Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-15 / 239. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 15. RÖVIDEN Számolhatnak Afganisztánban Kabul. Öt nappal az afgán elnökválasztás után enge­délyt adott a szavazatszámlá­lás megkezdésére a központi választási bizottság. A pana­szokat kivizsgáló szakértői bi­zottság elhárította a számlá­lás útjából a legnagyobb aka­dályt. Az utasítás szerint a problematikus szavazóurná­kat félreteszik, és biztonságo­san őrizik, a problémamentes urnákat viszont fel lehet bon­tani, és meg kell kezdeni a voksok összeszámlálását. Ti­zennégy elnökjelölt kifogásol­ta közvetlenül a választás után: hiányosan működött az a rendszer, amelynek meg kellett akadályoznia, hogy egy szavazó több voksot is le­adhasson. A többszöri szava­zás lehetőségét lemoshatat- lan vegytinta alkalmazásával próbálták kizárni, de a tinta több helyütt lemoshatónak bi­zonyult. (MTI) Díjátvétel kilenc év után Brüsszel. Leyla Zana, a tö­rök parlament volt képviselő­je tegnap, kilenc év után ve­hette át az 1995-ben neki ítélt Szaharov-díjat. Az ismert kurd emberjogi harcost ugyanis 1994-ben 15 évi bör­tönre ítélték, s csak az idén júliusban szabadult - a nem­zetközi nyomás eredménye­ként. Leyla Zana tegnap az EP-ben bírálta az uniót is, mondván, hiába mutat ér­deklődést a kurd kérdés iránt, ha elemi ismeretekkel sem rendelkezik a törökor­szági kurdok helyzetéről. El­ismerte, hogy az ankarai kor­mány az utóbbi időben javí­tott a kurdok jogállásán, de többre van szükség. (TASR) Leyla Zana azt mondta, an­nak ellenére, hogy tíz évet töltött börtönben, nem érez gyűlöletet senki iránt (TASR/AP-felvétel) Csecsének Strasbourgban Strasbourg. Meghallgatást kezdett hat csecsen személy Oroszország ellen benyújtott keresete ügyében tegnap az Emberi Jogok Európai Bírósá­ga. A panaszosok ügyvédei közölték a bírói testülettel, az orosz hatóságok megsértették az alapvető szabadságjogok megőrzését kimondó, 1950. november 4-én Rómában alá­írt európai konvenciót. Orosz­ország az ET tagjaként köteles tiszteletben tartani a fenti egyezményt. A hat csecsen 10-30 ezer eurós kártérítést követel az elszenvedett lelki sérülésekért, és külön kárpót­lást az elvesztett vagyonért és jövedelemért. (MTI) John Kerry szenátor szerepelt jobban az elnökjelöltek harmadik, egyben utolsó tévévitájában Merényletek Bagdadban Megkezdődött a visszaszámlálás Egy kézfogás, amely semmit sem jelent (Reuters-felvétel) Washington. George Bush elnök szélsőséges liberális politikusnak nevezte John Kerry szenátort, aki vi­szont óriási költségvetési deficit felhalmozásával és a középosztály cserbenha- gyásával vádolta ellenfe­lét. Az elnökjelöltek har­madik, egyben utolsó tele­víziós vitáját helyi idő sze­rint szerda este tartották. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A nyugodt, ellenfele szavait időnként enyhe mosollyal helytele­nítő massachusettsi szenátor az alapvetően belpolitikai kérdések­nek szánt vita elején azzal vádolta szemmel láthatóan ideges ellenfe­lét, hogy a szövetségeseket félre­lökve rohant az iraki háborúba, és Amerika ezért ma kevésbé bizton­ságos. Kerry a vitavezető újságíró, Bob Schieffer első kérdését hasz­nálta fel mindjárt frontális táma­dásra. Ez azt firtatta, megteremt­hető-e az unokák számára a bizton­ság. A kérdésre mindketten igennel válaszoltak. Bush elnök hangsú­lyozta, hogy átfogó terve van a ter­roristákkal való leszámolásra, de­mokrata párti ellenfele nem alkal­mas ennek a harcnak a vezetésére, mivel a terrorizmust rendőri kér­désnek tekinti, vagyis szinte egy kalap alá veszi a prostitúcióval és a tiltott szerencsejátékkal. Az elnök hangoztatta: a harcot ott kell fel­venni a terroristákkal, ahol éppen vannak. Az iraki és afganisztáni ka­tonai fellépés szabadságot hozott a két ország népének. Büszkén emlí­tette meg az afganisztáni választá­sokat. A szenátor Busht tette felelőssé azért, hogy az USA-ban ma keve­sebb munkahely van, mint amikor beiktatták, s hangoztatta: 5 millió ember Bush hivatali ideje alatt vesztette el egészségbiztosítását. Az elnök viszont megrögzött libe­rálisként jellemezte ellenfelét, aki­nek - noha most a költségvetés ki­egyensúlyozásáról beszél - hitval­lása az adók emelése és a befolyt adópénzek elköltése. „Ön az ame­rikai politika távoli balszélén he­lyezkedik el” - mondta. Kerry elnökké választása esetén visszavonja a Bush által nyújtott adócsökkentést azoktól, akiknek éves jövedelme meghaladja a 200 ezer dollárt. Bush elnök alatt a gazdagok adóterhei csökkentek, a középosztályéi növekedtek. „Az el­nök 89 milliárd dollár ajándékot adott a leggazdagabb egy száza­léknak, noha erre a pénzre szükség lett volna az oktatásügyben és az egészségügyben.” Bush azzal vá­gott vissza, hogy Kerry megválasz­tása esetén mindenkinek növeked­ni fog az adóterhe. Egyetértettek abban, a házasság férfi és nő kötelékét jelenti. Bush szükségesnek nevezte, hogy az al­kotmányban rögzítsék az egyne­műek házasságának tilalmát, Kerry viszont úgy ítélte meg, hogy a kér­dés eldöntését a szövetségi álla­mokra kell bízni. A szenátor idézte John F. Kennedy 1960-as kijelenté­sét, amely szerint ő nem katolikus elnök akar lenni, hanem elnök, aki történetesen katolikus. Kerry ezt azzal kapcsolatban idézte fel, hogy a katolikus püspökök egy része bűnnek minősítette, ha a hívek rá adják voksukat, mivel támogatja az abortusz jogát. A Gallup közvélemény-kutató in­tézet első felmérése szerint Kerry kerekedett felül a vitában. A meg­kérdezettek 52 százaléka őt tartot­ta jobbnak, s csak 39 százalék Bush elnököt. (A többi megkérdezett ha­tározatlan volt.) Ez az arány az első vita után 53-37, a második után pe­dig 47-45 százalék volt. Ramádi/Bagdad. Tizenöt nemzeti gárdistát öltek meg teg­napra virradóra az iraki—szíriai határ közelében fekvő Kaim tele­pülésen. Ramádi város rendőrsé­ge táviratban értesült a rendőrőrs elleni fegyveres támadásról, amelynek elkövetői ismeretlenek. Az akció körülményeiről egyelőre nincs információja a rendőrség­nek. Az észak-iraki Moszulban egy útszéli bomba kioltotta egy civil életét, míg hat nemzeti gárdistát megsebesített. Szemtanúk szerint pokolgépes támadást kíséreltek meg egy amerikai katonai konvoj ellen is a város egyik nyugati ne­gyedében, sebesültekről nem ér­kezettjelentés. Bagdadban két robbantásos me­rényletben meghalt hét ember, legkevesebb 18-an megsérültek. Három amerikai van a halálos ál­dozatok, négy pedig a sérültek kö­zött. Az egyik támadás öngyilkos merénylet volt, elkövetőjeként máris jelentkezett az al-Kaidával kapcsolatban álló Abu Muszab az- Zarkávi terrorista csoportja. A fel- tételezések szerint a támadók a robbanószert mindkét esetben gyalog vitték be a szigorúan védett bagdadi zöld zónába. James Hutton alezredes, az első amerikai páncélos hadosztály szóvivője sze­rint ha ez így történt, akkor most fordult elő először, és nagy aggo­dalomra ad okot a körbezárt terü­let biztonságát illetően. (MTI) Sáron: májusban kezdődhet a kivonulás Négypontos EU-terv Rocco Buttiglione biztosjelölt vissza is léphet, főleg katolikus akar maradni Merényletet terveztek az EP ellen MTI-HIREK Luxemburg/London. Az Euró­pai