Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-15 / 239. szám, péntek
6 Biztosítási abc \ Egyszeri díj: az egész biztosítási tartamra egy összegben esedékes díj. A biztosítók általában lehetővé teszik, hogy a szerződő (biztosított) részletekben (negyed-, vagy félév, havonta) fizesse a biztosítási díjat. De fontos tudni: a díjat mindig teljes évre kalkulálják, ezért az egész évre szóló, az évfordulótól évfordulóig tartó díj maradéktalanul megilleti a biztosítót. Biztosítási esemény: Olyan bizonytalan, előre nem látható, vagy ugyan előrelátható, de időpontjában mégis bizonytalan, a biztosított akaratán kívül bekövetkezett esemény, amely anyagi szükségletet keletkeztet, és amelyet a biztosítási szerződés tartalmaz. Ilyen lehet az életbiztosításban a biztosított halála, a szerződésben meghatározott tartam (időszak) eltelte, nyugdíjba vonulás, a nem-életbiztosításban tűz, betöréses lopás, baleset, betegség, másnak okozott felelősség) kár stb. Biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott időn belül a biztosítónak be kell jelenteni a kárt, tájékoztatást adva a kár minden lényeges körülményéről. A biztosító a káresemény (illetve nála levő ajánlat), az előírt okmányok (például halotti anyakönyvi kivonat) bemutatása és - a vagyonkárok legtöbbjénél - helyszíni kárszemle alapján fogadja el, illetve állapítja meg. Biztosítási kezdet: A biztosításban háromféle kezdet létezik: Jogi kezdet. Ez az a nap, amikor a szerződést a felek aláírják (megkötött szerződés esetén ennek megfelel az a nap, amikor az elfogadott ajánlatot a szerződő, biztosított aláírta). Ez az időpont nem feltéüenül azonos sem azzal a nappal, amikor a biztosító kockázatviselése ténylegesen megkezdődik, sem a díjfizetési kötelezettség kezdetével. A biztosítási kockázatviselés kezdete. Ennek időpontját a kötvény tartalmazza. A biztosítási díjfizetés kezdete. Ennek időpontját, amely eltérhet mindkét előző időponttól, ugyancsak tartalmazza a biztosítási kötvény. Biztosítási összeg: A biztosítási összeget a biztosított (vagy a kedvezményezett, ennek hiányában az örökös vagy örökösök) kapja. Ezt azért emeljük ki, mert a biztosítási díjat és a biztosítási összeget olykor összekeverik. A díjat a biztosító kapja, a biztosítási összeget fizeti. Tehát a biztosítási összeg a biztosítási szerződésben meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor rendszerint a teljesítési kötelezettség felső határa, vagy éppen azonos vele (például a legtöbb élet- és balesetbiztosításban). Biztosítási tartam: Az az időszak, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől a biztosítási szerződésnek lejárat, felmondás vagy más okból való megszűnéséig tart. Erre az időszakra kalkulálják a biztosítási díjat. Biztosítások csoportosítása: Előbb-utóbb meg kell szoknunk, hogy - egyezően a sok évtizedes nyugati gyakorlattal - vannak egyfelől életbiztosítások, másfelől nem-életbiztosítások. E csoportosítás elvi alapja: Az életbiztosítás bizonyosan bekövetkező eseményre szól, amelynek csak az időpontja bizonytalan. Az életbiztosítás külön kezelését elI é I I Biztosítási abc Milyen terméket válasszunk? Hogy a vagyonbiztosítás Szlovákiában lényegesen elterjedtebb, mint az életbiztosítás, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy míg az előzőre megkötött szerződések száma az elmúlt időszakban is nőtt, az új életbiztosítási szerződések száma az idei első félévben 10 százalékkal volt alacsonyabb, mint a tavalyi első félévben. 2004 első hat hónapjában 230 ezer új életbiztosítási szerződést kötöttek. Mindez elsősorban a biztosítás drágulásának a számlájára írható, hiszen az idei áüagos éves 12 700 koronás biztosítás 3500 koronával magasabb, mint a tavalyi évben. Szlovákiában harminc olyan biztosító működik, amelyeknél, a legkülönfélébb biztosítási formák mellett, életbiztosítást is köthetünk. Ajánlatuk nagy vonalakban megegyezik, csak az apróbb részletekben, és a szolgáltatások kombinációjában térnek el egymástól. A vagyonbiztosításnál a biztosítási eset mindig valakinek a személyével kapcsolatos. Személybiztosításnál a szó igazi értelmében vett „kárról” és „kártalanításról” valójában nem is lehet szó, mert az ember halálával vagy sérülésével járó hátrány pénzzel nem fejezhető ki. Ugyanakkor a személybiztosítás segíti elviselni a váratlan baleset vagy haláleset anyagi következményeit, s ezért az életszínvonal stabilizálásának is az eszköze. A túlbiztosítás éppen azért nem jöhet szóba, mert a személybiztosítás körében nem állapítható meg a biztosítási érték mint valóságos vagyoni érték. A személybiztosítás mindig összegbiztosítás. A biztosító előre meghatározott összeget fizet. A vegyes biztosítás a legelterjedtebb Az egyik leggyakoribb biztosítási mód a vegyes biztosítás, amelynek az aránya az összes életbiztosításon belül meghaladja a 80 százalékot. Ez a biztosítási forma kiválóan alkalmas arra, hogy előtakarékoskodjunk valamilyen a jövőben felmerülő és előreláthatólag jelentős kiadással járó eseményre (pl. a gyermekek felnövekedésével, iskoláztatásával járó kiadásokra), vagy a saját anyagi helyzetünk változásával összefüggő eseményre (pl. nyugdíjazás). Az esemény bekövetkezésekor a biztosított, vagy az általa megjelölt kedvezményezett attól függően juthat jelentősebb összeghez, hogy mennyi a biztosítónak befizetett összeg, és azt miként fektette be a biztosító. Ebből következően a biztosításnak csak egy része előre garantált, a biztosító befektetési tevékenységétől függő eredmény azonban nem számítható ki. Természetesen számolnunk kell azzal, hogy a biztosító költségeit nekünk kell megfizetnünk. A költségek levonása után maradó díj kisebb része szolgál a halál esetére szóló kifizetések alapjául és a másik része kerül az élet- biztosítási díjtartalékba. Ezt fekteti be a biztosító, és ennek nyereséggel növelt összegét kapja meg a biztosított, ha a biztosítás lejártakor életben van. Nagyon fontos kérdés hogy a biztosító milyen hozamot garantál a befektetései után, mert ezt a hozamot akkor is ki kell fizetnie, ha befektetései nem nyereségesek. Hasonlóan fontos kérdés, hogy a többlethozam miként oszlik meg a biztosító és a biztosított között. A vegyes életbiztosítás takarékossági jellegű, ezért akkor sem szűnik meg, ha nem tudjuk az eredeti állapotot fenntartani, nem tudjuk a biztosítási díjakat tovább fizetni. Ekkor lehetőségünk van a visszavásárlásra, illetve a díjmentesítésre. Befektetési életbiztosítás Az elmúlt időszakban azonban egyre népszerűbb a befektetési életbiztosítás, amelynek a részaránya mára eléri a 8 százalékot. A befektetési életbiztosítás nagyon hasonlít a vegyes életbiztosításhoz. Különbözik azonban abban, hogy a befektetési döntéseket nem egyedül a biztosító hozza, hanem maga a szerződést kötő választja meg, hogy milyen kockázati besorolású befektetésekbe akarja a díjat fektemi. Ebből mind a kockázat mértékére, mind a kockázatnak a biztosító és biztosított közötti megosztására nézve jelentős eltérések következnek. Általában minél biztonságosabb egy befektetés, annál kisebb a várható hozam, és viszont. Biztos, de általában nem magas megtérülést biztosítanak az állampapírok és bizonytalan, de jelentős hozammal járhatnak a részvények. A biztosítottnak a befektetési életbiztosítás esetében nincs meg az a lehetősége, hogy a konkrét befektetési eszközt maga válassza meg. Ezt a biztosító megfelelő szakemberei végzik, de tőle függ a kockázat mértéke, hogy miként osztja meg a befizetett díjait a különböző kockázatú befektetések között. Döntésének megkönnyítéséhez a biztosítók a legszélesebb lehetőségeket kínálják. Számolni kell azzal, hogy a biztosító rendszerint semmilyen hozamot nem garantál. Gondoljunk a családtagjainkra is Az életbiztosítás harmadik formája a kockázati életbiztosítás, amelynek az alapszolgáltatása a biztosított halálához kötődik. Ha a biztosított a biztosítás időtartama alatt meghal, a biztosító kifizeti a halál időpontjában érvényes biztosítási összeget. Ha a biztosítási időtartamot a biztosított túléli, a biztosítás díjfizetési kötelezettség nélkül megszűnik. E biztosítási forma célja elsősorban az, hogy a kedvezményezett túlélők számára garantálja, hogy a biztosított halála esetén nem kerülnek számukra elviselhetetlen anyagi helyzetbe. A biztosítók esetében nincs a bankokéhoz hasonló betétvédelmi intézmény, vagyis a betétjeinkért nem vállal felelősséget az állam. Mielőtt biztosítást kötnénk, ezért alaposan gondoljuk át, hogy mekkora rizikót vállalunk. A szakemberek szerint azonban nagyobb félelemre nincs okunk, hiszen a hazai biztosítók többsége tőkeerős pénzintézetnek számít. Életbiztosítási termékek Szlovákiában Allianz - Szlovák Biztosító: tőkealapú életbiztosítás, elérési életbiztosítás, kockázati életbiztosítás, befektetési életbiztosítás Amslico AIG Life Biztosító: Arany Kapitál Plus, Junior Kapitál, Doktor Amslico, Kapitál Invest Generali Biztosító: klasszikus életbiztosítások (tőkealapú és kockázati), befektetési életbiztosítás Kooperativa Biztosító: Variant Kapitál, Könnyű jövő- fiataloknak, Boldog család t két személy részére, tanulmányi, Futura junior, Eurofutura plus stb. Union Biztosító: Befektetési (Zivot invest), tőkealapú (Zivot plus, Zivot bonus) nyugdíjas(Penzia plus, Penzia bonus), kockázati (Garancia) ING Életbiztosító: befektetési életbiztosítás, gyermekbiztosítás, Favorit befektetési biztosítás A Szlovák Takarékpénztár Biztosítója: tőkealapú életbiztosítás stb. Kommunális Biztosító: Prémium gyermekbiztosítás, vegyes biztosítás, Solvent, Kapitál Invest Uniqa: Investjunior, Investlife, Investrenta, tőkealapú biztosítások, Termfix (tanulmányi biztosítás), kockázati és nyugdíjbiztosítások Aegon: tőkealapú (Partner Univerzal, Garant Univerzal, Global Univerzal), befektetési (Partner Invest, Garant Invest, Global Invest) Cseh Biztosító: Dynamik életbiztosítás, tőkealapú biztosítás, gyermek- és ifjúsági biztosítás, kockázati biztosítás stb. OTP Garancia Életbiztosító: vegyes életbiztosítás, tőkealapú biztosítás, kockázati életbiztosítás Első Cseh-szlovák Biztosító: Kapital tőkealapú biztosítás, diákbiztosítás, Bonus nyugdíjbiztosítás stb. QBE Biztosító: Prosperita befektetési biztosítás, Garant tőkealapú biztosítás, Plus, Domino ifjúsági biztosítás, Omega balesetbiztosítás.
