 0905/646 843, e-mail: amethyst@centrum.sk Rimaszombat: Silling Géza, tel: 0907/255 600 Somorja: Méry Erzsébet, tel: 0905/145 920 e-mail: heureka@nextra.sk jó befektetés!
