Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-16 / 240. szám, szombat
26 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 16. SZÍVZŰR Rezgő nadrág szívbetegeknek Rezgő nadrágot kapnak brit szívbetegek, hogy élénküljön vérkeringésük szívük irányába. A nadrág bélése a vérnyomásmérők mandzsettájához hasonló, csakúgy, mint működése: levegővel felfúvódik, majd leenged. Ennek ritmusa azonban elég gyors: szívverésenként „lélegzik” egyet, és azzal préseli a vért az alsó testtájakból a szív felé. A gyors pumpálási sebesség miatt nevezték el rezgő nadrágnak. A vérnek a szív felé „masszírozásával” a készülék segíti olyan kis erek továbbfejlődését, amelyek az elzáródott szívartériák körül alakulnak ki, hogy biztosítsák a szív vérellátását. A rezgő nadrágot kúraszerűen kell „hordani”. A beteget különleges ágyra fektetik, és hét héten át hetente öt nap kap egy-egy órás kezelést, amelyek alatt EKG-monitorral figyelik szívverését. A rezgő nadrág olyan betegeknél javallott, akiknek nem használ a hagyományos - gyógyszeres, sebészi - kezelés, gyógyítás. A tapasztalatok várakozáson felüliek. „Harminc, súlyos beteget kezeltünk az utóbbi másfél évben, és közülük többnek annyira használt a rezgő nadrágos kúra, hogy megváltoztatta az életét” - mondta Chris Morley, a bradfordí Yorkshire Klinika kardiológusa. (MTI) Pacemaker helyett őssejtek ? A nem túl távoli jövőben az őssejtek kiszoríthatják a szívritmus szabályzó készüléket, az ún. pacemakert az orvosi gyakorlatból, mindenesetre erre utalnak amerikai és izraeli tudósok reménykeltő kutatásai. Kísérleteik során a kutatók - az emberhez anatómiailag és élettarülag igen hasonlatos - sertések szívizmába őssejteket vezettek - olvasható a MedNovosztyi orosz nyelvű egészségügyi témákkal foglalkozó hírportálon. A tizenhárom vizsgált esetből tizenegyben az emberi embriókból nyert őssejtek szívizomsejtekké alakultak át, s képesek voltak ingerületvezetési funkciókat ellátni. A tudósok szerint az új eljárás idővel lehetővé teheti, hogy a sokszor kényelmetlen pacemakerek helyett őssejtterápiát alkalmazzanak a szívritmuszavarokban szenvedő betegeknél. (MTI) A hideg egészségi kockázatot jelenthet A hideg idő növeli az agyvérzés és a szívinfarktus kockázatát - állítja egy nemzetközi tanulmány. Brit orvosok számításai szerint a hőmérséklet öt Celsius-fokos csökkenése átlagosan 7 százalékkal növeli az agyvérzések és 12 százalékkal az infarktusok számát. A tanulmány alapjául az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szolgáltak arról, hogy 24 afrikai, ázsiai, európai és latin-amerikai egészségügyi központba összesen hány 15 és 49 év közötti nőt szállítottak be. Ezeknek a számát a londoni kutatók összefüggésbe hozták olyan éghajlati tényezőkkel, mint a levegő hőmérséklete, az eső és a levegő páratartalma. Megállapították, hogy a hőmérséklet alakulása befolyással van az agyvérzés és a szívinfarktus kockázatára, de nem növeli a trombózis vagy az embólia kockázatát. Az alacsonyabb hőmérséklet és az agyvérzés, valamint a szívinfarktus kockázatának növekedése közötti összefüggés nem minden országban volt kimutatható - olvasható a British Medical Journal című szakfolyóiratban közölt tanulmányban. Atalagosan azonban nőtt az agyvérzés és infarktus veszélye öt Celsius- fokos hőmérséklet-csökkenés esetén. A brit orvosok ezt a jelenséget több tényezőre vezetik vissza, elsősorban a vérnyomásra, amely évszakonként erősen ingadozik és télen általában magasabb. (MTI) Évi 2,5 millió a tbc halálos áldozatainak száma Még mindig gyilkos kór HÍR Évente kétmillió áldozata van még mindig az egykor nálunk is népbetegségként jellemzett tbc- nek. A nemzetközi programokhoz jobb megelőző és szűrő tevékenységet kellene társítani ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a kór pusztító hatása. Két amerikai kutató nemrégiben megkérdőjelezte az Egészségügyi Vüágszervezet (WHO) tuberkulózis elleni stratégiáját, mondván, hogy a tbc elleni harc mai módszerei nem teszik lehetővé a betegség vüágméretű visszafejlődését. „A már kifejlődött tbc kezelése nem akadályozza meg e kór terjedését” - állítja Timothy Bremer és Jody Heymann a Journal of Epidemiology and Community Health című orvosi szaklapban. A WHO stratégiája, az 1991-ben elfogadott DOTS-program előírja a rendszeres szűrővizsgálatot és a tbc-baktériummal fertőzött személyek kezelését. „Ezzel elkerülhető több millió haláleset századunk következő évtizedeiben” - mutatott rá akkoriban a WHO, amely évi 2,5 millióra becsülte a tbc halálos áldozatainak számát. A kezelési programok egyrészt lehetővé teszik a tuberkulózis miatti elhalálozások csökkentését, másrészt segítenek kordában tartani a tbc-baktériumok gyógyszerekkel szembeni ellenállásának kifejlődését. Azonban a tbc még mindig gyilkos kór - 2002-ben is 2 millió ember halálát okozta -, s terjedése folytatódik. „Feltéve, hogy a DOTS-prog- ramot 2010-ben az egész vüágon alkalmazzák majd, még mindig 160 millió megbetegedés és 50 millió halott lehet a tbc miatt az elkövetkező 23 évben” - ismerte el a WHO. A két amerikai kutató szerint éppen ezért nagyobb figyelmet kellene fordítani a megelőzésre és a gü- mőkór szempontjából veszélyeztetett lakossági csoportok előzetes szűrésére, felkutatására. Az egészséges ember szájnyálkahártyáján, bélcsatornájában, hüvelyében, bőrén gyakran fordulnak elő Mérges vagy szelíd-e a gomba? Akár halálos mérgezést is okozhatnak... (Archív felvétel) A nagyközönség gombának csak a kalapos termetű alakokat tartja. A régi természetkutatók nagyjából hasonló álláspontot képviseltek. PÁCIENS A gombák jóval nagyobb méretűek, mint a baktériumok, így érthető, hogy sokkal hamarabb felfedezték és megismerték őket. A mikroszkópos vizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy az élő növényi szervezetek nem csekély hányada szintén gomba. Amit nagy általánosságban penésznek nevezünk, nem más, mint gomba. A gombáknak eleinte csak a bőrbetegségekben tulajdonítottak kórokozói jelentőséget, de egyre szaporodtak azon megfigyelések, hogy a gombák hatására belső szervi elváltozások is kialakulhatnak. Csendes útitársak vagy ellenségek A gombák az egészséges embert szájnyálkahártyáján, bélcsatornájában, hüvelyében, bőrén nagy gyakorisággal fordulnak elő. Az egészséges ember immun- rendszere azonban meggátolja, hogy a gomba szaprofita állapotból parazita állapotba kerüljön. Ellenben ezen gombák valamely betegség vagy annak kezelésére alkalmazott gyógyszerek, de hormonális fogamzásgátlók hatására is elszaporodhatnak, és másodlagos betegséget okozhatnak. Hosz- szan tartó antibiotikus kezelés esetén a gombák szaporodására alkalmas környezet jön létre, amely megzavarja a fennálló ökológiai egyensúlyt. Az orvosi beavatkozások szintén gyakran szolgálnak a gombafertőzés forrásául: katéterek, lélegeztető gépek, kanülök, szívműtétek beépített műagyag szerelékei, méhen belüli fogamzásgátlók. A szervátültetés miatt alkalmazott, az immun- rendszer működését csökkentő gyógyszeres kezelés ugyancsak hajlamosít a gombafertőzésekre. A gombák okozta megbetegedések két csoportra oszthatók. Az egyik csoportba a bőr, köröm, szőr, nyálkahártya, tehát a kültakaró megbetegedései sorolhatók. Ezen kórképek emberről emberre terjedhetnek. A gombák nem okoznak járványokat, de tömeges megbetegedéseket előidézhetnek. A másik csoportba a belső szervek megbetegedései és a generalizált kórképek tartoznak. Jelentőségük egyre fokozódik, elsősorban a tüdőben, májban, lépben és a központi ideg- rendszerben fordulnak elő. A szisztémás fertőzéseket a talajból származó spórák okozzák, a betegség emberről emberre nem terjed. Gombák a biotechnológiában Egyes gombafajták biokémiai tevékenységét az élelmiszeriparon és a mezőgazdaságon kívül a gyógyszeripar is hasznosítja, pl. antibiotikumok termelésére. Az alkoholtartalmú italok, mint sör, bor erjesztéséhez is gombákat használnak, de a kefir is gombával erjed. Japánban pedig a híres rizsbor előállításánál veszik igénybe. A gombák biológiája A gombák klorofill nélküli mikroorganizmusok, így a szervetlen anyagot nem képesek asszimilálni, szerves anyaggá alakítani, ezért csak szerves anyagokon szaporodnak. Képesek megtelepedni és élősködni az élő szervezetben. Nagy része szárazon él, csak a vízi penészek csoportja áll a vízben, illetve vízi tárgyakon. Szervezetük felépítése alapján fonalas és sarja- dzó gombákra osztjuk őket. A gombák spórákkal szaporodnak szexuális vagy aszexuális úton. A spórák kémiai és fizikai hatásokkal szemben jóval ellenállóbbak, mint a gombafonalak. Energiájukat kémiai úton nyerik. Legfontosabb enzimjeik a fehérjelebontó enzimek, amelyek segítségével károsítják a bőrt és a szaruképleteket (haj, köröm). Rosszul tűrik a kiszáradást. 71 "C-fok felett nagyrészt elpusztulnak, pH-optimu- muk 5,5-7,2 között van. E tulajdonságuk alapján érthető, miért kedvelik oly nagyon a sötét nedves lábujjközöket. Optimális hőmérsékletük a 20-30 “C-fok. A nagy testű gombák étrendünkben kapnak szerepet. így tehát egy más szempont szerint osztályozva léteznek ehető és mérgező gombák. Az élelmiszerek okozta heveny mérgezések közül a leggyakoribb és a legjelentősebb a gombamérgezés, ami általában a puha, húsos termőtestű, különböző méreganyagot tartalmazó gombákból készült ételek elfogyasztásának következménye. így súlyos, akár halálos kimenetelű mérgezést okozhatnak a galócák, tölcsérgombák, susulykák, redőnygombák. Tágabb értelemben a méreganyagokat termelő mikroszkopikus penészgombák által okozott mérgezés is gombamérgezés. A penészgombák anyagcseréje során képződött termékek egy részéről kimutatták, hogy mérgezőek az emberi és az állati szervezetre. A gombatoxinok az emberi szervezetbe élelmiszerekkel kerülnek be. A növényeken (földimogyoró, rizs, szója, gabona, kukorica) szaporodó gomba toxinjai közvetlenül jutnak az állati és emberi szervezetbe. És az emberi táplálékként szolgáló állati eredetű váladékok (tej), illetve termékek (tojás) változatlan formában tartalmazzák azokat. A fertőzés természetesen az emberből is kiindulhat, sőt a levegőbe kerülő gombaspórák szintén terjeszthetik a fertőzést. Ezen mérgezések egyetlen leküzdési módja a megelőzés. Korszerű növényvédelemmel, az élelmiszerek megfelelő feldolgozásával, helyes tárolási és tartósítási eljárások alkalmazásával a gombatoxinok okozta károsodások döntő többsége kivédhető. Milyen a reflux betegség? A reflux betegséget a savas kémhatású gyomortartalomnak a nyelőcsőbe történő visszafolyása okozza. Leggyakoribb tünete a gyomorégés, az égő jellegű gyomorszáj környéki fájdalom, amely különösen fekvő testhelyzetben jelentkezik. Ezen túlmenően a szegycsont, illetve a kardnyúlvány mögötti nyomásérzés, felfúvódottság, bélgázosság, nye- lési panaszok is jelentkezhetnek. Ritkábban az ételmaradékok a gyomorból visszajutnak a szájüregbe, a böfögést követően sós vagy szappanszerű íz érzete, émelygés, hányás, szívkoszorúér betegségre jellemző ún. anginás tünet, de nem igazi angina jelentkezhet. Elvétve ingerköhögés, az ismert asztma tüneteinek fellángolása is előfordulhat. Olyankor a beteg rekedtségre, gombócérzésre panaszkodik. A tünetek előrehajláskor, hanyatt fekvéskor, megerőltetéskor, stresszhelyzetben, bizonyos ételek fogyasztásakor, zsíros, édes ételek, paradicsommártás, savtartalmú italok, bizonyos vérnyomáscsökkentők bevételét követően fokozódnak. Kezelés gyógyszer nélkül Az enyhe refluxos panaszok konzervatív eljárásokkal is megszüntethetek. így a testsúly csökkentése, a zsírszegény diéta és a késő esti étkezés elhagyása jelentős javulást eredményezhet. Az étrendből ki kell iktatni a fentebb említett, gyanúba fogható ételeket. Az evést követően nem szabad rögtön lefeküdni, és az ágynak azt a végét, ahova a beteg a fejét helyezi, meg kell emelni. Lehetőség szerint kerülendők a nye- szerek. A konzervatív eljárások lőcső alsó záróizmának tónusát sikertelensége esetén gyógysze- csökkentő, előbb említett gyógy- rés beavatkozásra van szükség. Nyomásérzés, felfúvódottság, bélgázosság, nyelési panaszok jellemzik (Képarchívum) ÉLETÜNK MEGKESERÍTŐJE
