Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-20 / 243. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 20. RÖVIDEN Belgrád ismét Hága ellen Belgrád. A szerb kormány nem fogja el és nem is adja ki a Nemzetközi Törvényszéknek a feltételezett háborús bűnösöket. Zoran Sztojkovics szerb igazságügyi miniszter szerint ezért két lehetőség van: a vádlottak önként adják fel magukat Hágának, vagy pedig szerb bíróság elé állnak. Sztojkovics közölte: ez kiváltképpen vonatkozik a Koszovóban elkövetett háborús bűntettekkel vádolt négy egykori katona- és rendőrtábornokra. Az előző kormány olyan döntést hozott, hogy a tábornokok kiadatása nemzetbiztonsági kockázatokkal jár, s amíg ez érvényben van, addig senki se foghatja el őket. A-kisebbségi Kostunica-kormánynak külső támogatást nyújtó milosevicsi szocialisták a kabinet értésére adták, megvonják tőle a támogatást, ha bárkit is kiad a hágai vádlottak közül. (MTI) Őrizetben Soros alkalmazottja Minszk. Sikkasztás vádjával őrizetbe vett a fehérorosz titkosszolgálat egy amerikai internetszakértőt. Mint Leo- nyid Jerin, a fehérorosz titkos- szolgálat elnöke elmondta, Ilya Maftert azért vették őrizetbe, mert megkárosította a Velcom fehérorosz mobiltelefon-társaságot, zsebre vágva a rábízott pénz egy részét. Maf- ter régóta a Soros György magyar származású amerikai milliárdos alapította Nyílt Társadalom Intézet alkalmazottja, de tanácsadóként dolgozott az ENSZ Fejlesztési Programjánál is. Fehéroroszországban a térségbeli országokhoz képest nagyon szigorúan korlátozzák a lakosság internethez való hozzáférését. (MTI) Merkel szíve nem lágyult meg Berlin. Abdullah Gül külügyminiszternek a török EU- tagság ügyében nem sikerült meglágyítania a német konzervatív tábor vezetőjének, Angela Merkelnek a szívét. A CDU elnök asszonyának az a véleménye, hogy Törökország és az EU között legfeljebb különleges partneri viszonyról lehet szó, s Törökország bebocsátása az EU-ba anyagilag végzetesen megterhelné az uniót. A német konzervatív tábor jórészt úgy véli, Törökország nem tartozik az európai keresztény kultúrkörhöz, s ezért sincs helye az unióban. A CDU-val szemben a csökkenő népszerűségű német szociáldemokrata-zöld kormány támogatja Törökország felvételét. (MTI) Merkel szerint a különleges partneri viszonyt rögzíteni kell, ha megkezdődnek a török-EU felvételi tárgyalások (Képarchívum) Az iraki Nemzeti Gárda négy tagja meghalt, nyolcvan megsebesült egy aknavetős támadásban London nem örül a kérésnek Brit járőr Bászrában. A jövő héten eldől, mennek-e vagy maradnak a szigetország katonái. (Reuters-felvétel) Bagdad. Az iraki Nemzeti Gárda négy tagja vesztette életét, és legalább nyolcvan társuk megsebesült tegnap Bagdadtól északra a fegyveres testület egyik támaszpontja elleni támadásban. Előzőleg olyan hírek terjedtek el, hogy több mint százan meghaltak, illetve megsebesültek. ÖSSZEFOGLALÓ Az első hírek szerint a fővárostól 40 kilométerre északra fekvő Masahidanban végrehajtott akció során hat aknavető-sorozatot lőttek ki a támaszpontra, s ez követelte a rengeteg áldozatot. A pontosítás amerikai forrásból származik; a sebesülteket Blackhawk típusú amerikai helikopterekkel szállították az Irakban állomásozó nemzetközi erők tábori kórházaiba. Jack Straw brit külügyminiszter szerint valószínű, hogy London eleget tesz az USA kérésének, és a viszonylag nyugodt dél-iraki Bász- rából veszélyesebb körzetekbe telepítenek át brit csapatokat. A BBC- nek nyilatkozva Straw tegnap óvatosan úgy fogalmazott, „csak abban az esetben utasítják el az amerikai kérés teljesítését, ha a brit katonai szakértők nem fognak egyetérteni az áttelepítéssel”. Az ügyben várhatóan a jövő héten döntenek Londonban. Geoff Hoon védelmi miniszter előzőleg az alsóházban jelentette be: a brit vezérkari főnök a jövő hét közepére készíti el ajánlását. Hoon kijelentette: „Az amerikai kérés korlátozott létszámú brit szárazföldi egység küldésére irányult, s célja az amerikai haderő tehermentesítése, illetve az, hogy a felszabaduló amerikai csapatok Irak más részén továbbra is nyomást gyakorolhassanak a terroristákra. Az amerikaiak nem kérték tőlünk, hogy telepítsünk csapatokat Bagdadba vagy Fallúdzsába.” Visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, amelyek szerint a kormány kész nagyobb veszélynek kitenni a brit katonák életét az amerikai elnök kedvéért. Szerinte az amerikai óhaj tisztán katonai jellegű kérés. George Bush csalódottan fogadná egy iszlám fundamentalista kormány megalakítását Irakban, ha az arab ország lakossága szabad választásokon ilyen kabinet létrehozása mellett voksolna. Ezt ő maga vallotta be egy interjúban. A kam- pánykörúton tartózkodó elnök az AP hírügynökségnek beszélt erről, arra a kérdésre válaszolva, hogy az iraki lakosság egyszer talán az iszlám kormányzást részesítené előnyben a világi berendezkedéssel szemben. Ugyanakkor Bush hangsúlyozta, hogy a demokrácia az demokrácia, „ha az emberek ezt választják, akkor ezt választják”. Bushnak az iszlám kormányzás lehetőségére tett, ritkaságszámba menő utalása ellentmond annak, hogy amerikai vezetők Szaddám Húszéin megdöntése után elutasították egy iráni mintájú iszlám kormányzat lehetőségét Irakban. Emberrablás áldozata lett tegnap Bagdadban a CARE International londoni központú emberbaráti szervezet műveleti igazgatója. Margaret Hasszán elrablását a szervezet jelentette be. (MTI, SITA) Erőszakra uszítanak az izraeli szélsőségesek, hasonlóan a Rabin-merényletet megelőző időszakhoz Peresz félti Ariel Sáron kormányfő életét MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Gáza. Ariel Sáron izraeli kormányfő meggyilkolásától tart a Gázai övezet izraeli kiürítési terve kapcsán kirobbant szenvedélyek miatt Simon Peresz, az izraeli ellenzék vezetője. A munkapárti politikus a Maariv napilapban megjelent interjújában csatlakozott azokhoz az aggodalmakhoz, amelyeket egy nappal korábban Szilvan Salom külügyminiszter hangoztatott. Peresz szerint az országban szörnyű, erőszakra való uszítás folyik, hasonlóan a Jichak Rabin miniszterelnök 1995. november 4-i meggyilkolását megelőző napokhoz és ezért félő, hogy valaki megpróbálja megölni a jelenlegi kormányfőt is. A volt külügyminiszter és kormányfő reményét fejezte ki, hogy az izraeli biztonsági szolgálatok tanultak -Rabin esetéből és tökéletesen szavatolni tudják Sáron biztonságát. A tervek szerint Sáron október 25- én terjeszti az izraeli parlament, a knesszet elé az egyoldalú kivonulási tervet. Két nappal később emlékeznek meg Izraelben Rabin meggyilkolásának 9. évfordulójáról. Rabint egy zsidó szélsőséges ölte meg, mert ellenezte az oslói izraeli-palesztin megállapodásokat. A Saron-terv, amely a Gázai övezetben lévő 21 zsidó település teljes felszámolását és négy, egymástól elszigetelt ciszjordániai kolónia megszüntetését irányozza elő 2005-ben, nagy ellenkezést váltott ki a miniszterelnök vezette Likud pártban és izraeli szélsőjobboldali körökben. A palesztin területen élő mintegy 250 ezer zsidó telepes többsége a terv megbuktatását tűzte ki célul. A telepesek vezetői Saronnal való vasárnapi találkozójuk óta beteljesedettnek tartják szakításukat a kormányfővel. Hétfőn az izraeli közszolgálati televízió eddig példa nélkül álló felvételeket közvetített Saronról, aki a parlament Likud-frakciójának tanácskozására igyekezett a knesszet épületének folyosóján, tucatnyi testőrtől körülvéve. Megfosztották tisztségétől és házi őrizetbe helyezték a mianmari kormányfőt - üzleti érdekek a háttérben? Valóságosba csaphat át a hatalmi harc A Nobel-békedíjas Aung San Suu Kyi asszony házi őrizetben van. Khin Nyunt ugyanarra a sorsra jutott. (Képarchívum és Reuters) Bangkok. Korrupció miatt megfosztották tisztségétől és házi őrizetbe helyezték Khin Nyunt mianmari miniszterelnököt. Ezt a thaiföldi kormány szóvivője jelentette be. Thakszin Sinavatra thai kormányfő néhány órával korábban már jelezte, meg nem erősített értesülései szerint feszültté vált a politikai helyzet a katonai kormányzat által vezetett Mianmarban (volt Burmában). Egy thai tábornok a mianmari államcsíny lehetőségét is felvetette. Bangkok diplomáciai csatornákon keresztül délután újabb információkat kapott, ezek már egyértelműen megerősítik a mianmari miniszterelnök visszahívásáról és házi őrizetbe helyezéséről szóló értesüléseket. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki lesz Khin Nyunt utódja. A mianmari miniszterelnök egyben a katonai hírszerzés parancsnoka és a hatalmi hierarchiában a harmadik legfontosabb vezető. Khin Nyunt olyan hírben állt, hogy a mianmari vezetők között ő volt a legmagasabb rangú, aki az ország demokratizálásának érdekében támogatta a párbeszédet a Nobel- békedíjas Aung San Suu Kyi ellenzéki vezetővel. Aung San Suu Kyit egy éve szintén házi őrizetben tartja a Than Shwe tábornok vezette katonai junta. Hónapok óta tartja magát az a híresztelés, hogy Khin Nyunt tábornok, kormányfő és Than Shwe tábornok, a mianmari rezsim vezetője között erősen megromlott a kapcsolat. A tavaly augusztusban hivatalba lépett miniszterelnök azzal kezdte ténykedését, hogy egyfajta útitervet, egy hétpontos dokumentumot terjesztett elő a demokrácia megteremtésének elősegítésére. A Mianmarral foglalkozó megfigyelők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a jelenlegi zűrzavar üzleti érdekekre vezethető vissza, ugyanis a gazdaság minden szintjét a katonai vezetés tartja ellenőrzés alatt. „Nem hiszem, hogy a demokrácián és Aung San Suu Kyi sorsán civakodnak, a konfliktus tétje sokkal inkább az, hogy kinek milyen és mekkora területre terjed ki az ellenőrzése üzleti és katonai téren” - mondja Aung Zaw, egy thaiföldi székhelyű folyóirat szerkesztője, aki szerint Khin Nyunt elmozdítása újabb, etnikai alapú összecsapásokat robbanthat ki a kormányerők és a felfegyverzett kisebbségek között. Az EU külügyminiszterei a napokban szankciókat vezettek be a mianmari rezsim ellen. (MTI, ú) Fej-fej melletti küzdelem Floridában szavaznak Washington. Megkezdődött a korai voksolás Floridában. Ez azt jelenti, hogy a novemberi elnökválasztás előtt már most is lehet szavazni, sőt a floridaiakat egyenesen nógatják is erre mind a republikánusok, mind pedig a demokraták. A cél az, hogy elkerülhető legyen a négy évvel ezelőtti fiaskó, amikor egymást követték az újraszámlálások és a perek, és amikor végül is úgy vetettek véget az egész káosznak, hogy a legfelsőbb bíróság leállíttatta az újraszámlálásokat. Hétfőn elég sok floridai ment el szavazni. Sok helyütt hosszú sorok kígyóztak, s még így sem volt zökkenőmentes a procedúra - bajok akadtak a számítógépes rendszerrel. A négy évvel ezelőtti módszerrel ellentétben most egyszerűbbnek látszik a voksolás. Egy pénzautomatához hasonlító, érintésre működő képernyőn kell megjelölni a szavazatot. Egyébként nemcsak Floridában, hanem Texasban, Ar- kansas-ban és Coloradóban is elkezdték a korai voksolást. Gyakorlatilag fej-fej melletti küzdelem zajlik George Bush és kihívója, John Kerry között. A The Washington Post tegnap ismertetett felmérése szerint a biztos szavazók körében az elnök a szavazatok 50, Kerry pedig 47 százalékára számíthat. A bejegyzett szavazók körében az elnök előnye ugyanakkor csak 1 százalék. Kerry vezet viszont 50 százalékkal az elnök 46 százalékával szemben a győzelem szempontjából kulcsfontosságú 13 „csatatérállamban”, ahol az esélyek kiegyensúlyozottak. Más felmérések kisebb előnyt jósolnak Bushnak. A szakértők ezért a felmérések átlagolását tartják a legjobbnak, és ennek alapján orrhosszal Bush vezet, (m, h) Tizennyolcezer al-Kaidás Bevetésre készen London. Egy nemzetközi tanulmány szerint az al-Kaida terrorhálózat mintegy tizennyolcezer embere áll készen bevetésre a világ hatvan országában. A londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) jelentése alapján az elmúlt években a szervezet mintegy kétezer tagját - köztük több mint harminc vezetőjét - elfogták vagy megölték. A kutatók úgy látják, hogy a nyugati országokban élő muzulmánok egyre elszigeteltebbek az ottani társadalmi közegben, és egyre többen csatlakoznak radikális muzulmán csoportokhoz. A megállapítások között szerepel az is, hogy az Irak elleni háború sok tagot toborzott az iszlám terrorszervezeteknek. (MR) Muzulmán ünnep Tűzszüneti felhívás Rijád. A szaúdi kormány tűzszünetre szólította fel az Irakban harcolókat a muszlim ünnepi hónap, a ramadán idejére. Az Öböl menti királyság kormánya közleményében arra kéri a harcoló feleket, hogy az ünnepet tekintsék fordulópontnak és tegyenek meg mindent a biztonság megteremtéséért. A szaúdi kormány ugyanakkor elítéli Izraelt, amiért a ramadán idején sem függesztette fel a palesztinok elleni támadásokat. (MR)
