Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-15 / 239. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 15. A technológiai fegyelem szigorításával, jó fajtaválasztással emelhetők a zöldségfélék terméshozamai, és a termelés gazdaságosabbá válhat 10 Kertészkedő - hirdetés _________________________________________________________ Miér t lett az utóbbi években drága a gyökérzöldség? Mint azt a fogyasztók is ér­zékelik, az utóbbi néhány évben a gyökérzöldségek erősen drágultak. A kínálat jóval elmaradt a kereslettől. Ez azonban nem a termőte­rület csökkentéséből, ha­nem a hozamok visszaesé­séből adódott. Ez utóbbit igazolja az is, hogy az érté­kesített vetőmag mennyisé­ge nem csökkent. SZÉP ISTVÁN Az alacsony hozamok okainak* tisztázásához induljunk ki a'gyö­kérzöldségek hőmérséklet-, táp­anyag-, talaj- és vízigényéből. A gyökérzöldségek - petrezselyem, sárgarépa, zeller - a hidegtűrő nö­vények csoportjába tartoznak, a hőmérsékleti optimumuk 16 plusz­mínusz 7 fok C, tehát a 16 foktól a hőmérséklet a fejlődési zavarok okozása nélkül 7 fokkal eltérhet.' Ettől függetlenül a petrezselyem és a sárgarépa vetőmagjának a csírá­zása már 3-5 fokon megindulhat. Kedvező fejlődéshez viszont 16-23 C közötti hőmérsékletre van szük­ség. Az ennél magasabb hőmérsék­let, különösen, ha gyenge tápanya­gellátással és szárazsággal párosul, súlyos fejlődési zavarokhoz vezet­het, s így hátrányosan befolyásolja a termés mennyiségét és minősé­gét. A zöldség tápanyagigénye A jó gyökérzöldség-termőtalaj könnyű, legföljebb középkötött, cserepesedésre, elfolyásra és rögö- södésre nem hajlamos; az altalaj mély gyökeresedést tesz lehetővé. A jó vízgazdálkodás is fontos kité­tel. Különösen a vetés utáni 50. naptól a 100-120. napig fontos a jó vízellátás, ugyanis akkor alakul ki a répatest végleges hossza, s akkor dől el a végleges terméshozam. A kötött talajok kevésbé alkalmasak ugyan a gyökérzöldségek termesz­tésére, jó víztartó képességüknek köszönhetően ugyanakkor bakhá­tas technológiával ezeken a talajtí­pusokon is eredményesen és jó minőségben termelhetők e növé­nyek. Az ilyen talajokon a bakháta­kat ősszel a megelőző mélyszántás után kell elkészíteni, hogy a tél fo­lyamán kellőképpen megülepedjen és a rögök szétfagyjanak. A gyökérzöldségek más zöldség­fajokhoz képest közepes tápanyag- igényűek. A friss szervestrágyázás mindenképpen kerülendő. Táp­anyagban közepesen ellátott tala­jon alaptrágyaként hektáronként 80 kg nitrogén (NO3), 150 kg fosz­for (P2O5) és 200 kg kálium (K2O) hatóanyagot célszerű kijuttatni. A kálisó (KC1) használatát olcsóbbsá- ga ellenére is mellőzzük a gyökér­zöldségek termesztésében, a klór mérgező hatása miatt. A petrezselyem, a sárgarépa és a zeller vízigényes növény. Fejlődésük kezdeti szakaszában különösen a 50. és 100-120. nap közötti időszakban nagyobb és fo­kozottan egyenletes vízellátást igényelnek. Ezt a természetes csa­padék és a hőmérséklet függvé­nyében pótolni kell. Hiányzik a tavasz és az ősz Az elmondottakkal minden bi­zonnyal a legtöbb gyökérzöldség­termelő tökéletesen tisztában van, és a saját jól felfogott érdekében is igyekszik mindent megtenni azért, hogy a környezeti tényezőket a nö­vény igényeihez igazítsa. Sajnos egy tényezőt, a hőmérsékletet nem befolyásolhatjuk a szabadföldi ter­mesztéskor. Az utóbbi néhány év­ben két évszak, a tavasz és az ősz szinte teljesen, vagy részben elma­radt. Különösen a télből a nyárba való fokozatos átmenet hiánya, va­lamint a nyári, megszokottnál lé­nyegesen magasabb, 30-40 C fok közötti hőmérséklet okoz komoly gondokat a termesztésben. Amennyiben a klímaváltozás állan­dósul, fel kell készülni a ked­veződen hatások kiküszö­bölésére, illetve mérséklé­sére. Át kell értékelni az eddig alkalmazott és bevált termesztéstechnológiát, és ha lehetséges, a megválto­zott klímához jobban alkal­mazkodó fajtákat kell választani. A sárgarépa fajtaváltás már töb- bé-kevésbé megoldódott. Már köztermesztésben is megtalálha­tók azok a kimondottan szárazföl­di éghajlatra nemesített hibridek, amelyek a megváltozott körülmé­nyek között is eredményesen ter­meszthetők. A többi növényfajnál, így a petrezselyem esetében is, fo­kozottan törekedni kell, hogy a be­folyásolható környezeti té­nyezőket a lehető legkedvezőbb szinten tartsuk. A petrezselyem ugyan alacsonyabb hőmérsékle­ten, de hosszú idő alatt csírázik. A vetés időpontjának megválasztása ezért kulcsfontosságú az eredmé­nyes termesztéshez. Tavasszal a magokat a lehető legkorábban el kell vetni, amint a területre rá le­het menni. A bakhátas termesztés a síkművelésnél korábbi vetést tesz lehetővé. Későbbi és másod­vetésnél célszerű az előcsírázta­tott vetőmagot választani. Ezeknél az előzetes kezeléssel a mag csíra­nyugalmát megszakítjuk, így el­vetve gyorsabban és egyön­tetűbben kelnek, mint a kezdetien vetőmag. Az előcsíráztatott vetőmagot viszont a felhasználá­sig szigorúan 5-15 C fok közötti hőmérsékleten kell tárolni, vala­mint a tasakon feltüntetett hatá­ridőig fel kell használni. Önmagá­ban azonban az előcsíráztatott ve­tőmag sem szavatolja a biztos ke­lést, ha nem végzünk kelesztő ön­tözést, és a magágy nem megfe­lelő szerkezetű. Az átteleltetéses termesztés (nyári vetés, tavaszi felszedés) régi, jól bevált termesztési mód volt az utóbbi évekig. Ez a módszer egyéb­ként a már kész gyökér talajban tá­rolását, és magszárképződés előtti felszedését jelenti. Sajnos az utóbbi néhány tél nem kedvezett ennek az eljárásnak, az állományok jelentős része kifagyott. Lényegesen bizton­ságosabbnak és eredményesebb­nek bizonyult a november közepi­végi tél alá vetés, kezeletlen vetőmaggal. A tél alá vetésnek is megvan a kockázata: túl korán kezd csírázni a mag, és a csírát a ké­sői fagy elpusztítja, vagy a kelés utáni hideg időszak elindítja ajaro- vizációs folyamatot. Öntözés nélkül kockázatos A folyamatos vízellátásra, öntö­zésre fokozottan fel kell készülni még azokon a termőhelyeken is, ahol az utóbbi időkig jószerével öntözés nélkül is nagy biztonság­gal termesztették a gyökérzöldsé­geket. A kelleténél magasabb hőmérsékleten a fokozott párolog­tatás miatt a növények vízigénye is növekszik. A megnövekedett víz­felvétel viszont növekvő tápanyag- felvétellel és a tápanyagok folya­matos kimosódásával jár. Elsősor­ban a nitrogén és a kálium pótlá­sáról kell gondoskodni, lehetőleg öntözéssel együtt kijuttatott káli­um-nitrát adagolásával. Ezt négy­zetméterenként 2-3 dkg-os adag­ban a fejlődés szempontjából 50-120. nap közötti időszakban juttassuk ki, legalább két-három alkalommal. Az öntözéshez le­hetőleg olyan berendezést vá­lasszunk, amely a vizet kis intenzi­tással, apró cseppekben juttatjá ki (mikro-szórófej, nagy konzol). Ezekkel a berendezésekkel a ke­lesztő öntözés, valamint a vízpótló öntözés is elvégezhető, a túlöntö- zés veszélye nélkül. A mikroszóró- fejekkel a növények napi többszö­ri, néhány perces frissítő öntözése is megvalósítható, és ezzel meg­akadályozhatjuk a növények túl- melegedését. Figyeljünk a károsítókra A megváltozott időjárás egyes növényi betegségek és kártevők tevékenységét is felerősítette. Kü­lönösen érvényes ez a talajlakó kártevőkre és