Parlament elleni terrortáma­dás tervezésével gyanúsítanak egy iszlámista csoportot Luxem­burgban. A kis Benelux-ország ügyészsége megerősített egy tele­víziós értesülést: vizsgálat folyik a feltételezett merénylet ügyében egy bűnszövetkezet ellen, amely a tunéziai Mohamed Kalifi irányítá­sa alatt áll. Robert Biever fő­ügyész közölte: a nyomozók nagy mennyiségű propagandaanyagot, hitetlenek elleni szent háborúra szólító felhívásokat, pokolgép­készítési útmutatót, több hamis útlevelet és luxemburgi épületek­ről készült videofelvételeket fog­laltak le a gyanúsított iszlámisták­tól az elmúlt évben végrehajtott razziák során. A hatóságok figyel­mét az Európai Unió épületeiről, főleg az Európai Parlament to­ronyházáról készült felvételek keltették fel. A Panorama című tv- magazin szerint a nyomok Né­metországba vezetnek: ketten egy aacheni rendszámú autóval szök­tek meg, amelynek forgalmi enge­délye az al-Aksza nevű aacheni iszlám egyesület egyik tagjának a nevére szól. Alig burkolt utalást tett esetle­ges visszalépési hajlandóságára az új EU-bizottság olasz biztosje­löltje, akit egyebek mellett a homoszexualitással, valamint a nők társadalmi szerepével kap­csolatos, erősen konzervatívnak minősített nézetei miatt értek tá­madások meghallgatása után. Rocco Buttiglione tegnap a BBC rádió közéleti és hírprogramokat sugárzó 4-es csatornájának azt mondta: találgatásnak tartja azo­kat a felvetéseket, amelyek szerint a személyével kapcsolatos vita az új brüsszeli bizottság egészének parlamenti elfogadását veszélybe sodorhatja. Hozzátette ugyanak­kor: ha azt látja, hogy a bizottsá­gon belül őt megkülönböztetés érné katolikus hite miatt, akkor inkább katolikus marad. Buttig­lione szerint a bizottságnak is jobb lenne, ha „ezt a posztot egy olyan ember töltené be, aki el tud számolni saját lelkiismeretével... de a hitem van annyira erős, hogy lemondjak a bizottságbeli poszt­ról, ha ez válnék szükségessé”. Bóján Pajtics lehet a vajdasági kormányfő, aki szerb létére jól beszél magyarul Magyar kap egy csúcstisztséget? MTI-ÖSSZEFOGLALÖ Jeruzsálem/Brüsszel. Jövő má­jusban kezdi meg Izrael a Gázai övezet kiürítését - jelentette be Ariel Sáron a kneszet külügyi és vé­delmi bizottságának tegnapi ülé­sén. A Háárec napilap szerint az iz­raeli kormányfő közölte, a kiürítést május 25-én kezdik majd meg, és 12 héten belül befejezik. Sáron most először említett pontos me­netrendet nagy vitát kiváltó tervé­ről. Négypontos tervet ismertetett az Európai Parlament ülésén a közel- keleti békefolyamat felgyorsítására Javier Solana, az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője. Szerinte rövid távon az EU-nak négy célt kell kitűznie. Az első a biztonság: az EU kész segíteni a Palesztin Ha­tóságot a palesztin rendőrség hely­zetének javításában, hogy az eddi­ginél hatékonyabban harcoljon a terrorizmus ellen. A második a re­Biztosan bejutnak a román parlamentbe Mozgósít az RMDSZ MTI-HÍR Belgrád. Nem kizárt, hogy ma­gyar és magyarul beszélő parla­menti elnöke, illetve kormányfője lesz a Vajdaságnak. Kasza József, a VMSZ elnöke megerősítette azo: kát a sajtóértesüléseket, amelyek szerint pártjának felajánlották a tartományi parlamenti elnöki szé­ket, amelyet eddig Nenad Csanak, a VMSZ-el szövetséges Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) el­nöke birtokolt. Kasza szerint az ajánlás elhangzott, de a VMSZ egyelőre nem foglalt állást ebben a kérdésben. Az újvidéki Dnevnik szerdán azt írta, hogy Korhecz Ta­más leköszönő vajdasági kisebb­ségügyi miniszter a legesélyesebb a házelnöki posztra. Korhecz nem tagja ugyan a VMSZ-nek, de köz­ismerten erős szálak kötik a párt­hoz. A fiatalabb generációhoz tar­tozó, belgrádi hivatalos körökben is tekintélynek örvendő jogász­politikus a VMSZ támogatásával került a miniszteri székbe. A Beta belgrádi hírügynökség is úgy tud­ja, hogy a tartományi kormány élére Bóján Pajticsot fogja jelölni a VMSZ-el stratégiai partnerségi viszonyban lévő Demokrata Párt (DS). Pajtics alelnöke a DS-nek. Szerb létére kiválóan beszéli a magyar nyelvet, emiatt gyakorta tárgyalópartnere a Budapestről érkező politikusoknak. A tartományi parlamentben ed­dig a DS-LSV-VMSZ koalíció ké­nyelmes többségre támaszkodott, de a radikálisok (SRS) térnyerése miatt képviselői összámuk erősen elapadt. A DS-LSV-VMSZ koalíció ezért valószínűleg néhány kisebb párt és független csoportosulás je­löltjeire támaszkodva fog kormá­nyozni. MTI-HÍR Budapest. Az RMDSZ bizonyo­san bekerül a bukaresti parla­mentbe a november végi választá­sokon - mondta a romániai ma­gyarság körében lebonyolított, úgynevezett urnás előválasztások sikere alapján Markó Béla tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ elnöke, egyben államfője­löltje elmondta: legfőbb törekvé­sük, hogy minél többen vegyenek részt a november 28-ára kiírt egy­fordulós romániai parlamenti vá­lasztáson. Rossz esetben, ha a ma­gyar szavazók nagy részét sikerül­ne távol tartani az urnáktól, akkor az erdélyi magyarság esetleg nem éri el az 5 százalékos parlamenti formok ügye: az EU támogatja a Palesztin Hatóságot a reformfolya­mat megkezdésében. A harmadik célkitűzés a gazdasági helyzettel foglalkozik: az EU folytatja gazda­sági támogatását annak érdekében, hogy a békeerőfeszítések ne szen­vedjenek kárt pénzhiány miatt. „Ugyanakkor az EU állampolgárai nem fizethetnek a végtelenségig, ha ezek az erőfeszítések nem vezet­nek el a békéhez” - figyelmeztetett. Negyedikként a választási folyamat előmozdításáról beszélt: a meg­szállt területeken a választások lét­fontosságúak ahhoz, hogy valóban létrejöjjön a négy nagyhatalom ál­tal kidolgozott útitervben szereplő külön palesztin állam. Felhívta a fi­gyelmet: a gázai kivonulás csak ak­kor fogadható el, ha az egy széle­sebb körű, az 1967-es izraeli hatá­rok mögé való visszatérést jelentő stratégia része. Ha nem ez a hely­zet, akkor Izrael nem számíthat az EU pénzügyi segítségére. küszöböt. Ennek azonban kicsi az esélye. Az RMDSZ vezetője sike­resnek nevezte az előválasztáso­kat a magyar közösség „beleszólá­si lehetősége” szempontjából, mi­vel minden áramlat képviselői, az RMDSZ-en belüli ellenzék tagjai is szerepeltek a listáikon. A négy me­gyében megrendezett előválasztá­sokon több mint százezren vettek részt és az RMDSZ jelöltjeit támo­gatták. Kijelentette, szövetségeket csak a választások után köt majd az RMDSZ. Lehetségesnek mond­ta, hogy a mostani kormánypárt­tal működnek majd együtt, de azt sem zárta ki, hogy az ellenzéki pó­lussal kötnek szövetséget. Mint hozzátette: pártja, amelyet mind­két oldalról megkerestek, nyitott. Beismerték Srebrenicát a szerbek Banja Luka. A srebrenicai tömegmészárlást vizsgáló boszniai szerb kormánybizottság tegnap átadta a helyi kormánynak azt a dokumentumot, amelyben első ízben - kilenc évvel a vérengzés után - nyíltan elismerték, hogy a boszniai szerb erők 1995 júliusá­ban több mint hétezer boszniai muzulmánt gyilkoltak meg Srebrenicában. Korábban nem akarták elismerni a srebrenicai mé­szárlás tényét, amely a II. világháború utáni Európa legsúlyosabb tömeggyilkossága volt. (m)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents