Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-15 / 239. szám, péntek
Biztosítási abc A biztosítók elérhetőségei Biztosító Telefonszám Honlap Allianz-Szlovák Biztosító 0800122 122 www.allianzsp.sk Cseh Biztosító Szlovákia 02/58 27 66 66 www.cps.sk Ergo Biztosító 02/482 482 00 www.ergo.sk Generali Biztosító 02/59 33 22 11 www.generali.sk Kooperativa 0800 120 000 www.kooperativa.sk Kommunális Biztosító 085011850 www.kpas.sk Tatra Biztosító 0800 11 792 www.ptatra.sk QBE Biztosító 055/68 26 222 www.qbe.sk R+V Biztosító 02/502 56 111 www.ruv.sk Union Biztosító 02/555 66 400 www.union.sk Uniqa Biztosító x4 0850111 400 www.uniqa.sk Wüstenrot Biztosító 02/57 88 99 00 www.wuestenrot.sk Viszontbiztosítással védekeznek Mire érdemes odafigyelnünk Mielőtt megkötnénk a biztosítást, nem árt eldönteni, hogy milyen igényeink vannak, milyen életbiztosítási forma felel meg az elképzeléseinknek. Óvakodjunk attól, hogy az első életbiztosítási ügynök ajánlatára rákapjunk, aki bekopog az ajtónkon. Minden ajánlatnál fel kellene mérnünk, hogy az adott biztosítás növeli-e a biztonságérzetünket, a biztosítási esemény bekövetkezésének van-e fokozott veszélye, az esemény milyen anyagi következményekkel jár ránk vagy családunkra nézve. Természetesen az egyik legfontosabb szempont, hogy milyen összeget tudunk havi rendszerességgel (esetleg inflációt követő módon), vagy egyszeri tartós lekötéssel a biztosítási célra elkülöníteni. Az ajánlat aláírása előtt a lehető legtöbb információval rendelkezzünk az adott biztosítóról, különösen piaci helyzetéről, eredményességéről. Ez már csak azért is fontos, mivel a biztosítók esetében az állam nem biztosít hasonló betétvédelmet, mint a bankoknál. Részletesen ismerjük meg a nekünk felkínált biztosítási módra vonatkozó valamennyi előírást, külön is figyelve a hozamok felosztására a részesedésünk mértékére, ha problémánk van a megértéssel, kérjünk segítséget. Minden biztosítónak van olyan információs telefonszáma, amelyen érdeklődhetünk. A biztosítók elérhetőségét a mellékelt táblázatban kereshetjük ki. (t, m) A biztosítók a kockázatok tömegét vállalják át a biztosítottaktól, így maguknak is védekezniük kell - a nagyszámú és nagy összegű, néha katasztrófa jellegű károk bekövetkezésének esetére - a fizetésképtelenség réme ellen. E célból szabályozott módon, amikor nincsenek súlyosabb károk, a díjbevételből különböző tartalékokat képeznek. Viszontbiztosítást professzionális viszontbiztosítók és tőkeerős biztosítók egyaránt vállalnak. Általános gyakorlat, hogy az így elvállalt kockázatokat a viszontbiztosítók többnyire részenként, „sávosan” továbbadják, szaknyelven: „a kockázatot elporlasztják”. A viszontbiztosítás tehát nem más, mint üzleti megállapodás az első (közvetlen) biztosító és a viszontbiztosító, majd a viszontbiztosító és más viszontbiztosítók között. A kockázatért természetesen a viszontbiztosító igényt tart a biztosítási díj kockázati részére vagy annak hányadára, amelyért az első biztosítónak jutalékot fizet. Ha nincs vagy rendkívül csekély a kár, akkor a megmaradt díj egy részét a viszontbiztosító visszajuttatja az első biztosítónak. Biztosítási abc Életbiztosítók ajánlatai a szlovákiai piacon Biztosító Elérési Kockázati Tanulmányi Nyugdíj Temetési Összevont Vegyes Befektetési Tőkealapú Al-Sp igen igen igen nem nem igen nem igen igen CPS igen igen nem hamarosan nem igen nem igen igen CSOB igen igen nem igen nem igen nem hamarosan igen PCSP igen igen igen igen igen igen nem nem igen Koop. igen igen igen igen nem igen nem igen igen KP igen igen nem nem igen igen nem hamarosan igen Uniqa igen igen igen igen igen igen nem hamarosan igen QBE igen igen igen igen nem igen nem igen igen Union igen igen igen hamarosan' nem igen nem igen igen AMS igen igen igen igen igen igen nem igen igen ING igen igen igen igen nem igen igen igen igen Gén. igen igen igen igen nem igen nem igen igen TAT igen igen igen igen nem igen nem hamarosan nem VZP igen igen nem nem nem nem nem nem nem GER nem nem nem nem nem nem nem nem nem WUS igen igen igen igen igen igen igen igen igen Kont. igen igen igen nem nem nem nem nem igen DAS nem nem nem nem igen nem nem nem nem VICT igen igen nem nem nem igen igen nem igen PSLSP nem igen nem nem nem nem nem nem igen Magyarázat: Al-Sp - Allianz - Szlovák Biztosító, CPS - Cseh Biztosító, CSOB - CSOB Biztosító, PCSP - Első Cseh-szlovák Biztosító, Koop. - Kooperativa Biztosító, KP - Kommunális Biztosító, Uniqa - Uniqa Biztosító, QBE- QBE Biztosító, Union- Union Biztosító, AMS - Amslico AIG Life Biztosító, ING - ING Életbiztosító, Gen. - Generali Biztosító, TAT - Tatra Biztosító, VZP - Kölcsönös Életbiztosító, GER - Gerling Bitosító, WUS - Wüstenrot Biztosító, Kont. - Kontinuita Biztosító, DAS - D.A.S. jogbiztosítási társaság, VICT - Victoria - Volksbanken Biztosító, PSLSP - a Szlovák Takarékpénztár biztosítója (Forrás: Szlovák Biztosítók Szövetsége, utolsó frissítés 2004 márciusában) Amit a biztosításról tudnunk kell Manapság egyre többet hallhatunk és olvashatunk a biztosítók ajánlatairól. Az esetek többségében a szakemberek azonban olyan szakszavakkal élnek, ami a laikusok számára csak nehezen érthető. Hogy megkönnyítsük a biztosítók ajánlataiban való eligazodást, az alábbiakban röviden leírjuk a biztosítással kapcsolatos legfontosabb kifejezéseket. A szerződés kizárásai: A biztosítás kollektív pénztakarékosság, meghatározott, illetve véletlen károk fedezetére. A biztosítási szerződés mindig meghatározza a kockázatok körét, amelyre az kiterjed. Az egyértelműség, az utólagos viták lehető elkerülése érdekében azonban a biztosítási szerződésben felsorolják azokat a gyakrabban előforduló eseményeket, amelyekre nem teljed ki a biztosítási kockázat köre. Ezek a biztosítási kizárások. Azért van rájuk főképpen szükség, mert olykor hasonlítanak a valóban vállalt kockázatokra. Ilyen kizárás például, hogy a már korábban sérült testrészekre, végtagokra a balesetbiztosítás nem vonatkozik, az egyszerű, besurranásos lopásra nem nyújt fedezetet a betöréseslopás-biztosítás stb. A kizárásoknak nem elsősorban a kockázati kör szűkítése, a kárkifizetések csökkentése a célja, hanem az, hogy a biztosítás erősítse a kármegelőzés szándékát, ne serkentsen gondadanságra, hanyagságra. Emellett, ha kizárások nem lennének, egészen másképpen kellene kalkulálni a díjakat. A biztosító mentesülése: A biztosító bizonyos esetekben mentesülhet a kártérítési kötelezettség teljesítése alól. Kétségtelen, hogy amikor biztosítási esemény következik be, elvárható lenne, hogy a biztosító azonnal és maradéktalanul eleget tegyen szolgáltatási kötelezettségeinek. Etikailag is védhető, ha a biztosító mentesül például a következő esetekben szolgáltatási kötelezettségétől: az életbiztosítást megkötő személy elhallgatja daganatos betegségét, korábbi infarktusát (feltéve, hogy halála esetén e betegség volt az ok), a kedvezményezett (aki jogosult lenne a biztosítási összeg felvételére) szándékosan okozza az életbiztosított halálát. Alulbiztosítás: Az olyan - a biztosítottra ríéz- ve kedvezőtlen - többnyire vagyonbiztosítás, amikor a biztosítási esemény bekövetkeztekor megállapítják, hogy a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgyak kárkori tényleges értéke. Ilyenkor a kártérítés legfeljebb a biztosítási összegig terjedhet. Oka: rosszul, nem a valóságos értékre kötötték meg a biztosítást. Aránylagos kártérítés: Összefügg az alulbiztosítással. Ha ugyanis a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy kárkori értéke, a biztosító a tényleges kár akkora hányadát fizeti ki, amilyen az arány a biztosított (bevallott) és a valóságos érték között. Állomány: A biztosító kezelésében levő érvényes és általában hosszabb tartamú biztosítások „stokkja” az állomány. Az állományt díjban (mindig évi díjban) és darabban tartják számon, a fontosabb módozatokat rendszerint kü- lön-külön, a kisebb jelentőségű módozatokat összevontan szerepeltetik az állomány-nyilvántartásban. Az egyszeri díjas biztosítások (például az egy útra szóló szállítmánybiztosítás) nem szerepelnek az állományban, mivel ezeknél nem lehet beszélni visszatérő díjról. Az állomány tehát azokat a biztosításokat foglalja magában, amelyeknek az adja az „értékét”, hogy díjukra határozatlan ideig, de legalábbis - ha meghatározott tartamra szólnak - a biztosítási tartam időszakára számítani lehet. Az állomány a biztosító igazi „vagyona”. Baleset: A baleset fogalmát a köznyelv ismeri. Ez azonban nem teljesen azonos a baleset biztosítási fogalmával. A balesetnek a biztosításban négy feltétele van, amelynek együttesen meg kell lennie: a baleset a biztosított akaratától függedenül következik be (nem árt itt megjegyezni, hogy az öngyilkosság akkor sem baleset, ha tudatzavarban, zavarodott elmével követték is el), a baleset hirtelen lép fel a baleset oka külső behatás a baleset testi sérüléssel jár (a biztosítási feltételek nem tekintik balesetnek a megemelést, rándulást, fagyást, napszúrást, hőgutát). Biztosítási díj: A biztosítási díj nem más, mint a biztosítási védelem ára. A biztosítási díjat a biztosítottak (akik legtöbbször azonosak a szerzővel) fizetik. Első díj: a biztosítás első évére vagy első negyedévére, első hónapjára szóló díj. Folytatólagos díj: az első évet, negyedévet, hónapot követő időszakokban esedékes díj. i i i I