betegségekre. A vártnál jobban károsított például a drótféreg, a vetési bagolypille és a répalégy. A talajlakó rovar- kártevők elleni védekezést ezért feltétlenül a vetés előtt vagy azzal egy időben végzett talajfertőtle­nítéssel kezdjük. A tenyészidő fo­lyamán fokozottan figyeljük a le- véltetvek, a kabócák megjelené­sét, mert ezek nemcsak a szívoga- tásukkal, hanem vírusbetegségek terjesztésével is súlyos károkat okoznak. Az egyik legfontosabb kártevő a gyökérgubacs-fonálfé- reg. Súlyos fertőzéskor a teljes termést értéktelen gubaccsá te­hetik. Kis területen, hajtatásban totális talajfertőtlenítéssel, illetve vegyszeres kezeléssel védekezhe­tünk ellene. Szántóföldön a fertőtlenítés és a vegyszerezés olyan költségnövelő tényező, amit a kultúra már nem bír el. A vetésforgó szigorú betartásával, valamint a facéliának (mézon­tófűnek) a forgóba illesztésével viszont eredményesen védekez­hetünk. A technológiai fegyelem szigorí­tásával, jó fajtaválasztással a ter­méshozamok tehát lényegesen emelhetők, és a termelés gazdasá­gosabbá válhat. Emellett a beho­zatal is kevésbé határozza meg az árat, ha kellő mennyiségben és minőségben van hazai gyökér­zöldség a piacokon és az áruház­láncok pultjain. A tél alá vetés legfőbb kockázata, hogy a mag túl korán kezd csírázni. Az ING vagyonunk megbízható kezelője Az ING Csoport több gazdasági mutató alapján a legjobb pozícióval rendelkezik azon pénzügy intézmények között, melyek Szlovákiában önkéntes nyugdíjpénztárakat működtetnek vagy kötelező magánnyugdíjpénztárak keretében alapokat fognak kezelni. Ennek egyértelmű bizonyítéka a csoport pozíciója a világ, főként pedig Európa pénzügyi intézményeinek ranglistáin. Több mint tíz éves jelenléte során a pénzügyi szolgáltatások szlovákiai piacán a csoport az 1991-es szlovákiai piacra lépés idején elért 56. helyről a valamennyi pénzintézetet magába foglaló, globális lista 18. helyére küzdötte fel magát tőzsdei érték szempontjából. A tőzsdei érték valamennyi cég vagy társaság esetében fontos mutató, mely az értékpapírtőzsdén képviselt pénzügyi erőt fejezi ki. A csoport tőzsdén forgalmazott valamennyi részvényének összértéke szeptember végén 43,1 milliárd eurót tett ki. Ennek az értéknek köszönhetően az ING Csoport az európai pénzintézetek között a 6. helyet érte el, mind európai, mind pedig világviszonylatban megelőzve ezzel valamennyi pénzintézet, melyek Szlovákiában kötelező magánnyugdíjpénztárakat fognak működtetni. A pénzügyileg legerősebb vállalatoknak a neves brit napilap, a Financial Times által évente közzétett, FT-500- ként ismert listáján az ING Csoport már hagyományosan az élbolyhoz tartozik. Az ING Csoport tehát a legnagyobb pénzügyi erővel rendelkezik valamennyi intézmény közül, melyek Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Úrad pre financny trh) engedélyért folyamodtak nyugdíjcélú megtakarítások kezelésének tárgyában. Kötelező és önkéntes nyugdíjpénztárak ügyfélszáma Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban, 2003-as év végi adatok Sorrend pénzintézet kötelező nyugdíjpénztárak önkéntes nyugdíjpénztárak összesen 1 ING 2 338 652 342 820 2 681472 2 Credit Suisse 570 532 693 934 1 264 466 3 Allianz 934 520 281 803 1 216 323 4 KBC (CSOB) 221 353 362 137 583 490 5 Intesa (VÚB) + Generali 485 981 50 424 536 405 6 Aegon 384 665 117 379 502 044 7 Erste (PSS/Slovenská sporitelna) 0 383 244 383 244 Forrás: 2003-as éves beszámoló a biztosítási üzletágról és a nyugdíjpénztárakról, A Lengyel Köztársaság Biztosítás- és Nyugdíjalap felügyeleti Bizottsága, www.knuife.gov.pl ; A Cseh Köztársaság Nyugdíjpénztárai Szövetségének Éves Beszámolója, www.apfcr.cz ; A Magyar Köztársaság Pénzügyminisztériumának Pénzügyi Szemléje, 2004.06.30.; a Credit Suisse Life&Pensions SR 2003-as Éves Beszámolója, www.cslife.sk . A csoporthoz való tartozás megítéléséhez a tulajdonrész 5%-os határértékét vették alapul. „Megbízhatóan kezeljük ügyfeleink vagyonát, testre szabott megoldással állunk minden egyes ügyfelünk rendelkezésére. Mindenki számára komplex megoldást kínálunk pénzügyi biztonsága megteremtésének területén.“ - mondta el Jirí Rusnok, az ING Igazgatótanácsának tanácsadója és a nyugdíjbiztosítási üzletág csehországi, valamint szlovákiai igazgatója. „A nyugdíjreformok kapcsán Közép-Európában szerzett tapasztalatainkat azoknak a pénzeszközöknek a kezelése során is alkalmazni kívánjuk, melyeket az ING által jelenleg előkészített alapokba helyeznek majd el a szlovákiai lakosok. A Visegrádi Négyek országaiban jelenleg az ING a legnagyobb szolgáltató a kötelező és önkéntes nyugdíjpénztárak kezelése területén“ - teszi hozzá Jirí Rusnok. „ , Kovács Viktor ING Iá) Biokerti teendők Csigák károsítása a kertben A biokertész ezekben a napok­ban fordítson megfelelő időt és fi­gyelmet a hasznosítható kerti, konyhai és más szerves hulladék komposztálására. Azok a bioker­tészek, akik a komposzt előállítá­sának folyamatos módszerét al­kalmazzák, feltétlenül forgassák át a komposztált anyagot. Néze­tem szerint a falevelek és a füves területek gereblyézésével nyert szerves anyagot is égetés helyett komposztáljuk. Annál is inkább, mert égetés során sok, a légzést ir­ritáló keserű füst képződik. E hónap folyamán a zöldséges kertrészből fokozatosan betakarít­juk a káposztaféléket, a céklát, fe­keteretket, sárgarépát, petrezsely­met. Ügyeljünk arra, hogy a tároló­ba csak egészséges termés kerüljön. A felszabadult sorokba és a mellet­tük lévő sorközökbe is - ha még nincsenek túl kemény fagyok - vet­hetünk mustármagot. Ajánlatos a magot sűrűn vetni. A zöld növényt a tél folyamán a humusztermelő gi­liszták fogyasztják el. A vetési terv alapján néhány sorba dughagymát is ültethetünk tavaszi fogyasztásra. A tavaszinál kissé mélyebbre, hogy lehetőleg jól begyökerezzen, ám az ősz fo­lyamán ne hajtson ki. Ne feledkez­zünk el a fokhagymaültetésről sem a szamóca közé. A biokerté­szek több évtizedes megfigyelései alapján e két növény kölcsönösen segíti egymást. Október közepéig igyekezzünk a meztelen csigák számát gyéríteni, amelyek most főként a fejes káposztát és a sza­mócát károsítják, (köteles) A Golden Autumn rózsát az ukrán Klimenko nemesítette. Virága vágásra is alkalmas, illatos, késő őszig virágzik. (Győry Szilveszter) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolvam Valuta Árfolvam EMU - euró 40,005 Lenqvelzlotv 9,311 Anqolfont 58,268 Maqvarforint(lOO) 16,168 Cseh korona 1,272 Svéd korona 4,411 Dán korona 5,379 Szlovén tollár (100) 16,673 Japán ien(100) 29,560 Sváiri frank 25,897 Kanadai dollár 25,735 USA-dollár 32,364 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,70-41,00 31,85-34,25 1,24-1,30 14,76-16,76 OTP Bank 38,81-40,83 32,13-33,91 1,24-1,30 15,17-16,33 Postabank 38,81-40,89 32,17-33,89 1,23-1,29 15,12-16,36 Szí. Takarékpénztár 38,81-40,81 32,13-33,82 1,23-1,30 15,05-16,47 Tatra banka 38,81-40,89 32,17-33,89 1,23-1,29 15,12-16,36 UniBanka 38,83-40,87 32,18-33,86 1,23-1,30 15,10-15,12 Általános Hitelbank 38,80-40,88 32,11-33,82 1,23-1,30 14,87-16,60 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) UP 1927

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents